Élhető Települések Országos Szövetsége

ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Wenerate

· PT31M48S

Összefoglaló

2024. október 10-én elindult az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ), amely platformot biztosít a hazai önkormányzatoknak tapasztalatcserére és jó gyakorlatok megosztására. A szövetség tagjai között innovatív hazai vállalkozások is vannak, melyek segítik a…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2025. 05. 15.
Hossz
32 perc
Témák
települési fenntarthatóság, önkormányzatok, hazai vállalkozások, jó gyakorlatok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

élhető települések országos szövetsége 2024 október 10-én hivatalosan is elindult az élhető települések országos szövetsége a szövetség célja hogy platformot biztosítson a hazai települési önkormányzatok számára a tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megosztására önkormányzati partnereink mellett azonban tagjaink között köszöntjük azokat a hazai innovatív vállalkozásokat is akiknek segítségével a fenntarthatóság az élhetőség még gyorsabban tud majd eljutni a hazai településekre sok szeretettel köszöntöm mai beszélgetésünkön a stúdióban havas mrtont a venerate ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szia én is üdvözlök mindenkit mesélj egy kicsit magatokról mi volt a cégalapítás akkor a fő célkitűzés és hogyan segítitek a településeket a fenntarthatóság útján mi egy digitális platformot hoztunk létre egy olyan szoftverrel indultunk el ami a mind a vállalatokat mind az önkor ázatokat abban segíti hogy az energetikai adataikat azokat egy helyen tudják kezelni átláthatóak legyenek és ezáltal hogy átláthatóak szoftveren belül olyan döntés előkészítő információkhoz jussanak hozzá amiből egyértelmű energiamegtakarítás keletkezik számukra ez azt jelenti hogy minden adatot egy helyre gyűjtünk hogy beleért az összes közműadatot tehát villany gáz áram ezen túlmenően a akár biomassza tartályos gáz tehát mindent amit akár egy településen is használhatnak sok adatot automatikusan átveszünk vagy közvetlenül a mérőkből de nem csak ezekre terjed ki tehát a hagyományos energiaadat gyűjtőrendszereken olyan szempontból megyünk túl hogy mi szenzoros adatokat is fogadunk akár hőmérséklet akár mondjuk egy kompresszor esetében a nyomás áramlásmérők almérők tehát ezeket mind be tudjuk egy helyre fogadni és ezeket olyan módon jelenítjük meg nekik és olyan elemzéseket használunk amivel valós időben észre lehet venni azokat a veszteségpontokat amik plusz energiaköltséget jelentenek és azokat a beavatkozási pontokat amivel pedig meg tudnak takarítani energiát igen itt a részletekre mindjárt visszatérünk egy picit talán lépjünk egy lépéssel hátrébb és nézzük meg önmagában hogy az elmúlt években hogyan alakult az energetikához energiakérdésekhez való hozzáállása akár vállalati szinten akár települési szinten a vezetőknek igen én 2014-ben kezdtem mer így nagyjából aktívan foglalkozni energetikával 2014-től mondjuk 201 920-ig egy olyan időszakban voltunk amikor egy nagyon alacsony energiaár jellemezte mind a vállalatokat mind pedig az önkormányzatokat is tehát évről évre arra számíthattak hogy egy alacsony energiaár fixálan tudtak szerződni és ezek relatíve alacsonyak voltak ezek az árak aztán a covid illetve majd a geopolitikai konfliktus tehát az orosz-ukrán háború az hozott ebben egy óriási változást tehát é 2022-től vagy 20-22-től elindult egy új fejezet most ahhoz kellett hozzá szokni a kedves energiafogyasztóknak hogy ezek az energiaárak ezek nem mindig kiszámíthatóan olcsóak alacsonyak sőt ezek éven belül napon belül szezonálisan elképesztő nagy határok között tudnak változni tehát valóban valamikor alacsony mondjuk hogyha az energiatőzsdét nézzük akkor a déli órákban egyébként nagyon alacsony az ár de akkor esti órákban akár annak a 10-1 k-tszerese is lehet tehát napon belül is illetve nagyon hektikusan változik tát emiatt felértékelő az energiahatékonyság szerepe amit öt nyolc éve sokáig kellett magyarázni egy döntéshozónak hogy miért fontos az energiahatékonyságba invesztálni azt most már egyáltalán nem kell tehát most már sokkal könnyebben megértik előzetes edukáció nélkül is hogy az energiahatékonyság az hogy kevesebb energiát használjunk az fontos ugye nagyon népszerűek az energiatermelőrendszerek amit amik helyben tudnak elő energiát előállítani például a napelemek ezek jók de ezektől nem lesz kevesebb az energiafogyasztás tehát mi a meneratenél elsődlegesen azért dolgozunk hogy az energiafogyasztás legyen kevesebb nyilván hogyha tudunk olyan javaslatot tenni amivel az energia előállítása helyben megtörténhet tiszta módon az nagyon jó csak az energia felhasználás csökkentés az az elsődleges ez egy óriási potenciál nem csak magyarországon máshol is a vállalatoknál is illetve a településeknél is tehát ott lakozik az épületek falai között egy hatalmas nagy potenciál amit energiahatékonyság nevezünk ugye szigeteléssel ablakcserével elérhető vagy akár a fűtésrendszer korzeresítésével elérhető ebben óriási lehetőségek vannak ugye nyilván a mondjuk a vállalatok ők a kicsit más módon működnek tehát ők a profit nagyobb profit elérése miatt ők hajlandóak akár pályázatok nélkül is egy ilyen közepesen közepesen vagy lassan megtérülő beruházásba is belevágni mint egy épületszigetelés vagy mint mondjuk egy fűtés korszerűsítés az önkormányzatoknál egy picit én mást látok tehát én még ott mindig azt látom hogy inkább a arra várnak hogy legyenek erre pályázatok kevés sajáterős beruházás van viszont az önkormányzatok beruházás nélkül is nagyon sokat tudtak megtakarítani az elmúlt időszakban azzal hogy olyan intézkedéseket hoztak amihez nem kellett beavatkozni átalakítani az épületet egyszerűen más másképp kellett használni az épületet és hát ugye az információk illetve fogalmazzunk úgy hogy az adatok és az ebből kinyerhető információk ebben meglátásom szerint nagyon sokat tudnakni így van így van így van tehát hogyha ők pontos képet kapnak arról hogy mondjuk a 23 vagy 24 fok belső hőmérséklet helyett 22 vagy 21 fok belső hőmérsékletre állnak az hát az mekkora energia megtakarítással jár az az nekik nagyon hasznos ugye mi azt látjuk hogy hogy sok esetben a ezek a visszajelzések hogy melyik berendezés mennyit fogyaszt az épületnek melyik része mennyit fogyaszt ezek nem jutnak el a releváns dönt dtshozókhoz igen és hogyha már itt az adatok bekérésén feldolgozásánál tartunk akkor én azt gondolom hogy ami még nagyon gyakran visszaérkezik hozzánk is akár visszajelzésként amikor településvezetőkkel releváns döntéshozókkal erről beszélgetünk az ugye önmagában az hogy az adatokat összegyűjteni gyakran az egyik legnagyobb kihívás és ugye itt a bevezetődben említetted hogy az alapvető célotok nektek is az hogy az egy helyen legyen tárolva könnyen hozzáférhető legyen mennyire jelent problémát vagy kihív mindezt megelőzően az adatoknak az összegyűjtése mi ezt úgy találtuk ki hogy akár a manuális akár az automatikus adatátvételt nagyon meg tudjuk könnyíteni tehát kezdjük a legmagasabb szinten automatizálható adatátvétel irányából ami a táblavasott főmérő órákat jelenti vagy az olyan almérőket amik egy lokális szerverre vagy egy felhőben található szerverre gyűjtik az adatokat ezeket egy kommunikációs protokollon keresztül beh beintegráljuk a szoftverbe és akkor a attól az időintervallumtól függően hogy a mérő milyen időintervallummal rögzíti az oda be fog kerülni mondjuk negyed óránként öt percenként van egy olyan lehetőség is a szoftverünkben hogy ők mondjuk számlákat töltenek fel ugye a számlákat azt a legtöbb esetben az épületeikhez megkapják gázról villanyról vízről a legtöbb esetben alapvetően azt gondolom hogy az is előfordul hogy akár a számlákat sem látják így van nagyon nagyon gyakran van erre is példa hogy mondjuk az energ kus települési energetikus ő nem tudja egyébként ezeket a számlákat elérni vagy nincsenek meg ezek az összes épületükről hanem mondjuk csak néhány épületről és a többi az az azokat homályfedi ebben tudunk nekik segíteni meghatalmazással ezeket közvetlenül a szolgáltatótól vagy az energiakereskedőtől elkérjük akkor nincsön szükség a az önkormányzati munkatársaknak a hozzájárulására így úgymond őket tehermentesítjük akkor automatikusan a számlákat a költségekkel együtt behúzzuk hogyha ezt tényleg ténylegesen mondjuk csak egy papíralapú számla amit beszkennelnek az sem feltétlenül gond ma már tehát az ai fölismeri a számlán a megfelelő mértékegységet a megfelelő számokat ezeket ki kivágja és behelyettesíti egy táblázatba de van olyan amikor ezek mondjuk nem számlázott mérők de ők mégis szeretnének róla valamit tudni tehát mondjuk több esetben látunk olyat hogy az önkormányzatnak van egy régi telephelye amit most jelenleg bérbe ad akár külső cégeknek akár saját cégei használják és belső elszámolásra kellenek neki az adatok és az órákat leolvassák időközönként ezek ezek a leolvasások általában úgy történnek hogy egy kolléga odamegy a mérőhöz fölírja a mérőállást egy kockás füzetbe visszamegy a számítógépé ez beírja excelbe és akkor az excel alapján szétosztják a költségeket ezt úgy váltottuk ki és ehhez ez tényleg egy költségmentes megoldás időzőjelben hogy egy qr kódot hoz létre a szoftver a qr kódot melléteszik az órának a kolléga szolgálati telefonjával beolvassa a qr kódot megjelenik a megfelelő cella telefonján oda beírja az óraállást azt eltárolja a szoftw és automatikusan benne van onnan a költségmegosztás az szintén automatizálható tehát onnan már egy már egy olyan riport készíthető hetente havonta amibben ezeket a költségeket szét tudják osztani tehát neki nem kell utána az excel műveleteket végeznie vele és elkészítenie tehát ez lenne a mondjuk a legkevésbé automatizálható vagy leginkább manuális terület ezek a amikor körbejárunk és leolvassuk önkormányzati közműcégeknél vagy vízi közmű cégnél vagy pedig ugye táv táv távhőszolgáltató cégnél ez nagyon-nagyon gyakori hogy rengeteg mérőórajuk van amit körbejárással leolvasnak extrém eset hogy ez pont egy vízűközműcégnél ahol minden nap leolvasnak körülbelül 150 mérőórát tehát egy kollégának az jelentős munkaidejét elveszi hogy körbejár és leolvas és utána átírja a füzetből az excelbe tehát ezt ezt meg lehet gyorsítani és ugye alapvetően én azt gondolom hogy azt is érdemes talán még szempontként felhozni hogy amikor új innovatív megoldásokról beszélgetünk akkor nagyon gyakran a félelem azért még ott van a döntéshozókban legyen szó egyébként akár vállalatokról de többségében inkább mondjuk az önkormányzati szektorról hogy nyilván ami digitális ami innovatív ami új az fenyegeti a már megszokott módszereket te hogyan reagálnál erre igen úgy gondolom hogy ez a ez a veszély ez felmerülhet általában úgy szoktuk ezt átfordítani és arra szoktunk rávilágítani hogy hogy ez nem kiváltani szeretné az ottani kollégákat hanem egyszerű hanem őket egy olyan helyzetbe hozni hogy magasabb minőségű munkát tudjanak végezni és a munka az elvégzett munkának az eredménye az az energiaköltségek leszorításában meg tudjon nyilvánulni tehát a települési energetikusnak vagy annak az energetikával foglalkozó kollégának aki egy önkormányzati cégnél dolgozik általában a munkakörébe tartozik az hogy ezeket a energetikai kérdéseket felügyelje és mondjuk a céljai között pedig az is ott van hogy az energiafelhasználás csökkenjen és neki egy olyan eszközt adunk a kezébe ami valóban tőle munkaidőt szabadít fel azt a munkaidőt amit felszabadít tőle az használhatja arra hogy az ott látott elemzések és riportok értelmezése után kimutassa azt hogy mennyi energiát tud megtakarítani az önkormányzat tehát én úgy gondolom hogy hogy a legtöbb kolléga akivel én találkoztam valóban motivált arra hogy új technológiákat ismerjem meg akár anno öt-nyolc évvel ezelőtt a napelemes rendszerek most az energiatárolós rendszerek elektromos autótöltők tát ezekkel ők szeretnének foglalkozni szeretnének tájékozódni azonban sok olyan adminisztratív és őket monoton terhelő feladatuk van ami ezt nem teszi lehetővé tehát nekik lenne egyébként szerintem kapacitásuk arra hogy befogadják ezeket az új információkat hogy ezekkel törődjenek foglalkozzanak olyan javaslatokat tegyenek a vezetőség felé amivel valós energiamegtakarítás keletkezik tehát ehhez akkor próbáljuk meg őket hozzásegíteni hogy több magasabb hozzáadott értékű feladatot tudjanak elvégezni és ugye itt említetted te is hogy a finanszírozás önmagában tud kardinális kérdés lenni de hogy látod melyek azok a a financiális ösztönzők amelyek kifejezetten mondjuk az önkormányzati szektort nézve elősegíthetik azt hogy igenis nyitottabbak legyenek a településvezetők ilyen jellegű beruházásokra mostanában nagyon népszerű az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer irányából érkező pluszbevétel amit el tudnak érni ugye röviden összefoglalva ez a rendszerhez az azokra vonatkozik kötelezettként akik végső energiafelhasználóknak értékesítenek energiát energiaakereskedők villanyt gázt vagy mondjuk üzemanyagot adnak el őket kötelezi ez így európai uniós irányelvből következik hogy őket kötelezi arra a magyar állam hogy a értékesített energiát azt évről évre csökkentsék csökkentést azt például úgy tudják megtenni hogy ilyen igazolt energiamegtakarításokat vásárolnak úgynevezett hitelesített energiamegtakarítás vagyis hem hogyha ilyeneket nem vásárolnak akkor az államkasszábó kompenzációt kell fizetniük ők ösztönözve vannak arra ezáltal hogy részben legalább finanszírozzanak projekteket ezek a projektek ugye mindig energiamegtakarítást eredményeznek lehetnek mondjuk épületek esetében épület korszerűsítés szigetelés nyílászárócsere padlásfödémszigetelés ö fűtésrendszernek a korszerűsítése itt nagy hangsúlyt helyeznék arra hogy itt ebben a rendszerben a korai cseréket lehet megvalósítani ami azt jelenti hogy a mondjuk egy rendszernek a egy gázkazáná maradjunk mert ez egy egyszerű példa van egy 25 éves tervezett élettartalma hogyha a 25 éves tervezet élettartama előtt cserélik le akkor az ekr-ben extra bevételt tudnak vele elérni ez mindig nyitva van minden projekt nyitva van nagyon sok cég foglalkozik azzal hogy előzetesen megbecsülje hogyha megvalósítanak egy ilyen beruházást nagyjából mekkora megtakarítás érhető el vele is mekkora extra bevétel tehát még mielőtt belevágnak tudnak tervezni azzal a pluszbevétellel nos a helyzet viszont az hogy ez nem biztos hogy elég ugye ez egy részfanszírozás lehet mondjuk 5 10 15 20 25%-ban tudja a költségeket leszorítani emellett költségvetési forrásból finanszírozott pályázatok vagy eus vagy állami ez lehet a másik irány mostanában ebből kevesebbet láttunk mind a vállalatok mind az az önkormányzatok irányában de ezért is jó hogy az ekr az mindig nyitott tehát az m…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Élhető Települések Országos Szövetsége
  • Wenerate

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Wenerate”

Miről szól ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Wenerate”?

2024. október 10-én elindult az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ), amely platformot biztosít a hazai önkormányzatoknak tapasztalatcserére és jó gyakorlatok megosztására. A szövetség tagjai között innovatív hazai vállalkozások is vannak, melyek segítik a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 15..

Milyen témákat érint ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Wenerate”?

Fő témái: települési fenntarthatóság, önkormányzatok, hazai vállalkozások, jó gyakorlatok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Wenerate”?

Megjelenés: 2025. 05. 15.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/etosz-podcast-hazai-vallalkozasok-a-telepulesi-fenntarthatosagban-wenerate-a9e3515c

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből