Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenGEO Kft.

· PT12M55S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének vendége Iványi Csaba, a GreenGEO Kft. kereskedelmi igazgatója. A beszélgetés a hazai települések fenntarthatóságát célzó innovatív vállalkozásokról szól, különös tekintettel a GreenGEO Kft. napelemes rendszerekkel és…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 01. 23.
Hossz
13 perc
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, napelemes rendszerek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok megosztására a jó gyakorlatok cseréjére önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagjain közön köszöntjük azokat az innovatív hazai vállalkozásokat is akik segítségével az élhetőség a fenntarthatóság még gyorsabban juthat el a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm a stúdióban iványi csabát a gringao kereskedelmi igazgatóját szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk jó reggelt köszönöm szépen a meghívást kezdjük egy kicsit egy cégbemutatkozással hiszen azt gondolom hogy a gringeo kft tevékenysége elég sokrétű milyen tevékenységgel segítitek a települések fenntarthatósági átállását igen a cégünk több mint 10 éve alapult alakult alapvetően napelemes megoldásokkal foglalkozott a kezdetekben ez az utóbbi években úgy változott hogy komplex és intelligens zöld energetikai megoldásokat nyújtunk leginkább vállalati és önkormányzati ügyfeleknek tehát a lakossági ügyfelekről az utóbbi évben volt egy vál változás volt van egy új irány stratégiaváltás ahol próbálunk minél szélesebb körbe minél nagyobb mennyiségben biztosítani a zöld energiát és tiszta energiát ügyfeleinknek és hogyha már az energetika én azt gondolom hogy azért itt az elmúlt két két és fél évben erőteljesen megnövekedett ennek a szerepe illetve az erről való mindennapi közbeszéd ti mit tapasztaltatok kifejezetten lakossági oldalon mekkora a bizonytalanság sok kérdés merül-e fel és mik a leggyakoribb kérdések lakossági ügyfelek esetében megfigyelhető hogy a hozzáállásuk a zöld energiához illetve a napelemes megoldásokhoz erősen függ az éppen elérhető támogatási rendszerektől ezért ezért az utóbbi években amikor ugye volt az az úgynevezett 100%-os pályázat amikor bizonyos emberek gyakorlatilag ingyen jutattak napelemes rendszerhez akkor ugye nagyon felfutott a lakossági igény de amint ez a pályázat megszűnt akkor akkor nagy visszaesést figyeltünk meg hiszen gazdasági alapon egy lakossági napelemes rendszer kevésbé éri meg hiszen a rezsicsökkentett alacsony energiaárak mellett ha így szemléljük akkor ennek ennek nincsen sok rációja ugyanakkor nyilván szerencsére azért van egy tudatosság a lakosság körében hogy szeretnék ők a tevékenységüket ugye passzív ház különböző megoldásokkal fenntarthatóvá válni és ha a fenntarthatósági szempontokat vesszük figyelembe akkor akkor mindenképpen látunk a lakosság terén is egy egyy szemlélet formáló ódást és és egyre nagyobb igényt intelligens megoldásokra és itt most már komplex energetikai megoldásokra gondolok tehát nem csak annyi hogy a napelem termelje a az áramot hanem hogy akkor má ha elektromos autójuk van akkor azt is azzal töltsék fűté korszerűsítés egyebek szóval igazából egy ilyen komplexebb szemléletmód kezd a lakossági ügyfelek esetében is megjelenni én azt gondolom de javíts ki hogyha tévedek hogy azért ez a komplex szemléletmód az előfeltételezi azt is hogy ahhoz hasonló cégek illetve szakmai szervezeteknek szükséges hogy egyfajta tudásátadást is adjanak a lakosság részére ti milyen módját választottátok ennek igen ez nagyon jó meglátás hiszen az utóbbi években ugye ahogy ez az egés ez a piac nagyon meredeken futott föl rengeteg cég jelent meg akik ilyen megoldásokat kínálnak az ügyfeleknek és nyilván ugye az az a cégeknek a nagy többsége ugye sok esetben pénzügyi beruházá ók voltak és az volt az érdekük hogy minél több napelemet minél olcsóbban minél gyorsabban felrakjanak nekünk meg egy alapvető szemléletbeli különbségünk hogy nekünk fontos az hogy hogy olyat telepítsünk olyan rendszert javasoljunk ügyfeleinknek ami ami fenntartható és ami ami ami környezeti és gazdasági szempontok szerint is ideális szóval ennek megfelelően hogyha egy érdeklődik nálunk most legyen egy lakossági ügyfél vagy legyen egy vállalati ügyfél vagy egy önkormányzati ügyfél mindig kiemeljük neki hogy nem a a legfontosabb az hogy minél olcsóbb legyen a rendszer nem az a legfontosabb hogy minél nagyobb legyen a rendszer hanem olyan rendszer legyen ami ami az ő fogyasztásukra van szabva és itt szokott lenni a részünkről egy hát próbáljuk a az ügyfeleket ennek megfelelően alakítani hogy vegye figyelembe azt az adottságait hogy ő mit fogyaszt mit szeretne fogyasztani és ne szeressen sokkal többet vagy sokkal kevesebbet mint ami neki és az ő terveinek ideális szóval itt is igazából egy egy fenntartható szemlélet szerint szeretnénk kialakítani ezeket a megoldásokat és akkor a lakossági szektor után térjünk át a vállalati szektorra ugye különböző betűszavak betűkombinációkkal dobálózik itt a a szakma azt gondolom az elmúlt években az egyik ilyen ugye az úgynevezett csr tehát a társadalmi felelősségvállalása a vállalatoknak ugye sokan ennek keretében foglalkoznak a fenntarthatósági átállással cégen belül a másik ilyen csoda betűkbináció ugye az esg ami kifejezetten a vállalatok fenntarthatósági átállását támogat legalábbis a célkitűzés mindenképpen ez mögötte mennyire látjátok ezt tendenciában az elmúlt években hogy akár az egyik akár a másik szempontjából a vállalatok komolyabb hangsúlyt helyeztek a fenntarthatóságra és mennyire automatikus mondjuk a a napelemiránti kereslet ühüm igen ez is jó kérdéskör azt vesszük észre hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a vállalatok részéről az igény a fenntartható megold ások iránt és ennek két mozgatórugója is van tehát egyfelől igen beszélek majd pár szót ezekről a különböző betűkbinációkról is de ami nagyon fontos ugye vállalati ügyfelek esetében az energiaárak teljesen eltérően alakulnak mint a lakosság esetében tehát néy néhány évvel ezelőtt meg tíszereződtek 20úszorozótak az energiaárak jelenleg ez ezek most valamennyire normalizálódtak de még így is jelentősen magasabb mint a korábbi évtizedekben és várhatóan ez nem is fog visszaesni és nyilván ebből ki folyólag azoknak a vállalatoknak főleg azoknak akiknek jelentős energiaigényük van gyártótevékenységet folytatnak satöbbi tehát jelentős környezeti hatásuk is van a tevékenységüknek megnőtt az az igény hogy már csak gazdasági és kiszámoltatásági szempontból is hogy hogy az energia ellátásukat egy sokkal biztonságosabb és kiszámíthatóbb megoldásból oldják meg ezért van egyfelől egy ilyen mozgató rugója a növe növekedésnek a másik mozgatórugója meg már az említett különböző környezeti és fenntartat ái célok többek között van egy olyan banki ügyfelünk aki aki ezeket a fenntart fenntarthatósági célokat illetve karbonkibocsátás csökkentési célokat cégcsoport szinten egész európára nézi és arra a következtetésre jutott hogy magyarország maga napelemes termelés szempontból ideális földrajzi elhelyezkedésben van illetve hogy az itteni fejlettebb hát kínálati oldal hiszen azért nagyon sok cég van ö adott esetben jóval kedvezőbb áron meg tudja oldani ugyanazt a rendszert mint mondjuk németországban ezért úgy döntött hogy a magyarországi bankfiókjaira telepíti a napelemes rendszereket és ezzel gyakorlatilag az egész cégcsoportnak a esg céljaaihez hozzájárul és ebben ebben mi voltunk nekik partnereik és hát akkor ugye a harmadik szektor a lakosság illetve a vállalati ügyfelek után az önkormányzatok ami azt gondolom hogy egy nagyon különleges szektor abban az értelemben hogy bár külön is kez ük de természetesen egy településen tartózkodnak azok a vállalatok és azok a lakosok akikről eddig beszéltünk és ugye azt sem szabad elfelejteni hogy nyilván amikor önkormányzati szektorról beszélünk akkor itt az előbb általad is említett forráskérdés azt gondolom hogy még inkább hatványozottan fordul elő mit tapasztaltatok az elmúlt évek során az önkormányzatok energetikai tudatosságában volt-e változás és ha igen akkor milyen irányban igen igen az fontos hogy amíg egy váati ügyfél ugye alapvetően ugye egy profitorientált ügyfél és nyilván lehet körny zöld célokról környezeti célokról beszélni de az azért leginkább végsősoron az ő profitabilitása miatt fontos ugyanakkor egy önkormányzat esetében vagy eg település esetében ugye ezek a célok nem feltétlen arról szólnak hogy hogy most az anyagi oldal hanem ugye ez egy közösség gyakorlatilag al a a a lakosai az adott településnek és nyilván mindenki szeretne egy egy egy tisztább zöldebb szebb környezetben élni amellett hogy nyilván az önkormányzatok is szeretnék ha az ő tevékenységük is fenntarthatóbb tud lenni és ennek megfelelően megfigyeltük azt hogy sokkal inkább nyitottak lettek ezekre a megújuló energetikai megoldásokra mi a közbeszerzéseken rendszeresen részt veszünk és ott látjuk hogy erősen nő az igény és erősen nőnek a kiírt közbeszerzések például napelemes megoldásokra nyilván ugye itt általában azért kulcskérdés szokott lenni a a a finanszírozási oldala a megoldásoknak nyilván ugye egy vállalati ügyfelnek könnyű azt mondani hogy három- négy év alatt megtérül mert egy vállalati méretű napelemes rendszer három- négy év alatt megtérül és onnan termel ez jól hangzik mondjuk egy önkormányzatnak is de hogyha nincsen hozzá anyagi háttér akkor nem tudnak ezzel mit kezdeni mi egyébként nekünk fontos fontos szegmens az önkormányzatok itt gondolunk rájuk külön megoldásokkal vannak olyan speciális finanszírozási megoldások esco megoldások ahol például mondjuk egy önkormányzatnak nem kell gyakorlatilag szinte semmit kifizetni az elején a napelemes rendszerreel vagy egy minimális önerőt és utána igazából annyit fizet a havonta mint amennyit a rendszer megtermel és innentől gyakorlatilag az adott önkormányzatnak szinte semmibe nem kerül hiszen azt a pénzt kifizetni az áramszolgáltatónak most egy részét kifizeti annak a cégnek aki telepített a napelemes rendszert azaz nekünk és cserébe ö néhány éven belül lesz egy saját napelemes rendszere beruházási költség nélkül vagy minimális beruházási költséggel és akkor itt most picit az ördög ügyvédjét játszanám hogyha szabad ugye akkor amikor önkormányzati vezetőkkel beszélgettünk akár mi is akár itt az elmúlt évek során különböző platformokon hallottuk az önkormányzati vezetőket és szóba került az energetika kérdése akkor azért az is előfordult elég gyakran hogy az első második kérdés az volt hogy és a napelemeken túl mit tesz nek te hogy látod mi a sorrend mi lehet lehet-e egyáltalán sorrendet felállítani egy önkormányzat számára akkor amikor kezdődik egy új ciklus megnézik a prioritásokat nyilván az energetika azt gondolom hogy kérdés nélkül az első háromban benne kell hogy legyen bármely település számára különösen az elmúlt évek fényében és mi lenne az ami miatt te azt mondanád hogy igenis érdemes a napelemekben gondolkodni első körben és minden egyéb energetikai megoldással ezt követően vagy akár párhuzamosan ühüm igen igazából itt kétféleképpen lehet megfogni az energetikát egyfelől hogy milyen forrásból szerzi be az önkormányzat vagy kerül milyen forrásból kerül be az energia a másik az hogy az energiát hogyan használjuk fel és nyilván erre ezért szoktam szoktuk mondani hogy komplex megoldásokat kínálunk hiszen nem csak napelemeket telepítünk hanem akár energiamenedzsment rendszereket is vitelezünk ki ami azt jelenti hogy megvizsgáljuk egy adott vállalat önkormányzatnak az energiafogyasztását a különb különböző épületeiben különböző gépeken satöbbi és és és az egyik legfontosabb része hogy meg kell tisztában kell lenni hogy mi mit fogyasztunk és amit fogyasztunk azt jól fogyasztjuk vagy hol lehet ezt hatékonyabbá tenni ez az egyik legfontosabb része a másik legfontosabb része meg milyen forrásból érkezik az az elektromos áram nyilván ugye megújolok esetében azért van egy van egy bizonyos limitáció mondhatnám itt a ugye a vízenergiát ami magyarországon nem túl releváns a szélenergia is jelenleg nem nem olyan érett mint amilyen lehetne ugyanakkor a legalacsonyabb belépési korláttal a legbiztosabb energiaellátást a napenergia jelenti hiszen egy napelemes rendszer jó esetben kevesebbe kerül mint mondjuk egy új takarítógép vagy kotrógép tehát beruházás szempontból ugye egy napelemes rendszernek nem magas a belépési korlátja ha ha az jól van méretezve jó jól van megtervezve jól van kivitelezve akkor az 20-25 évig egészen biztosan ellátja azt az adott épület energiával és azt relatív kiszámíthatóan és lehet mondani hogy igen a nap az nyáron süt de az is azt nem szokták sokszor gondolni az ügyfelek hogy igazából általában legtöbbet a rendszer tavasszal és ősszel termel amikor napsütéses napok vannak de nincs akkora forróság szóval ilyen szempontból egy elég kiegyenlített energiaforrás tud lenni és ez ehhez még egyébként még számos olyan kiegészítő megoldást kínálunk amivel a meglévő rendszereket még hatékonyabban lehet kihasználni ilyenek az különböző energiatárolós megoldások intelligens autótöltő energiatöltő vízmelegítő satöbbi tehát nekünk célunk az hogy neem egy napelemes rendszer legyen fönt ami termel valamennyit elhasznál valamennyi elvész hanem amit termel azt lehetőleg az utolsó kilow-tig felhasználja és ezzel gyakorlatilag egy fenntartható és egy és egy jó megoldással segítse az önkormányzatokat a sikeres működéshez és a zöld célok eléréséhez és hát itt utolsó kérdésként engedd meg hogy picit a a szélyekről beszélgessünk mertogy azért lehet gyakran akár komikusnak tűnő történeteket is hallani arról hogy hogy csúszott félre egy-egy napelemes rendszernek a az alkalmazása mi az amit ti ilyenkor elmondatok mondjuk akár az önkormányzati ügyfelek számára hogyan tudjátok őket óvainteni attól hogy egy egyébként működő fenntartható és hasznos rendszer esetleg valamilyen emberi vagy technikai hibaflytán ne hozza el a hozzáfűzött reményeket igen itt a legnagyobb veszély hogy ugye önkormányzatoknak egy ilyen beruházás esetén főleg hogyha nem nem ilyen leasing vagy esco megoldásban gondolkoznak ugye közbeszerzés kell kini és ugye nyilván a közbeszerzés alapján azért általában az ár döntő 90%-ban ami azt eredményezi hogy nagyon sok esetben olyan kivitelezőkbe olyan kivitelezésbe futnak bele és mi is utána évekkel később amikor mondjuk hívnak minket javításra ami ami…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Iványi Csa

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • GreenGEO Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenGEO Kft.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenGEO Kft.”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének vendége Iványi Csaba, a GreenGEO Kft. kereskedelmi igazgatója. A beszélgetés a hazai települések fenntarthatóságát célzó innovatív vállalkozásokról szól, különös tekintettel a GreenGEO Kft. napelemes rendszerekkel és… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenGEO Kft.”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, napelemes rendszerek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenGEO Kft.”?

Megjelenés: 2025. 01. 23.. Hossz: 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-greengeo-kft-9662372e

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből