Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin

· PT31M48S

Összefoglaló

A mai adásban a Klarwin Magyarország Kft. innovatív fenntarthatósági megoldásait ismerhetik meg a hallgatók. Horváth Erika, a cég ügyvezetője ismerteti a Körforgásos gazdaságot és a víz újrahasznosítását támogató technológiáikat, különös tekintettel a csurgalékvíz-tisztításra.…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 10. 02.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Horváth Erika
Témák
fenntarthatóság, körforgásos gazdaság, víz újrahasznosítás, csurgalékvíz-tisztítás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések Országos Szövetsége. >> Az élhető települések Országos Szövetségének célja, hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára, a tapasztalatok cseréjére, a jó gyakorlatok megosztására.

Önkormányzati partnereink mellett szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat, akiknek a segítségével a települések még közelebb kerülhetnek az élhetőségi fenntarthatósági átálláshoz.

Mai beszélgetőpartnerem Horvát Erika, a Clarvin ügyvezető tulajdonosa.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Szia!

Köszönöm szépen a meghívást! >> Mesélj egy kicsit magatokról, honnan indult a Clarvi Magyarország története, pontosan mivel foglalkoztok, és hogyan néznek ki a mindennapjaitok?

Hát maga a Carvin az egy romániai brend, bármilyen furcsának is tűnik, mert Romániában alakult meg a Clarwin Románia, azt hiszem 2004-ben, tehát hogy kicsit több mint 20 éve.

És én a tulajdonosokkal egy nemzetközi konferencián találkoztam, ahol megkérdezték, hogy mi a helyzet a csurgalékvíztisztítása Magyarországon.

És akkor mondtam nekik, hogy hát fogalmam nincs, mert ugye addig szilárd hulladékkezelés volt a fő portfólióm, és elkezdtünk utánanézni, és 2016-ban megalakítottuk a Clarvi Magyarország Kft-t, ami igazából első körben a hulladék lerakókból származó csurgalékvizek hasznosításával kezdett el foglalkozni, annak a tisztításával, és egészen a tavalyi év közepéig ez volt az egyetlen egy termék a portfóliumban, majd úgy döntöttünk tavaly, hogy akkor követjük a román cégünknek a mintáját, és megpróbálunk minél több fenntarthatóság terméket behozni a lehető legjobb elérhető technológiákat a régióba.

És akkor így kezdtünk el foglalkozni további szennyvizek tisztításával.

Ivóvíztisztítás van is is van a portfólióban, vízveszteségkereséssel, illetve levegő monitoring rendszerrel. >> És picit, hogyha a termékeitekről tudsz esetleg mesélni? >> Abszolút.

Ugye maga a csurgalékvíztisztítás az egy konténerbe szerelt technológia.

Ez egy német technológia. fordított ozmózissal működik, csak hogy ilyen nagyon nagyon fontos komik nincsenek ezzel tisztában.

Meséld el kérlek, hogy ez mit jelent. >> Ez pontosan azt jelenti, hogy ez egy mozgatható konténer, aminek a belsejébe be van szerelve ez a technológia.

Nagyon lerövidítva annyi, hogy beszívjuk a csurgalékvizet a medencéből, ott átmegy egy homokszűrőn, átmegy egy filt szűrőn, és utána nagy nyomással átmegy a membrán technológián, amiutána kiszűri.

Tehát kvázi elválasztja a tiszta vizet a szennyezett víztől, és utána a tiszta víz megy ki a környezetbe.

Annyira tiszta vizet tudunk ebből előállítani, hogy körülbelül desztilált vízminőséget.

Tehát, hogy ez abszolút visszaengedhető a környezetbe, ami ugye a helyi önkormányzatok által üzemeltetett lerakókra azért ez egy jó történet.

Sajnos amúgy nagyon nehéz ez a dolog Magyarországon, ugyanis nem kötelező a csúgalik víztisztás a lerakókon.

Romániában azt csak így halkan mondom, tehát hogy ott ott kötelező, tehát ott nem lehet létrehozni úgy lerakót, hogy nincs megoldva a csurgalékvíztisztítás.

Tehát hogy >> Igen, ez lett volna az első mélyebb kérdésem egy picit az egésznek a jogszupái hátteréről, ha tudunk beszélgetni. >> Hát igen, tehát hogy igazából a sürgalékvizet kezelni kell, tehát vannak erre előriások, hogy valamiképpen kezelni kell.

Tehát Magyarországon az az eljárás van, hogy visszalocsolják a lerakóra, tehát a depónia felületére.

A másik kezelés az, hogy tartogatják a csurgarékvíztározó medencében, és akkor reménykednek benne, hogy egy kicsit elpárolok.

A harmadik megoldás pedig az, hogy kommunális szennyvíztisztítóba viszik el lábon, ami szintén nem jó megoldás, ugyanis a kommunális szennyvíznek teljesen más a biológia összetétele, mint a csurgalékvíznek, tehát az ott igazából soha nem fog megtisztulni.

És akkor a gyakorlati oldalát nézve pedig ugye kifejezetten azért lettetek az élhető települések Országos szövetségének partner cége, mert szeretnétek az önkormányzatok felé települések, városok felén nyitni.

Hogyan tudtok az ő segítségükre lenni?

Hát én igazából azt gondolom, hogy az egyik lehetőség a csurgerékiszítás, amit ugye önkormányzatok tulajdonában, önkormányvezeti társulások tulajdonában vannak a hulladékakók jellemzően.

A másik, én azt gondolom, hogy amit az ivó ivóvíz közmű szolgáltatóknak és ezen emellett mindemellett a az önkormányzatoknak tudunk nyújtani, ugye ezek a vízveszteség kereső szenzoraink.

Ezek szintén német technológia.

Ez egy nagyon okos AI-os szenzortechnológia, ami körülbelül ilyen 1 mes távolságon belül megmondja, hogy hol van szivárgás ugye a víz alatt.

Ezt úgy képzeljék el, akik nem hallottak még erről, hogy lehelyezzük a csőhálózaton, nyilván attól függően, hogy a cső milyen anyagból van, olyan távolságra egymástól.

És éjszaka hajnali kettő és 4 óra között méri ugye a a szivára, vagy hallgatja a zajokat.

Igazából ez a jó kifejezés erre. >> Miért pont ez az időintervallum? >> Mert ugye ilyenkor van a legkevesebb felhasználó ugye a területen, és ilyenkor van a legnagyobb csendesség.

És mivel rajtan a mesterséges intelligencia, így kiszűri a környezeti zajokat is, tehát sokkal pontosabban meg tudja határozni. hogy ez most szivárgás volt, vagy mondjuk esetleg egy kutyaugatás, vagy bármi egyéb zajak körgyéken.

És utána másnap a felhőben látjuk az adatokat, és ilyen kis pinpointszerűen Google térképen meg tudja mutatni, hogy akkor itt van a szivárgás.

Elég sok víziközmű szolgáltatónál jártunk már ezzel a technológiával, mutattuk be és igazából nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. >> És mi lehet az az oka, hogy alapvetően azért tömegesen még nem terjedt el?

Hát én azt gondolom, hogy a maguk a zajszenzorok, ez egy régen régóta ismert eszköz a vízivárgáskeresésre.

Nyilván a régi szenzorok nem voltak ennyire professzionálisak, tehát sokkal, hogy mondjam, kevésbé voltak hatékonyak, kevésbé találták meg a szivárgást, nagyon nehéz volt elhelyezni őket.

Probléma volt azzal azzal, hogy milyen adatokat, pontos adatokat adnak el, de ez most már nem az a technológia.

Tehát ez egy nagyon fejlett technológia, és ez most már nagyon jól működik.

Úgyhogy szerintem ezt a régi rossz hozzáállást vagy vagy rossz sztorit kell egy kicsit újraépíteni.

Úgyhogy ez egy nehéz nehéz feladat. >> És ugye nyilván ismeretes a hazai önkormányzatok forráshiányos állapota.

Ezzel kapcsolatban ti láttok-e bármilyen olyan kapcsolódási pontot, mondjuk elérhető pályázati forrásokkal, amelyekkel tudjátok mondjuk az önkormányzatokat afelé segíteni, hogy igénybe tudják venni ezt? >> Megmondom őszintén, hogy jelen pillanatban mi ezzel még nem foglalkozunk, tehát hogy nincs nincs ez a portfóliumban, hogy ezt így keressük.

Ugye eddig a Csurgalék vízről beszéltünk, viszont van egy másik fő portfóliótok is.

Ebbe be tudod-e vezetni esetleg a hallgatókat, nézőket?

Tehát ugye eddig vizes témákban témákról beszélgettünk, de van egy levegő monitoring rendszerünk, ami most nem nyugat-európai példát mondok, hanem indiai, tehát indiai gyártó cég.

Ez egy pici kompakt eszköz, ami igazából arra jó, ez egy szenzortechnológia, hogy kihelyezzük a területen, akár városi területeken, településeken, akár nagyipari területeken, tehát bárhol, ahol szükség van rá, és monitorozzuk 0-24 órában a különböző levegőszerzennyezettségeket.

Tehát ez lehet por, ez lehet zaj, ez lehet különböző gázok, gőzök, források.

Tehát, hogy ez ez egy teljesen jól működő technológia, amivel meg is meg tudjuk azt is mondani, hogy pontosan például egy bűzforrás milyen irányból jön.

Tehát akár egy hulladéklerakónál, akár egy szenyvíztisztítónál, akár bármilyen élelmiszer feldolgozó cégnél, ahol bomlási folyamatok vagy bűzös tevékenységek vannak, tökéletesen be tudjuk lőni, hogy mi a bűzforrás, és akkor mikor és hogyan kellene majd utána itt beavatkozni. >> És egyébként, hogyha már így keretben kifejezetten településekre fókuszálunk, milyen arányban mondhatóak most szennyezetnek a települések levegőminőségi szempontból?

Ez egy nehéz kérdés, megmondom őszintén, mert az én eddigi tapasztalatom az, hogy a hogy kicsit elzárkóznak a települések így a szenzortechnológiáktól, mégpedig azért, mert van itt is egy ilyen hát egy ilyen, hogy mondjam, egy ilyen hagyomány, hogy milyen technológiákat kell használni a levegő monitorozására.

És és ezért nagyon sok olyan szenzorchnológia volt eddig az országban, ami ami nagyon rossz minőségű volt, és egy kicsit ettől elzárkóznak.

Én azért azt gondolom, hogy van teendő Magyarországon ezzel, tehát hogy hogy mindenképpen szükséges lenne, hogy monitorozzuk a levegőt, hogy nézzük, hogy milyen a levegő.

Főleg az ilyen porszennyezések, azt gondolom, hogy azok jelentősek, a szállóporszennyezések.

Ezeket mi tudjuk mérni abszolút, és tudunk jó visszajelzést adni a partnereknek, tehát hogy akár lehetne ezzel a forgalmat egy kicsit átirányítani, megfigyelni, jobb irányba vinni a dolgokat.

Tehát, hogy nagyon jól lehetne ezt közösen használni, és ráadásul ezek ezeket az adatokat tárolja a rendszerünk, tehát hogy képesek vagyunk visszanézni, tehát előrejelezni akár.

Például amikor volt a az M1-esen ez a porszennyezés, nem tudom egy pár évvel ezelőtt, akkor az én indiai kollégáim, akkor még nem hoztuk be Magyarországra a terméket, akkor szóltak, hogy hát azért is lenne jó, mert egy ilyen porszennyezést akár előre tudna jelezni ez a rendszer.

Tehát, hogyha megfelelő mennyiségben van kihelyezve, akkor ilyen jelentősége is van, vagy akár tűzeseteket, egy erdőtet, akármit.

Tehát, hogy ezeket mind mind tudná jelezni. >> És eddig itthon Magyarországon milyen projektjeitek futottak, amiből most kiemelnél néhányat? >> Most nem csak levegőre, hanem hanem vizes projektekre is is gondolok.

Tehát, hogy Magyarországon van 59 darab hulladéklerakó kommunális hulladéklerakó.

Hát szó ha jól matekozzok, szerintem legalább 15 hulladéklékakó.

Mi már biztosan tisztítottunk csurgalékvizet.

Ugye a maga a vízveszteségkeresés is elindult.

Most már több mint 12 vízi közműszolgáltatót megkerestünk, ismerik a terméket és elkezdték legalább kipróbálásszerűen használni.

A levegő monitoring az egy más kérdés.

Ott még önkormányzat, megmondom őszintén nem sikerült bejutni, de nagyon szeretnénk.

Ott ipari cégeknél teszteljük egyelőre a terméket, és kifejezetten jól működik.

Főleg az ilyen bűz gázos kibocsátásoknál nagyon jó eredményekkel dolgozunk.

És akkor nemzetközi irányból indultunk, hiszen ti magatok is ugye nemzetközi termékekkel dolgoztok.

Gyakorlatban tudsz olyan nemzetközi példát mondani, vagy nemzetközi irányt, amit azt gondolod, hogy érdemes itthon is mintaként venni?

Tehát hogyha például a levegő monitoringot nézzük, akkor nagyon sok nagyváros, akár Barcelona vagy akár Dubaj elhelyezette ezeket a készülékeket, és folyamatosan figyelik a közlekedést és a mindenféle szennyezéseket, és ipartterületekre is kihelyezték, ahol ugye látják, hogy melyik az a tevékenység, ami ugye a levegőszennyezést okozza adott településen belül.

Tehát nyugatabbra is, akár keletebbre is nagyon-nagyon sok helyen használják.

Hát több mint 3000 értékesített eszköze van ennek a gyártónak.

Tehát most így ennél konkrétabb példát nem tudok többet mondani, de az az biztos, hogy nagyon-nagyon sok helyen nagyon jól használják ezt az eszközt. >> És te hogyan látod kifejezetten itt Magyarország viszonylatában, vagy akár a középkelet-európai régió vonatkozásában?

Ugye említetted, hogy a szenzortechnológiák iránt még óvatosabban fordulnak a a különböző szereplők.

Te hogyan prognosztizálod, mikorra terjedhet ez-e, vagy elterjedhet-e olyan mértékben, mint mondjuk akár Nyugat-Európában?

Hát nyilván nekem vannak vágyaim, céljaim meg elképzeléseim erről.

És hát az elmúlt másfél évben azért mi nagyon erőteljesen dolgoztunk azon és dolgozunk azon a mai napig, hogy ezeket a technológiákat megismerjék.

Én nagyon-nagyon remélem, hogy a következő két-három évben sikerül elindulni egy olyan úton, ami azt jelenti, hogy nyitottabbak lesznek az emberek, nem félnek ettől.

És ugye nem csak a a levegős szenzor meg a vizes szenzor, hanem hanem az egyéb szenzoros technológiák irányába is.

Én azt gondolom, hogy muszáj kihasználni ezeket a technológiai előnyöket, amik ugye ebben a 2025-ös évben vagy a 21. században megindultak, mert nagyon-nagyon sokat tudnak segíteni, főleg, ha mondjuk csak a mi szenzortechnológiánkat nézzük, akár a munkaerő kiváltásában is nagyon jók, ami ugye nagyon nehéz kérdés, nagyon nagy probléma akár itt Magyarországon is.

És ha mondjuk nem kell éjszaka kiküldeni vízszivárgást keresni x embert, hogy akkor napokig keressék ezt a szivárgást, hanem lehelyezzük a szenzort, ami akár egy-két napon belül megmondja, hogy hol van, én azért azt gondolom, hogy annak a jelentős előnye van mindenféle szempontból.

Én azt gondolom, hogy mindenképpen fontos, hogy kifejezetten a hazai települések legyen szó a legkisebb településről vagy akár nagyobb városokról figyelembe vegyék ezeket a tendenciákat és használják ezeket a termékeket.

Én bízok abban, hogy az élhető települések Országos szövetsége keretében közösen is minél több településre fogunk eljutni.

Én köszönöm, hogy megtiszteltetek minket a bizalmatokkal és sok sikert kívánunk magunknak.

Köszönöm szépen, hogy itt voltál ma velem. >> Köszönö szépen.

Nektek pedig köszönöm, hogy ma is velem tartottatok.

Élhető települések Országos szövetsége.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Klarwin Magyarország Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin”?

A mai adásban a Klarwin Magyarország Kft. innovatív fenntarthatósági megoldásait ismerhetik meg a hallgatók. Horváth Erika, a cég ügyvezetője ismerteti a Körforgásos gazdaságot és a víz újrahasznosítását támogató technológiáikat, különös tekintettel a csurgalékvíz-tisztításra.… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Horváth Erika.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin”?

Fő témái: fenntarthatóság, körforgásos gazdaság, víz újrahasznosítás, csurgalékvíz-tisztítás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin”?

Megjelenés: 2025. 10. 02.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-klarwin-9727e7cb

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből