Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Sensomedia Zrt.

· PT31M48S

Összefoglaló

A podcastsorozat ezen részében az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) bemutatja a fenntarthatósági célokat támogató hazai innovatív vállalkozásokat. Vendégként Ránky Ernő, a Sensomedia Zrt. társalapítója mesél a cég 15 éves múltjáról, a digital signage…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 08. 14.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Ránky Ernő
Témák
fenntarthatóság, hazai vállalkozások, innovatív vállalkozások, digital signage
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatok cseréjére a jó gyakorlatok megosztására önkormányzati partnereinken kívül azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek a segítségével a fenntarthatóság az élhetőség minél előbb eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm a stúdióban mai beszélgető partneremet ránk jnőtt a szenzo média társalapítóját sia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk én is köszönöm a meghívást nagy örömmel jöttem nagyon fontos célunk az hogy együttműködő partnereket találjunk és a céljainkat a ne önálló küzdelem során hozzuk vagy valósítsuk meg hanem hanem minél több partnerrel és minél szélesebb nyilvánosság előtt és minél nagyobb megértésre találjanak ezek a célok hát bízom benne hogy a mai beszélgetésünk is ezt a célt fogja szolgálni kezdjük is egy bemutatkozással ki az a szenszo média és milyen céllal jöttetek létre milyen utat jártatok be már azt mondhatom hogy 15 éve alakult a társaságunk én egy kicsit kiugrom a az alapítókörből miszen egy egyetemista társas ághoz csatlakoztam mint egy úgy nevezhető hogy nem tudom hogy business angelként amikor hazajöttem németországból és nagyon lelkes csillogószemű egyetemista srácok találtak meg egy olyan ötlettel a digital signage ötletével ami akkoriban azért eléggé nehéz vizeken evezett hiszen már a lapos képernyők olcsók voltak de a koncepció maga az nem volt egészen kiforrott és még a plafonról lógatt ezeket a televíziókat és ott próbáltak információkat közölni reklámokat vetíteni a a nézőközönségnek de nem nem igazán jött be mert az emberek nem nagyon néznek a szemmagasságuk fölé és ezért sok ilyen zsákutca volt ebben ebben a al a alapítótársam a első számú alapítótársam a magar attila ötlete ragadott meg engem amiben a a a a felhasználói oldalról közelítette meg ezt a kérdést és azt mondta hogy egy olyan gépre volna szükség ami minél inkább egy emberhez hasonlít tehát a földön áll és egy ember alakot formálva két televíziót elforgatva egymás fölé helyezett és akkor ez volt az alapötlet hogy egy ember alakult akartak egy digitális hostztesz jellegű eszközt létrehozni és ebbe már 15 éve olyan innovációkat álmodott bele ami az érintő képernyő tehát hogy egy interakcióra legyen képes ez az eszköz illetve már 15 évben benne volt ez a kamera szoftverünk rendszerünk ebbe az eszközbe ami a meddőszórást szűkítve célcsoportokra osztotta gyakorlatilag a nézőközönségét a az eszköznek és a gyakor és statisztikát is végez tulajdonképpen a a nézettségéről azt elmondhatom hogy azt hiszem hogy a tudomásom szerint a mai napig mi vagyunk az egyetlen média aki aki exakt statisztikát tud adni a saját nézettségéről és elér eléréséről ezt sokan összekeverik a a big brotherrel azért ezt hangsúlyoznám tehát hogy itt nem a nem arról van szó hogy mi personzonalizálunk vagy egyen egyéneket szeretnénk ö ö bekamerázni vagy felvenni mint ahogy most az ilyen nagyon elterjedtél hogy a kínaiak nem tudom meg hog hogy mindenkit miérnek jobbra balra a mi célunk az az volt hogy a célcsoportokra szűkítsünk tehát nemre korra lőttük be a célcsoportokat és az az volt az alapcélunk hogy ezek a célcsoportokról mi minél többet megtudjunk az ő vásárlási szokásaikról a gépeken keresztül illetve ogy a ahogy mond mondtam hogy medvőszórás nélkül mindenki minél inkább a nekik szóló reklámokat vetítsünk az alapelképzelő az volt hogy mondjuk férfiaknak nem tudom órákat autókat kéne mutogatni a hölgyeknek meg cipőket meg ruhákat esetleg és amikor párokat észlel a gép akkor meg mondjuk utazást ez sajnos még most sem igazán érti a piac még most sem be a piac pedig mondom 15 éve már ezen voltunk de de a statisztika az egyre inkább érdek és azt gondolom hogy ez a a ami ugye az alapvető témánk ez a fenntartható jövő itt a nagyon-nagyon fontos és egyre inkább értékelt az az információ tehát amikor úgy azt mondjuk hogy big data akkor gyakorlatilag információról beszélünk és arról hogy nem vített statisztikák vagy vagy gondolatok mentén ötletek mentén próbálunk kialakítani stratégiákat hanem konkrét adatok alapján abszolút is azt gondolom hogy ez fogja valóban a mai beszélgetésünk alapját is képezni viszont előtte még rákérdeznék arra hogy a kezdetektől az alapötlettől mostanáig hogyan alakult a termékportfóliótok az első hálózatunk ez fontos volt hogy a a az az azt nagyon hamar megmutatta a piac hogy nem elég egyszerűen egy-egy géppel kijönnünk hanem minél hamarabb hálózatot kell ebből létrehoznunk és ebben az első eredményes hálózatunk az a magyar bevásárlóközpontokban tudtunk elhelyezni annyi gépet hogy ahol ahol reklámot vettünk és ahol már a a a a reklámozni reklámozó cégeknek is megfelelő méretű elérést tudtunk biztosítani a közönség felé ezt úgy ez is egy érdekes megoldás volt hogy akkoriban még térképalapú sima papíralapú térképpel voltak park térképek voltak a a a bevásárlóközpontokba ez erre mi egy digitális megoldást nyújtottunk ahol az infopultunkon meg tudták keresni hogy hogy hova tartanak és annak az az útirányt ki tudták keresni tudtak keresni hogy egyéb mi milyen boltok vannak a a plázákban és ami amiért tudtuk adni ezt a szolgáltatást a plázáknak cserébe digitális reklámeszközöket is helyezhettünk ki és ezek a reklámeszközök biztosították gyakorlatilag a a a pénzügyi hátterét annak hogy ezeket ezt a hálózatot létrehozzuk de azóta ugyanezen a az alapon gyakorlatilag ma már benzinkútakat automata benzinkút egységeink is vannak kültéri információs pultjaink városinációs pultjaink és talán az egyik számomra a leg közelebb álló a szívemhez az például egy digitális játszótér ami ami e ez a szemléletet mutatja hogy hogyan kéne szerintünk a mondjuk a szülői igényeket összeigazítani a mai kor gyerekeinek az igényeivel ezt ez a digitális játszóterűnk ez ez ugye mi mit mit mit jelentá ugye a gyerekek kütyüzni akarnak nyomkodni a gépeket ez az ő alapigényük hiszen a a ezek a gépek olyan információgazdagság olyan olyan tempót diktálnak ami am nekik az igényük viszont szülőként pedig az az igényünk hogy a gyerek az levegőn legyen és mozogjon és ezt gondoltuk mi hogy mint fejlesztőcég hogy hogy erre adunk egy megoldást hogy egy digitális eszközön a gyerekek digitális játékokat játszhatnak azokat az ismerős játékokat játszhatják amit a a a a digitális térben vagy az otthoni gépeiken de mindezt a levegőn és egy olyan ő őnyeggel körbevéve amin az érzékelő pontok a mozgásukat is igénylik tehát az irányítási mozgással is összefügg és ráadásul ugye ezek az eszközök a legkisebbektől a legnagyobbakig tudnak szórakoztató élményt nyújtani hiszen mondjuk a színek felismerésétől alap matematikai műveleteken át a legkomolyabb történelmi kvizzekig is lehet rajtuk ját ami mondjuk akár a felnőtteket is zavarba hozza én azt gondolom hogy itt a portfóliótok változása is nagyon jól mutatja azt hogy önmagában a digitalizáció micsoda változáson ment át az elmúlt években évtizedben hogy látod ez hogyan hathat ki kifejezetten a települések életére ugye mi nagyon sokszor akár a fenntartható városok akár az élhető települések országos szövetsége keretében is hangsúlyoztuk hogy az egyik han nem a legfontosabb területe az élhetőségnek a fenntarthatóságnak egy településen az a digitális átállás maga te miben hiszel hogyan látod a települések városok szerepét a digitalizációban és fordítva a digitalizáció szerepét a településeken igen hát az első gépeink azok ugye ahogy úgy külföldi kifejezéseket fog sokszor használni mert mert ugye nem is nagyon van rá magyar kifejezés vagy az indoor tehát hogy épületen belüli eszközök voltak de nagyon hamar rájöttünk hogy a kültéri outdoor eszközökre is szüksége van ez egy hat hatalmas fejlesztés na sokkal drágábbak sokkal érzékenyebb y a külső környezeti hatásokra ezek az eszközök ezért tényleg ez egy gyakorlatilag ez egy hatalmas lépés volt hogy a hogy a belülről ki tudtunk lépni a a kültérre és olyan inform ezeket az tehát gyakorlatilag az infópultjainkat a város a plázákon kívül a a városok szolgálatába állítani a mi mi azt gondoljuk hogy a hogy a a a talán a a a az igazán fontos ebben hogy hogy hogy fenntartható fejlődésről beszélhessünk vagy fenntartató városokról ott talán a mentális változás a lényeg tehát a szemléletmód amivel gondolkodunk és mi azt gondoltuk hogy a hogy az információ az amivel egy technológiai cég igazán tud szolgálni a közönségnek és azt gondolom hogy a városoknak nagyon fontos megérteni azt hogy hogy a mai kor igényei azok azok egyszerűen az például az applikáció fejlesztéseket ezeket kikerülhetetlenné teszik tehát és akkor ebbe az irányba mentünk el hogy legyenek olyan eszközök ami amik azokat szolgálják akiknek esetleg nincs még okos telefonjuk vagy nem akarnak bizalmatlansági okokból egyéb okokból letölteni még egy applikációt és ezeken ezeken a mi kültéri gépeinken ezeket elérhetik de ugyanakkor meg meg a én azt gondolom hogy a kettő együtt működik tehát a kültéri gépénkkel együtt egy applikációt is szoktunk javasolni ami ami még szélesebb információ elérésére ad lehetőséget ma már nagy szerencsénk hogy hogy néhány éve például mi tudjuk irányítani a a bkk-nak a jegyértékesítő automatáit ez is egy ez a annak is köszönhető hogy nagyon jó tapasztalataink vannak a hálózati gépirányításban és ez ez is egy például egy nagyon fontos lépés ami korábban voltak olyan eszközök amit ki kellett menni hozzá ott helyben karban tartani természetesen ennek a maga mondjuk úy karbonlábnyomával ahogy ezt így mondják vagy környezet terhelő tevékenységvel addig a például az hogy központból irányítjuk az összes gépünket szoftveresen ez már egy hatalmas előrelépés abban hogy ne kelljen hogy ne legyen olyan terhelő maga a technológia ami alapvetően minden technológia ugye környezetterhelő tehát hugye ezt nem szabad elfogni hogy jön össze az hogy egy ilyen energiaégető masina mégis hogy lesz környezetbarát és akkor ez is nagyon fontos hogy ebbe az irányokba is olyan lépéseket teszünk olyan partnerekkel sikerült együttműködnünk és törekszünk további együttműködésre hogy például ezeket az ezeket az információs pultjainkat ne csak hálózatról vagy elektromos hálózatról táplálhatóan lehessen kihelyezni hanem próbálunk például napelem vagy egyébb energiaforrásokkal dolgozva szigetüzemmódú eszközöket létrehozni amik gyakorlatilag függetlenítik függetlenül tudnak működni a az energiahálózattal ezzel nem ezzel sem terhelve ugye a meglévő hálózatokat és akkor picit nézzünk gyakorlati példát is erre ugye nagyon-nagyon sok irányba elindítottuk itt most a gondolkodást kat de visszatérve a hazai településekre hogyha megkeres titeket egy hazai önkormányzat azzal hogy szeretne előrelépni a digitalizáció terén a település digitalizációban akkor mi lenne az az első néhány lépés amit tanácsolnátok neki akár a tervezés tekintetében akár pedig a gyakorlati megvalósításban hát azt nagyon szeretjük ha bejönnek hozzánk és a bemutató termünkben egy kicsit körbenéznek hogy mi minden mi mindenen dolgoztunk hiszen több mint 180 különböző fejlesztésen dolgoztunk az elmúlt 15 évben ennek sok része fiókban van vagy vagy már elvetett gondolat vagy esetleg a technológia túlhaladta de hogy azt mondjuk egy csak egy gyors példát tudjak mondani arra hogy a technikai fejlődés milyen úton jár az azt tudom mondani hogy példá az első gépünkben egy ipari mon is már egy ipari számítógépet használtunk de ez körülbelül egy bőrönd méretű volt ma ugyanez a teljesítményt egy körülbelül eg úgy tudnám mondani méretben hogy egy cigar ás doboz méretű számítógépben is elfér tehát követjük azt a a a technológiának azt a fejlődését ami a hardwerelemekben nyilvánul meg de szoftveresen is ugye ennek utána kell mennünk de igazából az is nagyon fontos hogy hogy egyre egyre nagyobb az igény a valódi felhasználói igény és én azt gondolom hogy az önkormányzatoknak ezt kell felismernie hogy ne ne gondolja azt hogy a a lakói nem értenek hozzá esetleg hogy a nyugdíjas ok nem használnak technikai eszközöket ezt ezt túl kell haladni ezt a gondolatot azt kell azt kell az önkormányzatoknak szerintem igazából figyelembe vennie hogy hogy ez az igény egyre nagyobb és már ma is valós létező tehát ahol nekem egy kis vidéki házamban ott a faluban a nyugdíjas klub social medéia csatornákon keresztül tartja a kapcsolatot és nagyon is aktívak és egymásnak szerveznek ilyen oktató tanfolyamokat és egyáltalán nincs nincsenek lemaradva tehát hogy hogy nem kell nem kell visszafogni ezt az egészet igen és előremutatóan kell gondolkodni az egészben tehát hogy visszatérjek hogy bejönnek hozzánk megnézzük hogy miféle fejlő fejlesztéseink vannak technikai eszközeink és és ők maguk akkor akkor akkor fog fognak rájönni hogy ó hát ilyen is van hát pont ilyet keresnénk vagy vagy vagy vagy mennyire jó lenne már látják is azt a helyszínt ők maguk előtt hogy hol hol lenne jó egy ilyen esetleg egy ilyen informá ós központ a a a településükön ami ami be tudja mutatni a a egyrészt a turistáknak a település szolgáltatásait akár a mondjuk a az ét a település éttermeit színházait uszodáját satöbbit és de nem csak a turistáknak hanem a helyi lakosoknak is ez egy nagyon komoly szolgáltatást nyújthat és ez kiegészítve egy applikációval mer mi ezt szoktuk javasolni ami amiben ezeknek a a foglalás át a a a helyi közlekedési eszközöknek a menetrendjét élő élő c élő információval tudják a a a lakosoknak a a rendelkezésére bocsátani ami egy csomó felesleges kört ezáltal pedig egy csomó felesleges környezetterhelést spórol meg gyakorlatilag ugye alapvetően a települési applikációk azt gondolom hogy nem ismeretlenek azért már sok hazai település számára sem abban az esetben hogyha egy település már rendelkezik ilyen applikációval akkor is tudtok együtt dolgozni velük akkor is tudjátok ezt alkalmazni min min próbálunk nagyon nyitottan viselkedni mások más cégekkel vannak amikor ez ebben ellenkezésbe ütközünk de kifejezetten moduláris eszközöket hoztunk mindig is létre és és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Sensomedia Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Sensomedia Zrt.”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Sensomedia Zrt.”?

A podcastsorozat ezen részében az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) bemutatja a fenntarthatósági célokat támogató hazai innovatív vállalkozásokat. Vendégként Ránky Ernő, a Sensomedia Zrt. társalapítója mesél a cég 15 éves múltjáról, a digital signage… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Sensomedia Zrt.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ránky Ernő.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Sensomedia Zrt.”?

Fő témái: fenntarthatóság, hazai vállalkozások, innovatív vállalkozások, digital signage.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Sensomedia Zrt.”?

Megjelenés: 2025. 08. 14.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-sensomedia-zrt-9b864012

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből