Élhető Települések Országos Szövetsége
ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SolverEnergy Kft.
· PT16M55SÖsszefoglaló
A 2024 október 10-én elindult Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) célja, hogy platformot biztosítson a települési önkormányzatoknak a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztására. A szövetség innovatív hazai vállalkozásokat is tagjai között köszönt, hogy elősegítsék a…
Röviden
- Műsor
- Élhető Települések Országos Szövetsége
- Megjelenés
- 2025. 05. 22.
- Hossz
- 17 perc
- Témák
- települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, önkormányzatok, jó gyakorlatok
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a jó gyakorlatok megosztására a tapasztalatcserére önkormányzati partnereinken kívül azonban szintén tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is a akiknek a segítségével a fenntarthatóság az élhetőség minél gyorsabban eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm a stúdióban mai beszélgető partneremet csonka attilát a solverar energy ügyvezetőjét jó napot kívánok köszönöm szépen hogy itt van velünk jó napot kívánok köszönöm szépen a meghívást érdemes talán magával a céggel és a cég történetével kezdeni mivel foglalkozik pontosan a solver energy hogy jött létre és mi a fő célkitűzése a társaságunk immáron 11 év óta energetikai szakértői szolgáltatásokat nyújt mérnökirodai keretekben jellemzően nagyvállalatok és önkormányzatok nagyobb szervezetek számára ja akkor amikor azt mondjuk hogy élhető települések illetve fenntartható városok akkor jogosan merül fel a kérdés hogy mit jelent ez mit jelent ez az ön számára a fenntartható városoknak ugye van egy közismert az ens által még 1987 hétben meghatározott definíciója amit hogyha pontosan idéznék akkor az úgy szól hogy úgy teljesítjük a jelen igényeit hogy közben gondoskodunk róla hogy a jövőbeni generációk is kielégíthessék a majdan a saját szükségleteiket nyilván ezen definíciónak a kifejtésében rejlik az hogy mi magunk a társadalom egyénei hogyan gondolkodunk erről lényegében ez azt jelenti számunkra hogy olyan településeket hozunk létre és üzemeltetünk amelyek a erőforrások felelősségteljes felhasználásával a környezet erodálása nélkül működnek így nem veszélyeztetik a jövő generációk szükségleteit de közben nem mondanak le a gazdasági fejlődés a társadalmi esélyegyenlőség és az igazságosság igényeiről és hogyha ezt a definíciót ami azt gondolom valóban egy jól ismert és jól körülhatárolt definíciója a fenntarthatóságnak és a fenntartható településeknek is picit megpróbáljuk az energetika szektorára átfordítani akkor mi az amit elmondhatunk főként magyarország vonatkozásában az elmúlt időszakról melyek azok a kihívások nehézségek vagy jellemzők amelyekkel körülírhatjuk a hazai energetikai szektort egyrészt sok szakértő kolléga szerint ez a definíció hiszen 1987-es már talán nem is így lenne helyes sokak szerint ez a fajta megközelítés ez nagyon beszűkíti a lehetőségeinket hogy egyszerre fejlődjünk mint társadalmilag mint gazdaságilag és közben a javainkra is vigyázzunk [Zene] legtöbben ma már úgy is gondolkodnak erről hogy elsősorban a környezeti lehetőségeinknek kell meghatározni a a gazdasági és a társadalmi fejlődésünknek a lehetőségeit most magyarország de így az egész európai régió is egy rendkívül turbulens energetikai rendszerben működik hiszen nagyon gyorsan változnak körülöttünk módszerek technológiák vélemények így aztán ez a fajta gondolkodás elemei azok megjelennek ugyan a hétköznapjainkban de úgy v hogy még nem váltak igazán a sajátunkká nem érezzük még ennek a a a pontos értelmét nem tudjuk hova tenni ezt tehát nagyon sok erőfeszítést tesznek a közösségek hogy ebbe az irányba haladjanak de még ezek az erőfeszítések nem elégségesek nem álltak össze egységessé nem álltak össze egy egyértelmű jövőképé és hát ugye akkor amikor arról beszélünk hogy energetika az energia felhasználása energiafogyasztás akkor én azt gondolom hogy azért érdemes csoportosítani hogy kik is azok a a célcsoportok akiknek a tekintetében erről beszélünk ugye én azt gondolom hogy egyfölől beszélünk az egyénről hiszen napi szinten mi magunk is használjuk fogyasztjuk az energiát másrészt viszont mint élhető települések országos szövetsége nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közösségeket a közösségekben rejlő lehetőségeket vagy éppen kihívásokat a solver energy hogyan segít az egyik vagy éppen a másik csop a mi üzleti politikánk vagy az üzleti tevékenységünkben nem illeszkedik bele közvetlenül az egyéni törekvéseknek a támogatása tehát ahogy említettem elsősorban nagyválalatokkal nagyobb szervezetekkel foglalkozunk ez nem jelenti azt hogy az egyéni törekvések bennünket nem érdekelnek mert úgy véljük hogy egyén illetve a a a közösség az egyénekből állt hát a közösségeken keresztül közvetve a mi munkánk is természetesen hatással van és lehet is az egyénekre vagy akkor amikor itt üök önnel ebben a stúdióban és energetikáról beszélgetünk akkor ezt remélhetőleg egyének fogják majd hallgatni és talán hallanak benne számukra használható elemeket is és hát ha már azt gondolom hogy a szemléletformálás is azt gondolom részben burkoltan részben célzottan szóba került az elmúlt gondolatokban mi lehet talán az a kulcstényező amire rá kell ébrednünk akkor amikor a tudatos fenntartható energiafogyasztásra gondolunk nagyon sok vélemény jelenik meg ebben úgyhogy én én inkább a sajátomat tolmácsolom az ön kérdésére én elsősorban azt tartanám fontosnak hogy az energiafelhasználás vagy általában a javaink felhasználásának a mérséklése hozhatna jobb eredményt a pusztán a mainstream gondolkodásban megjelenő állandóan a megújuló energiát emlegető módszerek helyett tehát önmagában az hogy néhány napelemet fölteszünk a háztetőnkre ezzel még nagyon keveset tettünk a környezetünkért sőt adott esetben még az is lehet hogy ártunk vele a hát én elsősorban az energiahatékonyságnak a a szerepét tartom fontosabbnak mind az egyén mind a közösségek szintjén hiszen ha egy mondjuk vegyünk egy lakásnak a ha most az egyénekről beszélünk vegyünk egy lakást vagy egy háznak az energetikai felújítását ugye az első törekvésünk az hogy csökkentsük az energia felhasználását hőszigeteléssel új nyílászárókkal a a lámpatesteknek a kicserélésével és csak a következő lépés az hogy megtervezzük az ehhez a csökkentett energiafogyasztáshoz tartozó energiatermelő rendszereinket tehát ez a normális megközelítés tehát először az energiahatékonyságról kell gondoskodnunk és csak utána beszélhetünk arról hogy az így megmaradt igényeinket miből és hogyan akarjuk kielégíteni ugye itt szóba került hogy bár az egyén közv lenül kevésbé cél közönség a solver energy számára de nyilván közvetetten abszolút és ugyanúgy beszélhetünk közösségekről mint akár önkormányzatok akár vállalatok cégek nyilván itt azt gondolom hogy azért a mostanában egyre elterjedtebb esg-ről is érdemes szót ejteni olyan tekintetben hogy mennyiben befolyásolja vajon ez egy vállalatnak a tudatosságát mégis a főkérdésem az lenne hogy hogyan tudunk eligazodni és hogyan tud az önök ügyfel köre eligazodni abban a rengeteg szabályban változásban különböző kiírásokban lehetőségekben ami itt az elmúlt években gyakorlatilag napi szinten azt gondolom hogy megtalálja a fogyasztókat így vagy úgy hogyan tudnak ebben segíteni nekik hát természetesen a az olyan mérnökirodák szakértő szervezetek vagy akár szakértő civil szervezetek feladata hogy ezeket a a a szabályozói nagyon gyorsan változó szabályozói környezetben eligazodjon és segítse például a az önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusait tehát erre viszonylag egyszerű választ tudok adni hogy a azok a szereplők akik a magukat energetikai tanácsadóként szakértőként pozicionálják az ő felelősségük és a feladatuk is egyben remélhetőleg ezt a többségük felelősen teszi és nem csak az üzleti szempontokat mérlegeli tehát az ő felelősségük is a szerepük hogy ebben eligazodjanak és ezt a tudást ezt közvetítsék például az önkormányzati döntéshozók fele például különféle energetikai jelentések auditok fejlesztési tervek mentén picit én visszatérnék a helyi közösségekre részben mint önkormányzatok részben mint közösségek és egyének közege milyen szerepet tud vállalni ön szerint egy településvezető egy önkormányzat akár szemléletformálási akár gyakorlati energiahatékonysági tevékenységek révén nagyon is sokat én úgy vélem hogy nagyon sok lehetősége van egy településvezetőnek és itt most ne csak a az aktuális polgármesterre vagy jegyzőre gondoljunk hanem a képviselőtestületre vagy a a település vezető önkormányzat vezető munkatársaira azért mondom hogy nagyon is sokat mert ez a kérdés sok esetben leegyszerűsödik arra hogy van-e éppen aktuális elérhető európai uniós támogatás vagy nincsen de ezenkívül ugye a mostani időszakban ebben azért szűkösség van de ettől függetlenül a nagyon sok más lehetősége van én úgy vélem hogy az energia hatékonyságot azt nem pusztán pénzügyi befektetésekkel megtömött projektekkel lehet elősegíteni hanem a tudatos magatartással ebben lehet bőven szerepe az önkormányzatoknak hiszen bevonhatja azokat a civil kezdeményezéseket amelyek léteznek uniós támogatás nélkül bevonhatja az egyéneket és a döntéshozatali mechanizmusaiba ez azért fontos mert mert fontos hogy egy társadalom a az egyes döntések akár hátterét megértse megismerje és azokkal egyetértésben tudjon működni sokkal könnyebb bevezetni egy a korábbi megszokott módszereket megváltoztató intézkedést abban a döntésben mások is elmondhatják véleményüket megvitathatják ezt az önkormányzattal ezenkívül arra is van lehet őség hogy nem csak a döntéshozatali folyamatokba vonjuk be az egyéneket hanem akár a finanszírozásba is hiszen láttam már ilyen kezdeményezéseket ahol igyekeznek olyan pénzügyi alapokat létrehozni amiben az egyén akár hozam reményében elhelyezheti a megtakarításait iss és ezeket a forrásokat az önkormányzat fel tudja okosan használni a település energetikai rendszereinek a fejlesztésére ugye a tudáshiánya a képzett munkaerő hiánya egyrészt általános itt magyarországon is ma már nem attól kell félnünk többnyire hogy hogy nincs hol dolgoznunk bár vannak települések kétségtelenül ahol ez még továbbra is sajnos probléma de a nagyobb városokban főleg az iparosított területeken inkább a képzett munkaerő hiánya jelenti a problémát most ez a képzett munkaerő hiány ez ez megjelenik nyilvánvalóan az önkormányzatokban is tehát az is egy lehetőség az önkormányzatok előtt hogy a ezt a tudást ezt még a pénzügyi források megléte előtt összeszedi begyűjti akár forprit szervezetektől akár civil szervezetektől tehát felkészül egy olyan helyzetre amikor a forrása már rendelkezésre állnak bocsánat és még egyet akartam volna mondani amit nagyon fontosnak tartok és akkor ezt a témát utána már nem akarom tovább bővíteni de fontosnak tartanám ebben a kérdésben a társadalmi konszenzust nagyon sok területen nincs konszenzus a társadalmunkban de muszáj konszenzust találnunk abban hogy hogyan képzeljük el a jövőnket és picit gyakorlati oldalról azok után hogy végigmentünk azon hogy mit tehetnek az önkormányzatok nézzük meg hogy a gyakorlatban ez hogy néz ki hogyha önöket megkeresi egy önkormányzat akkor nézzük meg azokat a lépéseket hogy lépésről lépésre miben tudnak nekik segíteni értem ugye az az első nyilvánvaló lépés az hogy hogy pontosan meg kell értenünk hogy mi az a probléma ami miatt megkeresnek sokszor megkeresnek egy egy kész tenderrel bennünket amiben felkérnek arra hogy ajánlattétellel vegyünk részt ugyanakkor úgy látjuk hogy nem jól ragadta meg az önkormányzat a a problémát van talán egy félelem vagy talán egy szokásjog ami miatt rögtön egy tenderkiírással kezdik a kapcsolatfelvételt én azt gondolom hogy inkább célszerűbb lenne először meghívni azokat a szereplőket egy egy kötetlen vitára akiket majd a későbbiekben meg akarnak hívni egy tenderre legyen az egy szakmai vagy akár egy befektetési ügylet tehát a az első lépés mindenképpen a pontos célok a probléma megértése és ementén a célok definiálása ebben mi tudunk segíteni és nyilvánvalóan ez egy ez egy kötetlen mindenféle kötelezettségmentes beszélgetést jelent aztán ha megvannak a célok akkor részt tudunk venni a azokhoz a célokhoz vezető els lépésnek a az pedig az energiaaudit az alapállapotnak a a felvételében nagyon sokféle energiaaudit létezik de mindegyik energiaauditban valahol az egyik legfontosabb lépés az alapállapot pontos megértése az adatoknak a rögzítése tudunk segíteni az önkormányzatoknak egyébként a a forráskeresésben tehát ha éppen valamilyenfajta hazai vagy európai uniós vagy közleten hozzáférésű európai uniós forrást keresnek akkor az ehhez kapcsolódó szakmaanyagoknak az elkészítésében bizonyos esetekben magában a kivitelezési folyamatokban is tudunk segíteni én kívánom hogy az élhető települések országos szövetsége keretében minél több hazai önkormányzathoz jussunk el közösen és segítsük őket egy élhetőbb település és egy energiahatékonyabb és fenntartható település létrehozásában nagyon szépen köszönöm hogy itt volt és tudtunk ma ezekről beszélgetni legyen így és köszönöm szépen a beszélgetést nektek pedig köszönöm hogy ma is velem tartottatok tegyetek így legközelebb is amikor még több új izgalmas innovatív megoldással ismerkedhettek meg sziasztok élhető települések országos szövetsége
Említett entitások
Témák
Szervezetek, cégek
- Élhető Települések Országos Szövetsége
- SolverEnergy Kft.
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SolverEnergy Kft.”
Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SolverEnergy Kft.”?
A 2024 október 10-én elindult Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) célja, hogy platformot biztosítson a települési önkormányzatoknak a jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztására. A szövetség innovatív hazai vállalkozásokat is tagjai között köszönt, hogy elősegítsék a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 22..
Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SolverEnergy Kft.”?
Fő témái: települési fenntarthatóság, hazai vállalkozások, önkormányzatok, jó gyakorlatok.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SolverEnergy Kft.”?
Megjelenés: 2025. 05. 22.. Hossz: 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-solverenergy-k-89d3d3b5
Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Öko-Tengely Egyesület
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastja a települési fenntarthatóságról szól, különös tekintettel a komposztálásra és az Öko-Tengely Egyesület munkájára. Herczeg Richá…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcast-sorozatának ezen epizódja a hazai, értékalapú vállalkozásokkal való együttműködésre fókuszál, amelyek a fenntarthatóságot és az é…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.
A podcastsorozat legújabb epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ளுக்கும்) bemutatja a Technofalt Kft.-t, egy magyar tulajdonú vállalatot, amely modern, évszakfügg…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Schréder Magyarország Zrt.
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastjében Tóth Zoltán, a Schréder Magyarország Zrt. projektmenedzsere arról beszél, hogy a hazai, innovatív cégek hogyan segítik a fen…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing
Az Élhető Települések Országos Szövetsége (étosz) podcast sorozatának ezen epizódja a Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban témakört járja körül. A vendég Nagy Lászl…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco
A podcast sorozat új epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) bemutatja a hazai, innovatív vállalkozásokat, melyek a fenntarthatóságot és zöld technológiákat…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International
A Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban című epizódban Hollós Illés, a Raven and Partners International ügyvezető tulajdonosa beszélget Lilla műsorvezetővel. Az adás…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - MISSZIÓ 2050
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastjának legújabb epizódjában Szalóczy Zsolt fizikus a Misszió 2050 kezdeményezést mutatja be. A beszélgetés a tudomány szerepét vizs…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - HARD Távfelügyeleti Kft.
Vácz Kamilla, a HARD Távfelügyeleti Kft. munkatársa a cég tűz- és vagyonvédelmi szolgáltatásairól, valamint prevenciós és oktatási programjairól beszél. Szó esik a Raschburg-módsz…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin
A mai adásban a Klarwin Magyarország Kft. innovatív fenntarthatósági megoldásait ismerhetik meg a hallgatók. Horváth Erika, a cég ügyvezetője ismerteti a Körforgásos gazdaságot és…