Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Compocity

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódja a hazai vállalkozások települési fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatja be. A Compocity alapítója, Pancsa Emese elmondja, hogy a Compocity célja a tápanyagkörforgás elősegítése, különösen városi…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 04. 24.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Pancsa Emese
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, tápanyagkörforgás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége hivatalosan is útnak indult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a problémák megvitatására a tapasztalatok cseréjére és a jó gyakorlatok megosztására önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagként köszöntjük azokat a kkv-kat akik innovatív megoldásanak szőhetően hozzájárulnak a hazai települések élhetőbbé tételéért sok szeretettel köszöntöm a stúdióban pancsa msét a kompositi alapítóját szia köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívást szia köszönöm szépen hogy itt lehetek picit mesélj nekünk arról hogy miről is szól a composity hogy indultatok el mi volt az eredeti célkitűzés és hogyan fejlődött mindez az évek során a komposityti igazából szeretne egyfajta facilitátorként a tápanyag körforgásban segíteni ezalatt azt értem hogy játékosan szerethetővé tesszük a komposztálást városi közösségeknek beltérben tehát azok akik eddig mondjuk különböző közösségi terekben iskolákban irodákban bárhol nem férhettek eddig hozzá ahhoz hogy az organikus élelmi maradékaikat komposztálni tudják őnekik tudunk segíteni ehhez van egy úgynevezett ökoszisztémánk ennek része egy hardw eszköz amit úgy hívunk hogy kompobot ebből egy mini verziót is elhoztam nektek egy kis inspiráció gyanánt illet illetve tartozik hozzá egy egy tudásmegosztó felület egyfajta edukatív platform ahol különböző kvízekkel megismertetjük a városi fenntarthatóság különböző aspektusait a felhasználóinkkal ez egy közösségi mozgalom gyakorlatilag amit elkezdtünk és amikor sikerül beleszerelmesedni együtt a komposztálásba amire már vannak jó gyakorlataink akkor mi azt is a nyakunkba vettük hogy ezt a komposztot helyben hasznosítsuk hiszen sokkal többen vannak azok akik szívesen komposztálnak de nincsen eszközük és utána nem tudnak feltétlenül mit kezdeni a komposzttal de azt hogy az élelmi maradék az egy lehetőség azt már értik úgyhogy a szolgáltatásunknak a másik oldala hogyha egyfajta körforgásban próbálom ezt nektek átadni akkor akkor az pedig városi ültetésekben hasznosítja is ezt az anyagot ezt azért tartjuk nagyon fontosnak mert hogyha már helyben létre tudunk hozni egy magas minőségű tápanyagot akkor azt nem kell kivinni a városból hanem helyben oda is lehet adni a városi parkgondozóknak és ültetésekben hasznosítani ez az a motivációs eszköz amivel azt gondoljuk hogy az embereket egyébként meg is lehet szólítani hogy szeressenek bele a komposztálásba hiszen ha látod hogy egy jól behelyezett almacsutkából neked zöldebb lesz a lakókörnyezeted mert parkok zöldülnek neked köszönhetően sőt ezekbe még el is tudsz jönni és részese is tudsz lenni az ültetésnek akkor sokkal jobban a magadénak tudod ezt a fajta zöld átállást érezni úgyhogy úgyhogy a composity ebben segít egészen a közösségi beltéri komposztálástól odáig hogy a hasznosításban a várossal együtt működve azt zöldítjük kezdjük picit az elején mert én alapvetően azt tapasztaltam az elmúlt évek során hogy amikor fenntarthatóságról környezetvédelemről vagy akár direktben komposztálásról beszélgettem különböző korosztályokkal különböző közönséggel akkor azért a legelső kérdés még mindig nagyon sokak fejében önmagában az hogy mit lehet komposztelni és hogyan lehet komposztálni ezek mind jogos kérdések ehhez még kapcsolódik az ugye nem büdös és egyéb teljesen jogos kérdések hiszen hiszen alapvetőleg ez egy örökség a komposztálás amit mi a kertvárosi környezetből és a gazdálkodó gondolkozásból most behozunk a városi környezetbe az az eljárás amit mi használunk és amit szabadalmaztattunk az egy mikroorganizmus kultúrával komposztál tehát gyakorlatilag ebbe nagyon széles spektrumon lévő organikus élelmi maradékokat bele tudtok tenni mindenféle zöldséggyümölcsmadékot kávézaccot teafüvet szendvicsmadékokat sajtok nagyon sokféle dolog bele tud kerülni amit egyedül a kompobot pocakja nem szeret az igazából maga a folyadék ez azért izgalmas és nyit nekünk új lehetőségeket mert mondjuk a giliszták akik szintén szuper jó fejek és akinek van kerti komposztálója az légyszi csinálja is de aki ezekhez nem fér hozzá azoknak a kompobot még azt a lehetőséget is megnyitja hogy déli gyümölcsöket bele tudnak tenni és hogyha belegondolsz mondjuk abb hogy egy óvodába eljön a mikulás és rengeteg mandarin érkezik vagy éppen narancs akkor akkor ezeknek a déli gyümölcsöknek a kezelt héját mi le tudjuk komposztálni mi vissza tudjuk juttatni a környezetbe egy irodai gyümölcsnapon vagy bármilyen rendezvényen egy egy banántól már nem kell elkezdeni megrettenni hogy akkor ő vele most mi lesz tehát hogy azt gondolom hogy ez egy ilyen szempontból rugalmasabb rendszer és tényleg megadja azt a fajta játékos visszacsatolást is hogyha ő egyébként energiatakarékosan szundikál de hogyha közel kerülsz hozzá ugye a nagyhoz amit te már ismersz személyesen ő azért egy ő azért egy jó nagy jószág körülbelül akkora mint egy szabadon álló mógé ék megismerkedni amivel körülbelül 200 főnek a a mindennapi irodai működését tudjuk megtámogatni ő akkor egyébként visszajelzéseket is ad neked mi az amit ő szeret mi az amit nem szeret és hogyha bedobsz valamit akkor nem csak azt az üzenetet kapod vissza hogy ez mennyi co2 ekvivalens csökkentésében járult hozzá a környezetünkhöz ez is szuper fontos és ezeket mérnünk kell ez ez közös felelősségünk de ő azt is elmondja neked hogy képzeld el már 0,1 pamut póló ökológiai lábnyomát elimináltad és elkezd neked olyan hétköznapi példákon keresztül kézzel foghatóbb megértést adni arról hogy a fenntarthatóságban egy-egy döntéssel egy-egy ilyen hozzájárulással mit is teszel ami azt gondolom hogy túlmutat egyébként azon a közösségen ahol te érintkezel a komobottal tehát a composity tényleg egy olyan szemléletformáló mozgalmat igyekszik megalapozni amiben te elviszed magaddal ezeket az érzékenységeket és utána ezek máshol is ott lesznek veled hogy neked már ott van a fejedben ez az érzékenység és ennek egy szuper visszacsatolása az amikor megkapod azt az értesítőt is hogy most pedig készen állunk arra hogy ültessünk igen és mindjárt kitérünk a az ültetésre is mert azt gondolom hogy kifejezetten érdekes hogy hogyan kerül majd felhasználásra mindaz amit a kompobot megtermel az ő pocakjában egy picit még arra térjünk vissza amire az előbb te is utaltál és azt gondolom hogy egy egy nagyon gyakori tapasztalat hogy amikor komposztálásról beszélünk akkor itt az előbb felsorolt kérdéseken túl egy ilyen kényelmi faktor is van a dologban én azt gondolom hogy nem kell nagyon messzire menni az európai unió tagállamaiban ott van például belgió egy nagyon jó példaként ahol ugye nagyon figyelnek a különböző frakciókra a a a szelektív hulladékgyűjtés során és én volt szerencsém bő egy egy fél évet kint élni belgiumban és eszmeretlenül természetes az ott lakóknak az hogy ugyanúgy ahogy mi jó eséllyel legalább a a műanyagpalackot és egyébként a papírt külön válogatjuk ők teljes természetességgel kezelik mondjuk az otthoni kis komposztáló edényüket ami egyébként leggyakrabban egy háztartásban egy pici kuka amit egyébként elhelyeznek mondjuk a mosogató alatt viszont én azt gondolom hogy a magyar kultúrában ez nem feltétlen honosodott még meg ilyen mértékben és nagyon gyakran igazából egy ilyen extra matcera kör hogy mondjuk a háztartási hulladékot a a közös társasházi kukatárolóba levinni ugye most már egyre elterjedtebb itthon is a a barnakuka ugye amiben a az él ezetten kompálását ez is csak eg eg frakcióra gyűjtés gyakorlatilag és én azt gondolom hogy a a komposityti tevékenységének köszönhetően ebben abszolút tudtok újjat mutatni és főleg egy irodai környezetben ahol ugye azért a kiskosztümök és a z öltönyök mellett azt gondolom hogy nem feltétlen férne bele az hogy mondjuk a mindent tölcsöpögő zacskót még elvigyük a közös kukatárolóig tapasztaltatok-e ilyen jellegű pozitív visszajelzést hogy mondjuk önmá ban a ennek az egész folyamatnak a tisztasága és kényelmi faktora segített mondjuk népszerűvé tenni a termékeiteket akár itthon akár külföldön igen ugye nagyon jó hogy behosztod a külföldi jó gyakorlatokat és köszönöm ugye ott például már olyat láttunk hogy eljut egy egy energiatermelési irányba de ezekkel nagyon nehéz a mi tapasztalatunk szerint tényleg motiválni és behúzni azokat akik akik eddig mondjuk még egy egy kicsit távolabbról nézték a a különböző szelektív gyűjtéseket tehát egyáltalán azt hogy higgyünk-e a pet palacgyűjtésbe higgyünk-e a papírba olyan értelemben hogy nem látod hogy valójában az hova jut és hogyan kezelik tehát én azt gondolom hogy nekünk a a transzparencia és a lokális körforgás volt az ami a lehetőséget megnyitotta és az amire pedig egyfajta tapasztalatok kapcsán vissza tudok csatolni ugye a ahhoz hogy jó minőségű komposztot csináljunk ahhoz nekünk egy csomó szenzor kell a kompobot pocakjába hogy ezt jól csináljuk nyomon tudjuk követni megfelelő kezelést adjunk és ezek a szenzor adatok ezek ezek nagyon sok mindent meg is súgnak nekünk ezért látjuk azt is hogy mondjuk a hétfői nap szokott az irodában a legforgalmasabb lenni és ennek is utána jártunk hogy mi a nyoma nyilván amikor mondjuk elmegyünk és kiürrítünk egy egy pocak pocakot és elhozunk egy komposztkapszulát akkor akkor az egy tök jó beszélgetés szokott lenni hogy igen hétvégén a gyerek kel mondjuk félretettük már kifejezetten azért az organikus maradékokat hogy azt apu vagy anyu reggel be tudja vinni az irodába és odaadja a kompobotnak mert elkezdett az fontos lenni azáltal hogy megkapták a visszacsatolásokat és látták hogy hogyan hasznosul hogy ebből ők egy egy közös élményt faragjanak és én azt gondolom hogy az egész fenntarthatósági szemléletmódváltásban az tud igazán különleges és önfenntartó mozgalommá válni ami élményt tud adni ehhez a folyamathoz tehát a mérhetőség is nyilván eszméetlenül fontos hiszen az adja meg az autentikusságát a hitelességét de hogy önmagában ez az adathalmaz ez lehet hogy még csak egy plusz nyomás azon az információs terhelésen amiben vagyunk és hogyha az az információ egy élménnyel társul szerintem az az ami az az ami változik egy másik példát tudok mondani hogy egy vállalatnál három eszközzel indultunk el ők már nagyon komolyan vették az elejétől tehát ők már több mint 600 munkavállalónak hozzáférhetővé te ték ezt a lehetőséget és egy évet írtunk alá ebben az egy évben a nyolcadik hónapban még egyet és a 10edikben még egy eszközt vittek el tehát hogy az a fajta érdeklődés ami az eszköz iránt kialakul az nem egy ilyen rövid néhány hónapos szokták ezt csúnya szóval mondjuk hypenak nevezni hanem ez tényleg egy olyan dolog ami folyamatosan építi a bizalmat azzal hogy egy bizonyos szintű sztenderdet folyamatosan megüt ami egyrészt a tisztaság a hozzáállásunk az hogy mi ezt hónapró hónapra milyen remélem hogy mondhatom ezt hogy becsületességgel végigcsináljuk és ez a ez a fajta autentikusság adta meg azt hogy gyakorlatilag a 10edik hónapra még további két eszközt oda tudtunk adni ennek a közösségnek tehát hogy valahol önnön magát validálja és ezáltal kerül közelebb a közösségekhez tehát nekem ezek azok a történetek amik igazán azt mutatják hogy van értelme annak amit csinálunk és akkor most képzeljünk el egy egy hazai települést lehet ez bármely kicsi vagy vagy nagy és é kicsit lépésről lépésre nézzük meg hogy egy kompobot odakerülésétől egészen a a végső ültetésig milyen fázisokon mennek keresztül a különböző szereplők akik ennek a folyamatnak a részei ugye hogyha jól gondolom akkor alapvetően nem csak a városban jelenlévő nagyobb cégek tudnak mondjuk élni ezzel a lehetőséggel de például közintézményekbe is el lehet helyezni a a komobotot milyen gyakorisággal ürítitek például vagy önmagában mik a paraméterei már találkoztam valóban a a nagy testvérével a a kis modellünknek de talán ez egy érdekes információ lehet a nézőknek hallgatóknak hogy helyigényét tekintve mekkora egy ilyen gép üm tök jó köszönöm [Zene] úgy érdemes őt elképzelni mint egy ilyen konyhai egység tehát ez a 60 x 60-as alapon 90 magas ahogy ahogy mondjuk mindenki tervezi a a a konyháját ebbe ebbe az egységbe terveztük be mi is a kompobotot de tekintettel arra hogy látjátok hogy ő azért egy három lábon álló gömbőc tehát őt könnyen be tudják helyezni akár egy kihasználatlan sarokba is bár nem nem oda kívánom őt hogy árválkodjon de lehet hogy ettől ő lesz a legizgalmasabb sarok úgyhogy gyakorlatilag ő egy könnyen pozicionálható tárgy aminek tényleg az a feladata hogy hogy az érdeklődést felkeltse és fenntartsa a közösség számára ezért mi úgy is készülünk minden egyes céghez hogy hogy az előkészítés lépéseiben nyilván megbeszéljük hogy milyen fenntarthatósági kihívásaik vannak és az eszköz illetve a mögötte lévő szolgáltatási rendszer az lehet őséget ad nekünk egyfajta személyre szabhatóságra tehát amikor egy közösség találkozik az ő kompobotjával akkor a kompobot már őket tudja megszólítani nekik megálmodott közösségi küldetéseket tud kiírni ez is egyébként mind inspiráció volt a mostani felhasználóinktól most már 15 nagyvállalatnál vagyunk k több mint 25 eszközzel és ők kezdték el ezt a trendet gyakorlatilag ők tanítanak minket én ezt már egyfajta közösségi termékfej felesztésnek élem meg ahol a vállalatok velünk együtt fejlesztenek ugyanúgy ahogy a városi közösségek és a az iskolák pedig a hasznosításban és a vállalati közösségekre fókuszálva még egy kicsit ők ők elkezdték elnevezni bece neveket adtak kitaláltak különböző kihívásokat hogyha több eszköz van egy közösségben akkor mondjuk van komposztom és komposztella és a második és a harmadik emelet versenyez egymással hogy ki a ki a nagyobb városi hős és nagyon jó látni azt hogy például egy mondjuk egy új munkavállalói közösség hogyha hogyha inte álódik akkor amikor végigvezetik őket a közösségbe és az irodába külön bemutatják mint egyfajta kabala állat a térben tehát hogy erre a cégek nagyon büszkék is hogy nekik van egy ilyen rendszerük mert ez ez ez egy kiállás egy ügy mellett és ez szerintem egy nagyon fontos üzenet amit amit ő ő megtestesít úgyhogy mi ebben támogatjuk a cégeket…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Compocity

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Compocity”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Compocity”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódja a hazai vállalkozások települési fenntarthatóságban betöltött szerepét mutatja be. A Compocity alapítója, Pancsa Emese elmondja, hogy a Compocity célja a tápanyagkörforgás elősegítése, különösen városi… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Compocity”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pancsa Emese.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Compocity”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, tápanyagkörforgás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Compocity”?

Megjelenés: 2025. 04. 24.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-compocity-1774e979

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből