Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Devora Lime Kft.

· PT16M11S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának ezen epizódja a hazai vállalkozások és a települési fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja. A vendég Gyarmoczki Péter, a Devora Lime Kft. ügyvezetője, aki a cég 2014-es alapításáról és IT-szolgáltatási…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 05. 29.
Hossz
16 perc
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, it-szolgáltatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a jó gyakorlatok megosztására és a tapasztalatcserére önkormányzati partnereink mellett azonban tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek a segítség vel a fenntarthatóság az élhetőség minél hamarabb el tud jutni a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm a stúdióban mai beszélgetőpneremet gyarmocki pétert a debora l ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szia lilla és köszönöm szépen a meghívást nektek egy kicsit kezdjünk az elejétől kik vagytok milyen célkitűzéseitek vannak és hogyan segítitek a településeket a fenntarthatósági átállásban a devorolime akkor az elejéről kezdeném egy 2014-ben alapított cég amit egyébként üzlettársam és cíborám alapított azzal a céllal hogy egy korrekt és az ügyfelek felé transzparens egyenes céget hozzon létre mindezt egyébként azért mert neki nem ilyenek voltak a tapasztalatai ő fiatalkorában azt tapasztalta akkor még klasszikusan az it cégek átverték vagy nem feltétlen etikailag megfelelően viselkedtek az alkalmazottakkal és az ügyfelekkel is hasonlóképpen és ő akkor elhatározta hogy ő majd csinál egy olyan céget ahol ezt megpróbálja másképpen csinálni így alakult a devoraaline és hogyha azt mondjuk hogy it cég akkor ezért nagyon sokan nagyon sok mindenre gondolnak én azt gondolom hogy ez egy picit sokak számára talán megfoghatatlan mi a fő szolgáltatási portfóliótok alapvetően a devoraline most az ipari és a nagyvállalati szektorra specializálódott mégpedig azért mert ott látjuk azt hogy magasabb intenzitású it problémákkal néz a szektor szembe és ott kell a legnagyobb segítséget nyújtani lehet hogy ez egy adott szoftvernek a tervezése lehet hogy egy tanácsadás de nagyon sok esetben kiegészülő munka azoknak a cégeknek akik egyébként vagy nem bírnak elég erőforrást allokálni a meglévő folyamataikba vagy pedig egy adott problémára keresik a megoldást ahova nincsen saját csapat és teím és ebben keresnek tőlünk segítséget és azt gondolom hogy ha már it szektorról beszélünk azért ez egy elég nagy szolgáltatási portfóliót tud lefedni ennek megfelelően a kihívásokból sincs azt gondolom hiány tudsz-e néhány olyan fő kihívást említeni amivel meg kell küzdenetek a mindennapi működés során az egyik alapvető kihívás szerintem ebben a szektorban hogy az ügyfeleknek meg kell érteniog hol tudunk igazán értéket teremteni sokszor azt látjuk hogy azt ők kifejezetten látják és meg tudják fogalmazni hogy van egy problémájuk egy pénypont de hogy arra milyen it megoldásokat kell és szükséges mozgósítani hogy ezt ezt feloldja annak a költségét figyelembe venni és tervezni ez sokszor már egy blokker nagyon nagyon sokszor azt tapasztaljuk hogy azt hiszik a cégek hogy egy szabadúszóval akár el tudják látni a problémáikra a legmegfelelőbb megoldást miközben ez nincsen így miközben a legtöbb esetben egy komplét apparátusnak egy konkrét teamnek kell terveznie koordinálnia és elvégeznie illetve menedzselnie minőség ellenőriznie a munkát és azt látjuk mivel ez nem megfogható az it a szolgáltatás kicsit talán azt is mondhatnám hogy egy ilyen fugázi hangulata is van ezért az hogy csökkentsük az ügyfelek a bizonytalanságot és egyre inkább megbízzanak abban hogy valódi értékálló olyan megoldásokat tudunk számukra kialakítani amivel pénzt időt és energiát tudnak megspórolni ez egy elég nagy kihívás maradjunk egy kicsit a vállalati ügyfeleknél aztán majd áttérünk kifejezetten a településekre az önkormányzatokra de azt gondolom hogy érdemes különválasztani a két szektort az előbbihez visszatérve tudsz-e esetleg példákon keresztül néhány olyan megoldást bemutatni ami kifejezetten bemutatja azt hogy kik is vagytok ti és mit képviseltek kétféle megoldásban tudunk alapvetően segíteni az egyik tipikusan az az eset amikor kevés embere csapatállománya van valakinek és azt mondja hogy én ebben a technológiai környezetben dolgozom kell még kettő ember vagy kell még négy ember hogy én leadjam a projektemet amit vállaltam egyébként ezek jellemzően business to busis jellegű együttműködések olyan értelemen hogy más itt cégek vagy nagyon hasonló versenytársnak mondható szektor akkor mi azt mondjuk nekik hogy nálunk k van megfelelő minőségű tudású és tapasztalatú szakemberi elő becsatlakozunk adunk nektek embereket és együtt konzorciumba megoldjuk a problémát ez tényleg olyan amikor a versenytársak együtt dolgoznak amúgy én nagyon szeretem ezt mert itt csúcsosodik ki a leginkább hogy egyébként ember nem embernek farkasa hanem egymást segítve együtt többre vagyunk képesek és hozzám ha lehetek őszinte lilla közelebb áll ez a filozófia mint az hogy versenytársi egymásra mutogatás szerint működjünk abszolút egyetértek a másik aspektus az a klasszikus amikor egy mobil applikációt valamilyen mesterséges intelligencia alapú szoftvert vagy akár ipar 4.0-hoz kapcsolódó okos megoldást tervezni kell a nulláról tehát azt mondja egy cég hogy figyelj van egy problémám szeretném megoldani hogy tudom ezt elérni és akkor mi megvizsgáljuk a jelenlegi működését ennek az egész problémának megnézzük mi az a legkisebb kötelező költési egység amivel az alapprobléma gyökerét kihúzhatjuk erre tervezünk neki erőforrás technológiát és büdzsét és hogyha ő ezt elfogadja akkor megoldjuk a problémáját illetve bocsánat olyan is van amikor konkrét hiba van a már meglévő rendszerében és külső szakmai csapattól kér segítséget az adott ügyfél hogy nézzünk már rá ugyan mi lehet a probléma mert ss meg kell oldani akkor kifejezetten magas tudású szenior kollégákat küldünk az ilyen projektekre akik gyakorlatilag átmonitoro hozzák baromi nagy tudással az adott már meglévő rendszert megnézik a hiányosságot vagy a bugot a hibát és akkor ezt javítják és akkor most térjünk át az önkormányzatokra én mindig azt mondom hogy az önkormányzatiság egy egy varázslatos világ amiben abszolút érdemes elmélyülni picit tegyük ezt most meg it vonalon akkor amikor egy településről mérettől függetlenül beszélünk legyen szó fővárosi kerületről megyei jogúvárosról városról kiselepülésről mi az amit hogyha odamész egy polgármesterhez odamész bármilyen településvezetőhöz és azt mondod hogy ti ebben tudtok segíteni a városnak a településnek te hogyan látod nyilván taxatív lista nincs erre de mik azok a leggyakoribb segítségek amiket tudtok nyújtani egy településnek ennek is több iránya van mi azt tapasztaljuk hogy a legtöbbször itt még elég nagy fejetlenségek szoktak itthon uralkodni nagyon sokszor még az igazán klasszikus aktatologatós dokumentumokat fizikailag kezelős és az ebből alakuló fejetlenség az ami a folyamatokat és a munkát a mindennapi munkát és a működést szokta gátolni egyre inkább úgy tekintek erre az egész kérdésre mint egy egészséges vagy egészségtelen ökoszisztémára én azt gondolom hogy egy településvezetésnek egy önkormányzatnak az egészséges ökoszisztémája az az amikor az adatok transzparensek tiszták tehát a belső dolgozói réteg alapján átlálhatóak marika is pontosan tudja hogy melyik felületen kettő kattintás al el tudja érni azt a számára is releváns dokumentumot amit egyébként az ő főnöke vagy a főnökének a főnöke is el tud érni tehát az adat tárolása tiszta adat az egyik oldal a másik és az ökoszisztémába ez is szorosan beletartozik a lakosság és az önkormányzatok viszonya mennyire ér össze ez az ökoszisztéma akkor egészséges ha minél jobban összeérr jelenleg ez egyáltalán nem szokott összeírni az hogy a lakosok hogyan értesülnek információkról az önkormányzatnak milyen vei vannak ezt hogyan teszi átláthatóvá transzarenssé enged-e egyébként a lakosoknak beleszólást ebbe vagy nyújt- bármilyen olyan felületet digitálisan ahol ők beleszólhatnak ebbe az is egyébként az önkormányzati dolgozók a rendszer és a lakosok viszonyát könnyíti úgy hogy közben a bizalmat is növeli tehát ezt az egészet egy ilyen bonyolult de mégis egyszerű ökoszisztémaként mint egy szervezet kellene kezelni és ugye nagyon tetszik hogy ökoszisztémát mondasz te is hiszen önmagában nagyon gyakran ugye ott akad el a folyamat amikor azt mondjuk hogy legyen egy település élhető legyen egy település fenntartható hogy nagyszerű de akkor ez mennyiben több mint a hagyományos zöld gondolkodás ami ugye alapvetően inkább zöld területnövelés vízgazdálkodási kérdések energetika és ugye nagyon gyakran amikor odaérünk hogy és akkor települési digitalizáció akkor ezért egy kicsit elbizonytalanodunk hogy hogy hogyan is kötődik ez közvetve közvetlenül a fenntarthatósághoz te miben látod a kapcsolódási pontot a fenntarthatóság az élhetőség és a digitalizáció között igen ezt igazából már elkezdtük érinteni az előző beszélgetési témánkban é ez egy nagyon-nagyon izgalmas és fontos gondolat szerintem ennek l több aspektusa van az egyik és a legkevésbé talán ez a ez az a témakör amire nem szoktak szerintem számítani ennek a kérdésnek a kapcsán mint válasz az a pszichológiai fenntarthatóság hogy mondjuk ha egy szervezetben vagy akkor maradjunk az önkormányzatnál az ott dolgozó team barát hogyan tud egy fenntartható kiégésmentes élvezetes munkát biztosítani önmaga a kollégái és a lakosok számára ezt akkor tudja elérni hogyha bizonyos felesleges hosszadalmas vagy bonyolult procedúrákat egyszer isütünk a számukra nagyon egyszerű banális példát hozok ilyenek a chatbotok régen egyébként az lg-nek is készítettünk chatbotot akkor még nem volt mesterséges intelligencia large language modell alapok most már vannak ma már olyan intelligens chatbotokat lehet készíteni ami rengeteg repetitív feladatot rengeteg felesleges energiát megspórol ezeknek a szervezeteknek ahol egyébként fontosabb fókuszú problémákra lehet tenni az energiát tehát amikor mondjuk egy dolgozói rétegből kettő vagy három embernek nem azzal kell foglalkozni hogy mindig emailen telefonon ugyanazt ugyanúgy elmondja napi 20-30 alkalommal vagy mondjuk emailben elküldi hanem ezt egy automatika a hibamentesen elvégzi a részére 024-ben tehát nem az van hogy mindenki arra vár hogy reggel 8-kor 9-kor kinyissan az a virtuális vagy fizikai ajtó és mindenki egyszerre nyomná a telefont de nem írja el a másikat és egyébként így növelődik a a szakadék az önkormányzati bizalom és a lakosok bizalma között hiszen rossz a megélés 024-ben elérhetőek a klasszikus repetitív kérdések és a dolgozók tehermentesebben olajozottabban tudnak egyébként fontosabb problémákra fókuszálni és itt a fontosabb alatt nem azt érzem vagy nem azt szeretném mondani hogy a lakosok problémái nem elég fontosak hanem azt hogy ezt automatikus automatikus mechanizmusokkal el tudjuk látni így a munkaerő a humán munkaerő szempontjából magasabbra lehet priorizálni azokat a speciálisabb feladatokat amihez már több mint mesterséges intelligencia erőforrás kell viszont ugyanakkor ugye nagyon gyakran tartanak vagy félnek hogyha így tetszik a a digitalizáció ól mindentől ami ami automatikus és nyilván az élhető települések országos szövetsége keretében van már olyan projektünk most nyilván egyelőre név nélkül önkormányzat felé ahol azt látjuk hogy erre van nyitottság ahol ezt értik ahol látják azt hogy szükséges ezeknek az innovatív megoldásoknak a bevezetése mennyire tapasztaljátok ennek ellenkezőjét amikor vonakodva azt mutatják a településvezetők hogy máár értik a problémát de nem biztos hogy mernek még elköteleződni a a kevésbé hagyományos megoldások iránt ez nagyon jellemző ez a leginkább jellemző viselkedés ami egyébként érthető egyrészt pszichológiai okokból is értjük hiszen egy bizonytalanság egy magas kockázati élmény van az ügyfélben mert ez esetben egyébként akár a település vagy a vezetés az ügyfél egy számára még nem ismert nem tapasztalt bizonytalan tényezőt kell úgy felépíteni benne hogy számára ez nem csak biztonságos hanem egy jövedelmező vonzó alternatívaként tűnjön fel és nulla tapasztalatból nem könnyen lépnek ki ebből a komfortzónából egyébként és hogyan tudod eloszlatni a félelmeiket akkor szoktuk általában eloszlatni a félelmeket amikor egy olyan egy elemzés után ahol megnézzük a folyamatokat egy olyan tiszta tervet tudunk letenni ahol látják a büdzsét látják azt hogy egyébként biztonságosan hogy tudjuk darabolva elosztani nem kell egy csillagrombolót mindjárt az elején elköltenie és pontosan látja hogy mennyi időt energiát és gyakorlatilag pénzt fog spór ni azzal ha az adott megoldás megvalósul és amikor ezt úgy már látja el is tudja képzelni és talán ez az egyik legfontosabb akkor azt látjuk hogy már egy apró mosoly megszokott csillanni a szá szájuknak a szélén egy gondolatot még elfelejtem elfelejtettem hozzátenni a fenntarthatóság digitalizációs kérdéséhez gyakorlatilag az alappillérek a digitalizáció szempontjából a fenntarthatóság jegyében az energiaspórolás az időspórolás és a a a munka erőnek a megfelelő beosztása tehát az munkaerőforrásnak a felhasználása gyakorlatilag ha időt energiát pénzt munkaerőt tudunk spórolni vagy optimalizálni talán ez egyébként a szebb kifejezés ez fenntarthatóvá tesz egy rendszert és így az ökoszisztémát is és egyébként érdemes azt gondolom egy kicsit kitekinteni nemzetközi télre is mert bár természetesen a fő célcsoportunk a hazai települési önkormányzatok azt gondolom hogy nagyon fontos a meglévő jó gyakorlatokat külföldről is elsajátít te a szakmai tapasztalataid során milyen külföldi jó gyakorlatokat ismertél meg és melyek azok amelyeket ha nem is egy az egyben hiszen azt gondolom hogy nagyon fontos hogy mindig az adott ország az adott település prioritásait helyezzük előtérbe de mégis azt mondanád hogy érdemes végiggondolni átemelni pár országos példát hoznék fel amik szerintem nagyon izgalmasak és mindegyik más észtország például élen jár abban hogy egy olyan egységes platformot üzemeltet ahol egyébként a vállalkozók a lakosok a országos és önkormányzati településszintű információkat nagyon transzparensan egy helyen és könnyen megfelelő és nagyon egyszerű felületen tudják kezelni dánia például baromi elöljár abban…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Gyarmoczki Péter

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Devora Lime Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Devora Lime Kft.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Devora Lime Kft.”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcast sorozatának ezen epizódja a hazai vállalkozások és a települési fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja. A vendég Gyarmoczki Péter, a Devora Lime Kft. ügyvezetője, aki a cég 2014-es alapításáról és IT-szolgáltatási… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Devora Lime Kft.”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, it-szolgáltatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Devora Lime Kft.”?

Megjelenés: 2025. 05. 29.. Hossz: 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-devora-lime-kf-c39a81ed

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből