Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - PUMPAPÁLYA

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának ezen epizódja a hazai vállalkozások települési fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatja be. Vendégként Pichler Róbert, a Kerékpárpálya.hu ügyvezetője mesél a pumpapályák tervezéséről és kivitelezéséről. A…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 09. 25.
Hossz
32 perc
Témák
fenntarthatóság, vállalkozások, pumpapálya, településfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Élhető települések Országos szövetsége. >> Az élhető települések Országos szövetségének célja, hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára, a tapasztalatok megosztására, a jó gyakorlatok cseréjére.

Önkormányzati partnereink mellett szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is, akiknek köszönhetően a települések még gyorsabban eljuthatnak a fenntarthatósági átálláshoz.

Mai beszélgetőpartnerem Pikler Róbert, a kerékpárpálya.hu ügyvezetője.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy velünk. >> Köszönöm a lehetőséget. >> Kicsit mesélj magatokról, honnan indult az egész kezdeményezés, mivel foglalkoztok pontosan és hogyan néznek ki a mindennapjaitok?

Az egész onnan indult, hogy ilyen biciklistúrákra jártunk még általános iskolában, és ott már éreztük azt, hogy ez a túrázós vonal ez nem annyira, inkább valamilyen ugratás, valamilyen extrém irányba vinnénk ezt az egészet, de pálya még nem nagyon volt akkor hozzá, és azért elkezdtünk ott a helyi erdőkbe ilyen illegálisan pályákat építeni, és egy idő után ugye éreztük, hogy ez így nem oké. valamit érdemes lenne tovább lépni, és elmentünk az önkormányzathoz, hogy mit szólnának hozzá, hogyha ezt legális keretek között csinálnánk, és építenénk egy pályát így a akár a köznek egy olyan helyen, amit mi is tudunk joggal használni, és akár mások is.

És azt vettük észre, hogy ez a pálya megépült, és azt vettük észre hogy mi egyébként ugratópályákat építettünk, de mellé csináltunk itt egy ilyen kis körpályát hullámokkal.

Az ugratópályán bicikliztek hárman, a körpályán meg 30 gyerek.

És akkor láttuk meg, hogy hogy ebben van lehetőség, van potenciál, és és gyakorlatilag így kezdődött az az ötlet, hogy akár önkormányzatok részére ilyen és hasonló pályákat építsünk. >> És egészen pontosan micsoda az a pumpapálya? >> A pumpapálya az egy ilyen hullámokból és kanyarokból álló ügyességi pálya.

Ez egy körpályát kell elképzelni. nagyjából egy kézilabda pályaméretű területen.

Azért pumpálás, mert a megfelelő pumpáló mozgással, ami egy picit hasonlít arra, amikor a biciklikereket pumpálom, csak ezt itt az egész testtel kell csinálni, azzal tudjuk magunkat hajtani a pályán.

Teljesen mindegy, hogy az bicikli, gördeszka, roller vagy görkori.

Ezzel a pumpáló mozgással lehet körbe-körbe menni anélkül, hogy tekernénk vagy más módon hajtanánk magunkat. >> És ugye említetted az előbb, hogy hogyan indult ez az egész kezdeményezés.

Milyen utat jártatok be azóta?

Hát ez egy ez egy hosszú út volt éppen azért, mert a legelején még az önkormányzatok nem tudták, hogy ez micsoda.

Tehát mi megkerestük őket, és akkor ott kezdődött az egész, hogy elmagyaráztuk, hogy mi az apumpapálya, és akkor néztek ránk furán, akkor mutattunk képeket, videókat, és hát elég nehézkesen ment az első években, merthogy aki nem volt erre nyitott, vagy bizonytalan volt, adott esetben veszélyesnek ítélte meg, az az nem szeretett volna ilyen pályát építeni így a az önkormányzati vezetők részéről.

És hat évvel ezelőtt viszont lett egy pályázat, ez az Országos Bring Park Program pályázat, a aminek a keretében ilyen pályákat lehet építeni.

És mostan eljutottunk oda, hogy már az önkormányzatok keresnek meg minket, hogy tudják, hogy mi az a pumpapálya, látják, hogy ez mennyire jó dolog, és szeretnének ilyet építeni.

És hát javíts ki, hogyha tévedek, de alapvetően azt gondolom, hogy az a tendencia, amit te itt a a kezdeteknél említettél, hogy nyilván alapvetően első körben illegálisan építettétek, de látszik, hogy volt rá kereslet, volt rá igény, milyen jó ezt idézőjebben legalizálni.

Ez azért egy egy növekvő tendencia, nem? >> Abszolút.

Tehát jobb években régen építettünk három pályát, és azok a mostaniakhoz nem érnek fel semmilyen szempontból.

Ezek ilyen simán földből vagy zúzott kőből épített pályák voltak.

A most jellemzően inkább 10-15 pályát építünk évente, és ez aszfaltborítást kap, vízelvezető rendszer van alatta, adott esetben gyebszőnyeg az oldalán, tehát ez műszakilag, tartalmilag minden szempontból fejlődött, és a darabszám is fejlődött.

Most már összesen, ha jól tudom, közel 180-190 ilyen pálya van az országban. >> És egyébként mik a visszajelzések?

Gondolok itt most arra, hogy mondjuk nyilván egy településvezetés, vagy településvezető számára az elsődleges visszajelzés az, hogy a lakosok hogyan fogadnak egy-egy ilyen beruházást.

Milyen visszajelzéseket kaptok? >> Szerencsére nagyon jó.

A pumpapálya eladja saját magát.

Tehát úgy kell elképzelni, amikor a kivitelezést befejezzük, akkor egy ilyen munkavédelmi kerítéssel vagy szalaggal ez le van kerítve a pálya, hogy a fű meg tudjon erősödni a rézsükön.

És az a tapasztalat, egyik szemünk sír a másik nevet, de az a tapasztalat, hogy a gyerekek nem bírják megvárni azt, hogy a a pálya át legyen adva műszakilag és legyen egy megnyitó.

Bemásznak a kerítést szétcsavarozzák.

Ö, és akkor először ezt néztük, aggódva figyeltük, aztán rájöttünk, hogy ez egy nagyon jó dolog, hiszen ennél jobb visszajelzés nincsen egy ilyen létesítménynél, mintogy már az átadó előtt tele van gyerekkel, és akkor a legnagyobb bajunk az legyen, hogy akkor ezt hogyan kezeljük és hogyan oldjuk meg.

De szinte minden településen így van.

És szerintem ez jól mutatja azt, hogy hogy mennyire sikeres.

A másik ilyen jó visszajelzés pedig az volt a az egyik pályán elkezdtünk csinálni ilyen oktatásokat egy picit régebben még, és akkor nem kellett igazából se szórólapoznunk, se weboldalt csinálni semmit, mert egyszerűen a gyerekek odaüttek maguktól, és amikor valamelyikhez odamentünk, hogy érdekli-ehez egy picit komolyabban, megmutassuk-e, hogy kell a pályát használni, esetleg egy ilyen foglalkozás keretében, azonnal lett 20-2 gyerek.

Úgyhogy szerintem ennél jobb visszajelzés nincsen. >> Hát főleg azt gondolom, hogy azért a a mai korban, ahol örülünk, hogyha a fiatalok nem a különböző digitális eszközök előtt töltik a szabadidejüket, azért az, hogy egy településen legyen erre lehetőség és és legyen ilyen jellegű keretek közé szabott, de de mégis a a mozgást és a és a kültéri programot támogató lehetőség, ez azt gondolom, hogy kifejezetten követendő.

És amiben szerintem nagyon különleges, az az, hogy ilyen széles korosztályt nem sok létesítmény tud lefedni.

Tehát itt ugye három főcsoport van.

Az egyik azok a gyerekek, akik még barátkoznak a sporteszközükkel mostanult meg biciklizni, rollerezni.

Nekik egy kiváló lehetőség arra, hogy magabiztosságot szerezzenek, mert hogy mi a probléma, manapság azért jóval több autó van az utakon, amikor én is a gyerekemmel elindulok a közúton, látom, hogy azért bizonytalan jönnek az autók, még nem mindenhol van annyi bringaút, és hogyha viszont ezek a gyerekek gyakorolnak a pumpapályán, akkor akarva akaratlanul érzog alattuk a sporteszköz, kell, hogy tekerjen, kell, hogy fékezzen, tehát tudnak egy olyan magabiztosságot ot szerezni, amit később a közúti közlekedésben is tudnak hasznosítani.

A legfontosabb célcsoport viszont ezek a a tínédzserek, akik mondjuk már a fat fiatalabbak és tínédzserek, úgy mondanám, akik a játszóteret már kinőtték, de még mondjuk nem kezdtek el egyeseti keretek között sportolni, vagy nem járnak külön foglalkozásokra.

Őnekik délután kevés településen van alternatíva.

Tehát a játszótérről már láttuk ezt a saját szemünkkel.

Tehát akkor szokott az lenni, hogy a főterekre elmennek és akkor ott megy a bandázás és a többi.

És nekik egy nagyon jó lehetőség mertogy ezek a létesítmények, a pumpapák odavonzák ezeket a fiatalokat és ott ugyanúgy néha azért szokott menni a bandázás, a zenehallgatása, nem tudom, de a sport köré fonódik.

Nekem egy személyes tapasztalatom már volt a tengerparton egy hasonló típusú pálya, és azt láttam este, hogy tele van fiatallal, és nem mindenki gördeszkázott vagy BMX-ezett.

Ott volt, aki ültek és gitároztak beszélgettek zenét hallgattak, de alapvetően egy ilyen közösségi térként funkcionált, és már ott voltak a környékbeli fiatalok, vagy azok nagy része, és a sport köré fonódott ez, nem pedig onnan indultunk, hogy bandázás.

És egyébként mellette még valaki adott esetben sportol vagy ilyesmi.

Úgyhogy őnekik szerintem egy nagyon jó lehetőség, és ilyen szempontból jó lehetőség a településeknek, hogy megszólítsa ezt a ezt a korosztályt.

És a harmadik célcsoport az pedig maguk a sportolók.

Ugyanis ezeken a pályákon lehet versenyeket szervezni, lehet edzésmunkát végezni, fotocellási időmérővel lehet mérni a köridőt, ugye a komolyabb versenyeken ez így történik, és ők is egyre jelentősebb.

Tehát most már van egy versenysorozat, a Pannon Pumble kupa sorozat, aminek keretében 8-10 verseny van évente országszerte, és ilyen 100-150 nevezővel egészen a legkisebbektől, akár futóbringásoktól kezdve a profi versenyzőkig ott vannak.

Úgyhogy nagy bátran merem mondani, hogy a futóbiciklis gyerektől a profi válogatott sportolóig mindenki megtalálja egy pumpapályán a számítását.

És véletlenül sem szeretnék negatív lenni, de azért azt gondolom, hogy nem tudjuk figyelmen kívül hagyni akkor, amikor önkormányzatokról beszélünk a a mai önkormányzati nehézségeket és alapvetően a a forráshiányos helyzetet.

Hy, itt röviden utaltál egy pályázattípusra.

Egyébként a ti napi működésetekben milyen nehézségekbe ütköztök, hogyha van ilyen, illetve mit tudnál tanácsolni az önkormányzatoknak, merre nyúljanak, hogyha egyébként magával a kezdeményezéssel, az ötlettel, a lehetőséggel abszolút szimpatizálnak?

Csak a megvalósítás akadhat el esetleg? >> Igen.

Hát ez a ez az országos Bringapark program pályázat, ez egy nagyon nagy lökést adott ennek a ennek az egész iparágnak.

A az aktív és ökoturisztikai fejlesztési központ irányításával a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség felügyeletével zajlik.

Tehát tök jó, hogy van benne egy szakmai szervezet is, aki felügyeli.

És a legtöbb pálya ennek a keretében épül.

Itt ez úgy van, hogy 60% a a támogatás és 40% önerőt kell beletennie egy-egy önkormányzatnak.

Én azt gondolom, hogy ez egy páratlan lehetőség, és amíg ez van, azt érdemes kihasználni.

Ez egyébként idén hamarosan, ha jól tudjuk, kiírásra kerül újra.

Ö ezen kívül ö szerintem egyéb pályázati forrásokból is lehet erre költeni.

Ugyanis az, hogy mondjuk a drogprevenció, a fiatalok lekötése, közösségi terek létrehozása, akár ilyen topos pályázatok keretében, ez mind-mind a pumpapálya valamilyen formában ide ide beilleszthető.

És ami még fontos, hogy igyekszünk mindig költséghatékony megoldásokat keresni.

Tehát lehetőséget tudunk adni arra, hogyha egy adott önkormányzat mondjuk nem engedheti meg magának, hogy kulcsraész pályát rendeljen és és valósítson meg, akkor lehetőséget biztosítunk arra, hogy helyi alvállalkozók bevonásával költséget csökkentsünk.

Tehát alapvetően már mindig úgy indulunk, hogy a környéken szerezzük be az alapanyagot, helyi fuvarosokkal szállíttatunk, és akkor itt jöhet még képbe az, hogy helyi alvállalkozók csinálnak meg olyan munkafolyamatokat, ami nem speciális.

Nyilván az, hogy hogy hullám milyen szögben áll, a pályának a tesztelése, a leaszfaltozása az, amit nem adunk ki a kezünk közül, de van számos egyéb olyan munkafolyamat, ami amit más is el tud végezni, adott esetben olcsóbb áron, és akkor így tudunk költséget csökkenteni. >> És akkor picit eltávolodva vagy kinyitva a beszélgetést általánosságban a a kerékpározás és a a mikromobilitás terén, te milyen tendenciát tapasztalsz ezen a téren?

Ugye alapvetően többször halljuk azt, hogy hogy nyilván van egy folyamatos feszültség az autós társadalom, a kerékpáros társadalom most már a mikromobilitási eszközök megjelenésével az ezt használó lakosoknak a a körei között.

Nyilvánvalóan ott van ezzel szemben a másik sokak által, köztünk az Étosz által is képviselt nézet, miszerint közlekedőkről kell beszélni.

Tehát alapvetően nem célszerű, és nem is szabadna különbséget tenni.

Alapvetően például a pumpapályák megnövekedett száma tud-e hatni mondjuk arra a mentalitásra, hogy a a kerékpárosokat kezelik? >> Szerintem alapvetően tud azért, mert mert ott tényleg olyan magabiztosságot tudnak szerezni a gyerekek a biciklin, ami amit máshol nem nagyon tudnak megszerezni.

Ö fontos az, hogy itt védett körülmények között vannak, tehát nem a mondjuk a fagyizóig vezető úton a a bringa úton próbálom szülőként elmagyarázni, hogy mire figyeljen, vagy hogyha hátranéz, akkor ne menjen be az út közepére.

A pumpapályán ezt egy zárt forgalomtól elkülönített helyen tudják gyakorolni. tendencia szinten én látok egy nagyon pozitív tendenciát ebben.

Amikor én a testnevezési egyetemre jártam, akkor emlékszem, hogy a ott az ottani bicikli tárolóba talán három-négy bicikli volt, amikor én reggel beértem.

Az az nem sok, pláne egy egy test, tehát hogy ott azért nem ezt várna az ember. és a covid ebben hozott egy nagyon nagy változást, és ott felértékelődött az, hogy a szabadban vagy, friss levegőt szívsz, nem vagy összezárva emberekkel, és azóta én azt látom, hogy a kerékpározásnak egy egy aranykora van.

Ott ott most már mernek költeni az emberek biciklire és a többi és a többi.

Tehát ebben abszolút van egy pozitív tendencia.

Viszont ezzel együtt nagyon sok lett az autó, és ezt én is tapasztalom, hogy van ö feszültség a az autósok bringások között.

És azt is látom, hogy a mai gyerekek viszont nem úgy szocializálódnak, ahogy mi régen, hogy akkor kimentünk bringázni és akkor bringáztunk, hanem akkor ő felül a bringára, ő elteker a legközelebbi padig, vagy ahol a többiek társával barátkozik, és akkor ott megy a nem tudom telefonnyomkodás, haverkodás, de hogy nincs olyan tapasztalatuk a a biciklivel, nincs nincs meg az a magabiztosság.

És azért, hogyha egy patkáról le kell menni, a következő oldalon fel kell menni, van az úton egy kátyú, nincs bicikliút, karjelezni kell, akkor elengedem a kormányt.

Ilyen esetekben azért nagyon fontos, hogy egy magabiztos bringatudásunk legyen.

Egyébként, ha jól tudom, északi skandináv országokba, ott kapnak a gyerekek általános iskola környékén, csinálnak egy vizsgát és kapnak egy ilyen kis…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Pichler Róbert

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Kerékpárpálya.hu

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - PUMPAPÁLYA”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - PUMPAPÁLYA”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának ezen epizódja a hazai vállalkozások települési fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatja be. Vendégként Pichler Róbert, a Kerékpárpálya.hu ügyvezetője mesél a pumpapályák tervezéséről és kivitelezéséről. A… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 25..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - PUMPAPÁLYA”?

Fő témái: fenntarthatóság, vállalkozások, pumpapálya, településfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - PUMPAPÁLYA”?

Megjelenés: 2025. 09. 25.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-pumpapalya-cfd507de

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből