Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International

· PT31M48S

Összefoglaló

A Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban című epizódban Hollós Illés, a Raven and Partners International ügyvezető tulajdonosa beszélget Lilla műsorvezetővel. Az adásban szó esik a fenntarthatóságról a kereskedelmi ingatlanok bérbeadásában és értékesítésében…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 10. 30.
Hossz
32 perc
Témák
fenntarthatóság, kereskedelmi ingatlanok, települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések Országos szövetsége. >> Az Élhető települések Országos Szövetségének célja, hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára, a tapasztalatok cseréjére, a jó gyakorlatok megosztására.

Önkormányzati partnereink mellett tagjaink között köszöntjük azokat az innovatív hazai vállalkozásokat is, akiknek a segítségével a hazai önkormányzatok, települések, városok még közelebb juthatnak az élhetőséghez és segítségükre vannak a fenntarthatósági átmenetben.

Mai beszélgetőpterem Hollós Ill és a Révelent Partners ügyvezetője.

Köszönöm, hogy itt vagy velünk. >> Szia Lilla.

Én is köszönöm, hogy itt lehetek veletek és én is üdvözlöm a kedves nézőket.

Mesélj egy kicsit magatokról, mivel foglalkoztok, és hogyan jelenik meg a fenntarthatóság a mindennapi működésetekben. >> A Revelent Partners elsősorban kereskedelmi ingatlanoknak a bérbeadásával értékesítésével foglalkozik.

Ezen belül is tovább szűkíteném többségben a kategóriás A+ kategóriás ingatlanokkal.

És ezt azért is hangsúlyozom, mert ugye gyakorlatilag az A és A+ kategóriás ingatlanokat erősen megkülönbözteti a többi kategóriától a fenntarthatóságok kifejezetten szempont a fenntarthatóság ami különböző formákban és minőségekben jelenik meg egyébként. >> És hát ugye van egy csodás betűkombinációnk, ez az ESG, ami azt gondolom, hogy az elmúlt évben, években erőteljesen jelen volt a vállalati szektorban.

Nálatok ugye ez az environmental social és governance rövidítést jelentő kifejezés.

És mit jelent ez a gyakorlatban? >> Nem nagyon tudom azt mondani, hogy hogy van erre egy olyasfajta egységes értelmezés nálunk is piacon belül, amit csak úgy így el tudnék mondani.

Sokakat hallgatok én, és nyilván én is tanulok folyamatosan, és értelmezem ezt a folyamatot.

Ö mégis többségében talán amit a leginkább a mi szakmánk felfog belőle és értelmez, az kifejezetten az épületeken belüli fenntarthatósága.

Gyakorlatilag nagyon leszűkítem a konkrétumokra, tehát hadd közelítsem meg ezt inkább az ügyfelek oldaláról.

Vannak-e bicikli tárolók, van-e elektromos töltő például, van-e napelem a tetőn?

Tehát, hogy nálunk ez inkább innen van megközelítve.

Természetesen én tisztában vagyok, hogy az ESG az ettől egy sokkal szélesebb körű fogalomtár.

Mégis én ügynök vagyok, és akkor ügynöki szempontból az én ügyfeleim ezekre szokták lekorlátozni.

Általában van egy bizonyos szempontrendszerük, amit ők követnek.

Ezek különböző multik, nemzetközi multik.

Mégis nálunk inkább ezekben szokott megnyilvánulni.

És egyébként érződik ez a tendencia mondjuk az elmúlt akár három-öt évben, hogy sokkal tudatosabbak ezen a téren az érdekimálisan.

Maximálisan ugye a különböző EU-s vállalások miatt a cégeknek rettentően fontos lett az, hogy tartsák magukat ezekhez a vállalásokhoz.

A bérleti szerződések viszont, amelyik általában ezen a piacon, bár most igencsak változó, de minimum öt évesek szoktak lenni, az azt is jelenti, hogyha egy C 2025-ben szerződik, legkorábban 30-ban fog tudni máshova menni.

Ugye az épületek amikben vannak, azok időközben korosodnak, ha nincsenek megfelelően fenntartva, akkor például idővel azt vesszük észre, hogy nem fognak megfelelni a különböző ESG szempontoknak.

Emiatt előre kell gondolkodnia, egyfajta ilyen forward thinking kell, hogy legyen alkalmazva, és kifejezetten szempont a választásnál, akiknek mostanában jár le a bérleti szerződésük, hogy fenntartható legyen az intézmény, ahova mennek, az ingatlan, ahova mennek.

Gondolok itt a kisebb szempontokra is, de nagyon fontos, hogy a központ felé is, az HQ felé is mutatva legyen, hogy igen, mi fenntarthatóan működünk.

És ugye említetted, hogy kifejezetten kereskedelmi ingatlanokkal foglalkoztok, akkor amikor az ingatlanok hasznosításáról van szó is arról, hogy milyen funkcióban veszik ezt igénybe, látsz-e ebben bármilyen tendenciát valamilyen irányba?

Akár mondjuk gondolok itt kifejezetten a a serdekomi fogalmára arra, hogy alapvetően magát az ingatlanok területét, annak használatát is egyfajta tudatosság jellemezze? >> Maximálisan.

Ugye azt hiszem, ez iroda területekben jobban megnyilvánul, mint mondjuk a raktárak területén.

Irodáknál egyértelműen látszik, hogy a cégek körülbelül a jelenleg használt területüknek megpróbálnak visszazsugoródni a 60-65%-ára.

Egyértelműen Sherdekonomi, máshogy is nevezhetjük, de egy olyas fajta tudatosság jellemzi ezeket a cégeket. aminél ők is törekszenek részben arra, hogy hogy nyilván legyen egy jóléte a munkavállalóiknak.

Másrészről pedig arra is, hogy amilyen területet nem használnak ki akár homeoffice miatt, azért, mert mondjuk a cégnek csak a fele van bent állandó jelleggel, akkor ők se béreljenek többet.

És ez szerintem nagyon hasznos, nagyon jó.

Ez átalakítja a piaci gondolkodást is folyamatosan, és nyilván ez a későbbiekben megnyilvánul abban is, hogy akkor már egy irodaházat is ser funkciókkal látnak el.

Ö van olyan irodaház például, ami részben iroda, részben hotelként funkcionál.

Tehát ez már egy ilyen fajta serdikán, ami jelleggel működik. [horkantás] >> És ez alapvetően fővároscentrikus ez a tendencia, vagy vagy országszerte?

Mondanám, hogy országszerte, csak Magyarországon nehéz erről beszélni, mert a magyar piac az nagyon fejnehéz vagy vízfejes, vagy nem tudom, hogy lehetne ezt mondani.

Budapest központúak vagyunk, tehát ezért legnagyobb részt irodaházak.

Nyilván Szegeden meg Debrecenben most van néhány új irodaház, rendkívül jó minőségűek az is, azok is, de mégis a legnagyobb irodaportfólió az Budapesten található.

Ezért mondanám, hogy országos a tendencia mégis Budapestre korlátozódik.

És ugye alapvetően eddig kifejezetten piaci szempontból vizsgáltuk a a ti tevékenységeteket, mégis ugye itt az élhető települések országos szövetségével természetesen mi települések felé nyitunk, és azt gondolom nem titok, hogy mi is több önkormányzatot látogattunk már végig közösen. >> Igen. >> Az önkormányzati szektornak mi az, amit ti kínáltni tudtok? >> Gyakorlatilag mondanám, hogy ugyanazt tudjuk az önkormányzati szektornak is kínálni, mint amit a piacnak.

És ez rendkívül jó, mert kompetitív helyzetet kínál, és egy olyanfajta versenyelőnyt tud adni ezeknek az önkormányzatoknak is, amivel ki tudnak emelkedni. >> Azért nem feltétlen ugyanaz azt gondolom a lehetőségi tárháza egy piaci szereplőnek és egy önkormányzatnak. >> Egyértelmű.

Nem olyan régen voltunk együtt lent egy bizonyos településen.

Itt ennél a településnél ugye, és ezt csak a nézők miatt mondom el, adott néhány fejlesztési terület, nagyon fontos nekik, hogy néhány új munkahelyet tudjanak bevonzani.

Ugye ennek minden esetben az elsődleges szereplője egy olyan külsős cég, aki megérkezik és munkahelyeket fog teremteni.

Ez általában az ingatlannal szokott elkezdődni.

Ugye lokáció, lokáció, lokáció.

Nem mondok semmilyen újat ezzel.

Ö mi, mint kereskedelmi ingatlaniroda, abban tudunk segíteni, hogy láthatóvá tesszük a piac számára ezeket az önkormányzati területeket.

Ö természetesen én nem szeretem ezt ígérni.

És nem is szoktunk azonnali eredményeket ígérni.

Ez nem egy rövid folyamat. viszont az, hogy láthatóvá válnak bizonyos területek, amik más esetben nem biztos, és elérnek olyan befektetőket is, amiket nem biztos, hogy egy önkormányzat saját hatás körében, egyszerűen azért, mert teljesen más körökben mozog, el tudna érni.

Ezért van egy olyan fajta versenyelőnyünk, amivel kifejezetten láthatóvá teszünk egy területet. >> És ugye alapvetően csak picit, hogyha gyakorlat felől közelítjük meg, akkor milyen esetben érdemes titeket keresnie egy önkormányzatnak?

Azt mondanám, hogy akkor hogyha ez kicsit specifikus lesz, van egy bizonyos méret fölötti területük.

Ugye amint említettem, mi első körben a kategóriás ingatlanokkal foglalkozunk.

Ez lehet egy úgynevezett zöldmezős beruházás is, ezzel nincsen semmi gond, de ezzel együtt egy olyan ügyfélkör is érkezik, aki bizonyos méret alatt nem érkezik meg.

Gondolok itt arra, hogyha zöld mezős beruházásról beszélünk, azért 20000 nm alatti telekkel nem nagyon tudunk foglalkozni, mert a mély ügyfélkörünk az ezek fölélő.

Tudom, hogy egy kicsit konkrét, kicsit specifikus, mégis fontos szerintem belőni, hogy egy bizonyos méret fölött tudunk mi is csak foglalkozni ingatlanokkal.

Egyszerűen azért, mert ilyen az ügyfélkörünk. >> És egy picit tekintsünk nemzetközi vizekre.

Én azt gondolom, hogy ebben a szakmában mozogva nyilván te is látod a nemzetközi tendenciákat.

Mik a tapasztalatok alapvetően az ingatlanpiacon most világviszonylatban? >> Nehéz világviszonylatról beszélni, mert teljesen más az amerikai piacnak a jellege, teljesen más az európai piacnak és a mentalitásnak a jellege.

Főleg gondolok itt arra, hogy az amerikai munkajogviszonyok teljesen másképp vannak értelmezve.

Ugye egy kicsit, ha az amerikai piacra térek ki, ez nem új tendencia, ez már több mint egy évvel ezelőtt elindult. ö a Black, Black Rock alapkezelő, az Egyesült Államokban lévő irodáknak egy jelentős részét, vagy egy elég nagy részét tulajdonolja.

És nekik nem nézett ki túl jól a portfóliójukban, hogy nagyon nagy volt a vacancy, azaz a megüresedési ráta.

Ezért ők a saját alkalmazottaikat Amerika szerte elkezdték visszarendelni, és ez indult el, ez a back to office tendencia.

Ez azt is jelenti, hogy mára Amazont-tól elkezdve rengeteg ilyen amerikai nagy vállalat elindította azt, hogy a homeofice intézményét megszünteti.

Ugye ott a Down economy, vagyis egy elég kellemetlen gazdasági recessziós helyzet alakult ki egy időben.

Ezért meg tudták azt lépni, hogy akinek ez nem tetszik, annak megköszönték.

Európában ezzel szemben egy picit más.

Megmarad a homeofice intézménye, megmarad a hibrid munkavállalás.

Ez pontosan ugyanezt azt a Sharem jellegű gondolkodást is megtartja.

És emiatt például az irodák tekintetében folyamatosan fenn áll az, hogy van egy úgynevezett downsizing, azaz az azt jelenti, hogy ez 100%-ról mondjuk visszacsökken a terület, és egy effektíve olyan területet akarnak kihasználni, ami maximális produktivitást eredményez.

Úgy, hogy közben nem bérelnek felesleges területeket, és nem áll üresen sem.

Emiatt is mondom, hogy nehéz világviszonylalatról beszélni, és akkor az ázsiai piacra nem is nagyon van rálátásom.

Ezzel szemben azért picit így ellentétben áll, vagy ellentétben lehet állítani az Amerikai és az európait.

Nem annyira erős a párhuzam jelenleg. [torokköszörülés] >> És akkor picit ugorjunk vissza Magyarországra, és lehet, hogy itt most kinyitom Pandora szelencéjét, de alapvetően ugye van egy, én azt gondolom most már több évet tartó szakmai diskurzus arról, hogy szükség van-e egyáltalán ennyi irodaházra.

Nyilván máshogy látod, azt gondolom, szakmai szempontból, de de azt gondolom, hogy ettől függetlenül ez egy nagyon fontos diskurzus, ami talán egy kevesebb figyelmet kap, mint illene. >> Szerintem ez egy nagyon jó kérdés.

Én csak egy egy saját szakmai szemléletet tudok megosztani.

Ez nem azonos a piaci szemlélettel.

Én azt gondolom, hogy ahol van kereslet, ott kell, hogy a kínálati oldal utolérje a keresletet, és mindig balansban legyen.

Ezt soha nem lehet igazán balansba állítani.

Nemes egyszerűséggel azért, mert amikor van egy erős felfutása a keresletnek, akkor erre elkezd lassan reagálni a piac. ö egy engedélyt, építési engedélyt tervvel megkapni és nekélni a munkáknak éveknek a kérdése.

Ez azt is jelenti, hogy ugye ebben a rohanó világban, gazdaságban, ahol egy pillanat alatt az egész világon keresztül fut egy szuez csatornába szorult hajónak az eredménye satöbbi pillangó effektusa, lehet, hogy ez egy picit lassúnak tűnik.

Ez azt is eredményezi, hogy mire elkészül rengeteg irodaház, ami igaziból csak a keresletre reagál, lehet, hogy egy csomó már üres.

Na és akkor nyilván itt van egy folyamatos balanszolás, hogy ezt helyzetbe kell hozni.

Azt gondolom, hogy az új irodaházaknak feltétlenül van igénye, alapja, hogy jelen legyenek a a gazdaságban.

Pontosan a fenntarthatóság okán.

A régi épületek rengeteg elavult gépészettel rendelkezik, és ezért rettenthetően fontos, hogy legyenek új korszerű épületek.

Itt szerintem inkább az a kérdés, hogy ezeket az irodaházakat át lehet-e fordítani bérlakásokba?

És tudom, hogy ez nálunk a piacon éjívek óta egy nagyon nagy diskurzus, egy nagyon nagy kérdés.

Én azt gondolom, hogy ezeknek meg kell találni a megfelelő hasznosítását. szabb esetben nyilván erről is hallottam, hogy vannak, akik kicsit radikálisabban gondolkodnak, és azt mondják, hogy szerintük a nem korszerű épületeket el kell bontani, és a helyükre más célt kell, hogy szolgáljanak az ezek az épületek.

Én azt gondolom, és abban hiszek, hogy a multifunkcionális épületeknek van egyre inkább jövője, tehát ami nem csak dedikáltan irodaház, nem csak dedikáltan hotel, hanem ezeknek egy mixét képezi, és ezekkel együtt van helye az irodaházaknak.

A régiekre pedig meg kell találni egy korszerűsítést, vagy egy olyan módot, hasznosítást, ugye látjuk, hogy lakhatási lakhatási válságnál, de ez is egy kicsit másképp hangzik.

Igen, erre szerettem volna én is utalni, hogy ugye itt épülnek az irodaházak, miközben alapvetően ugye nyilván a a lakhatási válság, mint fogalom megjelent.

Nyilván ennek rengeteg tényezője van, és itt alapvetően így általában inkább az a kérdés, hogy van-e lehetősége ingatlant vásárolni egy-egy adott generációnak.

Mégis én itt érzek egy kis élt a két téma között.

Nem tudom, hogy ez a gyakorlatban mennyire csapódik le. >> Van is él.

És igaziból ugye pont arra a diskurzusra visszautalva, Lengyelországban például sok fejlesztő, ingatlanfejlesztő, akik irodaházakat fejlesztettek például elkezdtek átfordulni a bérlakások felé is.

Ugye ez egy elég tőkeerős helyzet.

Tehát kínál meg, és mégis több magyar fejlesztő is ezen erősen elkezdett gondolkodni.

Úgy tudom, hogy van is, aki most elkezdett egyet.

Ö, tehát éppen ezért elindult ez, és ezt az élt tompítandó elkezdték a régi irodaházakat is úgy hasznosítani, hogy gyakorlatilag ami nem túl nagy mélységű iroda, ugye ez is egy nehéz vagy hátrány, hogy egy iroda…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Hollós Illés

Szervezetek, cégek

  • Raven and Partners International

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International”?

A Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban című epizódban Hollós Illés, a Raven and Partners International ügyvezető tulajdonosa beszélget Lilla műsorvezetővel. Az adásban szó esik a fenntarthatóságról a kereskedelmi ingatlanok bérbeadásában és értékesítésében… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International”?

Fő témái: fenntarthatóság, kereskedelmi ingatlanok, települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International”?

Megjelenés: 2025. 10. 30.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-raven-and-part-8d0e42ba

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből