Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - EPS Global Zrt.

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódjában Gyarmati Zoltán, az EPS Global Zrt. ügyvezetője beszél a hazai vállalkozások és a települési fenntarthatóság kapcsolatáról. Az EPS Global Zrt. intelligens parkolási rendszerekkel, innovatív…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 02. 20.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Gyarmati Zoltán
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, intelligens parkolás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én útjára indult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a problémák megvitatására a jó gyakorlatok cseréjére és a tapasztalatok megosztására önkormányzati partnereink mellett azonban tagjainkat képezik olyan hazai innovatív kk k is akik abban segítenek hogy ezek a megoldások minél gyorsabban eljussanak a hazai településekre mai adásunkban sok szeretettel köszöntöm gyarmati zoltánt az eps ügyvezetőjét akivel az intelligens parkolási rendszerekről fogunk beszélgetni szia sok szeretettel köszöntelek szia köszöntelek én és téged is meg a kedves hallgatókat is kicsit mesélj arról hogy az eps hogyan indult milyen célkitűzésekkel mi hozta létre és mi a fő célotok a céget 2012-ben pítottuk azzal a céllal hogy a magyar parkolási tudást a knowhowt azt külföldre exportáljuk mert sokan nem tudják hogy egyébként magyarországon van kultúrája meg meg jó tapasztalat is a parkolással kapcsolatban például budapest volt az első városa a világon ahol mobil telefonnal lehetett fizetni a parkolásért tehát van egy csomó innovatív megoldás amit mi szerettünk volna összegyűjteni és utána ezt leinkkább külföldön olyan országokban olyan városokban hasznosítani ahol még nincsen parkolás szabályozás úgyhogy így megallapítása ezen ötlet alapján a a cég és egyébként külföldön is kezdtük meg a tevékenységünket olyan a földnek olyan részén ahol már nagyon nagy szükség volt a parkely szabályozásra de még még ez nem történt meg vagy még nagyon gyerekcipőben járt azt gondolom hogy sokan szkeptikusak talán amikor azt hallják hogy okos parkolás okos rendszerek egy picit oszlassuk el a kételyeket hogy mitől is valóban fenntartható mitől élhető egy település akkor hogyha okos módon működik igen mondjuk kicsit elfecsérett vagy elcsépett szó is az okos mostanában de a parkolásban talán úgy tudnám a legjobban megfogalmazni az okos az azt jelenti hogy maga a parkolóhelynek van intelligenciája ami azt jelenti hogy bizonyos dolgoknak a felismerésére vagy annak a kommunikálására képes így például mondjuk egy parkolóhely meg tudja mondani önmagáról hogy foglalt-e vagy nem és utána ugye az a kérdés hogy ezzel az információval mit kezd a az a rendszer ami ezeket az adatokat összegyűjti tehát talán attól okos hogy hogy nagyon sok adatot kommunikál és é és ezek az adatok feldolgozásra kerülnek mondok egy egészen egyszerű példát hogyha tudjuk egy parkolóhelyről hogy foglalt-e vagy nem és ezt tudjuk kommunikálni a felhasználó vagyis az autóvezető felé akkor oda lehet őt irányítani egy egy olyan parkoróhelyre ami nem foglalt de ez egy nagyon egyszerű és az egyik legalapabb funkciója volt ennek de mondok másik példákat ami konkrét tények hogy mondjuk egy egy parkási díj megállapítása az az lehet adatalapú tehát ugye jelen pillanatban azért sokszor ezek inkább érzések alapján történnek hogy mennyi lenne az a megfelelő parkolási díj amennyi már eléri azt a célt hogy hogy a keresettkínálat egyensúlyban beáítsse azt a azt a az arányt ami megfelelő annak a városnak míg ezt hogyha az adatokkal rendelkezünk mondjuk historikus adatokkal hogy az elmúlt fél évben egy évben egy hónapban milyen volt a parkolóhelyek foglaltsága hol merre voltak a legnagyobb problémák akkor ezeket ugye elemzik a rendszerek és ezeket a kimutatásokat tudnak készíteni statisztikákat ami alapján a város döntéshozója azt tudják mondani hogy igen ezek a alapján az adatok alapján így döntünk vagy pedig úgy döntünk és akkor amikor önmagában parkolásról beszélünk akkor ugye nagyon gyakran előforduló kritika vagy mondjuk azt hogy megállapítás hogy hát már hogyha parkolásról beszélünk önmagában és autókról beszélünk önmagában akkor az már nem is lehet fenntartható és mi keresnivalója lehet egy településfejlesztés fenntarthatósági aspektusai között a parkolásnak erre hogy reagálná hát először becsukhatjuk a szemünket és mondhatjuk azt hogy hát persze az ideális és a fenntartható város ahol nincs autó ez teoretikusan igaz is megnézem hogy ezt mikor fogja valaki majd megvalósítani a közeljövőben tehát én azt gondolom h attól fenntartható egy város hogyha egy meglévő problémára tud valamilyen megoldást adni tehát persze a fenntarthatóság irányába kell elindulni de azt a tént sem szabad elfelejteni hogy vannak autók az autó egyébként alapvetően egy hasznos dolog hiszen ha nem lenne akkor nem használnánk és az a kérdés hogy hogyan lehet annak a ezeknek az autóknak a használatát úgy szabályozni vagy úgy irányítani hogy az a lehető még azt mondom legelviselhetőbb legyen tehát hogyha az autóra úgy tekintünk most fenntarthatóság szempontjából mint egy szükséges rossz akkor hogyan tudjuk ezt a szükséges rosszt úgy szabályozni hogy a lehetőlekevésbé fájjon mert mindenkinek fájni fog csak ne fájjon annyira úgyhogy szerintem az által hogyha az autókat tényleg csak akkor használjuk csak amikor amikor nagyon szükséges és erre rá tudjuk venni a használókat és ennek az egyik eszköze a parkolási díj akkor meg a meg a parkolás szabályozás meg azok a szabályok hogy nem tudom amikor építünk valamit akkor ahhoz kell-e parkolóhelyet é építeni vagy nem vagy hányat vagy hogyan tehát szerintem ezek ezek mentén kell megtalálni azt a megoldást ami ami fenntarthatóvá teszi a várost úgyhogy nem szok becsukni a szemünket hogy nem létezik autó mert már pedig létezik és akkor picit kerüljünk közelebb magához a tevékenységhez amit végeztek még egyelőre a a digitális részét az okos részét tegyük picit félre önmagában amikor parkolási rendszerekről beszélünk akkor mik tartoznak ide hát hogyha egy város városi szinten nézzük ezt akkor ugye akkor azt mondhatjuk hogy vannak tehát a parkolás nagyon sok elemből áll van közüet és közteten kívüli parkolás tehát vannak parkolóházak vannak különböző parkolók és akkor ugye vannak az utcák meg az utcai parkolóhelyek és ugye ezekhez hogy szabályozzuk általában hogy ez díszedéssel történik hogy ez a közgazdaság annak az alapvető tétele a keresletkínálati egyensúlynak a megtalálása úgyhogy hogy tudunk hogyha túl nagy kereslet van valamire ugye akkor és nincs elég kínálat akkor hogy tudjuk ezt csökkenteni ezt a keresletet úgy hogy a kínálatot mondjuk árazzuk példá pául tehát azt mondjuk hogy mostantó nem lehet ingyen parkolni hanem egy óradíj van ezért vannak például mondjuk progresszív tarifák is tehát hogy minél tovább parkolok annál többe kerül vagy vannak maximális parkolási idők hogy itt maximum csak egy vagy két vagy három órát lehet parkolni tehát ugye ezek azok az eszközök ahogy de és akkor ezekhez tartoznak mindenféle olyan dolgok mint egy egy parkolóautomata mert hogyha ugye azt mondom hogy fizetni kell a parkolásért akkor ugye valahogy ezt ezt lehetővé kell tenni akkor vannak más eszközök mint például a sorompók a kamerák tehát nagyon-nagyon sok rendszer van a a a parkolásban nagyon sok hardverelem és ugye ezekhez tartozó szoftverek mint például a a pénzzedéshez szükségesek a kibeléptetéshez szükségesek a parkolás ellenőrzéshez szükséges eszközök vagy rendszerek tehát ez ez egy igen nagy számú olyan hardver és szoftver ami egy ilyen rendszerhez tartozik és ugye amikor okos városokról vagy település digitalizációról beszélünk akkor ahogy te is az előbb említetted ugye az egyik fő szempont gyakorlatilag az adatalapú város üzemeltetés ebben hogyan tudtok segíteni hát előz is úgy hogy létrehozzuk az adatokat tehát ugye a nulladik pont hogy legyenek adatok mi azokon a azokban a városokban ahol mi parkolási rendszereket valósítottunk meg ott azt mondom hogy szinte minden adattal abban a parkolásal kapcsolatos azzal rendelkezik az üzemeltető legyen az az önkormányzat vagy pedig egy magánüzemeltető például mondjuk egy sorompó parkolásnál mondjuk nem tudom több bevásáróközpontnak üzemeltetjük például a parkolóját vagy más ilyen rendszereknél meg tudjuk mondani hogy hogy mennyien hajtottak be mikor milyen rendszámú mondjuk például hévízen a hévízvárosnak mi adjuk a parkolási rendszerét ott meg tudjuk mondani ami turisztikailag fontos hogy hány nem tudom autó jött csehországból tehát ezeket a az adatokat mi mi megteremtjük a azok az eszközökkel amik rendelkezésre állnak az is szerintem egy nagyon fontos adat ugye ez most is egy ilyen hat topic hogy mondjuk a lakossági parkolás például budapesten legyen ingyenes ne legyen ingyenes de hát ugye hogy tudunk döntést hozni hogyha nem tudjuk hogy hogyan parkolnak a a a lakosok és azér szeretném jelezni hogy azért most jelentős száman az önkorányzatok nem tudják hogy a hogy a lakosok valójában mennyi ideig és hogyan foglalják a parkolóhelyeket tehát a nulladik pont az az hogy létrehozzuk ez ezeket az adatokat ezek ezt valamilyen hardverrel tesszük általában valamilyen szenzorral ez lehet egy optikai szenzor egy kamera lehet egy geomágneses szenzor amit a földbe helyezünkkell ez lehet a egész egyszerűen mondjuk a parkóellenőröknek az adatai amikor ellenőrzik az autókat az a lényeg hogy ezeket az adatokat összeszedjük létrehozzuk és utána ezek alapján tudunk egy olyan ikát vagy egy olyan döntés előkészítő vagy döntést segítő anyagot létrehozni ami ami a döntéshozóknak után az adatok alapján azt meg tudja mondani hogy mi a helyes döntés és hogyha picit gyakorlatiasabban megnézzük hogy hogyan néz ki egy együttműködés önkormányzati ügyfelek esetében egy önkormányzat és az eps között akkor végig tudnál-e minket vezetni a lépéseken a legelső találkozástól kezdve a legutolsó kénzfogásig persze hát ugye általában mi egy projektjavaslattal szoktunk k élni a városnak de hogy ugye először is tudni kell hogy mi a baja a városnak tehát ugye a ma semelyik város sem ugyanolyan tehát nem lehet azt mondani hogy van egy mindenkinek egy nem tudom egy generál megoldás akkor ez minden városra jó ilyen nem létezik tehát az első az az hogy egy beszélgetésel indul van egy általános projektjavaslatunk amit amit a megfogalmazunk a a a városoknak egyébként nem csak városoknak végzünk ilyeneket hanem magánüzemeltetőknek is például eg repülőtér is lehet egy ügyfél vagy egy irodaház és és utána megvizsgáljuk hogy pontos ennek a a projektnek vagy ennek a a a városnak mi a mi a baja és erre próbálunk megoldásokat megfogalmazni és hogyha erre van nyitottság ugye ez a akkor akkor folytatódik ez a beszélgetés mi abban is tudunk segíteni hogy ha ha nincsen pénz tehát például mondjuk a pénzügyi modellben is a finanszírozásban segítünk akár mi megfinanszírozzuk ezeket a projekteket tehát el kell odáig jutni a beszélgetések során hogy összeálljon a projekt minden szempontból nem csak közlekedésszakmai szempontból adot esetben hogyha egy város akkor a politikaai szempontokat is figyelembe kell venni de de természetesen a finanszírozást is hogy miből meg hogyan történik majd a a beruházás meg annak a megtérülése igen azért azt gondolom hogy nem árulunk el nagy titkot hogy mondjuk főként hazai településekre fókuszálva azért a financiális oldal egy kardinális kérdés tud lenni igen de azt kell hogy mondjam hogy én még nem találkoztam olyan várossal úgy hogy azért a kínai kínában is üzemeltetünk két várost meg cipruson nikóziában is hogy tehát nincs olyan önkormányzat szerintem aki azt mondna hát mi tele vagyunk pénzzel is mer ezt szeretnénk el költeni tehát mindig egy olyan problémával találkozunk hogy egy egy innovatív megközelítéssel kell a finanszírozást megoldanunk azért ez azt jelenti hogy általában mi finanszírozzuk meg valamilyen módon vagy hozunk egy finanszírozót de ezek azért jó projektek mert és a parkolás azért azt kell hogy mondjam könnyebb mint sok más fenntartható technológia mert bevételterem tehát és abban meg sok városvezető bölcs hogy látja azt hogy hogy érdemes ugye lehet hogy most a költségvetésst gazdagítja az a parkolási bevétel de ennek egy részét vagy akár egészét érdemes fejlesztésre fordítani hogy utána még jobb legyen a városnak meg a városlakóknak és hogyha van egy jövőbeni bevétel akkor azt éí csúnyán fogalmaz akár most is el lehet költeni mert ugye hogyha ezt egy valamilyen finanszírozással sikerül a beruházást megvalósítani akkor akár a a mi mi is hiszünk abban amit végzünk ezért mi is meg tudjuk finanszírozni ezeket a projekteket és ugye eddig kifejezetten haár településekről és városi okospkolási rendszerekről beszélgetünk ugye eddig inkább az önkormányzati részen volt a hangsúly picit nézzük meg hogy a felhasználók a az autóvezetők mit tapasztalnak abból hogyha ti ott vagytok egy településen ti üzemeltetitek a rendszert ők ebből mit éreznek ezt példaképpen az egyik kínai projektünket mondom ami szerintem az egyik legjobban sikerült projektünk és ezt sokszor sok mindentől függ ezért ezt hiszer nem csak tőlünk vagy főleg nem tőlünk a döntéshozóktól meg a körülményektől de például ott van egy olyan projektünk ahol egy autósnak van egy mobil applikációja amivben látja a szabad parkolóhelyeket be tudja üt a navigáció a az applikációnak a navigációjába hogy hova szeretne menni és nem oda fogja navigálni a a az applikáció hanem a célpontjához legközelebb is szabad parkolóhelyhez tehát levesszük teljesen a parkolás parkolóhely keresésnek a a a fájdalmát a az autósal igen ez tud fájdalm igen az nagyon főleg hogyha siet az ember és nem talál helyet utána pedig pedig nincsen semmilyen dolga tehát hogy ő nem kell elindítani parkás dfizetésst meg semmit hanem annyi a dolga hogy fogja meget és elmegy és hogyha őegy regisztrált felhasználó akkor annyit fog történni hogy kap egy üzenetet hogy akkor regisztráltak hogy itt és itt leparkolt és szeretné elindítani a parkolást és neki csak annyi a dolga hogy azt mondja hogy igen és amikor elmegy akkor pedig tudjuk hogy elment és akkor szinten küldünk neki egy üzenetet ahol neki csak annyi a dolga hogy szeretné leálltni a parkolást igen é megspóroljátok a fájdalmas realizációkat amikor pár órával később eszünkbe jut hogy nem állítottuk le a parkolást így van például azt is úgyhogy ez ennyire kényelmes meg automatikus tud lenni és itt ebben a városban nincsenek parkolóautomaták nem csúnyítják a várost minden digitálisan…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • EPS Global Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - EPS Global Zrt.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - EPS Global Zrt.”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódjában Gyarmati Zoltán, az EPS Global Zrt. ügyvezetője beszél a hazai vállalkozások és a települési fenntarthatóság kapcsolatáról. Az EPS Global Zrt. intelligens parkolási rendszerekkel, innovatív… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - EPS Global Zrt.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gyarmati Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - EPS Global Zrt.”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, intelligens parkolás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - EPS Global Zrt.”?

Megjelenés: 2025. 02. 20.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-eps-global-zrt-d5ec6d1d

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből