Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés központi kérdései

· PT23S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast áprilisi adásában a fenntartható közlekedés kerül terítékre. A Magyar Közút kommunikációs vezetője, Pécsi Norbert Sándor elmagyarázza, mit értünk fenntartható közlekedés alatt, kiemelve az egyensúlyi helyzet megteremtésének fontosságát a különböző…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 04. 08.
Hossz
0 perc
Szereplők, említett nevek
Pécsi Norbert Sándor
Témák
fenntartható közlekedés, fenntartható városok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának áprilisi tematikus epizódjaiban a fenntartható közlekedésről beszélgetünk mai adásunkban a fenntartható közlekedés központi kérdéseit járjuk körül sok szeretettel köszöntöm a stúdióban mai szakértő vendégemet pécsi norbert sándort a magyar közút kommunikációs vezetőjét szia köszönöm szépen hogy elfogatttad a meg én köszönöm szépen a meghívást mielőtt belemennénk a részletekbe én érdemesnek tartanék egy olyan általános kérdéssel kezdeni hogy mit is értünk fenntartható közlekedés alatt jó kérdés így már az elején szerintem ha fenntarthatóságról beszélünk az a az a jó értelemben vett egyensúlyi helyzetnek a a megtalálása ugye az elmúlt években a a közlekedési szerep plőknek a a az aránya eléggé fragmentálóó tehát nem csak autós társadalomról beszélünk beszélünk gyalogosokról kerékpárosokról rolleresekről motorbiciklisekről buszosokról tehát tényleg rengeteg közlekedési forma van mindenki az egyén szempontjából indul el és nyilván azt szeretné elérni hogy az ő szempontjából minél kedvezőbb feltételek mellett tudjon közlekedni nekünk mint országos közútkezelőnek pedig az a f fel adatunk hogy megtaláljuk azt az egyensúlyi helyzetet amikor minden közlekedésben érintettnek tudunk kedvezni és nem csak nekik hanem az önkormányzatoknak is városüzemeltetőknek is hiszen ugye bár mi országos közútkezelő vagyunk de szorosan együtt kell működnünk rengeteg társhatósággal is ugye alapvetően te is több csoportot említettél itt a bevezető gondolataidban autósok biciklisek tömegközlekedők mennyire jelenik meg alapvetően a mindennapokban ezek a különböző csoportoknak a a tudatosságában az hogy ők az egyik vagy a másik csoporthoz tartoznak vagy mennyire lehet azt mondani hogy közlekedőkről beszélünk én sokkal jobban hiszek abban hogy közlekedőkről beszélünk szeretik a az egyes közlekedési csoportokban résztvevők a másikat úgy definionálni hogy vannak a biciklisek az autósok a gyalogosok holott például a biciklivel rendszeresen közlekedőknek a 3/4edének ugyanúgy van személyautós jogosítványa annyi hogy ő nem az autót hanem hogyuk a kerékpárt preferálja inkább de ugyanúgy az autós is hogyha más nem akkor hétvégenénként lehet hogy gyalogossá vagy kerékpárossá vedlik tehát mi mint közútkezelő mi a közlekedőkre igyekszünk fókuszálni egyébként nagyon sok közlekedésbiztonsági kampányunk is van ezeknek egy része arról szól hogy egyébként a mi munkatársa inkra figyeljenek a a a közlekedők hiszen ők elég nagy veszélynek vannak kitéve munkájuk során de igyekszünk nem csak az autós társadalom fejével gondolkozni hanem a több többi közlekedési platformot használó közlekedőre is ugyanúgy fókuszálunk és ennek azért is van nagy jelentősége például mert 2018-ban egy jogszabályváltozást követően most már nem csak országos közutakat tehát főutakat mellékutakat vagy egy-egy gyorsforgalmi úat üzemeltetünk hanem több mint 1000 kmnyi külterületi kerékpárút is hozzánk tartozik tehát mi is keressük a kapcsolódási pontokat a kerékpáros társadalommal illetve az elmúlt évek tendenciái alapján jól látható igény is van arra hogy szeretnének egyre többen kerékpárra váltani autózás helyett tehát nekünk ezeket a trendeket is ugyanúgy le kell követnünk hát ugye alapvetően sokszor sok platformon azt gondolom hogy nagyjából ugyanarra a konklúzióra jutottunk a szakértőkkel nevezetesen hogyha a cél egy integrált közlekedésfejlesztés akkor ennek alapvetően infrastrukturális leképeződései vannak nektek ez mit jelent a mindennapi munkátok során elég nehéz helyzetben vagyunk ugyanis hogyha ránézünk a statisztikai adatokra akkor azt lehet elmondani hogy az ezred fordulót követően tehát az elmúlt két évtizedben robbanásszerű növekedés történt a gépjárművek számában az országban ez azt jelenti hogy nagyjából 2 millióról 4 millióra nőtt tehát megduplázódott a a gépjárművek száma és akkor ebben még ott vannak a a buszok a teherautók 3,és5 tonna feletti járművek motorbiciklik és társaik és arról nem is beszélve hogy ugye egy tranzit ország vagyunk tehát nagyon jelentős az áthaladó nemzetközi tranzit forgalomnak is a mértéke tehát nekünk abból kell kiindulni hogy hacsak a magyarországi felségjelzésű járműveket vesszük alapul hogy nagyjából 5 millió jármű tud tulajdonosának kell valamilyen módon kedveznünk úgyhogy tényleg itt nagyon-nagyon komplikált és összetett feladatról van szó már csak azért is mert ugye mi a településeket összekötő fő és mellékutakat üzemeltetjük illetve ezen utaknak a településeken átvezető szakaszait de a belterülti utak döntő többsége az önkormányzatok üzemeltetésében van tehát ez azt jelenti hogy 3200 önkormányzattal kell közös platformra jutnunk a a mindennap magában nem hangzik egy könnyű feladatnak az ez egy hatalmas feladatot jelent ezért is vagyunk országos lefedettségű cég ez azt jelenti hogy 19 vár megyei igazgatóságunk és 80 mérnökségünk mérnökségi telephelyünk van ezen keresztül tudjuk ellátni az üzemeltetési és fenntartási feladatokat de nem csak a a kátyúzásról a növényzetgondozásról szalakkorlátcseréről hóeltakarításról kell gondoskodnunk hanem nagyon sok forgalomtechnikai kérdés is ugye ugye a képbe jön tehát itt nekünk tényleg nagyon komolyan együtt kell dolgozni az önkormányzatokkal egyébként itt amikor nyilván van rá forrás mert ugye elképzelésekből ötletekből tervekből nagyon sok van ezek sajnos nincsenek ingyen mármint hogyha ezeket meg akarnánk valósítani de egyre inkább afelé próbáljuk terelni a az útüzemeltetést hogy próbáljuk meg a nagy átmenő forgalmat valahogy kiszervezni a a városokból nyilván nem egy faluról beszélünk de hogyha egy egy kis település egy forgalmas főúton helyezkedik el akkor ott is ugyanúgy szóba jöhet egy elkerülőut nem lehet minden település mellé elkerülő utat építeni de de hogyha most ránézünk egy országos térképre akkor nagyon jól látszik hogy nem csak a gyorsforgalmi hálózat bővül dinamikusan az elmúlt években hanem nagyon sok fő és mellékúti szakasz több 100 kmnyi ilyen út épült ami a településeket elkerüli és innentől kezdve nagyon sok esetben az az út ami korábban a településen átment főút kiszerveztük a városon kívülre akkor általában ezeket az utakat átadjuk az önkormányzatokra és onnantól kezdve már ők tudnak azért felelni hogy akkor a településen belül milyen funkciót találnak ennek a szakasznak plusz utána hogyha egy nagyobb forgalmat le tudunk venni a a városról akkor megnyílhat az esély arra is is hogy ezeket a sokszor kétszer két sávos utakat más módszer szerint üzemeltessék máshogy osszák fel máshogy tudják hasznosítani és ugye hogyha már települési fenntarthatóság ugye nagyon sokszor tapasztaljuk akár városvezetőkkel folytatott beszélgetés során is hogy azért amikor egy-egy beruházás legyen az bármilyen jellegű fenntarthatósági beruházás gyakorlatilag egy bizonyos útszakaszt érint akkor azért ott nem egyszer előfordul ez az általad is említett kérdéskör a hatáskör tekintetében hogy mégis ki a felelős és kihez kell fordulni mennyire vannak tisztában a lehetőségeikkel az önkormányzatok ezen a téren vagy mennyire mutatkozik egy proaktív hozzáállás a részükről én azt gondolom hogy az önkormányzatok nagyon aktívak nagyon helyesen aktívak nyilván ők képviselik a a a lakosságot és tényleg rendszeres egyeztetéseink vannak nyilván [Zene] itt a a az érdekek és a lehetőségek nem mindig tudnak találkozni én inkább a a lakosság részéről látom azt hogy nem teljesen látják át a rendszert és egyébként nem is várható el hogy mind a 10 millió magyarországi lakos tökéletesen tisztában legyen azzal hogy pontosan melyik út kihez tartozik milyen lehetőségek milyen feladatkörök vannak azt szoktam mondani hogy ha minden olyan egyszerű lenne akkor mi is pontosan ugyanúgy csinálnánk tehát hogy nem nem magunktól bonyolítjuk meg a helyzetet nyilván minden feladatra megvan egy felelős ugye itt akkor vannak érdekes történetek hogyha egy önkormányzati és egy állami út találkozásáról beszélünk vannak olyan csomópontok amelyek közös üzemeltetésben vannak vannak olyan jelzőlámpás rendszerek amelyeket szintén közösen üzemeltetünk itt azért meg szoktuk tenni azokat a lépéseket hogy a hétköznapi használathoz közelebb igazítsuk tehát lehet hogy mondjuk ö önkormányzati részt is tartalmaz de mi üzemeltetjük egy vállalkozási szerződés keretein belül hogy egy egységes rend alapján tudjuk a a rendszereket fenntartani arra is van példa és egyébként rendszeresen is kommunikálunk mind a 3200 önkormányzattal van egy rendszeres hírlevelünk amiben többnyire műszaki tartalmú információkat is megosztunk és vannak nagyon jó példák arra hogy hogyan lehet egységesíteni 3200 önkormányzatnak a forgalomszervezési dolgait az elmúlt időszakban például egy úgynevezett zebra minimumot állítottunk össze ami azt jelenti hogy összeállítottunk a egy szakmai anyagot arra vonatkozóan hogy az önkormányzatoknak is milyen típusú elképzelések mentén kellene megvalósítani a saját területein gyalogos átkelőhelyeket ugye az országos közutakra létezik külön szabály útugy műszaki előírások ez a mi bibliánk ezt kell betartani az önkormányzatokra nincs ilyen szigorú feltételrendszer de mi arra gondoltunk hogy összerakunk egy olyan anyagot ami alapján be lehet kategorizálni hogy ha csak egy jelzőlámpa nélküli gyalogátkelőhelyet akarnak létesíteni akkor milyen műszaki paramétereket vegyenek figyelembe hogy ahol csak sárga villogó van ott hogy nézzen ki tehát hogy szeretnénk egységesíteni hogy bárhol is jár egy autós ugyanazokkal a jelzésrendszerekkel találkozzon és ilyen szemp ontból nagyon fontos az egységesség és ilyen szempontból nagyon fontos hogy ugye mi mint magyar közút ugye 2005-ben jöttünk létre azelőtt 19 önálló megyei közútkezelő kht volt nyilván ott is volt akkor egy minisztériumi központi felügyere de akkor is 19féle módszer szerint dolgoztak a szakemberek és itt azért itt is kellett majdnem két évtized hogy ugye zalától szabolcsig ugyanazokat a rendszereket tudjuk használni illetve azt gondolom hogy talán jogosan tesszük fel aki kérdést ugye itt a települési fenntarthatósági fókusszal hogy hogyan is kapcsolódik be gyakorlatilag a mindennapi munkátok magában a fenntarthatósági szemléletbe hiszen ugye itt eddig gyakorlatilag inkább a közigazgatási aspektusait vizsgáltuk a kérdésnek egy picit talán érdemes arra is kitérni itt részben már egyébként te is utaltál rá a a válaszaid során hogy önmagában mitől lesz fenntartható ugye itt beszélhetünk közlekedésbiztonságról beszélhetünk egyébként olyan infrastrukturális megoldásokról ami önmagában a meg megoldás tekintve mondható akár környezetbarátabb technológiának vagy fenntartható megoldásnak nyilván vannak ennek gazdasági műszaki társadalmi következményei önmagában hogyan definiálnád a ti fenntarthatósági elköteleződéseteket ami szerintem az egyik legfontosabb küldetésünk hogy a a forgalom folytonosságát és lefolyását egyenletes dinamikus lefolyását tudjuk biztosítani tehát magyarul ne legyenek dugók a városokon belül itt csatolnék vissza hogy ugye azzal hogy kétszer annyi jármű van az utakon nyilván egy-egy útnak az áteresztő képessége nem feltétlenül változott nem biztos hogy egy belterületi nagyon beépített szakasznál plusz egy sábot lehet építeni és arról is megoszlanak a vélemények hogyha valahol tovább bővíted a a sávok számát akkor az nem biztos hogy azt fogja eredményezni hogy kevesebb autó lesz sőt lehet hogy még nagyobb forgalmat fog generálni hogyha ott nagyobb áteresztő képességgelen meg a fenntarthatóság egyébként tehát mondhatjuk így hogy a magyar közútnak nem csak a narancssárga a a színe már 60 éve hanem a zöld szín is nagyon ott van a a a zászlónkon nagyon sok olyan útépítési technológiát próbálunk ki amivel a fenntarthatóságot el lehet érni tehát a körforgásos gazdaságnak a szemléletét be tudjuk építeni van egy kísérleti út- és hídépítési projektünk ez azt jelenti hogy magyarországi magyar tulajdonú cégek pályázhatnak egy-egy projektre ami nagyjából egyébként pont ezt a fenntarthatóságot és kísérleti technológiáknak a gyakorlati megvalósítását jelenti mi abban segítjük őket hogy valós körülmények között való valós használat mellett ki tudják próbálni az adott technológiát az én egyik kedvenc ilyen projektem hogy üvegőrleményt használnak a kopóréteg terítésénél egy-egy szakaszon ugye az üveg az egyik legnehezebben újrahasznosítható anyag itt nem arról kell nem azt kell elképzelni hogy hatalmas üvegszilánkok vannak a a a burkolatban tehát olyan hihetetlen apróra őrölt üveget dolgoznak be a a kopórétegbe ami ami az állékonyságán nem változtat de mégis egy olyan helyre tudják beépíteni a szakemberek ahol van haszna ott van például a gumibitumen amit amit szintén nagyon sok szakaszon használtunk vannak 3d szálerősített aszfaltos kísérleti projektjeink itt is arról van szó ugye hogy a műanyagot hogyan lehetne újrahasznosítani zajvédőfalaknál kísérletezünk olyan anyagokkal amelyeket korábban nem nagyon alkalmaztunk és itt is az újrahasznosítás van fókuszban tehát azt tudom mondani hogy a háttérben nagyon-nagyon sok technológiával kísérletezünk mi is ö és itt azért egy jó pár éves átfutási idővel kell számolni nagyon sok olyan technológia van ami papíron tökéletesen működik de ilyenkor a gyakorlati tapasztalatok mutatják meg hogy mennyire lehet ezeket rendszeresíteni de nagyon jó visszajelzéseink vannak és egyébként ha már ilyen még egy ilyen kísérleti projekt ez lehet hogy nagyon sok nézőben hallgatóban megvan hogy esergom környékén az eurovello 6-os kerékpárútnál fluorescaló anyagot dolgoztunk be az új kerékpárúti szakaszon tehát hogy ott is nem kell közvilágítást alkalmazni külterületi szakaszon hanem napközben a ezek a kis anyagok föltöltődnek ugye a napfényen és utána hosszú órákon át tudnak világítani és azt gondolom hogy nyilván önmagában a közlekedésben az jelenti majd ezt a fenntarthatósági átállást hogyha ezek a mintaprojektek gyakorlatilag a mindennapok megoldásaivá válnak és erről szintén azt gondolom hogy nagyon fontos a közvéleményt is tájékoztatni milyen jellegű szemléletformáló tevé tevékenységet végeztek az egyik legfontosabb amit már említettem az a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés központi kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés központi kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast áprilisi adásában a fenntartható közlekedés kerül terítékre. A Magyar Közút kommunikációs vezetője, Pécsi Norbert Sándor elmagyarázza, mit értünk fenntartható közlekedés alatt, kiemelve az egyensúlyi helyzet megteremtésének fontosságát a különböző… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés központi kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pécsi Norbert Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés központi kérdései”?

Fő témái: fenntartható közlekedés, fenntartható városok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fenntartható közlekedés központi kérdései”?

Megjelenés: 2024. 04. 08.. Hossz: 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-fenntarthato-kozlekedes-kozponti-kerdesei-a4bfb2d6

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból