Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (étosz) podcast sorozatának ezen epizódja a Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban témakört járja körül. A vendég Nagy László, a Visible Crossing Kft. ügyvezetője, aki a kilenc éve alapított magyar-nemzetközi…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 11. 13.
Hossz
32 perc
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések országos szövetsége. >> Az élhető települések Országos szövetségének célja, hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára, a jó gyakorlatok megosztására, a tapasztalatok cseréjére.

Önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is, akiknek a segítségével a települések még közelebb kerülhetnek a fenntarthatósági átálláshoz.

Podcast adásunk mai vendége Nagy László, a Visible Crossing ügyvezetője.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Szia Lö >> Mesélj egy kicsit magatokról.

Hogyan indult a Visible Crossing története?

Mivel foglalkoztok és hogyan teltek az elmúlt éveitek? >> A Visible Crossing Kft. kilenc éve alakult meg azzal a céllal, hogy a közlekedésbiztonságot fejlesszük, főleg a gyalogos biztonságra helyeztük a hangsúlyt, és maga az ötlet, maga az az, hogy egyáltalán egy céget alakítsunk erre, az egy személyes indíttatásból fakadt, amikor egy balesetnek voltam, egy gyalogos gázolásnak voltam, jobban a következményének voltam a szemtanúja, és elkezdtem gondolkodni, hogy milyen módon lehet javítani a gyalog os átkelőhelyeknek a biztonságát.

És innen indult kilenc éve ez az egész történet, és szinte megállíthatatlanul folynak a fejlesztések, az ötletelések, és ma már ott tartunk, hogy több mint 150 rendszerünk van országszerte, illetve Európa, és most már mondhatjuk, hogy világszerte, mert sikerült kilépnünk a kontinensről is.

És hogyha magáról a rendszerről beszélünk, ugye azt mondjuk, hogy okoz zebra vagy intelligens gyalogátkelő hely, azt gondolom, hogy ezt érdemes egy picit kontextusba helyezni a nézők, hallgatók számára. >> Mindenképpen, mint ahogy a Smart City fogalom sem teljesen egyértelmű.

Ugyanígy egy okorzebra vagy egy intelligens zebra megfogalmazás sem magától értetődő, mitől okos, mitől intelligens. alapvető funkciója az az, hogy ő felkeltse a figyelmet a a gyalogosoknak az átkelési szándékáról, vagy az átkeléséről a járművezetők felé, ezzel elősegítve azt, hogy ők időben meg tudjanak állni, ne történjenek balesetek.

A másodlagos, illetve a másik funkció, hogy a a közle közlekedési komfort is javuljon, tehát a megállási hajlandóság jobb legyen.

Vannak olyan települések, ahol hosszú perceket kell várni, mire megáll a kocsisor egy reggeli vagy egy esti csúcsforgalomban.

Maga a rendszernek a működése az két részből tevéődik össze.

Egyrészt egy klasszikus funkció, ami sárga villogót jelent. hogyha a gyalogost érzékeli a rendszer, akkor szemmagasságban mindkét oldalon, vagy hogyha középsziget van, akkor három részen is villog ez a tradicionális jelzés.

Van egy saját nohunk, egy egy innováció, ami egy lézeres lábmegvilágítás.

Ez sötétedéstől a reggeli világosodáség funkcionál, és elsősorban a ködös esős éjszakákon ad egy plusz láthatóságot, mivel ez a lézerfény a lábon, a lábfejen vetül, ezért úgy kell elképzelni, mintogyha a cipőben ilyen LEDcsor lenne, és ez ez látszódna még pluszban.

Ez ez elősegíti, hogy azt is lássuk, hogy pontosan hol van a gyalogos.

Ezek a tradicionális részei a a mi rendszerünknek.

Amitől intelligensnek tekinthetjük, az az, hogy adatokat nyerünk ki mind a működésről, a rendszer működéséről, mind pedig a a közlekedési statisztikákat is kinyerjük. ezeket a szervereinkre továbbítják a rendszerek, ahol következtetéseket vagy döntéseket tudunk alkotni, hozni ezen túl, ami még okos része, és ez még ugye a fejlesztés előtt áll, vagy fejlesztés alatt álló rész, ez az önvezetőutókkal való kommunikáció.

Ez a jövő ez egy jövőben mutató fejlesztés.

Mi már lényegében kész vagyunk ezzel, >> és mindjárt vissza fogunk térni kifejezetten a települések adatgyonának kezelésére és az ezzel való tervezés fontosságára, de előtte még maradjunk az általános statisztikáknál.

Ugye említetted, hogy maga az egész ötlet, maga az egész visible crossing egy személyes élményből indult.

Van-e egyébként arra a számotok, adatotok nagyságrendileg vagy hozzávetőlegesen, hogy milyen arányban történnek a gyalogos átkelésekből eredő balesetek?

Igazából ami ezek nem pontos számadatok, hanem következtetések, de körülbelül ilyen 100-120 halálos baleset történik egy évben Magyarországon.

Ugye mi globális szinten gondolkodunk, Magyarországon is rengeteg ez a 120, de ha ezt globális szintre levetítjük, akkor akár egy európai számodat egy városnak a egy kisebb városnak a lélekszámát jelenti, >> ami azért megdöbbentő, hogyha >> ami megdöbbentő.

Ha ez betegségben öegségbe fordítanánk át, akkor valószínű, hogy gyógyszereket kezdenénk el fejleszteni rá.

Ehhez képest viszonylag kevés megoldás van, ami ami kifejezetten ezt a problémát kezeli. >> És akkor, hogyha visszatérünk magához a rendszerhez, milyen a fogadtatása itt Magyarországon a ti terméketeknek, és alapvetően az önkormányzatok milyen ütemben realizálják ennek a szükségességét? >> Ühüm, nagyon változó.

Igazából nem lehet pontos mintákat venni, mert van olyan kis település, ami nagyon innovatív és és mindenben befogadó.

Ugyanilyen nagy település is van, de ugyanez elmondható kis és nagy településről, hogy hogy egyelőre még elzárkózik az innovációtól, amit érzünk, hogy hogy még nagyon sok az olyan szakember is, illetve városi szakember, vagy vagy hatósági szakember, aki úgymond biztonsági játékot játszik, és nem mer egy innovációnak a kockázatába belefutni, ezért inkább inkább nem nemmel válaszol egy egy döntésnél. >> És melyek azok a legfőbb kihívások, amelyekkel találkoztok akkor, amikor önkormányzatokkal egyeztettek mondjuk a rendszert illetően, vagy ennek szükségességét illetően?

Gondolok itt most alapvetően akár jogszabályi, akár adminisztratív nehézségekre? >> Tehát a jogszabályi háttér az szerencsére viszonylag rendezett a zebra minimum által.

Ö a nehézségek azok ö hogyha olyan területre megyünk, ahol a környezetben még nincsen ilyen vagy hasonló megoldás, akkor először nyilván meg kell győzni arról egy önkormányzati döntéshozót, hogy ennek van létjogosultsága.

Probléma az szinte mindenhol van, főleg ahol főutak keresztezik a települést, ott mindenhol érzik azt, hogy hogy veszélyes egy gyalogos átkelés.

Igazából azt, hogy ez a megoldás jó-e, az az arról meg kell győznünk.

És nyilván a legjobb meggyőzés az, hogyha egyet vásárolnak, kipróbálják, és utána önmaguk is belátják, hogy ez egy ez egy jó megoldás.

Ugye például, hogyha már itt akadályokról beszélgetünk, ugye nem egyszer előfordul az is, hogy maga az adott útszakasz kezelési jogköre, hatásköre az, ami nehezebbé teszi a ti általatok működtetett rendszernek a az alkalmazását.

Ilyen irányban láttok-e bármilyen elmozdulást?

Ezt tehát kétféle úthálózat van, vagy önkormányzati kezelésben lévő, vagy pedig a például a magyar közút kezelésében lévő közút, nyilván vannak magánutak is.

Ö a magyar közút részéről egyre inkább érezzük az egyet együttműködés hajlandóságát.

Ez nagyon jó, mert nekünk nagyon fontos a szakmai visszajelzés is, és és együtt tudunk gondolkodni.

Nekünk nem csak a SFX rendszer van fejlesztés, hanem vasúti nyalogos átkelő helyekre is fejlesztünk, fejlesztettünk megoldást, illetve kerékpárátvezetésekre is és és ezeknél mindenképpen kell az a szakmai közeg, hogy hogy jó irányba haladjanak ezek a fejlesztések.

Hát a főváros szempontjából ez nem mondható el.

Itt sajnos egy elég erőteljes szkeptikus ellenállással állunk szembe.

Elfogadjuk, egyelőre m egyelőre várunk, hogy hogy elhigyék azt, hogy nekünk van hasznunk. >> És akkor ugye itt korábban említettük a települési adatvagyon kérdését.

Igen, >> merthogy azt gondolom, hogy mi magunk itt az Étosz keretében is nem egyszer említettük, és azt gondolom, hogy a szakma számára sem ismeretlen az a tény, hogy minél több adattal és ebből minél több kinyert információval rendelkezik egy-egy település, nyilván annál precízebben és pontosabban tud tervezni különböző beruházások, illetve fejlesztések vonatkozásában.

Ugye említhetted, hogy a ti rendszeretekkel is nyerhetnek adatot a települések, akik használják ezt a rendszert. >> Így van. >> Mi az a fő adat vagyon? amit ezzel a települések magukénak tudhatnak.

Ugye mi elsősorban a a gyalogosok vagy a járműveknek a mozgási adatait, tehát darabszámokat irányokat irányokat napszak szerinti eloszlásokat tudunk gyűjteni, ami közvetlen a közlekedésben is megfelelő információ lehet, de egyéb egyéb infrastruktúrális változtatásokban is nagyon sok támogatást tud adni. megváltozik egy lakókörnyezetnek a az infrastruktúrális háttere.

Tegyük azt, egy iskola épül, vagy egy bevásárlóközpont épül, és teljesen más lesz a a forgalom, a gyalogos forgalom vagy a járműforgalom egy adott környezetben.

Ezt le tudják szűrni pontosan ezekből az adatokból. >> És akkor picit nyissuk ki Magyarország térképét.

Hol vannak már működő rendszereitek? >> Jelen pillanatban a legtöbb rendszerünk Pest megyében van.

De vannak nagyon kiemelkedő települések, mint 103 a Székesfehérvár vagy Egyek, ahol ahol jelentős számú rendszerünk van, és vannak, ahol még ott tartunk, hogy 1 2 rendszerünk van.

Elsősorban az ország közepére koncentrálódnak a megrendeléseink, de Kőszegtől, Csorvásig, Várpalatán keresztül nagyon sok helyszínünk van, erre büszkék is vagyunk.

És hát röviden utaltál rá itt az elején, de akkor a beszélgetésünk végéhez közelítve kinyitnám most a nemzetközi atlaszt is, mert említetted, hogy most már nem csak országhatáron belül, de azon kívül is terjeszkedtek a terméketekkel.

Milyen irányba nyitottatok? >> Így van.

Ugye a probléma az nem hazai, az globális probléma.

Így így fontosnak tartjuk, hogy a megoldásunkat is globális szinten piacra vigyük.

Európán, Európán belül belül, EUUN belüli és EUN kívüli országokban is jelen vagyunk.

A legjelentősebb országok ezek közül Németország és Szerbia, hogy a két kategóriát említsem.

Németországra azért vagyunk nagyon büszkék, mert tudható, hogy az egy közlekedési kultúrában és technológiailag is egy etalon.

És számunkra ez fontos, hogyha ott elfogadott a megoldásunk, akkor akkor ez jó referencia is.

Illetve tengeren túlon pedig Dél-Amerikában, Brazíliában vagyunk jelen.

Ott van külön cég is, Visible Crossing Brazil néven, és most júniusban adtuk át az első rendszert, és nagyon intenzív az érdeklődés, és nagyon örülünk, hogy ott is terjeszkedhetünk, és ott is biztonságosabbá tehetjük a a közlekedést. >> És akár globálisan nézve, akár az Európai Unió szintjére fókuszálva, akár kifejezetten nyilván Magyarországra is a hazai településeket nézve, hogyan látod a következő évtizedet? évtizedeket mennyire nyerhet teret az intelligens gyalogátkelőhely működtetése?

Én azt gondolom, hogy egyre inkább a közlekedési morál nem javul, a járművek száma nem csökken, és a szakemberek azt mondják, hogy a színbeli eltolások hoznák az legjobb eredményt, ami azt jelenti, hogy nem találkozna a gyalogos a járművekkel, de ennek a megvalósíthatósága szinte lehetetlen.

Így így ez a probléma, ez igazából nem csökken jelentősen.

Létezik egy Vision Zero koncepció, amit egyre több ország magáévá tesz.

Ugye ennek része az is, hogy 30 km/órás zónákat hoznak létre, illetve vannak városok, ahol szinte mindenhol 30 km/órával lehet közlekedni.

Ez is egy megközelítés, de én úgy gondolom, hogy ez egy ez a probléma sokkal komplexebb, és nem egyetlen megoldást fogja hozni a a Szent Grát, hanem hanem ezt rendszerben kell mindenképpen megoldani, és ennek a rendszernek része a miénk is. hozzá kell tennem, hogy nekünk is fejlődni kell, nekünk is fejleszteni kell, figyelnünk kell a problémáknak a változását, a jellegét, és ehhez kell igazol igazítani a megoldásainkat. >> És hát én bízom benne, hogy az élhető települések Országos szövetségével közösen a jövőben az biztos, hogy a magyar települések közül legalábbis minél többhöz eljuthat a rendszeretek, illetve hasonló sikereket kívánok a nemzetközi szintéren is.

Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál. >> Köszönöm.

Nektek pedig köszönöm, hogy ma is velem tartottatok.

Élhető települések országos szövetsége.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Nagy László

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Visible Crossing Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (étosz) podcast sorozatának ezen epizódja a Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban témakört járja körül. A vendég Nagy László, a Visible Crossing Kft. ügyvezetője, aki a kilenc éve alapított magyar-nemzetközi… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing”?

Megjelenés: 2025. 11. 13.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-visible-crossi-5220af81

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből