Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Block

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódja a hazai települési fenntarthatóságot érintő innovatív vállalkozásokra fókuszál. A vendég, Szilágyi Szabolcs, a Block alapító tulajdonosa bemutatja cégét, amely új generációs dokkolókat fejleszt…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 03. 06.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Szilágyi Szabolcs
Témák
fenntarthatóság, településfejlesztés, innováció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok megosztására a jó gyakorlatok cseréjére önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat akiknek a segítségé v az élhetőség a fenntarthatóság minél gyorsabban eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm mai beszélgető partneremet itt a stúdióban szilágyi szabolcsot a billok ügyvezető tulajdonosát szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szervusz léla én köszönöm a meghívást mesélj egy kicsit magatokról milyen céllal jöttetek létre és hogyan teltek az elmúlt évek ez az egész cég ez a startup ez nekem egy egy személyes misszió egy személyes küldetés én hat éve alapítottam ezt a vállalkozást azóta is ugye mint alapító ügyvez ő részt veszek benne és abból a az indíttatásból fakadt hogy nekem 12 évesen ellopták a szeretett kerékpáromat nem mondom hogy azóta vérzik a szívem de egy egy élénk emlék bennem és amikor lehetőség kínálkozott arra hogy a mesterképzéses tanulmányaim alatt egy smart city ötletpályázaton részt vegyek akkor ott egy innovatív kerékpártáruló koncepció fogalmazódott meg bennem és ez 18-ban volt és az előzsűrizés során az egyik ö döntéshozó azt mondta egy önkormányzati döntéshozó hogy ők ezt szívesen használnák hogyha ha ez ez létrejönne úgyhogy ez volt igazából íy a megvilágosodás pillanata hogy végre van valami innováció valami kézzel fogható érték amit én én létrehozhatok és ekkor indult el igen a a a bíog történet ezen a versenyen ezen különdíjasok lettünk és hát a többi az az már történelem és hát ugye ti is csatlakoztatok az élhető települések országos szövetségéhez hogyan látod a tevékenységetek hogyan tudja segíteni konkrét kézzel fogható megoldásokkal magát a fenntarthatósági átállást egy településen alapvetően én mindig meg szoktam különböztetni rövid illetve hosszabb távú hatásokat amelyeket ki tudunk váltani ugye ami szemmel láthatóan érvényesülni tud hosszabb távon az mindenképpen a közbiztonságnak a növelése ugye a cégünknek az alapküldetése hogy eltöröljük a kerékpár tolvajlás jelenségét úgy ahogy van a föld színéről illetve ezzel párhuzamosan népszerűsítsük a városi kerékpáros és most már a rolleres közlekedést is ugye ezt átfogó a mikromobilitásnak hívjuk és az által hogy biztonságos illetve kényelmes parkoló infrastruktúrát kínálunk a mikromobilitási eszközöket felhasználóknak előbb-utóbb de inkább előbb visszaszorítjuk a a tolvajlásoknak a számát ugyanúgy én a tolvajlásokkal együtt említeném a rongálásokat is tehát nem lesznek megcsonkított kerékpárok az utcákon kevesebb ebből származó panasza lesz mondjuk egy bevásárlóközpontnak is és hosszabb távon tehát igen a a a közbiztonságnövelés ha hosszabb távra kitekintünk akkor egyfajta enabler szerepet egy egy kiváltó szerepet játszunk abban hogy a népegészségügyi mutatók is növeljenek ugye arra sarkaljuk arra ösztönözzük a lakókat a lakosokat hogy most már merjenek átülni kétkerekűek nyergébe és és ne feltétlenül hagyatkozzanak mondjuk egy egy dízel buusz tömegközlekedésre vagy esetleg saját járműre ez ez valóban egy egy hosszútávú de de ezt nem lehet elhanyagolni és ugye itt említetted egyrészt a tolvajlások jelenségét másrészt a rongálást van-e esetleg erre vonatkozó adatotok hogy egyrészt nagyvárosokban kisebb településeken ez milyen arányban fordul elő magyarországon hálistennek egy javuló tendencia mutatkozik az elmúlt 10-12 évben ez ugye csak részben köszönhető nekünk alapvetően európa szinten európai kitekintésben 4 é fél millió kerékpárt lopnak el évente arról hogy konkrétan hány rollert arról nincs nincs statisztika ezt nem mérik még külön és hogyha azt nézzük hogy az elektromos kerékpárok térnyerésével a legtöbb jármű az most már konkrét vagyontárgy egy-egy használt autónak az értékével vetegszik akkor sajnos azt figyelhetjük meg hogy míg a hagyományos kerékpárokat érintő lopása az csökken az elektromos kerékpárokat jobban és többen lopják szervezett bűnbandák állnak rá és konténerzámra gyűjtik össze ezeket és viszik át a vásárlóknak úgyhogy sajnos van van még dolgunk és akkor most picit tegyük zárójelbe a főtevékenys gi körötöket és beszélgessünk tágabban a települési mobilitással vagy a mikromobilitássalt alapvetően két tényező az amit szerintem érdemes kiemelni az egyik a stratégia a másik pedig a finanszírozás kezdjük az elejével ugye nagyon gyakran látjuk azt hogy öt évente amikor egy-egy új polgármester kerül a polgármesteri székbe akkor lefektetik a település prioritásait a következő öt évre és nagyon gyakran nyilván az ebben foglalt céloknak a megvalós ása gyakorlatilag elviszi azt az adott öt éves fókuszt hogyan látod mely fő stratégiai területekhez kapcsolódhat egy önkormányzat életében a ti tevékenységetek szolgáltatásotok ez mindenképpen egy egy egy közlekedési fejlesztés tehát én a közlekedési infrastruktúrafejlesztésekhez tudnám ezt is becsatornázni és hogyha rendelkezik a település mondjuk egy egy fennartó közlekedési stratégiával akkor annak ugye mindig szervesen részét képezik a a az annak a zöld b tételét eredményező beruházások min mond azért örülök hogy idézőjelbe tetted igen ez én ezt ezt nem hangzott el de tehát környezetmérnökként és regionális közgazdászként én ezt mindig ugye fenntartásra szoktam kezelni úgyhogy erre erre vonatkozott ez a ez a kézmozdulat de alapvetően igen tehát az az a jó a például ugye a a bíok megoldásaiban hogy viszonylag rövid időtávon belül tehát mondjuk hogyha elkezdünk együtt ötletelni egy egy potenciális ügyféllel akkor hat hónapon belül kézzel fogható eredményeket tudunk felmutatni mivel nem nagy jelentőségű építési beruházások nem kell hozzá általában ugye közbeszerzési értékhatár alatt tudunk maradni nem kell hozzá rengeteg engedélyeztetés ezáltal ugye gyorsan meg tud valósulni értsük megint ez alatt ugye mondjuk kevesebb mint egy évet relatíve gyorsan így van viszont annál látványosabb eredményre lehet számítani ugye nem én én tényleg azt emelném ki ebből az egészből hogy kézzel fogható tehát nagyon sok okosváros vagy nagyon sok fennartatósággal kapcsolatos olyan megoldás van mi mondjuk szoftveres fut valahol a felhőben nem látják a lakosok nem tudják hogy ez miért jó nekik amit mi csinálunk az az tényleg ott van az éke tud lenni a városnak vagy a vagy az adott helyszínnek és és én ebben a a rövidtávú hatáskiváltásban illetve tényleg a közlekedési stratégiába integrálhatóságában látom a ezt a kapcsolódási pontot és hát azt gondolom hogy ehhez azért hozzátartozik mindenképpen a finanszírozás kérdése is merthogy nagyon gyakran tapasztaljuk és azt gondolom hogy mind a ketten tapasztaltunk már hasonló jellegű interakciókat településvezetők részéről hogy még hogyha fel is kelti az ő érdeklődésüket egy bizonyos megoldás azért az önkormányzati költségvetés sok esetben ezt külső finanszírozási formával tudja csak megoldani de hogyan látod akár a hazai akár nemzetközi különösen európai uniós források tekintetében mennyire találhatóak olyan típusú források az önkormányzatok számára vagy akár egyéb szereplők bevonásával amit kifejezetten igénybe tudnak venni ahhoz mondjuk hogy a ti megoldásotokat tudják választani nagyon sok példát láttunk arra hogy településfejlesztési operatív programos tehát topos költségvetésből útfelújítás címszóval végeztek el ilyen jellegű beruházásokat ez az elmúlt három évben egy egy egy egy kulcsfontosságú gyakorlat volt ugyanakkor rengeteg olyan direkt eus lehívható forrás is rendelkezésre áll és most itt a rengeteg alatt azt értem hogy tehát hogy létezik és van minimális utáneljárást igényelnek csak főleg az eit urban mobility berkein belül lehet hasonló akkar találkozni például a city raptor challenge ez kifejezetten olyan városi döntéshozókat magukat a városokat kapcsolja össze az innovatív startupokkal vagy cégekkel akik akik akik eredményeket szeretnének elérni valamilyen fenntarthatósági témához kapcsolódóan megfogalmaznak különböző kihívásokat hogy ők miben szeretnének fejlődni és erre ezekre a kihívásokra aztán jelentkezhetnek a cégek és egy elő bírálást követően ugye összekapcsolásra kerülnek és az eu directekt forrásokat biztosít ahhoz hogy ezek meg is valósuljanak van utókövetés van van ugye marketing hírverés vonzata is az egésznek és tudok arról hogy több hazai település is a korábbi években már részt vett ilyeneken és és eredményesen szerepeltek illetve a az európai kerékpáros szervezet az egyik legnagyobb a european cyclist federation nek a honlapján is rendszeresen vannak listák vezetve arról hogy hogy mik érhetőek el úgyhogy én tényleg csak azt tudom mondani hogy aki esetleg nem szeretne mondjuk kitekinteni így a a topos források kényelmes berkeiből az az magára vessen mertogy léteznek ezek a ezek a fejlesztési források beszélni kell hozzá angolul kicsit kell kutakodni kell járni szakmai rendezvényekre de elérhetőek és és tudok fel mutatni példákat a hogy hogy hogy hogyan tudtak ezek jól megvalósulni picit maradjunk még magyarországon ugye itt a statisztikáknál említetted a javuló tendenciát de picit még a ti tevékenységetekre térjünk vissza itt a határokon belül milyen projektekben vettetek részt itthon és milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok alapvetően mi a nem teszünk különbséget település és település között a tekintetben hogy bárhol ahol látjuk azt hogy mondjuk a kerékpár tolvajlás ez az egy égető probléma és vagy nem megfelelő minőségű és mennyiségű az adott mikromobilitási parkolóhely vagy parkolási infrastruktúra akkor azt a települést azt mi ügyfelünknek tekintjük általában ez mindig egy egy egy felénk irányuló megkeresésből fakad nyilván mi is végzünk egyfajta értékesítői tevékenységet de de általában az ügyfelek keresnek meg minket egy nagyon specifikus problémával és ezt fontos hangsúlyozni hogy mi mindig projekt alapon dolgozunk tehát persze vannak vannak katalógus termékeink de általában azt vesszük észre hogy nincs nincs két egyforma igény nincs két egyforma helyszín ezért már a kezdetektől fogva lehetővé tesszük a magas fokú testre szabhatóságot illetve hogyha ha alapjaiban szeretné megváltoztatni az ügyfél a koncepciót egy olyan irányba hogy az az neki legyen jó akkor mi hajlandóak vagyunk együttműködni így született meg például a most először egy egy egy olyan önkormányzati projektet hadd mondjak ami ami ami nagy non friss élmény még bugyi nagyközséggel közösen a beszélgetés abból indult hogy ők szeretnének egy egy elektromos kerékpár töltő dobozt lényegében és amikor hallgattuk azt hogy egyébként milyen milyen jelentőségű kerékpáros kultúra van a a faluban hogy mennyire használják az emberek hogy hol mármint hogy a mukat az eszközöket és hogy hol tervezték ezt ezt elhelyezni ezt az elektromos töltőt akkor egyébként kiderült hogy finanszírozási lehetőségük is bőven van még és és és egyébként többet is szeretnének úgyhogy ebből egy ilyen mini b+zer létesítmény egy mini bike and ride létesítmény alakult ki amit idén szeptemberben adtunk át ez lényegében egy egy tetővel védett három oldalon zárt egyszer nyolc kerékpár vagy roller parkolását lehetővé tevő kis mini létesítmény közvetlenül a a távolsági busz parkoló illetve megállója mögött kapott helyet és az benne még az extra hogy hogy egy nap apelemes rendszerrel a megvilágítást is tudjuk biztosítani tehát éjszaka ugye folyamatosan fényárban úszik illetve egy egy térfigyelő kamera is elhelyezésre került ezáltal is ugye növelve a biztonsági szintjét ennek a létesítménynek ez egy ez egy kisösszegű beruházás hogyha azt nézzük hogy hogy milyen költségvetéssel dolgozik még akár egy ilyen nagy község is vagy vagy vagy falu viszont a hatás amit kivált az óriási tehát látjuk ugye a használatati statisztikából hogy hogy napi szinten maximálisan ki van használva szeretik az emberek már miközben a kollégák végezték a telepítést és és ott dolgoztak folyamatosan a a járók előt kérdezték hogy ez ez mi és hogy mikor mikor vehetik már végre használatba szóval ez ez például egy olyan jó példa arra hogy hogy hallgatunk az egyedi igényekre igyekszünk mi is tényleg megvalósítani mert egy engem személy szerint mint alapítót engem inkább a a kiváltott hatás motivál nyilván tehát a pénzügyi mutatók is fontosak egy cég életében de én akkor akkor vagyok elégedett a végén hogyha látom hogy az ügyfél is boldog illetve a felhasználóink is örömmel veszik birtokba azt amit mi készítettünk ez maga a fenntarthatóság így van ennek erről kell hogy szóljon tehát hogyha személyes szinten nem tudunk ezzel rezonálni akkor akkor csak egy képmutatás az egész és akkor zárókérdésként picit tekintsünk a hazai településeken túlra és nézzük meg a nemzetközi piacot nemzetközi vonatkozásban milyen terveitek vannak a jövőre nézve a bok a kezdetektől fogva egy nemzetközi startupnak indult ez egy ezt az a tény is bizonyítja hogy a honlapunk az a mai napig főleg angolul érhető el és és a második nyelv csak a magyar ezt azért csináltuk mert ugye a magyar startupként a vidéki székhellyel budapesti működéssel mi mi tényleg szeretnénk itt megismertetni a nevünket az emberekkel tehát itt itt nagyot alkotni viszont azt látjuk hogy magyarország önmagában egy egy viszonylag pici piac ahhoz hogy hogy mi tényleg azt a fajta missziót amit amit kitűztünk azt azt úgy érdemben meg tudjuk valósítani tehát ezért a kezdetektől fogva keresünk nemzetközi viszontaladókat az a stratégiánk hogy már az adott célpiacon nagy tapasztalattal rendelkező hasonló területen mozgó cégekkel kötünk lényegében distztributori megállapodásokat és mint termékgyártó és beszállító illetve háttérszolgáltató veszünk részt ezekben a projektekben és és büszkén jelentem hogy már litvániában cseehországban illetve belgiumban van ilyen partner most dolgozunk az első közös projekteken és és ugyanúgy célpiacunknak tekintjük nyugat-európát mint mint a keletet ez egy hosszútávú terv sajnos lassan őrülnek ezek a nemzetközi malmok de de nekem feltett szándékom az hogy öt éven belül a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Block

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Block”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Block”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódja a hazai települési fenntarthatóságot érintő innovatív vállalkozásokra fókuszál. A vendég, Szilágyi Szabolcs, a Block alapító tulajdonosa bemutatja cégét, amely új generációs dokkolókat fejleszt… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Block”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szilágyi Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Block”?

Fő témái: fenntarthatóság, településfejlesztés, innováció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Block”?

Megjelenés: 2025. 03. 06.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-block-957d3fd3

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből