Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - DeBonum Kft.

· PT22M21S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen adásában Kikindai Éva, a 2005-ben alapított DeBonum Kft. ügyvezetője mesél a hazai vállalkozások települési fenntarthatósághoz való hozzájárulásáról. A DeBonum Kft. kültéri bútorokat tervez és gyárt hazai…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 05. 01.
Hossz
22 perc
Szereplők, említett nevek
Kikindai Éva
Témák
fenntarthatóság, önkormányzatok, innováció, településfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok megosztására a jó gyakorlatok cseréjére önkormányzati partnereink mellett azonban tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek köszönhetően a fenntarthatóság és az élhetőség még hamarabb juthat el a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm a stúdióban kikindai évá a debonum kft ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy elfogad megvöön meghívást mesélj nekünk kérlek az urbm mint márka és brend történetéről hogyan alakultatok mi volt a kezdeti célkitűzés a az urbem az 2000 illetve a cég az 2005-ben vált ki egy 89-ben negyed magammal megal al apított vegyes vállalatból és nem lett volna túl etikus hogyha a kivállásom után azt a termékcsaládot vinném tovább ugye a hazai piacon meg a külföldin és tulajdonképpen ezért azon gondolkodtam hogy mit is szeretnék én csinálni ha már az élet egy ilyen váltás elé állított és számomra mindig nagyon fontos volt a környezetem a környezetemnek a a kényelme és főként a a kültéri környezet és abban az időben kezdődtek az hogy akkor a teraszokra kültérre is több energiát és több odafigyeléssel indították már és nem csak valamit oda kidobtak az udvarra és ott ültek rajta és tulajdonképpen azt mondtam hogy akkor igen megvan én azt szeretném hogyha kültér is úgy jelenne meg mint egy nappali tehát csináljunk a kültérből egy nappalit ahol mindenki le tud ülni ahol meg tudjuk csodálni a természetet ahol tulajdonképpen jól érezzük magunkat egy akár egy olvasás egy beszélgetés vagy akár egy vacsoraelfogyasztása a családtagokkal és akkor ugye innen egy ugrás volt hogy megnyitottam egy kültéri bútorüzletet ahol európai dizájn bútorai mellett úgy éreztem hogy a lévén hogy nekem ugye elég az előző cégemben elég nagy az alos iipari ilyen bútoripari tapasztalatom volt hogy hogy magyarországon is nagyon csodálatos szép bútorokat gyártanak és akkor elkezdtük tervezni a saját bútorainkat és a hazai gyártásban hazai alapanyagokkal és ez a minőség miatt egymás után jöttek azok a megkeresések hogy nagyszerű hát akkor csináljunk valamit a köztérre is az első ilyen megrendelésünk volt a westent a ami a nyugati tér mellett van a mai napig ott vannak azok a bútorok amiket mi szállítottuk és akkor tulajdonképpen egy kis rálátásunk lett a köztéri bútorokra és elkezdtünk ezzel foglalkozni hogy igen akkor ezzel mert ez ez a mi utunk és ezt választottuk és nagyon rövid idő alatt kialakult az urben brand saját tervezésben saját tehát hazai gyártásban igyekszünk haza alapanyagokkal és tulajdonképpen ez a történetünk és hát azok számára akik talán kevésbé jártasak a köztériű bútorok világában pontosan milyen jellegű bútorokat kell elképzelni akkor amikor közterületről egy településről egy városról beszélünk hát ugye köztéri padok vannak köztéri most már egyre több köztéri asztal jelenik meg mert ugye az emberek egyre inkább akarják a saját életterüket tehát nem csak az hogy keresztül mennek egy-egy téren és akkor ha van ott pad akkor netántán leülnek hanem most már tulajdonképpen szerveznek akár akár megjelenik ugye nagyon sok helyen például az hogy tudnak bográcsozni tehát a a közösségi élethez nagyon fontos hogy olyan közterek legyenek ahol az emberek nagyon-nagyon jól érzik magukat tehát ez a mondjam azt hogy a a nappaliuk tehát a nap nappali meghosszabbítása vagy kihelyezése a közterekre igen és szerintem kifejezetten érdekes hogy a társadalmi vonatkozását emelted ki a a fenntarthatóságnak de ugye itt az előző hozzászólásodban a környezeti dimenzióra is utaltál számodra mint cégvezető számára mit jelent a fenntarthatóság és hogyan jelenik ez meg a mindennapi működésetekben hát ugye a fenntarthatóság az egy ilyen tényleg összetett dolog és számomra mint cégvezető az és a gyártásnál is ez egy nagy nagyon-nagyon fontos dolog hogy milyen alapanyagokat használunk hogy hogy ugye mi a hazai gyártásban nagyon rugalmasan tudunk alkalmazkodni a az ügy az ügyfeleink megrendeléseihez sőt már a kezdeti nagyon sokszor a kezdeti szakaszban is a tervezésben is részt veszünk mert például nem mindegy hogy milyen falvastagságú tehát a a a hordozóanagot tehát milyen fal vastagsággal készítjük el a termékeket hogyha és amennyiben a hely szűke van vagy a hely bősége akkor hogy tulajdonképpen hogy lehet leggazdaságosabban a táblalemezeket vágni hogy hogy igazából ne termelődjön nagyon sok hulladék és ez ez mind-mind ezek apróságok a fenntarthatóságban de nagyon fontos dolgok és ugye mi erre erre nagyon figyelünk tehát hogy hogy a olyan anyagokat használjunk ami újrahasznosítható olyan anyagokat ami tulajdonképpen lebomlik és és mondom kevés hulladékkal és hát olyan termékeket ami időtálló és hogyha a gyakorlati alkalmazását nézzük ugye egyre több településvezetőnek kiemelkedő szempont az egy-egy települési prioritás meghatározásakor hogy valóban élhető tereket hozzon létre az adott településen én azt gondolom ismerve a ti munkátokat hogy azért ez nagyon gyakran kreativitással is kell hogy párosuljon hogy valóban olyan termékeket olyan megoldásokat tudjatok adni a településvezetőknek amely tökéletesen illeszkedik az ő elképzelésére tudnál-e mondani néhány példát hogy mik azok a az innovatív kreatív megoldások ami a hagyományos bútoroktól talán eltér vagy ezeket kiegészíti például volt egy olyan megkeresésünk a főváros részéről hogy a lezár dunapartra tt a a a szeretnének olyan székeket kihelyezni ami egy kísérlet volt és őszintén szólva nagyon örültünk és nagyon-nagyon nagy sikere volt hogy nem lesz lerögzítve tehát hogy bármerre amerre ugye a csodálatos dunaparti panorámát vagy akár ha egy társaság összeül akkor 10 székből tudjanak ők egy ilyen kört alakult kialakítani hogy szembe tud tudjanak egymással ülni és beszélgetni vagy vagy hogyha éppen napozni szeretne és olvasni akkor be tudja fordítani a nap felé és hát ugye ez egy ez egy olyan kísérlet volt hogy mi lesz ezekkel a székekkel hogy ezek ott maradnak a helyükön vagy netántán elviszik vagy bedobják a dunába és őszintén szólva egyetlen egy szék nem tűnt el óriási sikere volt imádták a lakosok a akik lementek a dunapartra és tényleg csodálták a panorámát tehát tehát ez is például egy olyan olyan hogy mondjam a a a lakosság felé való fordulása volt a a ezt a főkert és a főváros rendelte tehát a lakosság felé egy olyan fordulás volt hogy hogyan lehet az ő kényelmüket a komfortérzetüket növelni vagy például most a nycadik kerületben a a feldyankaateret mostatták át eddig más elnevezése volt és a ez egy nagyon nagy tér amit körbevettek fák de a tér maga üres volt és a az önkormányzat mondta hogy szeretné hogyha ez a tér életre keljen és a tér közepére raktak egy nagy raktunk egy nagy növényládát amibe fát ültettek egy köralakú a köralakú növényláda köré egy ilyen ilyen ívben növekvő padot helyeztünk el és a körnek a szélén megtalálható támfalakra padokat és ami nagyon érdekes volt hogy én kíváncsi voltam hogy a beültetés milyen hogy történt meg elmentem megnézni nagyon szép idő volt szép őszi idő és láttam hogy két kisgyerekes család ott van a téren a gyerekek ott másztak a a a padon tehát tulajdonképpen a növényláda körüli padon ott csúszkáltak valamelyik ott még labdázott is és a család meg ott ült a rámpánnak a a padjain és ott elkezdtem láttam hogy beszélgetnek és odamentem hozzájuk hogy akkor tulajdonképpen ugye élvezik-e és milyen és mondták hogy igen ez nagyon jó mert itt ők ide le tudnak ülni és a gyerekek is játszanak erre édesüt az egyik gyerek azt mondja hogy néni gyere próbáld ki úgyhogy tulajdonképpen azt hiszem ez a legnagyobb el ismerés valaki számára hogy az egészen biztos a gyerekek mindig a legőszintébbek igen igen igen igen hogyha a lakosságnak jó és picit hogyha a városi klímaadaptációs szempontokat nézzük akkor szakmailag mik azok a szempontok amikre figyelni kell akkor amikor tanácsot adtok mondjuk egy önkormányzatnak hogy milyen jellegű akár növényládákat akár az ültetéskor milyen jellegű növényeket válasszanak a növényekhez őszintén szólva nem igazán értek és nem is szeret k viszont nagyon nagyszerű kertész cégekkel dolgozunk együtt és most is volt egy olyan projektünk ahol azt hiszem megemlíthetem a fókuszkert kft-t nagyon régen nagyon sok projekten voltunk és ez a zöld falak a városban tehát ugye azt kell tudni hogy hogy a városok tele vannak különféle vezetékekkel és minden egyéb tehát nagyon nehéz a városokban a burkolatot felbontani és fákat ültetni pontosan mert a a burkolatok alatti vezetékek ezt lehetetlenné teszik ugyanakkor a városokban egyre nagyobb hőszigetek alakulnak ki ezeket most már drónokkal és egyebekkel mérik is hogy hol alakulnak ki hőszigetek és nem csak nálunk hanem az egész világon tehát európában is hogy hogy ahol hősziget kialakul ott elkezdenek valamilyen módon növényeket telepíteni mert ugye a hőszigetek ellen a legjobb hatásfokkal a növények tudnak védekezni és tulajdonképpen ezeket viszont ugye nagyon nehéz tehát mi lévén hogy nem tudnak fákat ültetni és akkor itt jön szóba például a mint ami a battyányi téren is hogy a battyányi tér felbontása nélkül ott szintén a fókuszkertk kft volt aki ezt a projektet beültette hogy tulajdonképpen a a felbontása nélkül a mi támfalainkkal ez a lánytámfal amiket diafragmákkal erősítünk azoknál lehet összecsavarozni tehát a a mondjam azt hogy a felállítása az összeszerelése is nagyon egyszerűen működik és tulajdonképpen ebből óriási növényszigeteket tudtak a battyányi téren hát hogyha jártál arra a múltkor ott találkoztunk láttad tehát őszintén szólva csodálatos növényvilág alakulhat ki ami sokkal érhetőbbé teszi sokkal élhetőbbé egészen más lett a battyányi tér mint akkor amikor ott ugye autók álltak á és egyebek tehát de mondhatom ezt hogy a grafisof parknak körüli növénysziget et is mi csináltuk és de de rengeteg helyen tehát eg ugye ez egy megoldás hogy olyan megoldásokat próbálunk kínálni ami a közműveggel telített utcákon másképp nem lehet vagy akár a növényládáink és itt tulajdonképpen szeretném ugye a második kerületet aki a a polgármester úr ugye hát ő ő tényleg azt kell hogy mondjam hogy hogy zöld oázissá varázsolta a margit így van pont a második kerületet szerettem volna hozni példaként ugye ők is már büszke tagjai az élhető települések országos szövetségének és ugye itt egy olyan kreatív megoldással éltek hogyha már itt a különböző innovatív megoldásokról beszélünk hogy egyfajta forgalomterelőnek is használták ezeket a növényládákat tudsz-e még ehhez hasonló példákat mondani hogy hogyan tudják esetleg a a hagyományos zöldítési célon túl más jellegű városfejlesztési célokra is használni ezeket például most volt egy szintén ugye ez is fővárosi projekt a zöld falak a belvárosban és a vígszínháznak a művészbejárójával szemben lévő háznál növényládákat helyeztünk el és ugyanakkor viszont a falra fel növényfuttató hálót raktunk és ugye a beültetés után most a a növény ládákból ott szépen zöld fal fog kialakulni és ugye ez is egy nagyon fontos dolog hogy hogy hogy lehet a városba zöldet tehát ez most nemáliö hogy a vertikál zöld felületeket kialakítani amikor szintén nem lehet felbontani a járdát ugye és oda raktunk például olyan növényládát ami igyekszünk jó együttműködéseket kialakí ítani ugye az az éos cégekkel akik itt vannak bent ugye a rendszerben mert ez így sokkal egyszerűbb nekünk és pontosan egy ilyen ennél a növényládánál alkalmaztuk az app-nek a győri app-nek a a termékeit ugyanis egy olyan olyan ami minket mindig is foglalkoztatott hogy rendben van hogy növényláda de hát ugye ezeket a növényeket locsolni kell nagy a szárazság hogy lehetne megtartani a vizet hogy lehetne az esővizet felhasználni és azért egy kis lépést tettünk előre hogy tulajdonképpen az app-nek van egy olyan közetgyapott terméke ami tulajdonképpen zöldségek termesztésére is megfelelő lenne tehát nem az építőiparban használt kőzegyapot és végül is egy olyan drén ami ami a lassítja a kifolyást de ez a kőzetgyapot ez 5 centis kőzetgyapot 32 lt tart meg 1 némenen tehát hogyha esőzés van akkor ez a kőzetgyapot ugye megtartja és lassítja az esőnek a kifolyását ezáltal ugye gazdaság és a másik hogy a a a locsolást is tulajdonképpen mert ugye a fenntarthatónak a költségei az hogyha mindig ki kell küldeni a locsolókocsit és ennél viszont az van hogy miután ez megtartja a vizet ezért a locsolás gyakoriságán is tudnak csökkenteni í lesz ez gazdaságilag is fel gazdaságilag is jó és ugye és továbbmenve tehát ugyanzeket próbáljuk most majd a növényszigetekbe is alkalmazni és hát reméljük hogy hogy nagyon jó eredménnyel és azt gondolom hogy érdemes még a legújabb újításotokra is kitérni hiszen ti is igyekeztek a digitalizáció is lépést tartani tudsz-e mesélni a legújabb projektetekről igen ez egy érdekes dolog volt szintén egy igény jelentkezett arra azzal kapcsolatosan hogy tudunk-e olyan asztalt fejleszteni ami úgynevezett okosasztal mert már találhatók okospadok egyebek é de egy okosasztal és hogy miért fontos ez az okosasztal azért fontos mert hogyha diák vagy bárki oda akar ülni az asztalhoz és mondjuk tanulni szeretne kint a szabadtérben hogy ott fel tudja tölteni a telefonját legyen wifi és mindez ugye ne ne az elektromos áramot használja hanem napelemmel tudjon működni és erre egy its céggel az it and coffee kifejlesztettünk egy olyan okos asztalt ami napelemmel működik mindezt tudja tehát telefontöltő wifi áll wifi ezt a nyolcadik kerület a a szintén ő rendelte és a nyolcadik kerület biztosítja a free wifit a lakosoknak és és tulajdonképpen két három személyes pad van az asztal mellett tehát hogyha odaülnek netántán akár enni vagy tanulni vagy bármi egyéb akkor valóban ismételten úgy érzik magukat mintogyha otthon ülnének a nappaliukban és még itt záró kérdésként tudom hogy te is nagyon világlátott személy vagy vannak-e esetleg olyan külföldi kedvenc példáid ami inspirált a munkád során az évek alatt és amit azt gondolod hogy érdemes jó gyakorlatként behozni magyarországra…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • DeBonum Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - DeBonum Kft.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - DeBonum Kft.”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen adásában Kikindai Éva, a 2005-ben alapított DeBonum Kft. ügyvezetője mesél a hazai vállalkozások települési fenntarthatósághoz való hozzájárulásáról. A DeBonum Kft. kültéri bútorokat tervez és gyárt hazai… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - DeBonum Kft.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kikindai Éva.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - DeBonum Kft.”?

Fő témái: fenntarthatóság, önkormányzatok, innováció, településfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - DeBonum Kft.”?

Megjelenés: 2025. 05. 01.. Hossz: 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-debonum-kft-bdf1ebdd

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből