Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenUrbanics

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen adásában Erdei Balázs, a Green Urbanics ügyvezetője, vendégként a települési fenntarthatóság hazai vállalkozások általi előmozdításáról beszél. A Green Urbanics természetalapú, ökológiai tanácsadással…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 07. 24.
Hossz
32 perc
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, ökológiai tanácsadás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok megosztására a jó gyakorlatok cseréjére önkormányzati partnereinken felül azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek a seg ével az élhetőség a fenntarthatóság minél hamarabb eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm mai beszélgető partneremet erdéi balázst a greenbenix ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk köszönöm én szia mesélj kelllek kicsit magatokról kik vagytok és mi a fő célkitűzésetek a green urbanix 2020-ban azért jött létre hogy a települések beépített környezetö fejlődését olyan innovatív megoldásokkal segítsük amelyek esetében szinte minden alkalommal a természetet hívjuk segítségül olyan természetalapú megoldásokat vagy bioinspirált ökobarát elképzeléseket alkalmazásokat segítünk közelebb hozni az a megrendelőkhöz településekhez amelyek esetében a természetes folyamatokra igyekszünk rásegíteni azokat segítünk erősíteni így a természetet hívjuk gyakorlatilag segítségül élőhelyünk illetve környezetünk szebbé élhetőbbé tételéhez van egy elterjedt legalábbis a szakmában elterjedt fogalom ez a nature based solution természetalapú megoldások köre ez mit jelent a gyakorlatban tudsz esetleg ebben segíteni a nézőknek hallgatóknak ez pontosan azt jelenti hogy olyan természetes folyamatokat modellezünk kicsiben és próbálunk megvalósítani az élhető környezetben illetve a beépített környezetben legyen az kisváros legyen a falu nagyváros esetleg a város közepe amelyek amúgy léteznek a falakon kívül az utcákon kívül de ezekkel behozatala az élhető közösségekbe további egyrészt költségcsökkentő megoldást illetve további olyan pozitív ökológiai szolgáltatás csomagot hoz közénk az ott élőknek amelyeket nélkülük nem lehetne ezek a megoldások legtöbbször egyszerre számos előnnyel járnak segítenek a városi hőszigethatás csökkentésében segítenek a vízkörforgás megóvásában támogatásában csökkentik a zaj és levegőben található egyéb szennyeződéseket segítik a biológiai sokféleség megőrzését és még sorolhatn gyakran pont ezzel a problémával szembesülünk hogy a megrendelőnek a városvezetőknek annyira sok pozitív jótéteményt sorolunk fel hogy az néha a túl szépnek tűnik túl szép hog igaz legen így van a túl szép mentén néha nehéz nehezen hihető pedig így van a természet igazi nagy barátunk ezekben a folyamatokban én azt gondolom hogy ahhoz hogy meggyőzzük a most minket néző hallgató településvezetőket próbáljunk meg két oldalról megközelíteni a kérdést vagy talán inkább háromról az egyik az a gyakorlati megvalósulása akkor amikor az ember belép egy településre tételezzük fel hogy már teljes mértékben a természetalapú megoldások ideológiaja mentén fejlesztett településre akkor a gyakorlatban nevezz meg kérlek néhány olyan megoldást amit láthatunk mint településvezető vagy akár mint ottlakók egyik kedvenc példám a az ilyen természetalapú megoldásokra az esőkertek létesítése ott ugyanis gyakran a probléma valamilyen kihívás települési probléma ment keletkezik és a mi felkérésünk is például egy-egy utca alsóbb részein érzékelhető hogy visszatérő probléma a villámárvzek kérdése egyszerűen a város fejlődésével nem tartott lépést mondjuk a csatornahálózat bővítése vagy nem tud lépést tartani a változó környezeti feltételekre nem tud válaszokat adni az a szürke infrastruktúra ra ami az elmúlt 100-150 év historikus adataiból és méréseiből táplálkozik olyan gyorsan változik a klíma és ezzel a mikro mikro időjárási viszonyok is hogy ezek a villámárvizek gyakran minden évben vagy akár két-három évente visszatérő problémát jelentenek ezekre egy kiváló megoldása az esőkert létesítése ugyanis ha belegondolunk ezek nem csak képesek a hirtelen lezúoló extra csapadéktöbbletet megtartani ezt hasznos célokra ott helyben felhasználják hasznosul ez a csapadéktöblet és a szivacsváros koncepció mentén vagy annak alapján ez a egyébként nagyon értékes édesvíz többlet csapadékvíz többlet ez szép lassan kerül vissza a légkörbe a környezetbe párolgás pároltatás ö révén és így mindenki jól jár egy olyan esőkert keletkezik amely a vizet a csapadék többletet ilyen módon szép lassan engedi tovább egy úttal élőhelyet jelent biológiai sokféleség számos felhasználójának beporzóknak egyúttal esztétikailag is szép segít a környező tel környező épületek ingalatonárait is fölfelé módosítani segít a zajszűrésben segít a városi hőszigethatás csökkentésében és számos más előnye is van ez egy szép példa szerintem és hát ugye a másik hatékony meggyőzési módszer azt gondolom az picit visszatérni arra a félgondolatodra amivel kezdted is a mai beszélgetést hogy nagyon gyakran ugye azt gondolják esetlegesen a településvezetők hogy az ilyen jellegű megoldásokba való beruházás az egy abszolút költségtöbbletet jelent és említetted hogy ennek épp hogy az ellenkezője figyelhető meg erről tudsz-e esetleg bővebben beszélni hogyne ez az egyik kedvenc kedvenc részletem amikor természet alapú megoldásokról beszélünk például egy miavaki típusú városi minierdő a kezdeti beruházások után amelyek egyébként sem egetverőek egy olyan háromöt éghajlatunkon néha öt-h év múlva gyakorlatilag önfenntartó lesz és különösebb beavatkozást nem igényel esetleg rendben tartást visszanyesést de nem olyan mint a mint a szürke infrastruktúraelemek jelentős része hogy komoly ráfordítási költségekkel terhelni a település büdzséjét mi attól nagyon óckodunk hogy valami zöld beruházást otthgyjunk a településen otthgyjunk a a kisközségben a átadáskor mindenki boldog átvágja a szalagot majd utána évekre megnyomorítja a költségvetést esetleg egy-egy beruházás ezekről hallunk és ezen esetekben gyakran főleg ha más költségvetési helyzetbe kerül a település ezeket hajlamosak hajlamosak esetleg utána negligálni magukra hagyni a település vagy a természetalapú megoldásoknál ez az elem nem áll fent tehát olyan olyan jótételeményt hagyunk hátra a városnak ami utána nem hogy nem hogy nem kerül jelentős pénzben nem jelent ráfordítási illetve karbantartási tételt a város költségvetésében de gyakran még további pozitív jótételeményekkel jár és hát azt gondolom hogyha már itt költségvonzatokról beszélgetünk akkor van még egy olyan elem amelyet érdemes kiemelni és talán meggyőző erővel hathat nevezetesen hogy mi itt magyarországon az európai unió tagjai vagyunk és mint ilyen nyilván vonatkoznak ránk nem csak azok a szabályok amelyek európai uniós szinten születnek hanem azok az ösztönzők is amelyeket eus szintről szeretnének a témában elénktrni és mint ilyen azt gondolom hogy érdemes megjegyezni hogy az európai bizottság számára kifejezetten a zöld infrastruktúra fejlesztése egy erőteljes prioritás volt a korábbi ciklusban és a jelenlegi ciklus prioritásainak is az élén jár és mint ilyen az ilyen fajta projektek megvalósítás ában is rengeteg segítséget tud kapni egy-egy település közvetlenül az európai uniótól ti vettetek-e részt ilyen jellegű pályázaton van-e tudomásod ilyen lehetőségekről és hogyan látod mennyire éri el ez a lehetőségskála a településeket nekünk is nagy öröm hogy az európai unió is ráérzett erre hogy a természetet érdemes és költséghatékony és segítségül hívni a zöld innovatív beavatkozások terén igyeksz ünk minél több ilyen pályázatot felkutatni és a települési vezetők elé tárni most még azt kell mondjam hogy ez az elmúlt év ez egy kicsit a visszahúzódásról szólt vissza óvatos visszatáncolásról szólt minden önkormányzat kicsit visszafogta költekezését és kivárásra játszik vagy legalábbis óvatosabb a beruházásait tekintve de ezek a pályázatok ezek az európai források ösztönzők ezek jó alapot teremthetnek arra hogy igen a jövőben egyre többször segítsük a az európai támogatási irányokat a hazai települési zöldítésben bekapcsolni én egy kicsit én egy kicsit mindig az állami és európai források illetve támogatási pályázati lehetőségek mellett én inkább egy kicsit mindig igyekszem a a helyi összefogásokat a céges vállalati erőforrásokat is becsatornázni nem kicsi nem kis mértékben azért mert amikor valami a tapasztalatok alapján amikor valami pályázati pénzből valósul meg annak mindenki örül ott ott ott jól érezzük magunkat mikor egy-egy ilyen projekt átadásra kerül kikerül egy tábla adott esetben de az igazán jó projektek települési környezetben azok amiket a amiket az ott élők egy kicsit jobban a magukénak éreznek amiben részt vettek nem csak anyagilag hanem adott esetben faültetésben ott volt a az általános iskolások nagy tömege a családok meg lettek szólítva a cégek helyi vállalkozók esetleg anyagilag erőforrásaik nak megfelelően lehetőségeiknek megfelelően kicsit hozzájárultak a projektekhez ezek az igazán jó projektek ezek az igazán hosszú távon megélő projektek és ezek azok amik utána alapot teremthetnek arra hogy további további beavatkozások zöld innovatív megoldások kelletkezzenek a településen ésát ugye eddig alapvetően a település vezetésre mint célcsoportra koncentráltunk itt a mai beszélgetés alkalmával most hogyha megengeded én egy picit a lakosok felé is nyitnék merthogy bár önmagában azt gondolom hogy az egyéni felelősségnél sokkal fontosabb az hogy közösségi szinten településvezetési szinten mit tehetünk egy élhető településért azért nagyon fontos azt is kihangsúlyozni hogy mint lakosok mi magunk is tehetünk némi odafigyeléssel az egyik ilyen terület ahol akár településvezetőkkel folytatott beszélgetésekből nagyon gyakran mint visszajelzés hozzánk is megérkezik hogy például a lakosok szempontjából akik próbálnak erre tudatosan odafigyelni nagyon gyakori kérdés az hogy mondjuk akár a saját kertjükben a különböző növényfajok ültetésével hogyan járulhatnak hozzá ahhoz hogy jót tegyenek mondjuk akár a biodiverzitás tekintetében akár önmagában a városi klímaadaptációhoz való hozzájárulásban ebben ti hogyan tudnátok tanácsot adni akár az önkormányzatoknak hogy a lakosság felé kommunikálják akár direktben az egyének számára nagyon jó a kérdés én nagyon sok megkeresést kapok kapunk ebben a témában is alapvetően az ökölszabály amit ilyenkor szoktam mondani és amit amit érdemes betartani a az egyéneknek a a kerttel rendelkezőknek de akár a nem kerttel rendelkezőknek is hogy ahol lehet ahol lehet igyekezzünk a természeti erőforrásokkal gondosan bánni ha lehet minél kevesebb avart tarlót satöbbi égessünk igyekezzünk a helyben képződött természetes anyagokat táp erőforrásokat a a a földnek tá táplálékot jelentő szervesanyagokat helyben tartani komposztáljunk forgassuk ezeket vissza következő nagyon fontos ökölszabály amit mindig el szoktam mondani hogy amikor lehet előfordulhat hogy bizonyos növénytípusok tulyák különböző fásszárú lásszárú növények éppen divatosak a kertészetekben de nem őshonosak mi igyekezdünk őshonos növényekkel operálni azokat ültet ez nem csak azért jó mert a a természetes erőforrás természeti erőforrásokat kevésbé terhelik meg de azért is jó mert a beporzóknak a az élő beporzóknak a különböző állat és növényfajoknak társnövényfajoknak jobb élőhelyet biztosítanak táplálékforrást biztosítanak az ős őshonos fajok tehát aki ha teheti lehetőségeihez mérten igyekezzen ősonos fajokkal legalább a kertyy egy részét belépesíteni egy-egy sávot mondjuk meghagyva vagy egy kis foltot meghagyva a kertjében ahol kifejezetten mondjuk beporzóknak kedvező úgynevezett pollinátor pecseket vagy méklegelőket magyar nevén tud létesíteni azzal már nagyon sokat segít az élőhelyére illetve a a környezetének és hát itt a beszélgetésünk végéhez közeledve nézzünk egy kicsit a határaikon túrra nemzetközi jó példák jó gyakorlatok én azt gondolom hogy rengeteg van belőle de picit szemezgessünk neked van-e esetleg kedvenc példád nemzetközi szintnérről kedvenc városod amely azt gondolod hogy mintaként szolgálhatna akár a hazai települések számára is ó nekem nagyon sok kedvenccem van a nemzetközi szakirodalomból és ezek egy részét igyekszünk és magyarországra behozni egy részét viszont fenntartásokkal illetve megfelelő adaptációkkal én nem mindig azt szoktam mondani hogy az olyan kiváló példák mint például szingapúr ahol ahol a zöld felület a az őshonos növényzet felületi aránya világszinten is kimagasló nagyon jó követendő de nem biztos hogy magyarországon megvalósítható hága példája ahol a a helyi közlekedés 7080 gyakran bizonyos időszakban 90%-a kerékpárral történik megint csak egy nagyon jó követendő péld a de a magyar időjárási viszonyok között nem biztos hogy egész évben megvalósítható igyekez azért azok a hágai szelek sem mindig túl kellemesek ez tény ez tény de úgy igyekezzünk igyekezzünk mindent eltanulni ami jó külföldről de megfelelő módon adaptálni én inkább például az olyan megoldásokat kedvelem és itt a kedvencem az egyik kedvencem a bioszolár megoldás ahol a hazai viszonyokra adaptálva egy olyan megoldást tudunk kínálni amely az eddiginél eddiginél jobb jobb természetalapú megoldást jelent a végeredményben a bioszolár egy olyan kombinációja a zöldtetőnek és a napelemeknek amely kölcsönösen kedvező hatást gyakorol a két részletre ugye a zöldtetőket magyarországon is már több helyen bevezették az vele a baj hogy a hazai kontinentális klímában a július és az augusztus nem annyira kedvez az öltetőknek a nagy kitettség miatt gyakran előfordul hogy szeptember elejére egy egy hazai zöldtető gyakorlatilag meghal és újra kell telepíteni vagy ha nem akkor az azért van mert azon három- négy varjuhányféle lett csak telepítve ami egyáltalán kibírja azt az óriási szárazságot és hőmérsékleti csúcsat ami a nyári időszakban magyarországon előfordulhat erre egy kiváló megoldás az egyébként ausztráliából származó bioszolár amikor részlegesen árnyékoló napelemekkel fedik be az eső vag a zöldtetőt ezzel kicsit modellezik azt a erdei fásszárúakkal borított élőhelyet amikor a zöldtető rétegére csak szórt ind direkt fény fény fénysugarak jutnak különösen a nagy belesési szögű nyári déli napsütést leárnyékolja és az a azok a az a tapasztalat…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Erdei Balázs

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Green Urbanics

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenUrbanics”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenUrbanics”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen adásában Erdei Balázs, a Green Urbanics ügyvezetője, vendégként a települési fenntarthatóság hazai vállalkozások általi előmozdításáról beszél. A Green Urbanics természetalapú, ökológiai tanácsadással… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 24..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenUrbanics”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, ökológiai tanácsadás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - GreenUrbanics”?

Megjelenés: 2025. 07. 24.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-greenurbanics-d25717b9

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből