Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.

· PT20M11S

Összefoglaló

A podcastsorozat legújabb epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ளுக்கும்) bemutatja a Technofalt Kft.-t, egy magyar tulajdonú vállalatot, amely modern, évszakfüggetlen útjavítási technológiát fejlesztett ki. László Ádám, a Technofalt ügyvezetője ismerteti a…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 12. 04.
Hossz
20 perc
Szereplők, említett nevek
László Ádám
Témák
települési fenntarthatóság, útjavítás, hazai vállalkozások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések országos szövetsége. >> Az élhető települések országos szövetségének célja, hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára, a jó gyakorlatok cseréjére, a tapasztalatok megosztására.

Önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagjaink között köszöntünk olyan hazai innovatív vállalkozásokat, akik termékükkel, szolgáltatásukkal hozzásegítik a hazai településeket a fenntarthatósági átálláshoz.

Mai beszélgetőpartnerem itt a stúdióban László Ádám, a Technofalt ügyvezetője és tulajdonosa.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Szia!

Köszönöm a meghívást és én is üdvözlöm a podcast hallgatóit. >> Mesélj egy kicsit magatokról.

A Technofalt Kft az teljes nevén Technofalt aszfaltfejlesztési Kft.

És egy aszfalt technológiát fejlesztett ki, aminek az a neve, hogy Technofalt évszakfüggetlen aszfaltjavítási rendszer.

És ez egy olyan innovatív megoldás, ami most azon túl, hogy jó minőséget eredményez és és egy ténylegesen gyors és és évszakfüggetlen alapvetően az önkormányzatok számára lett kitalálva és az ő használatukra. >> Miben áll pontosan ez a technológia és miben tér el a hagyományos megoldásoktól?

Mi igazából probléma oldalról kö közelítettük meg az aszfaltjavítást.

Itt az aszfaltjavításra egyébként kátyúra kell alapvetően gondolni.

És itt van egy olyan probléma, amivel általában az önkormányzatok szembesülnek, hogy ők ugye útkezelők és és azt is tudjuk, hogy a a némileg korlátozott büdzsével rendelkeznek, és az utak kezelésénél a kátyú az annyivan nagyon fontos, mert ez egyfelől nagyon zavarja az ott élőket, meg akik ott az utakon közlekednek, és sajnos hogy mondjam, Magyarországon ez egy jellemző probléma, hogy a kártyúval lehet szembesülni.

És ezenkívül még az önkormányzatnak kártélítési kötelezettsége is van szó, hogyha valaki behalt, belehajt egy ilyen lyukba, és nem tudom, defektet kap vagy ilyesmi, akkor akkor akkor ezt ugye meg kell oldani.

És rá kellett arra jönnünk, amikor evvel a problémával elkezdtünk foglalkozni, hogy az, hogy ennyi kátyú van az utakon, ez sok esetben, vagy azt is lehet mondani, hogy alapvetően nem az önkormányzatnak a hibája, és nem a költségvetési forrásoknak a a vagy annak a korlátosságának a hibája, hanem abból adódik, hogy a jelenleg alkalmazott technológia, amivel javítják a kártyukat, egyszerűen rendkívül rugalmatlan.

És emiatt van az, hogy néha több hónapot, fél évet kell arra várni, hogy egy kártyúvetmésre kerüljön. >> És a ti megoldásotok esetében ki lenne az, aki alkalmazni tudná ezt a megoldást? >> Itt mi a mi megoldásunknak igazából három eleme van.

Van egy egy általunk kifejlesztett aszfaltmelegítőgép, van egy egy speciális alapanyag, ezt mi úgy hívjuk, hogy aszfalt granurátum. nek ez a az az a különlegessége, hogy ez egy hidegen tárolható, raktározható alapanyag.

Ezt majd mindjárt el fogom mondani ennek miért van szerepe.

És ugye a harmadik elem az pedig az önkormányzat saját dolgozója, mert azt találtuk ki, vagy az eg az az innovációnak az egyik része, hogy mi ezt a technológiát tudná használni bármilyen szakcég is, de mi pedig abba az irányba indultunk el, hogy ez annyira könnyen kezelhető legyen, hogy az önkormányzatnak azon dolgozói, akik mondjuk egy fűnyírót vagy egy sövénynyírót tudnak üzemeltetni, szóval akik általában a település fenntartáson dolgoznak, azok meg tudják csinálni ezeket a kártyújavításokat is. >> Igen.

Azt gondolom, érdemes ezen a három pilléren akkor most egyes évvel végigmenni, hogy mitől is fönnt tarthatóbb megoldás, ha már ezt a szót szeretjük gyakran használni, mint a többi. >> Igen.

Ugye azt azt kell tudni, hogy a a rugalmatlanság, amiről én beszéltem az imént, az ugye abból adódik, egyrészt, hogy hogy a az a a cégek, akik kártyújavítással foglalkoznak, egyáltalán fajlagosan egyáltalán nem éri meg egy-egy kátyúért kiszállni és elvégezni egy munkát.

Ezért össze kell várni egy adott területen több kátyút, mert egyszerűen amikor az aszfalt keverőtelepről elhozzák a melegaszfaltot, az alapanyagot, annak van egy minimális mennyisége, és egyszerűen egyszerűen egy-egy kátyúra nem éri meg ezt megcsinálni.

Sokszor lehet avval tapasztal tapasztalni, hogyha valahol kátyúznak egy utcába, akkor utána jönnek az emberek és mondják, hogy még ezt még szívesen megcsináljuk a garázsbejárót meg satöbbi, mert egyszerűen a a meleg aszfalttal valamit tenni kell, mert egyszerűen nem lehet vele mit csinálni.

A a másik >> dolog, hogy van még egy ezenkívül egy szezonalitása, mert hogy a meleg aszfalt alapanyaghoz a téli időszakban egyszerűen hozzá se lehet férni, és hozzá se lehet jutni.

És a és ugye az egy probléma az önkormányzatok számára is, vagy hogy az a az a kártyunak a tulajdonsága, vagy az úgy hív tulajdonsága, hogyha az ugye fél évig magára van hagyva, az nem marad ugyanolyan.

Szóval ezt a ezt a típusú javítást, ha eludázzuk és ezt tapasztaljuk sokszor az utakon, hogy óriási móz nő ez az úthiba, ami ami eddig mondjuk csak egy tenyérnyi volt.

Mire eljut a javítás ideje, addigra ez rendkívüli módon megnő.

És és azáltal, hogy a hideg alapanyag elérhető, illetve egy egyszerű melegítő gép, ami egy utánfat utánfutóra felhelyezhető elérhető, illetve van saját munkavállalónk is, aki ezt meg tudja csinálni.

Így akár a kátyú észlelése után egy órával meg lehet csinálni a javítást.

És ebben az a nagyon jó, hogy hogyha nagyon korán azért vannak ugye úterlelenőrök az önkormányzatoknál, figyelik az utakat, és ha van egy tenyérnyi kátyú, vagy akár van egy csillagrepedés, vagy valami, amivel már látszik, hogy kátyú lesz, ha akkor rögtön el van kapva a mi technológiánkkal ez a javítás, akkor alapvetően alapanyag, többlet alapanyag igény nélkül is megoldható a javítás.

Ez az egyik egyik része a a technológiánknak a pozitív részének.

A másik meg egyébként, hogy hogy hogy maga az eljárás egyébként jobb minőséget is eredményez, mint a hagyományos eljárás.

Azt is majd kifejtem. illetve kérdezted a fenntarthatóságot, ott meg a ott meg annyi előny van, hogy a mi technológiánknál nincs szükség arra, hogy amit biztos a a hallgatók is láttak, meg te is tapasztaltál, hogy hogy kivágják a kátyút ö azért, hogy egy nem tudom, egy egyenes vonalakkal határolt valamilyen mértani alakzat keletkezzen.

És a onnan kivágott aszfaltot azt ugye el kell szállítani.

Ez ez nem is egy szimpla hulladéknak számít, szóval kell vele foglalkozni.

És a mi esetünkben viszont bármilyen alakja van a kátyunak, ami aszfalt és benne van még, az a technológia szempontjából felhasználható.

Szóval nekünk igazából a mi alapanyagunkoló alapanyagunk esetében csak annyira van belőle szükség, amennyivel a a márhiányzó ö vagy hát az alapanyaghiányt lehet pótolni, és nincs mástra szükség. >> És maradva még ennél a kérdéskörnél, mi fogja eredményezni a jobb megoldást, vagy az átlagnál is jobb eredményt, ahogy az előbb fogalmaztam?

Igen, az az fogja eredményezni, hogy hogy ugye nem véletlen az, hogy körbevágják a a kátyukat, mert ugye a hagyományos technológia esetében meleg aszfaltot ö tesznek bele kvázi a kijavított kátyú kátyúba, és ott ugye a a a melegaszfalt és a kátyú környezetében lévő út, testrész vagy aszfaltrész, az úgy találkozik egymással, hogy összeolvadnak a széleknél, és emiatt egy hát egy ilyen összetapadásos kötés keletkezik, ami hát finoman szólva nem túl erős.

Erre vannak megoldások, tesznek rá ilyen bitumenszalagot, meg egy csomó dolgot, hogy a víz ne tudjon köré menni, de mondjuk egy nagyon pici javítás esetén már egyértelműen az látszik, hogy ott ott sokkal nagyobb az esély, hogy ott utána ki fog belőle jönni, hogyha rámegy egy egy autó kereke, vagy ilyesmi.

A mi esetünkben meg a rendszer az úgy működik, hogy a a gép, amit terveztünk, egyébként ez egy Nyugat-Európában meg máshol is alkalmazott technológia maga.

Ez az ez egy infra panellek vannak benne és két méretű gép elérhető.

Van ami 70 x-70 cms területet tud megmelegíteni, van ami meg 70 x 100-asat.

És kvázi ezt rá kell tolni az úthibára. és az úthibát is, meg a környezetét is megmelegíti.

Szóval a úthiba mellett lévő aszfalt is ö teljesen képlékenyre melegszik, és emiatt van arra lehetőség, hogy teljesen homogén össze lehet dolgozni a az úthibát, és a a az úthibában általunk kipótolt aszfaltot, és az úthiva környezetében lévő már meglévő aszfaltot.

És emiatt kvázi egy olyan kötés keletkezik, hogyha erre voltak is tesztjeink, hogyha elvágjuk a javításnál a az aszfaldarabot, akkor nem igazán lehet megmondani, hogy hogy hol hol történt a javítás.

És ebből adódóan se a víz nem tud ő közé menni, és illetve nem is tud nem lehet kidolgozni mondjuk egy szó, szóval szóval sokkal stabilabban benne marad a a kártyúban és emiatt tartósabb marad.

És akkor ráterve a harmadik pillérre, ugye az önkormányzati dolgozók bevonására átképzésére hogyha fogalmazhatunk így, >> mennyi előképzettség kell ahhoz, hogy a ti terméketeket tudják használni?

Ö mi a a csomagot, amit árulunk, ebben benne van ugye az alapanyagon, a szükséges eszközökön kívül benne van egy oktatás is.

Ott igazából arról szól, hogy egy napos oktatás keretében ezek a ez ez a javítás ez teljes mértékig elsajátítható.

Az a gép úgy lett kitalálva, hogy hogy nagyon egyszerűen kezelhető és egyáltalán nincsen túlbonyorítva.

Itt a mind az alapanyag, mind a a gép az minősített.

Szóval ilyen szempontból tökéletesen alkalmas ezeknek a feladatoknak az elvégzésére.

Itt itt az a az egy kérdés, és mi is evvel ö evvel foglalkozunk, vagy ez egy érdekes kérdés az önkormányzatokkal történő együttműködések során, hogy ugye ez egy más folyamatot igényel, vagy másképpen kell a munkát szervezni az esetben, hogy nincs egy mondjuk egy plus egy alvállalkozó cég igénybe véve, de alapvetően az a tapasztalat, hogy lehet erre előforrást találni.

Ugye az biztos, hogy ez nem a szokványos megoldás, és mi azért elég sokat beszélgettünk veletek már korábban itt adáson kívül is, hogy azért nem minden esetben tudják viszont alkalmazni a ti megoldásotokat, tehát mik azok az esetek, ahol viszont mindenképpen a hagyományos megoldás az irányadó?

Én azt azt szoktam mondani, hogy hogy alapvetően ha egy olyan útszakaszról beszélünk, ahol mondjuk egy kicsit plasztikusan fogalmazva ilyen szőnyegbombázott útszakasz van, hogy mondjuk egy egy néhány méteres szakaszon mondjuk 20-30 kátyú jelentkezik, ott már ott is, hogy mondjam, a a rendszer erre alkalmas, de akkor amit én az elején mondtam, hogy hogy hogy akkor már ténylegesen megéri azt, hogy kihívni egy egy szakbrigádot és egyesével vagy vagy hát a legjobb az lenne, hogy az egész utakhoz fel kéne marni és újra kéne aszfaltozni, de tudjuk, hogy erre sokszor nincsen lehetőség.

Viszont ebben az esetben ö érdemes lehet a másik másik megoldást alkalmazni.

A miénk arra a legeslejobb, hogyha alapvetően van egy egy intakt és jó útszakasz, ahol egy-egy kátyú keletkezik, és nagyon fontos az, hogy hogy ez egy órán belül át lehessen adni a forgalomnak, és és ne okozzon forgalmi akadályt, és ne legyen az, hogy jön az egyik brigád, az feltöri, a másik brigád fél nap múlva körbevágja, utána rá egy napra megérkezik az aszfalt, hanem ezt rögtön kör körülbelül egy órás lezárás mellett meg lehet csinálni.

És az a nagyon fontos, még azt elfelejtettem mondani, hogy ez télen is működik.

Szóval a a az biztos a az önkormányzatoknál, akik evvel foglalkoznak, tisztában vannak vele, hogy ugye mivel hogy tényleg nincs alapanyag és kártyújavítás, az olyan kátyukkal valamit csinálni kell, amik nagyon balesetveszélyesek például, és akkor erre vannak olyan megoldások, hogy úgynevezett hideg aszfalttal töltik föl, ha arra sincs pénz, akkor valami murvával, s sóderrel, hogy mondjuk minden második autó ne kapjon defekt De mindenképpen egy átmenti megoldás születik.

Itt pedig ugyanúgy meg lehet véglegesen csinálni, mint nyáron.

És és >> de gyakorlatilag még időkiesés sincs. >> Nincs.

És nincs egy felesleges munkafolyamat. >> Be tudsz-e esetleg számolni olyan pilot projektekről vagy mintaprojektekről, amelyet elvégeztetek?

Mi mi alapvetően alapvetően igen, a maga a technológia az 2024 második felére készült el, és mi igazából itt a a a önkormányzati választások után októbertől kezdtünk evvel a dologgal foglalkozni, ö több helyen csináltunk próbajavításokat Budapesten is, az agglomerációban is ö korábbról is vannak javításaink, de azok azok azok ö egy amiknek nagyon jók jó jó a minősége a meg azóta is működnek.

Szóval voltak olyan példáink, hogy egyszerűen nem találtuk meg, hogy hol van >> Ühüm. >> Ö a a hogy hol készült a javítás, és több önkormányzattal valunk vagyunk jelenleg tárgyalásban.

És van például Budapesten olyan kerület, ahol ahol fog remélhetőleg lassan egy együttműködés fog születni. >> És ugye szóba került, hogy a technológia az relatív egy most született technológia.

Viszont van-e esetleg tudomásod arról, hogy külföldön hasonló technológiák mennyire elterjedtek? >> Maga az infra technológia ez egy teljesen ismert technológia külföldön is.

Van vannak gépek, gépgyártók, akik a tengeren túlon is működnek, Németországba is.

Szóval maga az ez a típusú rendszer, hogy egy inframelegítéssel egy jó minőséget el lehessen érni, ez teljesen validált már az idő. az idővel vagy hát az idők alatt.

Nekünk ami újdonság, igazából ez a kombináció, hogy az infratechnológia, a hidegal alapanyag és az önkormányzatok és és igazából ez ez a magyar sajátosságokra van egy kicsit ilyen módon kifejlesztve, mert az a tapasztalat, hogy ezt nem tudom miért, de hogy az infratechnológia önmagában úgy, hogy ezt útjavító cégek csinálják ö nagy számban ez nem terjedt el itthon.

És és igazából mi látunk ebben egy olyan előnyt, ezt a bizonyos rugalmasságot és azt a azt a lehetőséget, hogy hogy lehetőséget teremt arra, hogy saját emberrel ezt meg lehet csinálni, ami egy óriási könnyebbség az önkormányzatoknak és verseny előnyt jelenthet a mi technológiánknak.

És amikor megkeres titeket egy önkormányzat, vagy megtörténik a kapcsolatfelvétel, akkor vezes kerk minket végig a folyamaton egészen az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Technofalt Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.”?

A podcastsorozat legújabb epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ளுக்கும்) bemutatja a Technofalt Kft.-t, egy magyar tulajdonú vállalatot, amely modern, évszakfüggetlen útjavítási technológiát fejlesztett ki. László Ádám, a Technofalt ügyvezetője ismerteti a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: László Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, útjavítás, hazai vállalkozások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.”?

Megjelenés: 2025. 12. 04.. Hossz: 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-technofalt-kft-57a1eb78

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből