Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SynerinSoft

· PT31M48S

Összefoglaló

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódja a hazai vállalkozások és a települési fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja. A SynerinSoft Kft. ügyvezetője, Kiss Viktor ismerteti a cég informatikai szolgáltatásait, beleértve a kiberbiztonságot…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 01. 30.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Kiss Viktor
Témák
települési fenntarthatóság, informatikai szolgáltatások, kiberbiztonság, hazai vállalkozások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot teremtsen a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatcserére a jó gyakorlatok megosztására önkormányzati partnereink mellett azonban tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akik segítségével a tarthatóság az élhetőség minél hamarabb eljuthat a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm a stúdióban kis viktort a serinop ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívást szervbusz léla én köszönöm a meghívást kezdjük az elejéről kik vagytok milyen célkitűzéssel láttatok neki munkátoknak és hogy kell elképzelni a mindennapi tevékenységeteket a mi tulajdonképpen a sinerinoft kft vagyunk a egy kis vállalkozás itt magyarországon ami informatikai szolgáltatásokkal foglalkozik ezen belül is kiemelt szerepe van a kiberbiztonságnak az informatikai rendszergazdai szolgáltatásoknak és a szoftverfejlesztésnek ezen belül lavírozunk és keressük az utunkat itthon és hogyha meg kéne határozni kicsit részletekben hogy mivel is foglalkoztok pontosan hogy kell ezt elképzelni egy laikusnak mik azok a az irányok ami lefedi mindennapi tevékenységeteket akkor ebben hogyan kalauzolnál el minket ugye ahogy említettem tulajdonképpen három divíziónk van a rendszerüzemeltetés a kiberbiztonság és a szoftver fejlesztés mind a három divízióra külön kis csapatunk működik a kiberbiztonsági divíziónk elsősorban azzal foglalkozik hogy vállalatoknak cégeknek vagy akár ilyen szempontból állami szereplőknek oktatást támogatást nyújtson erősítse azt a kiberbiztonsági szemléletet amivel könnyebben meg tudják védeni magukat ezek a szereplők illetve természetesen segítünk ezeknek a rendszereknek a napra készen tartásába felkonfigurálásába jó tanácsokba mindenbe amibe szüksége van ránk az ügyfélnek a szoftveres lábunk az már egy kicsit másképpen működik ott szoftverfejlesztő kollégáink tulajdonképpen ét nappal látéve programoznak és a legújabb innovatív megoldásokat kódolják az ügyfeleink számára és hát talán felmerülhet többekben a kérdés akik nézik hallgatják most ezt a beszélgetést hogy hogyan is kötődtökti a fenntarthatósághoz mint célkitűzéshez mik azok az innovatív technológiák amely miatt azt mondhatjuk hogy egy olyan cég mint a tiétek alapvetően kulcsfontosságú lehet akár itt magyarországon is a fenntarthatósági átállásban nagyon izgalmas kérdés több szerencsére több olyan technológián is dolgozunk most ami nem csak a vállalkozásoknak teheti hatékonyabbá a működését de körny ezet tudatosabbá is tudja tenni a működésüket és ez a kettő kéz a kézben jár tehát nagyon sokan megijednek ettől a kérdéstől vagy ettől a ettől az egész környezettudatossági felvetéstől mert azt hiszik hogy ha környezettudatosak akarunk lenni akkor az több pénzbe kerül nem pedig úgy gondolkodnak hogyha környezettudatosak akarunk lenni akkor lehet hogy hatékonyabbak is tudunk lenni pénzt is tudunk spórolni és még a környezetünkre meg a kis mikrokultúránkra mikroklímánkra is jobban tudunk odafigyelni hát igen ugye alapvető azt gondolom hogy ez abból ered hogy amikor maga a környezettudatos szemlélet a fenntartható szemlélet legelőször megvetette a lebet akkor ugye mindenki hirtelen afelé irányult hogy jó hát akkor biztos hogy ez költségesebb lesz drágább lesz nagyobb teher lesz ahelyett hogy nyilván egy hosszút távú gondolkodásban látták volna a jövőt úgyhogy reméljük hogy akkor a akár a ti tevékenységetek is tud ezen változtatni én nagyon bízom bennem az egyik ilyen konkrét termék vagy iparág amin dolgozunk az például az ipari minőségbiztosítás ipari automatizáció itt különböző szenzorokkal ai technológiákkal szeretnénk előre kimutatni azt vagy megvizsgálni a különböző folyamatokat hogy hol van minőségromlás vagy minőségi elakadás bármilyen probléma egy-egy üzemben gyártósoron gondoljunk itt akár a nehéziparra akár az élelmiszeriparra ez egy kifejezetten olyan technológia amit hogyha bevezet egy vállalat akkor nem csak hatékonyabbá tudja tenni a saját működését mert előbb derülnek ki a hibák előbb vannak megfogva a minőségi problémák de ugye köszönhetően annak hogy ezek a hibák minőségi problémák nem kerülnek nem mennek végig a teljes gyártási életcikluson akár nem kerülnek el az ügyfélhez sem ezzel sokkal kevesebb hulladékot termelünk sokkal kevesebb áramot energiát vizet gázt erőforrást fogyasztunk hogy ezeket a hulladékokat újra feldolgozzuk visszategyük visszaszállítsuk beolvasszuk és a többi és a többi tehát ez kifejezetten pont egy olyan technológia ami egyszer környezettudatos és egyszerre tudja a cégek hatékonyságát növelni ugye itt is azt gondolom hogy az a fajta szemléletváltás jön be hogy nem feltétlen a a végén kell keresni a fenntartható megoldásokat akkor amikor kifejezetten a hulladékcsökkentésről az energiafogyasztás csökkentéséről beszélünk hanem magában az úgynevezett fájdalompontok felkutatásakor abszolút teljesen egyetértek tehát ha már ott van a nyakam monké jack szemét azzal már nem tudok mit kezdeni hogy kevesebb legyen meg kell fogni ezt az egész problémát rögtön az elején a forrásánál hogy ne is keletkezzen lehetőleg ennyi hulladék vagy ennyi selejtes termék vagy beszéljünk itt bármilyen egyéb dologról és azt gondolom hogy azért a a ti világotok amiben dolgoztok azért egy kellően újkeletű és innovatív terület mennyire tapasztaljátok a a nyitottságot most maradjunk első körben a vállalati ügyfeleknél az ő részükről mennyire értik azt hogy miért van szükség mindarra amit it az előbb vázoltál én úgy gondolom hogy továbbra is kulcs az hogy itt két értékajánlatot kössünk össze mert a hatékonyságnövelést azt mindenki szereti de mindenki elkezdi megmérni hogy akkor pontosan ez hány százalék hogy megy mennyiért megy mi újság a környezettudatosság is egyre fontosabb a cégeknél én azt tapasztalom de még sokszor hiányzik mögüle az extra értékajánlat hogy jó jó értem hogy zöldebb lesz meg meg szebb lesz meg boldogabbak tőle az embereim de hát ettől még a cég az nem megy jobban a befektetőknek nem tudok miről beszámolni nem bizt hogy ez még elég még de ugye hogyha belegondolunk hogy azért most itt a ugye csodálatos betűkbinációkat sorakoztathatunk egymás után többek között az esg ugye ami a vállalatok fenntarthatósági átállását támogató szabályozási rendszer azért az én véleményem szerint legalábbis ez biztos hogy hozzájáró majd ahhoz hogy valóban akár egy befektetői csoportnak akár gyakorlatilag a ha úgy tszik a kockás papíron kimutatható legyen hogy mitől is éri meg fenntarthatónak lenni egy vállalatnak teljesen egyetértek mi is esg szemléletben éljük az életünket fejlesztjük a termékeinket vagy csak vezetem én ezt a kis sininerin softot a ahogy te is mondtad az esg egy kifejezetten jó vagy vagy akár követendő példa is lehet jól materializálható ezen keresztül az hogy hogy tegyünk egyszerre a gazdaságért egyszerre a zöldebb dolgokért és egyszerre a kis mikrokörnyezetünkért hiszen az esg-nek nem csak az a célja hogy te környezettudatosabb vagy zöldebb legyél hanem az is hogy ugye van benne egy ilyen governance és society láb is hogy maguk a munkavállalók maguk a dolgozók maguk a környezetedben lévő szereplők azok hatékonyabbak legyenek jobban éljenek jobb ez egy ilyen pontyala de jobb kedvűek legyenek a hétköznapokban mert mégis csak az számít hogy hogy azok az emberek akikkel együtt dolgozol azok jól érezzék magukat igen csak én azt gondolom hogy jelenleg még az egész esg világ az elég egész vállalati fenntarthatóság világa az egy egy ilyen nagyon kis zárt buborék amiben a a benne élő benne dolgozók beleértve magunkat is nyilván már eltájékozódnak és és tudjuk hogy mit miért érdemes csinálni vagy mit miért érdemes tanácsolni egy-egy vállalatnak de én nagyon gyakran azt tapasztalom vállalati ügyfeleknél hogy alapvetően azért nekik még ez egy picit testidegen ti hogyan tudjátok őket tájékoztatni segíteni abban hogy hogy a napvégén lássák az összefüggéseket amiről most itt te is beszéltél nagyon fontos lába úgy gondolom ennek a ez az üzleti nyelven üzleti tanácsodás vagy üzleti konzultáció de talán sokkal egyszerűbb ezt egy egy oktatásnak nevezni vagy vízióformálásnak ahol egyeztetjük azt hogy mi a cégnek a jövőbeli terve mik milyen célokat szeretne elérni és megpróbáljuk nekik megmutatni azt hogy az esg mentén ezt hogy lehet egyszerre elérni és környezettudatosabbnak is lenni megpróbáljuk nekik meg megmutatni azt akár a saját példánkon keresztül hogy kiindulva mondjuk a mi cégünk környezetéből meg a mi technológiai megoldásunkból hogy tudja bevezetni ezt az egy-egy megoldást amitől ebben az esg-ben lévő három láb mondjuk teljesül gondolok itt visszakanyarodva akár azokra az ipari megoldásokra amikről előbb beszéltünk hát ugye eddig alapvetően a vállalati szférában lavíroztunk most egy picit tekintsünk ki és ugye az élhető telep tések országos szövetsége tagjaként nektek is kifejezetten fontos célpontotok a hazai települési önkormányzatok mennyiben másabb ennek a területnek a percepciója az önkormányzatoknál egy kiselepülés vezetője vagy akár egy kerületi önkormányzati vezető számára hogyan tudnád megfogalmazni azt hogy miért fontos egyáltalán ezzel foglalkozni szeretnénk minél több embert elérni és úgy gondolom hogy a település vezetőknek nagyon nagy szerepe van abban hogy ha ők ebben a szemléletformálásban partnerek vagy ebben a vízióban partnerek hogy élhetőbbé tegyük a környezetünket akkor rajtuk keresztül el tudjuk érni a a település lakosságának akár egy nagyobb részét is talán az első lépés itt ugyanazok az előadások oktatások amiket mi nagyon szívesen megtartunk már most is mint első lépés akár önkormányzati szereplőknek akár vállalati ügyfeleknek én azt gondolom hogy azért itt fontos egy distinkciót tenni hogy az önkormányzatok mint platform szerepelnek ebben a konstrukcióban ugye ahogy most te is mondtad hogy ezáltal gyakorlatilag a település lakosságához szólnátok mint lakossági ügyfelek mint egyének mint tudatos állampolgárok hogyha így tetszik de én azt gondolom hogy azért az önkormányzat mint entitásnak is lehet szerepe abban az értelemben hogy hogyha településditalizációról beszélünk hogyha az önkormányzatok digitális átállásáról beszél éélünk akár a fenntarthatóság keretében belül is akkor én azt gondolom hogy azért nagyon más szinten mozgunk mint mondjuk amikor nagyvállalati ügyfelekről beszélünk hiszen ismerve a hazai települési infrastruktúrát azt gondolom hogy picitalá máshonnan érdemes megfogni azt hogy hogy mi az ami egy önkormányzat életében még egyáltalán az első lépés lehet egy ilyen digitális átállás felé nyilván itt is vannak különbségek van aki már előremutatóbb technológiák alkalmazvan aki már régebb óta elkötelezett de hogyha általánosságban a településvezetőkhöz kellene most szólnod a lakossági bevonást leszámítva akkor mire hívnád fel a figyelmüket én mindenképpen ezt két-három lépésre osztanám először van az a fajta digitalizáció és digitális átállás amit te is említettél az előbb ez ennek például az első apró lépése lehet hogy minél kevesebb papírt vagy minél kevesebb papíralapú gyakorlatilag megoldást alkalmazzunk és próbáljunk digitális megoldásokat vagy akár felhőalapú megoldásokat használni a második lépés ez mindenféleképpen mondjuk például egy kiberbiztonsági vagy egy kiberszempontú továbbképzés oktatás gyakorlatilag felkészítve a település vezetőket arra meg a település vezetésben segítő egyéb munkatársakat hogy az a digitális világ amivel megismertetjük őket az milyen ves élyeket is hordoz magával és erre felkészülten álljanak ott amikor ezzel szembesülnek nehogy az legyen hogy bevezetjük őket ebbe a digitális világba őket itt valamilyen sérelem éri megijednek ettől az egész digitális transzformációtól meg ettől a gondolkodásmódváltástól és és inkább inkább meghátrálnak és igen azért azt gondolom itt a akár a közös tapasztalatokból kiindulva is hogy ez egy egy elég ismerős probléma hogy amikor digitalizációról beszélünk akkor hirtelen itt azt vizionalizáljuk hogy itt mindenféle robotok fognak minket körülvenni és nem tudom matrixhoz hasonló jelenetek fognak a településen történni hogyan tudnánk megnyugtatni a a minket hallgatókat és nézőket hogy hogy azért itt nem erről van szó én mindig azt szoktam mondani hogy ezek ezek ezek eszközök tehát ezek ugyanolyan eszközök a kezünkben mint a villáskulcs vagy a fakanál vagy bármilyen más eszköz amit a hétköznapjaink során használunk a ha ha kiismerjük ezeket az eszközöket és úgy érezzük hogy mi irányítjuk ezeket az eszközöket és nem ők irányítanak minket ebben a digitális térben akkor akkor nagy magabiztossággal fogunk támaszkodni arra és és így hátradőlünk mint a kényelmes kanapénkban otthon hogy de jó mert ez a technológia az engem segíteni tud nem pedig elveszi a munkámat meg meg jaj akkor itt itt itt itt egy olyan új világ jön amit én nem ismerek nem látok át inkább ne is kezdjünk bele mert akkor mi lesz itt összedől a kis településünk vagy vagy mi egy más és azt gondolom hogy egy kérdésre mindenképpen célszerű rátérni akkor amikor az önkormányzati ügyfelekről vagy az önkormányzati partnerekről beszélgetünk nevezetesen hogy azért ismerve a hazai települési önkormányzatok finanszírozási kérdéseit elő szokott fordulni azt gondolom hogy a találkozók első néhány mondata között hogy nem biztos hogy ez prioritás tud lenni egy település számára te ezt hogyan cáfolnád meg miért fontos hogy ez a itások sorában elölálljon miért fontos az hogy mindenképpen allokálva legyen erre forrás vagy tudsz-e olyan egyébként kisegítő forráslehetőségeket a településvezetők számára ami tudja őket abban segíteni hogy napirendre tudják venni ezt a kérdést hát az egyik legfontosabb kérdés hogy hogy miért szánjunk egyáltalán erre forrást mert hogyha megvan bennünk az elhatározás hogy ez fontos hogy felismerjük hogy ez fontos akkor utána könnyebben keressük mi is azokat a lehetőség eket máár most itt egy kicsit belebújva a településvezetők szerepébe hogy hogy honnan is szerezzünk erre forrást akár hazai pályázati…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • SynerinSoft Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SynerinSoft”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SynerinSoft”?

Az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) podcastjének ezen epizódja a hazai vállalkozások és a települési fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja. A SynerinSoft Kft. ügyvezetője, Kiss Viktor ismerteti a cég informatikai szolgáltatásait, beleértve a kiberbiztonságot… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SynerinSoft”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kiss Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SynerinSoft”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, informatikai szolgáltatások, kiberbiztonság, hazai vállalkozások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - SynerinSoft”?

Megjelenés: 2025. 01. 30.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-synerinsoft-737cd18d

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből