Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcast-sorozatának ezen epizódja a hazai, értékalapú vállalkozásokkal való együttműködésre fókuszál, amelyek a fenntarthatóságot és az élhető környezetet segítik. A vendég, Radnóczi Ágnes, a Termőtér alapítója és permakultúrás tervező…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2026. 01. 06.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Radnóczi Ágnes
Témák
fenntarthatóság, települési fenntarthatóság, értékalapú vállalkozások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések Országos szövetsége. >> Az élhető települések Országos szövetségének célja, hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára, és hozzásegítse őket egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőhöz.

Tagönkormányzataink mellett szintén tagjain között köszöntünk olyan hazai innovatív vállalkozásokat is, akikkel közösen igyekszünk tenni a jövő fenntartható városaiért.

Mai beszélgető partnerem, Radóci Ágnes öter termőtér alapítója.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Köszönöm szépen. >> Mesélj egy picit magatokról, honnan indult az egész kezdeményezés, és mivel foglalkoztok pontosan?

Onnan indult, hogy hát én egy kertészmérnök családból származom, és a a növények szeretete, a természetre való rácsodálkozás gyerekkorom óta végigkísér.

Viszont akkor fordultam mégis igazán a kertek felé, amikor megismerkedtem a permakultúrával.

Annyira magával ragadott ez a szemlélet, hogy képzések sorára iratkoztam be, és elszegődtem egy kertbe gyakorlati munkára, hogy mélyebben is megértsem.

Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy egyre többen kérik meg, hogy segítsek a kertyük permakultúrás szemléletű kialakításában, meg azon, hogy egyre többen hallottak a permakultúráról, és és kerültek képbe azzal, hogy nagyjából mi is ez.

Úgyhogy ez adta az indíttatást, hogy elindítsuk a termőtelet. >> És azok számára, akik esetleg most először hallanak erről itt a podcastet nézve, hallgatva, picit tudnál mesélni arról, hogy mit is értünk permakultúra alatt?

A permakultúra olyan tervezési rendszer, ami fenntartható emberi környezetet teremt.

A természetes ökológiai folyamatokra épülő rendszereket hoz létre.

És ezt hogy kell elképzelni a gyakorlatban? >> Olyan tereket alakítunk ki, amelyek nek a középpontjában az ember áll.

Mégsem csak az embernek nyújt életteret, hanem a természet egyéb lényeinek is, a növényeknek természetesen, de a talajlakóktól kezdve a hasznos rovarokon, által a beporzókon, kisállatokon keresztül mindenféle lénynek otthont ad.

És ha már élhető városok és élhető települések, akkor számodra mit jelent az élhetőség és az élhető tér fogalma?

A ezek a permakultúrás szemlélettel kialakított terek, életteli terek, amelyekben a nemcsak esztétikai és rekreációs élményeket nyújt az embernek, hanem hasznos javakat is kínál, emberi javak bőségét kínálja, például élelmet. gyógyásztati alapanyagot, ruházati alapanyagot, fűszernövényeket, akár takarmányt az állatoknak, hogyha nagyobb rendszerről van szó.

És mennyire elterjedt a permakultúra ma Magyarországon?

Szerencsére egyre inkább terjed.

Amikor megismerkedtem vele, akkor még még sokkal kevesebben tudták, hogy miről van szó.

De most már most már nagyon sok kezdeményezés van permakultúrából.

Városban még talán kevesebb, de vidéki rendszerben, kiskerti rendszerben is egyre több.

Hogyha a magyar PMA Kulultúraegyesület weboldalán rákeressünk a térképre, akkor ott megtekinthetjük, hogy az országban milyen szintű permakultúrás kezdeményezések hol helyezkednek el, és ezek közül melyek látogathatók.

És alapvetően ez mekkora méretnél hatékony, vagy hol jellemző leginkább?

Inkább a kisebb kerteknél, vagy mondjuk a nagyobb területek esetében?

Bármakultúrás szemlélettel érdemes bármilyen zöld területnek a kialakításába hozzáfogni, nem?

Tehát akár egy balkont is érdemes ilyen szemlélettel elkezdeni, de ahhoz, hogy egy rendszer igazából egy egy zárt rendszerként hatékonyan tudjon működni egy 1000 nm fölötti területre, azért általában szükség van.

És te is említetted, hogy sok képzésre iratkoztál be, és ezzel igyekeztél minél mélyebb tudást szerezni a témában.

Mennyire elterjedt magának ennek a szemléletnek az oktatása, vagy maga a szemléletformálás? >> Igen.

A a Magyar Permakultúraegyesület és más szervezetek is szerveznek ö hosszabb alapképzést.

Ezenkívül pedig nagyon sok kisebb ilyen egy napos, két napos, pár órás szemléletformáló esemény szerveződik mostanában.

Permakultúra klubok workshopok sok helyen megtalálhatók, és hogyha most egészen a a legalsó lakossági szintig lemegyünk, és ott elkezdjük ezt a kérdést vizsgálni, akkor ugye alapvetően te mit mondanál? egy teljesen laikus, eddig a témával még nem foglalkozó, de de nagyon lelkes illetőnek is érdemes mondjuk beiratkozni akkor ezekre a kér képzésekre és átültetni ezt utána otthon a gyakorlatba.

Vagy azért jó, hogyha van valamiféle akár kertészmérnöki, akár bármilyen hasonló végzettsége az embernek. >> Teljesen laikusok is elvégezhetik.

A a permakultúrának az egyik fontos alapja volt, hogy ne, hogy könnyen elérhető legyen, és ne kössük a lapvégzettséghez azt, hogy ezt a szemléletet el lehessen sajátítani.

Jól mutatja ezt az is, hogy a permakultúra bonyolult szabályrendszer helyett három etikai alapelvre és tervezési alapelvekre épül.

Ez a hárometikai alapelv a véd a földet, törődj az emberrel és osd meg a felesleget.

Ez így első halásra nem is olyan bonyolult, de hogyha ha jobban belegondolnunk, akkor akkor pont lehet, hogy még összetettebb és nagyobb kihívás elsőre, mint mondjuk egy bio gazdálkodást létrehozni. más szemléletet kíván, leginkább szemléletváltást kíván, hogy ne csak magunkra gondoljunk, hanem a természetre is, és hogy kilépjünk a megszokott formákból.

És ugye az előbb említetted, hogy azért ez főleg vidéken terjed, vagy van terjedőben jelenleg kevésbé városi környezetben.

Mennyire látod ennek városi közegben a jövőjét?

Abszolút látom, azért vannak városi kezdeményezések is.

Az egyik, amit így konkrétan említenék, ahol korábban dolgoztam egy olyan permakultúrás kertben, ami egy nem kert fókuszú vállalkozás irodaháza mellett került kialakításra, és nagyon érdekes tapasztalatokra tettem ott szert.

Egyrészt végigkísérhettem egy komplex permakultúrás rendszernek, benne egy erdőkertnek a felcseperedését, másrészt azt is, ahogyan ez a kert a cég életébe bekapcsolódott, hogy hogyan vált szerves meghatározó részévi a cég életének.

Az egyik >> itt mind a két, bocsánat, csak hogy itt mind a két elemre rákapcsolódnék egy picit, amit amit mondtál.

Egyrészt, hogy végignézhetted, ahogy ez a rendszerfelépül és kialakul, ez időben nagyjából mit jelent azok számára, akik most szeretnének belevágni, és szeretnék tudni, hogy akkor ennek mikor érik meg a gyümölcse?

Igazából folyamatosan egyre több gyümölcset érik, meg lehet azt úgy is ki lehet alakítani, hogy rögtön az elején is már legyen valamifajta hozam, de ahhoz, hogy egy rendszer igazán így összeérjen, arra egy 8-10 évre szükség van.

Ez az kert, amiről beszélek, ez most öt éves, és már most nagyon sok, tehát kezd termőre fordulni, és nem csak a terményekben nyilvánul meg a a hozama, hanem hanem egyéb mellékes, jó áldásos előnyeiben is.

A másik rész pedig, amit az előbb említettél, hogy ugye bekapcsolódott ez a szemlélet vagy kultúra a az ott lévő cégnek, a nem ezzel foglalkozó cégnek az életében.

Ezt tudod egy picit részletezni, vagy példákat hozni rá esetleg, hogy itt hogyan kapcsolódik be ebbe a körforgásba mondjuk egy vállalkozás? >> Igen.

A egyrészt az egyik konkrétum, hogy mondjuk a az itt megtermett terményeket a dolgozó kafetériaszerűen megkaphatták.

Ezek vegyszermentes biokörülmények között ö nevelkedett termények.

És hát az elején fenntartással fogadták a dolgozók ezeket a terményeket, mert nem úgy nézett ki, mint a a hipermarketek polcain a teljesen egyforma ö sérülésmentes termények.

És ahogy megízlelték és egyre inkább tapasztalatot szereztek vele, ezeknek a terményeknek a népszerűsége egyre nagyobb lett, mert egész más ízvilága volt egyszerűen ízes volt ahhoz képest, mint amit a boltokban el lehet érni általában.

És másrészt ugye elszálltak közben az élelmiszerárak, és akkora kereslete lett a dolgozók körében, hogy már pillanatok alatt elkapkodják, míg korábban még úgy ott-ott maradt.

Aztán a cég számára ez a ez a kert óriási marketing értékkel bír most már és brendépítő értékkel. sok pályázatot és díjat nyert ezzel a cég, és nagyon megnőtt a az a fajta népszerűsége, amit a kertnek köszönhet.

Ez a cég rendszeresen szervez a saját termékeiből vásárokat, és ezekre a vásárokra úgy lehetett úgy érkezni, mert összekapcsoltuk, hogy a a kertbejárással, a kert megismerésével együtt szerveztük ezeket a vásárokat, és először a vásárra érkeztek az emberek, és mellékesen megnézték a kertet is, és ez megfordult pár év alatt a kert miatt. érkeznek nagyon sokan, hogy a kertet szeretnék látni és mellékesen vásárolnak is.

És hogyha már vásárok akkor ugye a permakultúrás szemléletnek az egyik fő célja, legalábbis hosszútávon, az a fajta vélelmiszerűenállóság, ami nyilvánvalóan az élhetőségnek, a fenntarthatóságnak egy alapkövetelménye lehet.

Ezt mennyire látod itthon hazai körülmények között megvalósíthatónak? nagyobb területeken abszolút törekszünk arra, hogy a az élelmiszerű rendelkezés minél magasabb fokon megvalósuljon. kisebb városi kertekben is.

Ez most már igény, hogy hogy legalább valamennyi része az élelmiszernek előállítható legyen.

Legalább legalább kóstoló szintjén, hogyha kis kertről van szó, vagy vagy az olyan magas bátartalmi értékű élelmiszerek, bogyós gyümölcsök előállítása történjen meg, amihez aranyáron lehet amúgy is hozzájutni. akár egy balkonon is lehet termőnövényeket termeszteni, úgyhogy erre egyre inkább van igény.

És mennyire lehet adott esetben például a helyi önkormányzatokat bevonni az ilyen kezdeményezésekbe?

Egyrészt gondolok itt rájuk azért, mertogy nyilván adott esetben nagyon sok terület, mondjuk önkormányzati tulajdon, ahol ezeket a kerteket ki lehetne alakítani.

Másrészt pedig azért, mert ahogy meséled, és amennyit én is a témának után jártam, azért ennek van egy közösségformáló ereje is, ami meg nyilván a helyi közösségek erős erősítését segítené. >> Igen, szerencsére egyre több nagyon jó kezdeményezés van már a városokban. fenntarthatóság irányába zöld területeken is, amik egyre inkább olyan növénykiültetések, amik a klímához alkalmazkodnak, vagy vagy a fenntartható fajtába tartoznak, például a miavaki erdők, meg megvalósultak közösségi kertek is, amit még itt lehetne folytatni hogy hogy mondjuk Mondjuk ezek a közösségi kertek leginkább egy nyári zöldségtermesztésre fókuszálnak, és hogy létre lehetne hozni többszintes sűrű növénytokat termőnövényekből, amik azáltal, hogy hogy a szintezettséget kihasználják, saját mikroklímát képesek maguknak előállítani, és diverzebbek, ezáltal sokkal ellenállóbbak és így fenntarthatóbbak is.

És ti mint termőtér, ebben a folyamatban kinek és hogy tudtok segítséget nyújtani?

Gondolok itt akár a a laikus érdeklődőkre, vagy adott esetben mondjuk egy önkormányzatra?

Hogyha ha adott egy terület, amin létre lehet hozni egy például egy erdőkertet, akkor egyrészt a tervezésében is tudunk segíteni másrészt a konkrét kialakításában, a permakultúrás technikáknak a egyrészt megvalósításában, másrészt a megtanításában, mert ezek a területek, ezek a terek szemléletformáló terekként is tudnának működni.

Egyrészt, hogy a lakosságot segítsék a szemléletformálásban, hogy a saját területükre az ott megszerzett tudást át tudják vinni.

És hogyha akár a kiskertes övezetben vagy közös lakóhóparkok közös parkjaiban ki tudnának ilyet alakítani, akkor az nem csak szemléletformáló, hanem a a helyi kisközösség összekovácsoló ereje is lehet. >> Abszolút.

Mégis azt látjuk, hogy azért, ahogy te is mondtad, kell még idő ennek a szemléletnek itt Magyarországon.

Melyek azok a legnagyobb akadályok, amelyek szerinted egyelőre útjában vannak annak, hogy ez a szemlélet futóűzmódjára terjedjen? >> Szükség van még jó példákra, hogy kicsiben elkezdjük és lát látható legyen, hogy ezek működnek valóban.

Nyilván sokszor akadálya az anyagi erőforrás.

Itt viszont a egyrészt pályázatok útján elég sok forrás azért elérhető, és az ESG kötelezettsége a cégeknek szintén afele terel minket, hogy hogy egy olyan összefogásban, ami cégekkel, önkormányzatokkal és permakultúrás szakemberekkel megvalósítható, akkor akár mind a három területén az eskének meg lehetne felelni.

Aztán a nyilván a közösségi problémák is sokszor fenn állnak.

Itt leginkább ezen szemléletformálással lehet segíteni.

Az a tapasztalatom, hogy növényekkel sokkal könnyebb dolgozni, mint emberekkel.

Viszont az emberekkel óriási nagy dolgokat lehet elérni, >> az biztos.

És hogyha már jó gyakorlatok, még maradjunk egyelőre Magyarországon.

Ugye említettél egy jó példát, de azt is mondtad, hogy több jó példára egyrészt lenne szükség, másrészt arra, hogy ez elterjedjen.

Hol lehet ilyen iránt érdeklődni, vagy hol terjedhetnek ezek a jó gyakorlatok?

Van erre egy külön fórum adott esetben? >> Hát amit említettem, az a térkép, ahol utána lehet nézni ezeknek a helyeknek, amik látogathatók.

Közösségi kertekben lehet létrehozni ilyen kisebb, nagyobb erdőkerteket. vagy egy-egy parknak a részét van, ahol ez külföldön működik, hogy egy-egy park részét erdőkertént alakítják ki.

Igen, épp a külföldi jó gyakorlatokra szerettem volna még rátérni itt a hazai után, hogy nézzünk körül picit a nagyvilágban, és neked van-e esetleg kedvenc külföldi jó gyakorlatod? >> Olyat láttam, ami egy tehát nagy parknak lekerített része, és ott működik erdőkert.

A másik, amit láttam, hogy játszóterek mellett alakítottak ki ehető bogyós növényfalakat, ahol a gyerekek tudnak csipegetni így játszás közben. >> És mondjuk ehhez kapcsolódik esetleg oktatási tevékenység, mert ugye azt is halljuk, tudjuk, sőt szerintem ez már évtizedek óta ugye nyilván téma, hogy azért arra is tanítsuk meg a kicsiket, hogy nem mindenhető és nem mindent szabad fogyasztani.

Tehát, hogy mondjuk adott esetben egy-egy ilyen növényározói oktatás mondjuk történik-e közben?

Igen. a ezeken a ezekben a kertekben, amik már valamennyire működnek, nagyon sok workshopot tartottunk kisiskolás korosztálytól kamaszkoron állt felnőttekig igazából, ahol a gyerekek egy-egy tananyaghoz kapcsolódóan eljöttek hozzánk, és gyakorlati feladatokon keresztül, meg meg oktatási részeken keresztül megismerkedhettek akár a növényekkel, akár a jó gyakorlatokkal és a saját következőkkel kipróbálhatták, hogy ez mit is jelent igazából.

És ha már termőtér, ti alapvetően…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Termőtér

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcast-sorozatának ezen epizódja a hazai, értékalapú vállalkozásokkal való együttműködésre fókuszál, amelyek a fenntarthatóságot és az élhető környezetet segítik. A vendég, Radnóczi Ágnes, a Termőtér alapítója és permakultúrás tervező… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Radnóczi Ágnes.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér”?

Fő témái: fenntarthatóság, települési fenntarthatóság, értékalapú vállalkozások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér”?

Megjelenés: 2026. 01. 06.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-termoter-8760ffab

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből