Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Ecorisk Kft.

· PT31M48S

Összefoglaló

A podcastsorozat első epizódjában a Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban témát járják körül. Az Élhető Települések Országos Szövetségének vendége Ney Dániel, az Ecorisk Kft. energetikai projektmanagere. A beszélgetés során szó esik a települések energetikai…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 01. 02.
Hossz
32 perc
Témák
fenntarthatóság, energetika, településfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is útnak indult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására tagjaink között azonban nemcsak önkormányzatok de olyan hazai innovatív vállalkozások is vannak akik ezeket a megold okat segítenek minél hamarabb eljutatni a településekhez sok szeretettel köszöntöm mai adásunkban ne dánielt az echorisk energetikai projekt menedzserét akivel arról fogok beszélgetni hogy az energetika terén milyen jó gyakorlatok vannak a hazai települések számára szia köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívást szia lilla nagyon szépen köszönöm a meghívást és hogy itt lehetek az os kezdeti pillanataiban ez külön megtisztelő a települések energetikája az e egészen hétköznapi szintről indul milyen energiaszámlákat kell nekik fizetniük és miért annyit és miért nem lehet kevesebb lehet-e kevesebb és hogyan lehet energiatakarékosabb egy település gazdálkodása úgyhogy itt a számok mentén nagyon jól meg lehet fogni a fenntarthatóságot ugyanis ott kezdődik szerintem a történet hogy megfogjuk azokat a veszteségpontokat ahol szökik az energia és ez hogyha ezt meg tudjuk szüntetni akkor az pénzben is és fenntarthatósági szempontokból is mindenképpen kedvező lesz a települések számára és egészen pontosan mivel foglalkozik az eekorisk hogyan segítitek mindebben amit az előbb felvázoltál a városvezetőket az ecorisk célkitűzése hogy szervezeteket cégvezetőket vállalatokat közintézményeket abban segítjük hogy minél hatékonyabban tudjanak működni ma itt főleg energiahatékonyságról fogunk beszélgetni de az eekorisk a működés szakértőjeként arra vállalkozott hogy a vezetők munkáját megkönnyítse és levegye azokat a terheket a válukról amiket a mindennapi működés során tapasztalnak és úgymond járulékos kötelező nyűgök ebben támogatjuk őket szakértőként ez egy mérnök tanácsadó közgazdász vonal tehát számokról beszélünk mérnöki szemmel és számokról besz sélünk közgazdásszemmel is és hát az energiahatékonyságban ez a kettő nagyon szépen összetalálkozik végzünk szakági auditokat tao audit ek ekr audit nagyvállalati auditok különböző energiahatékonysági projekteknek az elemzése előkészítése és alapvetően ez mindez oda fut ki hogy azt a tevékenységet amit egy gyártócég vagy egy önkormányzat végez azt a lehetőle energiahatékonyabb és költséghatékonyabb módon tudja végezni tehát a 2022-es energiaválság óta azt gondolom hogy az önkormányzatoknál az energetika és az energia önmagában egy kiemelt területet képez kifejezetten az önkormányzati ügyfeleitek terén milyen szolgáltatásokat nyújtotok igen én azt gondolom hogy itt az egyik szemem sír a másik nevet mert azért örülök hogy ez a terület nagyobb hangsúlyt kap mert mert ez mindenkinek jó a napvégén és nyilván ez egy nagyon nagy kihívás elé állítja a vezetőket mert hatalmas költségtételek jelennek meg az energiaválság óta kifejezetten és a jó hír viszont az hogy van mit tenni lehet mit tenni és akár ezt még egészen költséghatékony módon is meg lehet tenni ebben mi hogyan tudunk részt venni mihez járulunk hozzá itt két oldalról fogjuk meg a történetet egyrészt megkeressük azokat a az azokat a veszteségpontokat energia zabáló vagy pazarló pontokat egy település életében amiket hogyha kiküszöbölünk akkor kevesebb energiát fogyasztanak napi szinten a másik oldal pedig hogy miközben ezt tesszük van egy olyan keretrendszer aminek köszönhetően effektíve úgymond pénzzel jutalmazza az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer azokat akik odafigyelnek arra hogy hatékonyan dolgozzanak nak kicsit mélyüljünk el ebben a két területben ugye azt mondtad hogy az első fele kifejezetten ugye azoknak a pontoknak a feltérképezése megtalálása azonosítása ahol energiaveszteség figyelhető meg az önkormányzatok működése során egyrészt tudnál-e erre konkrét példákat mondani másrészt pedig ennek van-e bármilyen olyan jogi háttere amiről érdemes beszélgetni köszönöm igen itt ez az energiamegtakarítási intézkedési terv emit néven ö futó ö rendszer ez egy törvényi kötelezettsége a közintézményeknek ö és a 2015 évi 57-es energiahatékonyságról szóló törvény egyik módosításában jelent meg ez a kötelezettség ity gyakorlatilag különböző szempontrendszer mentén egy egy audit történik hogy megvizsgáljuk az épületeket az abban lévő gépészeti meg oldásokat hogy milyen állapotban vannak és rangsoroljuk a beavatkozási lehetőségeket hogy akár minimális költséggel vagy kisebb vagy nagyobb befektetést igénylő beruházásokkal váljanak energiahatékonyabbá itt gondolok egy olyan példára hogy akár egy padlástérbe letenni egy szigetelő anyagot az nem egy ugyanolyan horderejű beruházás mint mondjuk nyílászárót cserélni vagy egy hom atot felújítani ugyanígy a fűtés oldalon egy szabályozó rendszernek az optimalizálása vagy kiegészítése automatizálása az kisebb költség mint mondjuk a teljes kazánrendszert lecserélni ezeket vizsgáljuk meg és megnézzük hogy az adott épület szempontjából mi lenne indokolt és milyen sorrendben tudunk haladni és ugye az önkormányzati ügyfelek esetében az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat jelenti elsősorban így van itt az hogy ki a számlafizető az lesz érdekelt abban hogy hogy megoldást találjon ezekre és egy ez egy olyan dimenzió amit behoztál hogy akkor mondjuk lehet hogy nem vagyok tulajdonos de üzemeltető vagyok tehát ez ugyan mint az én albérletemben mondjuk én cseréljek kazánt vagy én fessek ki vagy a főbérlőm meg kell vizsgálni ugye nyilván ott nem kell gondolkodni hogy lejjebb tekerem a a termosztátot és megtakarítok mert az senkinek nem kerül pénzébe és mindenki jól jár és ugye a másik aspektus amit az elején említettél hogy gyakorlatilag talált pénzt hoztok az önkormányzatoknak mit kell ez alatt érteni pontosan igen ez szintén egy törvényi k keretek között szabályozott szituáció az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerről beszélünk most negyedik évad óta van jelen magyarországon ez a piac ennek az a célja hogy a az ország végső energia felhasználását csökkentsse hogyan lehet ezt megtenni a piacnak három szereplője van vannak a kötelezettek ők energiakereskedők és az általuk forgalmazott energia arányában kell kötelezettséget vállalniuk vannak az intézkedők itt lehet szó például önkormányzatokról akik úgy döntenek hogy márpedig kazánt cserélünk mert régi el ult nem energiahatékony és pazarolja a gázt és a harmadik szereplő vagyunk mi az auditáló szervezet akik auditorokkal dolgozunk és hitelesítjük azt a folyamatot amit mondjuk az önkormányzat végigvz egy beruházás kapcsán megnézzük hogy előtte utána mekkora volt az energiafogyasztás és a kettő különbsége az a megtakarítás lesz a a piaci termék tulajdonképpen amit a kötelezetetek fel tudnak vásárolni ezeket hit ítet energiamtakarításoknak hívjuk és attól hiteles hogy egy auditáló szervezet végigkísérte a folyamatot és rányomta a plecsnit a végén így ugye mindenki jól jár mert a kötelezett piaci áron tudja teljesíteni a kötelezettségét nem pedig a törvényben előérrt jóval magasabb áron az önkormányzat pedig mondjuk lehet hogy vég véghez tud vinni egy olyan beruházást ami nagyon lassú megtérülésű lett volt de ezzel a plusz pénzzel pont fel tudja gyorsítani a folyamatait és előbbre tudja hozni és egyébként akár a az első kategóriáról az úgynevezett fájdalompontok feltérképezéséről beszélünk akár kifejezetten a a másodikról az ekr rendszerről és a és a talált pénzről ha így tetszik a te tapasztalatod alapján mennyire vannak tisztában ezekkel a lehetőségekkel az önkormányzatok én azt gondolom hogy itt még hatalmas lehetőségeket lehet közösen feltárni a törvényi kötelezettségi oldallal olyan szempontból vannak tisztában hogy ez megint egy olyan szükséges feladat amit el kell végezniük én azt gondolom hogy a kettő ott ér össze az ekr és mondjuk egy ilyen emit audit hogy amit találunk ott mellé tudjuk rögtön tenni hogy nézd ezt megnéztük ezt az épületet ezt is ezt találtuk hogyha szigetelsz ha homolózatot újítasz fel satöbbi ennyi és ennyi energiát megtakarítasz és még pénzt is kapsz a nap végén tehát én azt gondolom hogy ez egy nagyon pozitív katalizátor folyamat amit az ekr betesz így a közösbe úgyhogy és ogy említetted hogy negyedik évada van jelen azt hiszem így fogalmaztál az ekr rendszer mennyiben vált már bevált gyakorlattá az önkormányzatoknál itt idén volt egy érdekes változás a az ország életében mert hogy hy az ekr ugye alapvetően nem csak önkormányzatokra vonatkozik hanem ugye gyártócégekre vagy tud vonatkozni illetve a lakosságra is akár és a lakosság körében terjedt el ugye a födémszigetelés neek a lehetősége ugye több cég vállalkozott hogy hogy meglovagolja ezt a hullámot és akár ingyen szigetel a lakosság körében ez szerintem egy nagyon jó reflektor fény ami ráirányítja a figyelmet arra ami egyébként is ott volt eddig mertogy födé szigetelésre mindenkinek lehet szüksége akár egy kádárkcka lakossági házról beszélünk akár egy önkormányzati tulajdonű vagy üzemeltetésű épületről és a és az egyik segíti a másikat tehát hogy nem nem feltétlenül volt eddig akkora fókusz ezen mint amekkora most rákerült és bárhol keletkezik ez a hem ez a hitel esített energiatakarítás lakosságban gyárban önkormányzatnál az az mind az mind talál vevőt ezen a piacon úgyhogy mindenkinek érdemes ot körülnézni a házatáján hogy energiát is takarítson meg és pénzt is találjon mellé picit így a beszélgetésünk végefelé nézzük meg a gyakorlati oldalát mindennek azt gondolom hogy elméleti szinten abszolút most már keretbe rendeztük azt hogy miben is tudtok ti segíteni az önkormányzatoknak de hogyha vég végig kéne venni azt hogy administratív oldalról ez akár a referens kollégák ügyintézők akár a városvezetők számára mit jelent feladatban és hogyan oszik meg a feladat köztetek illetve az önkormányzat között akkor végig tudsz-e vezetni minket ezen a a folyamaton itt külön venném az ekr-t majd azt a folyamatot elmondom az egyébként egy egészen egyszerű folyamat de ahogy ezt megemlítetted hogy nekik milyen adminisztratív feladataik vannak itt visszakanyarodnék a másik oldalra tehát akár egy emitnél akár egy energiabeszerzésnél ugye közbeszerzés előkészítés ott azért vannak olyan mérnöki felhanggal bíró feladatok amiket tényleg ha valaki bent ül az irodában és hárman dolgoznak rajta két hétig hogy egy táblázat összeálljon az nagyon sok erőforrást visz el nem biztos hogy hatékony és nem biztos hogy hatékony tehát hogy a mi munkánknak az egyik része ez is hogy ha már mi ezzel foglalkozunk akkor pillanatok alatt ki tudjuk váltani ezeket a funkciókat és adminisztratív oldalról megtámogatni az önkormányzatokat ez ugye akkor igaz hogyha ezt nekik így is úgy is meg kell csinálni és nem mindegy hogy tényleg hárman- két hétig dolgoznak rajta vagy megkérnek minket hogy segítsük ebben őket és és itt a dolog bizonyos szinten kiegyenlítődik hogy az ekr-ben pedig abból tudunk dolgozni amilyen adatszolgáltatással ők minket kiszolgálnak tehát ezek excel táblák bekérjük a fogyasztási adatokat nagyjából és és ennél nem több magának az ekr auditnak a folyamata az néhány egyszerű lépésből áll a legelején egy keretrendszerben állapodunk meg hogy mindenki lássa hogy mire számíthat ez még egy konkrét beruházástól független történet és amikor megvannak az alapok a keretszerződést megfogalmaztuk aláírtuk akkor utána beruházáslista mentén megvizsgáljuk hogy milyen ötletek vannak és melyikkel kezdjük és amikor megvan a kedvenc projekt akkor egy úgynevezett minta audit történik hogy hogy magát a folyamatot közösen megszokjuk tehát hogy ki az adott szervezet részéről a kapcsolattartó tőlünk ki a kaps alattartó minél egyszerűbben kezdjük el hogy minél gyorsabban átfusson az első audit és minél gyorsabban lássanak belőle valamennyi pénzt és hogy lássák hogy itt igazából az adatszolgáltatáson túl meg néhány telefonon és emailen túl nem kell beleszakadni ennek az adminisztrációjába azon túl hogy ez minél gyorsabban történjen tudsz-e nagyjából időablakot mondani az időablak nagyon függ magának a beruházásnak a fajtájától ugyanis az már ekr specifikus történet hogy hogyan számoljuk a megtakarítást a hitelesítéskor vannak katalógus intézkedések amik le vannak egyszerűsítve és sablonként működnek és vannak egyedi auditok és itt az hogy mekkora idő intervallumot kell vizsgálnunk az ami változik maga az audit nem tart hosszú ideig hanem az előkészítés és a és a visszamérés az amitől hosszabb lesz de ezek az idők ezek úgymond passzív an telnek a kapcsolattartó partnerünk részéről és hogyha ezek után a tisztelt önkormányzati partnereink kedvet kaptak arra hogy kapcsolatba lépjenek veletek akkor ezt hol tudják megtenni egyrészt az a kérdés hogy az adott település önkormányzat már az étos tagja-e mert hogyha igen akkor mindenképpen nagyon örülünk hogyha rajtad keresztül jutnak el hozzánk ez nagyon megkönnyíti a folyamatokat általában az a tapasztalatunk természetesen honlap unkon www.ekorisk.hu keresztül megtalálhatóak vagyunk van központi telefonszám most nem fogom a mobil telefonszámomat és az emailemet bemondani vagy azt milyen bizalmas adatokat kezelün tehát kevésbé vagyunk jelen instagramon és facebookon tehát a social medéia felületeken nem vagyunk annyira aktívak most még ennek a nagyon egyszerű oka van úgy tudtunk megnőni egy három fős csapatból 40 fő fölé az elmúlt 10 évben hogy hogy gyakorlatilag semmilyen aktív kampányt nem kellett folytatni mertogy annyira mindennapi és szükségszerű ez a téma hogy ezzel ebben segítsünk a a a cégvezetőknek önkormányzatoknak hogy megtalálnak minket az biztos hogy a téma magáért beszél és azt gondolom hogy ha a települések fenntarthatóságáról és élhetőségéről beszélünk akkor az energetika mindig az első talán három legfontosabb téma között lesz hogyha nem a legfontosabb úgyhogy én azt kívánom hogy minél több önkormányzatz jusson el az eekorisk és ezzel tegyünk közösen egy élhető magyarországért köszönöm szépen hogy itt voltál ma velünk én is nagyon köszönöm a meghívást nektek pedig köszönöm hogy ma is velem…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Ney Dániel

Szervezetek, cégek

  • Ecorisk Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Ecorisk Kft.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Ecorisk Kft.”?

A podcastsorozat első epizódjában a Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban témát járják körül. Az Élhető Települések Országos Szövetségének vendége Ney Dániel, az Ecorisk Kft. energetikai projektmanagere. A beszélgetés során szó esik a települések energetikai… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Ecorisk Kft.”?

Fő témái: fenntarthatóság, energetika, településfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Ecorisk Kft.”?

Megjelenés: 2025. 01. 02.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-ecorisk-kft-656fcbb7

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből