Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a körforgásos gazdaságban

· PT1M7S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast e heti adásában Varga Zoltán közgazdász, urbanista segítségével járták körül a körforgásos gazdaság témáját. Kitértek a körforgásos gazdaság szabályozására, az üzleti szektor szerepére, és különösen az épített környezet lehetőségeire és azokra az…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 07. 22.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Varga Zoltán
Témák
körforgásos gazdaság, civil szféra, fenntartható városok, épített környezet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának júliusi tematikus hónapjában a körforgásos gazdaság kérdéseit járjuk körül előző epizódjainkban szóba került a téma nemzetközi szabályozása az európai uniós célkitűzések a városok a települések szerepe illetve a kkv szektor is mai epizódunkban varga zoltán közg urbanistával beszélgetek köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívásunkat én köszönöm a lehetőséget kezdjük egy picit talán egy általánosabb áttekintéssel arra vonatkoztatva hogy ugye itt fenntartható városok témakörben beszélünk körforgásos gazdaságról hogyan kapcsolódhat össze a te szakmai meglátásod szerint a városok szerepe a települések szerepe és a körforgásos gazdaság hát mondhatnám azt is hogy egy nagyon könnyű kérdést kaptam mert most még most még így van mert mert az épített környezet és a településeink hogyha azt a városra akarjuk lokalizálni körüljárni akkor egyszerűen szinte kéz a kézben járó kérdésről van szó tehát el nem választható kérdésről van szó hisz kilépünk az utcára reggel akkor abb egy olyan épületből lak lépünk ki amiben élünk az otthonunk ha elmegyünk a munkahelyünkre akkor nagy valószínűség szerint valamilyen épületbe lépünk be és ott töltjük a produktív időszak ak inkat és közben ahol járunk tehát ha tömegközlekedéssel megyünk ha gyalok ha rollerrel ha autóval akkor teljesen mindegy de az a lényeg hogy valójában az épített környezet vesz bennünket körül a maga állapotában maga maga készségeivel és akkor ezzel szemben fogalmazunk meg elvárásokat jól akarom magamat érezni ben komfortosan akarom magamat érezniben és ebben jelenik meg egyfajta felelősség kérdése és akkor szerintem itt vagyunk a a körforgásosság és a fenntarthatóság téménél hogy mit is jelent ma most egy egy körforgásosság és egy fenntarthatóság akár egy építési gazdaság ágazatának tehát akik ezt a produktumot létrehozzák ezt az épített környezetet megvalósítják mit jelent egy végfelhasználónak vagy akár hogyha a végfelhasználó is a a beruházó közé egyenlőség jelet teszünk akkor mit jelent egy beruházónak és ezér is gondolom hogy ez különösen érdekes itt a körforgásos gazdaság hónapunk végéhez közeledve mert hogy ugye eddig mindig a szabályozási oldalról fogtuk meg a kérdést nyilván mindenhez kapcsolódik megfelelő szabályozás illetve ösztönzők oldaláról vizsgáltuk de a nap végén ugye ott vagyunk magánemberként és nyilván amellett és erről is szót ejtettünk itt az előző epizódjainkban hogy érdemes talán akkor is amikor fenntarthatósági tudatosságról akkor is amikor kifejezetten a körforgásos gazdaság iránti tudatosságról beszélünk érdemes megnézni azt hogy mennyire az egyén felelőssége mennyire a döntéshozó felelőssége illetve mennyire mondjuk a piaci szektor felelőssége valami de azt gondolom hogy itt a mai témánk és akkor mindjárt r is kapcsolódunk kifejezetten a az építési ágazatra ez egy nagyon jó gyakorlati példája lehet annak hogy az a tágfogalom az a kicsit ismeretlen és kicsit ködös fogalom hogy körforgásos gazdaság az mit jelenthet a mindennapi életünkben át tekintésként tudsz-e esetleg olyan adatokat vagy arányszámokat mondani hogy maga ez a szektor maga az épített környezet nagy általánosságban milyen mértékben veszi ki a részét a körforgásos gazdasági gondolkodásból hát szinte azt lehet mondani a skarlátbetűt az építőipar hordozza magát magában ugye 40% körül mondják különböző tudományágakról megközelítve azt a számot amit az építésgazdaság teljes életciklusában tekintve egy-egy épület tekintetében vagy épített környezet tekintetében amiben kiveszi a részét a károsanyag kibocsátás léptékeiből mértékeiből de egyébként is hogyha környezetgazdálkodás környezetszennyezési oldalról közelítjük meg akkor maga a produktum létrehozása és aztán a produktumnak a teljes életciklusának a végigkísérésében ott is ilyen 35% köüli körüli terhelési értékekről beszélünk tehát van hol finomítani és a finomítani szót háromszor aláhúzva nagy betűvel lehet most kijelenteni ennél a gazdasági ágazatnál van mit tenni és ugye nagyon érdekes az a az a megközelítési mód és hogyha ezt meg lehet tenni egy pillanat erejéig kicsit távolodjunk el és ilyen makr szemlélettel tekintsünk erre az iparágra hogy ugye ma már nem feltétlen évszámokban beszélnek a különböző kutatási ágazatok hanem korszakokban beszélnek és ugye a jelenlegi korszakot a technológia és a digitalizálás korszakának nevezik és mondjuk egy ezt megelőző korszak volt a globalizáció korszaka és a a a megelőző korszaknál ugye a a maga az ágazat annyira nem preferálódik hisz az építőipar mint k ha csak a kivitelezést vesszük de ha csak az építőanyaggyártást vesszük az nem egy klasszikusan globális iparág most tekintsünk el a szaúi gyönyör tornyoktól ahol ausztráliából hozták a homokot és nyilván akár még magyarországi elrettentő példákat is lehet erre hozni most megvalósuló gigaberuházásokból hogy 3000 konténer mondjuk miért kell hogy kínából jöjjön egy autógyár megépítéséhez de de ez csak a a a azt gondolom hogy inkább ilyen ilyen egy ilyen szélsőséges példák voltak de nem egy tipikus globális műfaj ez ez lokalizálható még egy kicsi magyarország tekintetében is lokalizálható ó hogy ami dunán túló valósul valósul meg ott nagy valószínűség szerint dunán túli szereplők vannak vagy ha zalamegyére vonatkoztuk hukor zalam megyére akkor nagyjából zalamegyei szereplőkkel próbálják meg lefedni tehát ezért egy jól lokalizált na viszont a technológia az viszont már nem kerüli el ezt az iparágat és és azt gondolom hogy itt van egy egy óriási lehetőség és ha picit bizakodóak lehetünk akkor beszélhetünk arról is hogy egyébként az iparár el is éri lassan a 2010-es de akár még korábbi időszakokra is vissza lehet menni el is éri egy ilyen technológiai digitalizálási forradalom az iparágat hát és hogyha még csak nem is kifejezetten a digitális forradalmi korszakról beszélünk hanem önmagában a tudatosságról akkor szerintem azt is nagyon érdekes megnézni hogy kifejezetten ebben a szektorban a fenntarthatósági tudatosság vagy hívjuk környezetvédelmi tudatosságnak b nekem it vannak fenm igen igen alapvetően milyen ütemben és mikor kezdett el begyűrűzni ez egy ez egy a a mikor amikor az arra azért nagyon nehéz jó választ adni mert gyakorlatilag amióta és a te dilemádat nem akarom emiatt feloszlatni tehát elhesegetni de amióta azért környezetvédelemről beszélünk azóta az építőipar is érintett benne és hát ugye tudatos környezetvédelmi módszertanokról megközelítés környezetvédelmi dilemmákról problémákról hát azt lehet mondani hogy a 70-es évek óta beszélünk azt lehet mondaniy tudományosan akadémiai szinten kutatva is és nem csak nem csak mint gyakorlati kérdésnek is de nyilván ennek a hordereje ahogy egyre jobban egyre inkább kihívást jelent a környezet számára annál inkább rá lehet mutatni különböző iparágakra és ahogy már említettem azért ebben itt az építőipar ki is veszi bőven a részét visszatérve itt kifejezetten az építőiparra a nézőknek hallgatóknak egy picit próbáljuk meg szétszálazni hogy mi minden tartozik ide mert hogy önmagában az építőipar is nyilván egy szegmense a körforgásos gazdaságnak ahogy erre ugye utaltunk is nem is kis számokkal szintén ahogy jelezted de magán az építőiparon belül milyen területekre bontható a fenntarthatóság vagy a körforgásos gazdaság iránti figyelem milyen szektorokban jelenik meg szerintem érdemes azzal a nagyon egyszerű szójáték ból kiindulni hogy mint mint egyfajta gazdasági ágazat mi a fő jellemzője az egyik fő jellemzője az ez logisztikailag szokták ezt a példát hozni de szerintem a fenntarthatóságra is egy és egyáltalán módszertani megközelítésre is teljesen igaz hogy itt a gyár hagja el a terméket és nem a termék a gyárat ugye ha ezt a kérdéskört nézzük akkor innentől kezdve egy csomó olyan kérdést aztán erre föl lehet majd már fűzni ami ami nagyon gyakorlatias kérdéseket vet f föl és van egy másik megközelítési mód hogy kik azok az érintett talán nem is azt lehet mondani hogy ilyen értelben stakeoldalkről beszélünk hanem egyáltalán a produktum létrehozásában aktivizálódó szereplők szakmai szereplőkről beszélünk és a szakmai szónra szeretnék majd visszautalni ami ahogy létrejön tehát ugye egyrészt van egy megrendelői szándék ugye ezt hívják a szakmában beruházónak végfelhasználónak tehát van egy megrendelőiz ándék szerintem ők nagyon fontos szereplők és erre utalnék majd vissza a szakmaiság tekintetében aztán ugye ez követően jelennek meg azok a szakmai szereplők akiket mondhatni hogy egy ilyen old school tehát egy klasszikus megközelítésben mindenképpen meg lehet nevezni de nem old school megközelítésben is tehát visszautalva erre a digitalizáási korszakra é érdemes róluk beszélni hugy a tervező személye aztán aztán megjelenik ugye kész terve esetén a kivitelező személye és mellettük velük párhuzamosan nagyon fontos beszélni azokról a kisegítő mérnökszakmákról jellemzően akik a műszakiellenőr a lebonyolító a különböző szakértői munkák révén kapcsolódnak be egy beruházás megvalósításában és aztán hogyha nem teszünk egyenlőségjelet a produktum esetében a végfelhasználó és a megrendelő között akkor kell beszélni egy tudatos végfelhasználóról is kvázi üzemeltetésről részről na és visszatérve akkor a sor elejére a beruházó személye én azt gondolom hogy a fenntarthatósági és a körforgásossági szempontból sokszor elkövetjük azt a felszínes megközelítést hogy ő a laikus tehát ő az aki akinek ugyan van elképzelése a lakásszámra van elképzelése a megépítendő iroda négyzetméterre és ennek tudja a megtérülési idej d vagy legalábbis komoly szándékai vannak erre hogy ezt tudja és akkor most hogyha állami beruházásról beszélünk akkor tudja a célt a beruházási célt hogy itt egy épületrekonstrukcióról beszélünk egy műemlékes környezetben vagy nem egy iskoláról egy uszodáról és most nem sorolom a példákat de mindenképpen azt fontos viszont kihangsúlyozni hogy fenntarthatósági szempontból és azt gondolom hogy más építésszakmai szempontokból is ami egy nagy változás ebben a korszakban az az hogy a beruházó okosodik vagy legalábbis az az ideális elvárás hogy ő tudatosodjon és ez azt is jelenti hogy például mondjuk most maradjunk a a hagyományos kifejezésnel környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz vagy igényt támaszt mondjuk a beruházás során vagy a beruházás tervezése során ezekre itt egy picit hadd legyek provokatív tehát itt itt az erre a válasz szerintem akkor jó hogyha ez egy ez egy tudatos és beilleszthető a folyamatban beilleszthető hozzáállás mindaddig amíg csak hangzatos és a talán azt lehet mondani az iroda falára a jól kinéző bram lead minősítés a a a vágyott cél amivel semmi probléma nincsen ezek nagyon jó minősítések de de de a magát a hozzávezető utat annyira nem feltétlen tudatosítja magában a beruházó akkor azt gondolom hogy még nem beszélünk még ot tát legyen benne tartalom is legyen benne értse hogy hogy miért van az a folyamat azon kívül hogy hogy a sajtó majd fog vele foglalkozni tehát hogy ennek a pr értéke az az nyilván becsülendő és az fontos része az egész projektnek de az hozz odavezető út is hisz egyébként az az ambivalens kérdés szokott általában a saját beruházói tapasztalataimból is előfordulni hogy mindaddig amíg ezt nem érti ezt a folyamatot addig a beruházás döntésének vagy az előkalkulációjának vagy a az ötletelésének a fázisában még nincs jelen ez a probléma nincs jelen nem is probléma nincs jelen ez a kérdéskör ez a ez a jobb megközelítés az viszont meg azért lesz baj mert akkor majd a technológia kiválasztásoknál a megközelítési módoknál esetleges anyagok újrahasználatánál vagy eleve olyan anyagok felhasznál ugye ez egy nagyon any anyagigényes műfaj ezeknek a megközelítésénél ezek nem biztos hogy eredmény eredményorientáltak lesznek tehát hogy nagyon egyszerű lefordítsam elhangozhat az a kritika hogy azért került ennyivel többe a beruházásom mert fenntarthatósági szempontokat tartottam szemölőtt holott ennek nem így kéne lennie hát sőt ugye főleg ez ugye erősíteni fogja azt a sztereotípiát amiről pont itt az előző epizódunról beszélgettünk hogy ugye alapvetően van egy ilyen um hogy igen minden ami fenntartható az alapvetően drága és azt gondolom hogy ez ez azért jelentős kontraproduktivitást mutat mondjuk az elköteleződés irányába és én azt gondolom itt te is ugye említetted ahogy az egyes csoportokról beszéltél akik mind-mind aktorként szerepet kapnak ezen a területen azt gondolom hogy amire még érdemes szintén kitérni részben fenntarthatóság és főként mondjuk körforgásos gazdaság mentalitás okán azért azok maguk a megoldások amik mondjuk a alkalmazást tudnak nyerni egy-egy ilyen beruházás során itt milyen tapasztalataid vannak én én azt azért azt gondolom hogy fontos látni talán az előző mondatokból ha nem is hangsúlyoztam ki de azért sugallódik egyfajta integráládás folyamat tehát azok a szereplők akiket felsoroltam azok között az egyértelműen látszódik és érződik hogy az lenne az ideális állapot hogyha ők a beruházás kezdeti pillanat ltalában már egy asztal köré le tudnának ülni nyilván ez sok szabályozási és piaci okok miatt lás például közbeszerzés vagy valami ez nem nem reális de mégis az azért azt a fajta modellt érdemes felépíteni azt a modellt érdemes kívánni a beruházás elején hogy én egy integrált szereplőkkel legyek együtt az asztalom körül tehát nekem már ott legyen a tervező ott legyen a a támogatómérnökszolgáltatások és ott legyen a kivitelező és ott legyen az üzemeltető és ugye ez azért kifejezetten érdekes szerintem főleg például hogyha településfejlesztési szemüvegen keresztül nézi az ember mert hogy az gyönyörűen leképezi igazából a fenntarthatóság globális tükröződését is nevezetesen hogy igen a 17 cél elérése érdekében a partnerség már megjelenik nagy általános hangzatos címekben megjelenik utána szektorspecifikusan hogy igen bármi ami fenntarthatóság abb az üzleti szféra a civil szféra a döntéshozók legyenek bevonva megjelenik mondjuk ha helyi szintet nézünk bármilyen folyamatban bármilyen településfejlesztési folyamatban nem véletlenül kell bevonni a lakosságot nem véletlenül kell megnézni a szabályozási oldalt nem…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a körforgásos gazdaságban”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a körforgásos gazdaságban”?

A Fenntartható Városok podcast e heti adásában Varga Zoltán közgazdász, urbanista segítségével járták körül a körforgásos gazdaság témáját. Kitértek a körforgásos gazdaság szabályozására, az üzleti szektor szerepére, és különösen az épített környezet lehetőségeire és azokra az… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a körforgásos gazdaságban”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a körforgásos gazdaságban”?

Fő témái: körforgásos gazdaság, civil szféra, fenntartható városok, épített környezet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A civil szféra szerepe a körforgásos gazdaságban”?

Megjelenés: 2024. 07. 22.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-civil-szfera-szerepe-a-korforgasos-gazdasagban-1b8bbda8

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból