Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Liget Tájépítész Iroda

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjának vendége Hóka Beatrix, a Liget Tájépítész Iroda ügyvezetője. A 10 éve alapított iroda fő célkitűzése a klímaaktív és komplexen, a zöld, kék, szürke infrastruktúrát is figyelembe vevő zöld felületek tervezése. Hóka…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 03. 13.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Hóka Beatrix
Témák
települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, zöld felületek tervezése, klímaaktív tervezés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok cseréjére a jó gyakorlatok megosztására önkormányzati partnereink mellett azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek segítségével a fenntarthatóság az élhetőség minél gyorsabban eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm itt a stúdióban mai beszélgetőpneremet hóka beatrixot a ligettá építésziroda ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szervusz én is köszönöm a meghívást mesélj egy kicsit magatokról mikor alakult a ligett teépítésziroda mi a fő célkitűzésetek és a főtevékenységi körötök a teépítész tervezőiroda körülbelül 10 éve alatt alakult tehát több mint 10 éve dolgozunk a szakmában szerte az országban az eredeti célkitűzés nekem az volt hogy minél szebb kerteket illetve parkokat tudjunk tervezni én teljesen bele voltam szerelmesedve az olasz illetve francia villakertekbe kastélyparkokba tehát nekem ez ez nagy álmom volt hogy olyan minőségi zöld felületeket lehessen itthon tervezni amik amik sokáig tehát jó pár éven vagy évtizeden keresztül is szépek tudnak maradni ez azért a klímaváltozás kapcsán merőben átterveződött a fejemben hogy nem is az hogy mi a szép zöld felület hanem hogy mi a klímaváltozás kapcsán a hosszú távon jól működő és és szépnek is tekinthető zöld felület tehát nekünk az elsődleges célkitűzésünk az volt a tervezőirodánál hogy hogy ezek a a az általunk ter megtervezésre kerülő zöld felületek ezek klímaad aktívak is tudjanak lenni és komplexen legyenek végiggondolva tehát ne csak a zöld felület hanem a a kék szürke illetve a zöld infrastruktúra szempontjából is minél jobban funkcionáló zöld felületek kerüljenek majd kivitelezésre és akkor amikor városi klímaadaptációról illetve alapvetően kékzöld infrastruktúráról vagy azokról a megoldásokról beszélünk amit itt az előbb te is említettél ez a gyakorlatban mit jelent milyen megoldásokkal tudjátok ezt integrálni nekem veszőparipám ez a sok tervezőnek az együtt dolgozása együttgondolkodása én azt gondolom hogy a tejépítészek önmagában persze nagyon szép mert hát alapból zölddel dolgozunk és az mindenképpen klímaadaptív hűtő fűtő mikor éppen milyen funkcióval van a zöld felület tud működni viszont én azt gondolom hogy ezt önmagában a tejépítész nem tudja megcsinálni tehát vizes tervezővel utas tervez ővel építéstervezővel együtt lehet úgy gondolkodni hogy ez tényleg hosszú távon klímaadaptív tudjon lenni a mi feladatunk elsősorban az hogy a akár a természetalapú akár a műszaki megoldásoknak a megtalálása amég tényleg hosszútávon klímaadaptívak tudnak lenni illetve hát olyan növényfajoknak a betervezése nem nem is csak növényfajoknak inkább úgy mondanám hogy hogy a természetben a társulásoknak kicsit ilyen leutánzása ami ami szép is legyen tehát hogy ne csak ne csak klímaadaptív legyen azokat tudjuk valamilyen módon itt a városi zöld felületeknél megjeleníteni és ha egy lépéssel hátrébb lépünk és megnézzük azt hogy mit is értünk egyáltalán városi vagy települési klímaadaptáció alatt illetve önmagában a település mint célközönség miért lehet fontos miért lehet egy kifejezett célcsoportja a fenntarthatósági törekvéseknek akkor te ezt hogy látod hát én az gondolom hogy a a városiasodás kapcsán mivel az embereknek a nagy része városokban illetve kisebb-nagyobb településeken él és a az elmúlt időszakban ezek olyan mértékben megnőttek hogy gyakorlatilag elég nehéz lekövetni a zöld felületekkel mindenki öt perces 15 perces városokról beszél elmondja hogy mennyire fontos a környezetpszichológia hogy az emberek zöld területeken legyenek kijussanak minél hamarabb zöld területre illetve azokat jól tudják használni viszont én azt gondolom hogy az önkormányzatoknak rettentő nehéz szerepük van ebben tehát hogy ezt a rettentő felgyorsult folyamatot hogy tudják úgy kézben tartani költséget elcsoportosítani rá hogy tényleg az ott élő emberek számára az egy élhető környezet legyen az azt gondolom hogy elég nagy kihívás manapság és hát ha már a forrásallokációnál tartunk akkor azt gondolom hogy azért fontos kiemelni a azt hogy maga a városi klímaadaptáció azért európai uniós szempontból is egy elég fontos prioritás tudsz-e esetleg olyan uniós forrásokat projekteket kezdeményezéseket amely kifejezetten ilyen jellegű megoldások megvalósításában tudja a településvezetőket segíteni m így kimondottan nem tudom hogy most melyik támogatások az elérhetők azt tudom hogy van több olyan uniós közvetlenül is bepályázható pályázat például ez a newbau house ami nagy mértékben segíti az önkormányzatokat a stratégiai gondolkodásban is illetve a az olyan fajta megvalósulásban ami a kékzöld szürkeinrastruktúrára vonatkozik illetve nagyon nagy mértékben támogatja a helyi lakosságnak a bevonását akár a helyi művészeknek az embereknek mint közösségnek a megjelenését akár a tervezési akár kivitel zési fenntartási folyamatokban illetve tudomásom szerint kidolgozásra került talán kehopos pályázat ha jól tudom ami szintén a kékzöld infrastruktúrának a kiépítésére fentartására megépítésére vonatkozik én azt gondolom hogy van egy terület amire érdemes picit nagyobb hangsúlyt fektetnünk akkor amikor a zöld területekről városi klímaadaptációról beszélünk nevezetesen minden nek a jogszabályi hátteréről hiszen te is én is nagyon sok önkormányzattal dolgozunk közösen és azt gondolom hogy az egyik első hátha nem is probléma de megoldandó helyzet amitben nagyon gyakran szembe találjuk magunkat azok ugye önmagában a a jogszabályi kötöttségek te hogyan látod milyen irányba lehetne esetleg egyfajta előrelépést tenni ezen a téren én azt gondolom hogy most óriási előrelépés történt az újépítési törvénnyel hozzákapcsolódva a beruházási törvénnyel az új zöld rendelettel ami kijött abban elég sok minden szerepel tehát ami eddig volt a fakivágási faápolási favédelmi rendeletben azok bekerültek az új rendeletbe megjelent benne a karbon karbonlábnyomszámításra vonatkozó klímapozitív klímegatív mert a zöld felületek alapvetően hogyha jól vannak megtervezve illetve hosszútávon olyan szerencsénk van hogy a növé vényzet növekedésével egyre klímapozitívabb tud lenni egy-egy terület ha csak éppen az adott pillanatban nézzük tehát nem az egész élet ciklusában a zöld felületet akkor én azt gondolom hogy hogy a az új most megjelent jogszabályok egy teljesen új jogszabályi környezetet fognak biztosítani amiben remélhetőleg a fenntarthatóság is mivel hogy előtérbe került még inkább erősödni fog illetve azt gondolnám hogy ö vannak még olyan jogszabályi részek amik nincsenek kitisztázódva például a leginkább a csapadékvízmenedzsmentben látok olyan területeket amit még lehetne erősíteni de én azt gondolom hogy az új zöld rendelettel már önmagában is egy egy nagy lépést tettünk megjelent a zöld felületi tanúsítás is a az új zöld rendeletben aminek még a pontos kidolgozása folyamatban van ez gyakorlatilag egy kicsit a most érvényben lépő épület vagy érvényben lévő épületek energetikai minősítéséhez hasonlóan csak a zöld felületek minősítésére vonatkozik ez egy elég összetett rendszer lesz reméljük jól fog működni bízunk benne és ugye részben kitértünk most a törvényi és jogszabályi háttérre részben kitértünk a forráslehetőségekre még mindig picit talán elméletibb síkon maradva de közelebb helyezve magunkat a településekre és a és a városokhoz nézzük meg azt hogy egy város életében egy település életében milyen kézzel fogható előnyöket jelenthet az hogyha nagy a zöld felület aránya hogyha ez megfelelő módon van megtervezve karbantartva önmagában hogyha figyel erre egy településvezetés én azt gondolom hogy ez leginkább az ott élőknek az életminőségében nyilvánul meg ha az emberek szívesen vannak abban a városban már csak esztétikailag is ezt őkleinkább ennyit látnak belőle a másik része pedig szerintem az hogyha minél nagyobb a zöld felület a szakma úgy mondja hogy minél nagyobb a lomtömeg a az adszorpciós felület tehát bárminek is nevezzük az gyakorlatilag már csak abból hogy a széndioxidot megköti a port megköti a fölfogja a lehulló csapadéknak egy részét azzal már ezeket a akár a villámárvizes akár a hőszigethatás nak a hátrányait teljesen ugyan nem de nagy mértékben tudja mérsékelni tehát ez egy olyan szempont amit az emberek nem biztos hogy egyből látnak de azért valamilyen szinten a bőrükön érzékelik én most például az ausztriai árvizet azt szemtől szemben láttam hogy hogy majdnem bejött a házba ahol ahol lakunk a víz tehát ez azért nekem egy nagyon meglepő dolog volt így tényleg ezzel a villám máárvízzel ilyen módon is szembesülni illetve én amit még nagyon fontosnak tartok a városnak az olyan faajta gondoskodását ami abban is megnyilvánul hogy hogy ne adj isten a mezőgazdasági rendszerek egy részét be tudjuk vinni a városba ez persze nem a kipufogógázos nagy főutak mellett értendő de mondjuk a lakótelepek egy részén vagy ne adj isten olyan területeken ahol a az autóforgalom kisebb mint általában van a nagyforgalmú utak mentén én azt gondolom hogy az hogy a gyerekek mondjuk le tudjanak menni és levenni egy almát amit elvisznek 10 óraira magukkal vagy hogyha leszedik a borostyánt akkor azt nem elviszik a a városüzemeltetésnek a telephelyére hanem hogyha mondjuk pont az adventi időszak alatt előtt szedik le akkor abból mindenki el tud hazavinni azzal tudja díszíteni a az otthonát vagy megcsinálni az adventi koszorút belőle vagy ne adj isten amikor akor a gesztenyének leesik a termése én például volt hogy azzal kipróbáltam én is hogy hogy lehet azzal mosni és remek jó nagyon jó szaponin tartalma van tehát én azt gondolom hogy a növények nagyon sok mindenre használhatók és nagyon fontosnak tartom az edukációt benne illetve azt gondolom hogy a társadalmi hatásairól is érdemes röviden néhány szót szólni hiszen akár gondolva a kisgyermekes családokra akár az idősekre akár nem véletlenül mondják például kor házak közelében sem a zöld felület és a zöld arányának a növelését mind-mind pozitív hatása tud lenni igen ez abszolú erre nagyon sok tanulmány született már a a gyerekek szempontjából teljesen tehát az hogy ők meg meg tapasztalják hogy milyen a természetben élni megtanulják hogy az ott ott élő állatok is hozzátartoznak a természethez növények is ne adj isten azt is megtanulják hogy hogyan lehet oda valamit beültetni az hogyan n ksszik a talajban is szintén élőlények vannak tehát én azt gondolom hogy hogy ez nagyon-nagyon fontos én felnőttként múltkor voltam egy olyan szakmai napon nekem nagyon érdekes volt nagyon érdekelnek a vadon termő ehető növények tehát azóta teljesen másképp nézek a földön lévő látszáróakra hogy mi az ami ehető belőle mi az ami nem hihetetlen potenciál van benne nagyon-nagyon érdekes és hogy ezeknek a növényeknek még a vitamintartalma ásványianagtartalma nincs leromolva tehát hogy gyakorlatilag ugyanannyi tömeget megéve belőle mint mondjuk egy salátából sokkal sokkal nagyobb a a tartalma beltartalmi értéke nagyon érdekes illetve az idősek szempontjából az tényleg nagyon fontos hogy ő nekik ez egy közösségi térként is tudjon funkcionálni ahoval lemennekne sakkozni vagy pötangozni és akkor nem nem kirekesztésként vannak a a a társadalmi szférában és abban az esetben hogyha egy településvezetés számára prioritás az itt előbb felsoroltaknak a minél előbbi megvalósítása és felkeres titeket akkor milyen lépések azok amelyen keresztül tudtok segíteni számukra én azt gondolom hogy a legfontosabb azt megtalálni hogy ők hosszú távon mit szeretnének nagyon sok stratégiai dokument születik többek között az ziffa zöld infrastruktúra stratégia ami feltérképezi azt egy adott településnél hogy mely területeket érdemes fejleszteni mi az amit van-e új terület amit amit még van benne potenciál akár csak a zöld felület szempontjából akár a funkciók szempontjából is a másik fontos dolog a az éghajlatváltozási részét megnézni hogy mi az ami hosszú távon tényleg működ tud és ha ezek megvannak akkor én azt gondolom hogy már csak a forrást kell hozzá megtalálni viszont a költséghatékonyság szempontjából én azt gondolom hogy nagyon-nagyon sok olyan ötlet van amik nem is a kivitelezési költségeket növelik hanem inkább egy kicsit több idő marad a tervezésre akkor nagyon sok olyan területet lehet tervezni ami több funkciójú jóval kisebb kivitelezési költséggel akár a lakosság bevonásával sokkal élhetőbb zöld felület valósítható meg tudsz-e esetleg példaként felhozni néhány olyan projektet amin dolgoztatok és ami kifejezetten közel áll a szívedhez én amit nagyon fontosnak tartok és pozitívnak a munkákban amikor olyan tervezőkkel vizes tervezővel dolgozhatunk együtt ahol a csapadékvízgazdálkodás is megvalósul ezek elsősorban esőkert tervezések ahol végig tudjuk azt gondolni hogy akár a házak tetejére lehullott csapadékvizet is hogy tudjuk összegyűjteni és az adott területen tartani és így gyakorlatilag ha jól csináljuk és még a villámárvzekben is maradunk akkor a csatornahálózatba szinte minimális csapadékvíz fog bemenni és nem fogjuk vele terhelni a talajba visszajut a csapadékvíz azt tudja telíteni és akkor így az ott lévő növények illetve a talajszerkezetét is hosszú távon javítani tudja és ugye említetted hogy te magad is ausztriában élsz részben csak részben de ezáltal én azt gondolom hogy azért például bécs mint mintavárost talán sokkal közelebbről meg tudtad ismerni az évek során de akár hogyha kitekintünk euró európán kívülre vagy akár más európai országokba tudsz-e itt a beszélgetés zárásaként néhány olyan nemzetközi jógyakorlatot megemlíteni ezen a szakterületen amiről azt gondolod hogy az átültetésük kifejezetten hasznos lenne a hazai települések számára ha sorban megyünk amikket én fontosnak tartanék nekem ami ausztriában meg a skandináv országokban nagyon tetszik-e a természetalapú tervezés hogy igyekeznek olyan társulásokat behozni mint egy mini őt varázsolnának a városba ami gyakorlatilag egy idő után mivel hogy a természet tudja…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Liget Tájépítész Iroda

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Liget Tájépítész Iroda”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Liget Tájépítész Iroda”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjának vendége Hóka Beatrix, a Liget Tájépítész Iroda ügyvezetője. A 10 éve alapított iroda fő célkitűzése a klímaaktív és komplexen, a zöld, kék, szürke infrastruktúrát is figyelembe vevő zöld felületek tervezése. Hóka… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Liget Tájépítész Iroda”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hóka Beatrix.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Liget Tájépítész Iroda”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, zöld felületek tervezése, klímaaktív tervezés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Liget Tájépítész Iroda”?

Megjelenés: 2025. 03. 13.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-liget-tajepite-a1d3c90e

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből