Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A fiatalok helyben tartásának központi kérdései

· PT1M7S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast júniusi adása a fiatalok helyben tartásának kérdéseit járja körül az ENSZ ifjúsági delegáltjaival, Brimo Widad-dal és Wettstein Annamáriával. Bemutatják a delegáltak sokszínű munkáját, amely hidat teremt a fiatalok és a döntéshozók között magyar és…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 06. 03.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Brimo Widad
Témák
fiatalok helyben tartása, ifjúsági delegáltak, fenntartható városok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának júniusi tematikus hónapja a fiatalok helybentartásának kérdéseit járja körül mai epizódunk igazán különleges hiszen a legmagasabb nemzetközi szinteken az n szintjén vizsgáljuk a fiatalok szerepét illetve a fiatalok és a fenntartható fejlődés kapcsolódási pontjait sok szeretettel köszöntöm a stú studóban vendégeimet primmo vidáot és vesten anna máriát magyarország ens ifjúsági küldötteit sziasztok köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást szia nagyon szépen köszönjük köszönjük szerintem a legtöbb nézőben hallgatóban van egy általános kérdés most felétek nevezetesen hogy mit is csinál magyarország ens ifjúsági küldötte tudtok mesélni egy kicsit a programról persze mindenképpen nagyon sokszínű és árnyalt munkánk van a legis legfontosabb szerintem amit kiemelnék az az hogy hidat teremtünk a fiatalok és a döntéshozók között nem csak a magyar döntéshozók hanem a nemzetközi szféra tehát a az ens szint terén is ezenkívül mi igyekszünk közelebb hozni a magyar fiatalokhoz az ensz-nek az értékeit beszélünk nekik róla előadásokat workshopokat tartunk iskolákban diákszervezeteknél és begyűjtjük az ő problémáikat az ő véleményeiket különböző kérdések kapcsán és ezeket összesít pedig meg tudjuk fogalmazni a felszólalásainkat amiket az ensnek bizonyos fórumain tudunk közvetíteni st egy elég különleges konstrukcióban lettetek most ifi delegáltak merthogy egyszerre töltitek be ketten ezt a tisztséget én vagyok idén most a junior küldött és vidáda a szenior küldött ez egy nagyon különleges helyzet mert azt jelenti hogy ketten dolgozhatunk közösen a projekteken akár ketten tarthatunk workshopokat is azt gondolom hogy ez most nagyon szerencsés jött ki és remélem hogy a jövőben is megmarad ez a konstrukció vidá szeniorként viszi most elsősorban a programot én pedig támogatom az ő munkáját és alapvetően hogyan zajlik egy ifjúsági küldött mindennapja melyek azok az általános tevékenységen kívül azok a gyakorlati én azt gondolom igazán izgalmas akár diplomáciai kihívások amikkel találkoztok a munkátok során az én időmet nagyon-nagyon felöleli tehát én mondhatom azt hogy szerintem egy teljes állást kitölt az én életemben nagyon sokat foglalkozom azzal hogy kapcsolatot teremtsek döntéshozókkal nagykövetekkel minisztériumi szinten főosztályvezetőkkel de ugyanígy igyekszem felvenni a kapcsolatot kulturális intézeteknek a vezetőivel is ugyanis kettő fő prioritásunk van idén és az egyik az a kultúra a kulturális párbeszéd és a minőségi oktatás tulajdonképpen hogy az általános oktatás valahogy ki egészüljön plusz tevékenységekkel amit a fiatalok tudnak hát mondhatjuk azt hogy végezni vagy legalábbis egy ilyen közösségi térbe együtt lenni ami kapcsolódik a kultúrához például hogy tudjanak színházba járni hogy tudjanak múzeumba járni és hogy lehetőleg ezek a lehetőségek vagy ingyenesek legyenek vagy nagyon alacsony költségekkel járjanak hogy a hátrányosabb helyzetűek is el tudjanak jutni ezekre a helyekre ezért igyekszem fel venni nagyon sok intézményen a kapcsolatot és együttműködéseket kialakítani például egy ilyen téren is ez ugye emailezésekből áll telefonbeszélgetésekből eleget teszünk egy-egy ilyen megtisztelő meghívásnak mint például ez a podcast és igyekszünk a közösségi médián minél több információt megosztani a fiatalokkal igen meg azt gondolom hogy talán az egyik legfontosabb része a munkánknak az tényleg a fiatalokkal való kapcsolattartás ezért most nagyon sokat fektettünk abba hogy a közösségi médiánk az fog aztható legyen és eljusson a fiatalokhoz ak akár az ens értékei is akár azok a célok meg prioritások amiket mi képviselünk és az is nagyon fontos része a munkánknak hogy például a fenntartható fejlődési célokról beszéljünk a fiataloknak sokszor ezt egy ilyen nagyon távoli dolognak érzik pedig nagy része az közvetlenül lefordítható az ő életükre is abszolút pont erre szerettem volna rákérdezni hogy ugye nagyon gyakran már ha egyáltalán hallottak a fenntartható fejlődési célokról akkor ez a 17 színes kocka és akkor nagyjából ez az elsődleges percepció milyen módszerekkel hogyan tudjátok magát a témakört közelíteni a fiatalokhoz és ugye amit említetted az idei évre meghatározott prioritásokat de ezen felül is akár azokat a kulcs célokat vagy akár alcélokat megtalálni ami a fiataloknak kifejezetten érdekes lehet ezek alatt a workshopok alatt mi tulajdonképpen nagyon odafigyelünk arra hogy ne csak egy előadást tartsunk nekik hogy hogy csak mi beszélünk és ők hallgatnak hanem minden módon próbáljuk őket bevonni tehát az interaktivitásnak a csúcsát próbáljuk képviselni ez vagy összejön vagy nem de én úgy gondolom hogy eddig azért sikerült ezt összehoznunk beszélgetünk velük feladatokkal készülünk mindig volt olyan hogy vászontáskát festettünk közösen amikre az volt a kérésünk hogy olyan dolgokat ábrázoljanak amik a fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódnak de őket érintik közvetlenül vagy problémaként a saját életükben vagy pedig úgy hogy találkoznak ezzel a környezetükben és olyan dolgokat is tudtak rajzolni amikben szeretnék hogy változás történjen és hogy attól az ő jövőjük és a környezetük jövője egy picit szebb legyen és anna marinak van még egy nagyon izgalmas feladata ezzel kapcsolatban amit ő szokott így a workshopokon levezényelni erről is nagyon szívesen mesélek egyébként így a korábbi küldöttektől is inspirálódtunk ebben ez egy egy olyan feladat ahol a fiatalok kis csoportokban összefognak és közösen kell meghatározniuk célokat a világ számára olyan célokat amiket a következő 15 évben szerintük meg kéne valósítani a világ minden országában és nagyon izgalmas mert erre van 10-12 perc és aztán a végén pedig prezentálják ezeket a célokat és eddig az a tapasztalatunk hogy nagyon sokszor ezek átfedésben vannak a fenntartható fejlődési célokkal és tulajdonképpen ebből is látszódik az hogy ezek olyan konszenzusos célok amik ben még egy magyarországi fiatal is egyetért vagy ő is ezekre gondol elsőként úgyhogy ez aztán összehasonlítjuk ezeket a valódi célokkal és ez nagyon izgalmas igen nem tudom hogy nektek mi a tapasztalatotok hiszen nyilván első kézből látjátok és tapasztaljátok ezeket a jelenségeket de nagyon gyakran magától a fogalomkörtől ilyennek meg vagy érzik magukat távol szerintem kifejezetten nem csak a fiatalok egyébként de de ha már most ők vannak a beszélgetésünk központjában akkor nyilván maradjunk ennél a témakörnél de amikor már magát a célok és a célrendszer tartalmát igyekszünk áttekinteni én azt gondolom hogy akkor azért már sokkal inkább találnak kapcsolódási pontokat ha már itt tartunk akkor most picit tegyük félre magát a a hivatalos célrendszert és picit inkább foglalkozunk az üggyel magával vagy az ügyekkel magával mennyire érzitek azt hogy mondhatom hogy a mi generációnk szerintem mennyire elkötelezett alapvetően a közél iránt és akkor legyen ez most egy diplomáciai magas fokon az ens-ben itt akár gondolok mondjuk a jelentkezési folyamat során átélt élményeitekre vagy beszélgetéseitekre akár mondjuk hasonló jellegű ifjúsági reprezentációs programokra akár mondjuk az unió szintjén vagy akár kifejezetten mondjuk a hazai közélet iránt érdeklődő fiatalok körére én nekem vegyes tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban de az utóbbi időben hogy egyre több előadást meg workshopot tartok és tényleg nagyon sok fiatallal kerültem így párbeszédbe pozitívan csalódtam mert én kevesebb aktivitásra számítottam és azt viszont még nem sikerült eldöntenem hogy ez mondjuk így kifejezetten a az ifjúsági küldötti munkának szól vagy annak hogy odamentünk hozzájuk és személyesen beszélgettünk beszélgettünk velük és így ki tudtuk csalni a véleményt vagy hogy mondjuk egyébként is lennének-e ennyire aktívak de én minden alkalommal egyébként pozitívan csalódtam ezeken a ezeken a beszélgetéseken igen itt itt szerintem ez egy nagyon fontos dolog hogy mi tényleg arra vagyunk kíváncsiak hogy ők hogyan gondolkodnak különböző témákról és én ezt kulcsfontosságúnak gondolom így a fiatalok közéleti aktivitása kapcsán hogy őket kell bevonni a párbeszédbe és kvázi a vitakultúrát is fejleszteni kell azért hogy ők meg tudják fogalmazni az álláspontjukat és én is egyébként nagyon nagy vitázó vagyok és középiskolában kezdtem el formális vitában részt részt venni később aztán alapítottam egy vitakört a saját gimnáziumomban is és ott is azt tapasztaltam hogy amikor a fiatalok először bejönnek akkor még el nagyon nehezen tudják megfogalmazni a gondolataikat később aztán pedig ahogy így eltelt egy év azt látom hogy ezek a fiatalok egyre több ifjúsági szervezetben vannak jelen egyre több saját projektet is csinálnak mert megélték azt hogy fontos az amit ők gondolnak én erre szoktam azt mondani hogy egyébként ez a fajta mentalitás egy ponton ragadóssá válik és hogyha ha megnézzük azt és azért is mondom ezt most többes száman mert azt gondom nagyon sok közös ismerősünk van már csak így ebben a körben is hogy azért úton útfélen igazából összetalálkozunk korábbi szervezetekből megismert kedves volt kollégákkal vagy vagy bármilyen rendezvényen illetve akár vitakörben például korábban kialakított barátokra és én azt gondolom hogy ez a fajta mentalitás az ami nagyon hiányzik még azért sok területéről azt gondolom hogy vagy nem csak az ifjuság politikának de önmagában a a fiatalok szerepvállalásában és picit hogyha rákanyarodunk most a az én szívszerelem területemre a városokra és a településekre ugye egyfelől azt gondolom hogy azért a minket követőknek hallgatóknak nézőknek azt már nem kell bemutatni hogy a városok egy külön célt képeznek az említett fenntartható fejlődési keretrendszerben de az szerintem egy érdekes témakör lehet hogy a fiataloknak mi lehet a kapcsolódási pontjuk kifejezetten a településekkel és a városokkal al akikkel eddig beszélgettem ők nagyon sokan azt mondták hogy nem ragaszkodnak ahhoz hogy más településre költözzenek viszont azért ez egy gyakori jelenség hogyha valaki szeretne tovább tanulni akkor azt egy kisvárosban nem tudja megtenni ezért mindenképpen legalább egy vármegye székhelyre vagy a fővárosba költözik tanulás céljából de az is lehet hogy elálmegy külföldre és nagyon sokan szeretnének visszajönni de mivel a lehetőségek nem adottak arra hogy mondjuk olyan munkakörbe helyezkedjen el vagy vagy például egy egy egyszerű példa szeretne visszaköltözni a kisvárosba de mondjuk más településen van a munkahely ami egészen megoldható lenne viszont annyira rossz az infrastruktúra hogy rengeteg idő és energia és pénz lenne az hogy ő napi szinten el tudjon járni a munkahelyére most már azért vannak ezek a hibrid formájú munkahelyek hogy home office satöbbi satöbbi de ez sokszor még mindig nem elegendő ahhoz hogy hog hogy ő maradjon abban a kisvárosban mert már ilyeneken is gondolkodnak egyébként hogy családalapítás és gyereknevelés céljából pedig nagyon-nagyon jó sőt szerintük sokkal jobb az hogyha egy kisebb településen ezt meg tudják tenni és hozzájuk hasonlóan majd hogyha az ő gyerekeik elkerülnek egyetemre vagy felsőoktatásba vagy egyéb helyre akkor tudnak úgymond abból a kisebb városból elmenni és ugyanúgyan lehetőségeket megtalálni de az egyik amit így kiemelnék ebből a szempontból az talán a az infrastrukturális rész igen egyébként nagyon érdekes mert egy amerikai szociológus beszél arról hogy a milyen fontosak a kistelepülésen é a third places vagy így a harmadik helyek ami kívülesik az otthonon és a munkán vagy az otthonon és a tanuláson mert ezeken a helyeken tudnak a közösségek létrejönni és szerintem a közösség az ami megtart a közösség az ahova aztán szívesen visszaköltözöl családot gyereket nevelni úgyhogy én azt gondolom hogy erre is fontos hangsúlyt fektetni meg ez is része annak hogy tarthatóvá váljon egy város hogy a fiatalok ott maradjanak és ott akarjanak aztán családot vállalni is és itt például az általatok említett és általatok vezetett workshopok alkalmával volt már arra példa vagy terveztek kifejezetten olyan programot ami erre a kérdéskörre fókuszál ugye itt említetted hogy már beszélgettél erről a kérdésről több fiatallal akik nem ragaszkodnak ahhoz hogy máshol keressenek boldogulást de kifejezetten mondjuk ezeknek a kérdésköröknek az összegyűjtés se szerintetek mennyire lehet mondjuk akár célravezető hiszen nagyon gyakran nagyon sok olyan kérdéskörben rejlik igazából ezeknek a kulcsa ami akár a munkahely teremtés családalapítás ami nem feltétlen mint olyan közvetlenül mondjuk az ifjúsághoz kapcsolódó kérdés de közvetetten mégis eszmetlen nagy szerepe van mondjuk kifejezetten a városi települési inkább mondjuk kis települési perspektívában én úgy gondolom hogy mi vagyunk azért ezzel a pozícióval abban a szerencsés helyzetben hogyha ezeket a véleményeket összegyűjtjük összesítjük és látjuk hogy mik azok a fókuszpontok amik tényleg a többséget érintik akkor ezeket kiemelve el tudjuk juttatni a döntéshozóknak és nagyon szeretnénk ebből egy ifjúsági stratégiát létrehozni vagy valahogy beépíteni és ezt nem mi ketten csinálnánk egyedül hanem már így van van mozgása a fiatalok körében és erre van úgy látjuk hogy valamilyen szintű döntéshozói hajlandóság is ezért nagyon-nagyon fontos nekünk az hogy tényleg minél több emberrel beszéljünk és ezt azért mondjuk ennyiszer mert mert hogy ez tényleg a az egyik kulcseleme a mi munkánknak hiszen tényleg így tudunk a a szócsövükké válni és hogyha picit megfordítjuk ezt a kommunikációs irányt ugye az egyértelmű és azt gondolom hogy ez egy ennek a programnak egy fantasztikus előnye hogy ti eljuttok a fiatalokhoz és hogy a fiatalok rajt keresztül mondhatni hogy eljutnak az ens-ig de mondjuk ha már maradunk a településeknél településvezetők mennyire nyitottak mondjuk vagy mennyire érzik közvetlenül magukat kapcsolatban mondjuk egy ilyen n szintű programmal mert ugye ezt említettétek hogy nyélven nagykövetekkel vonatkozó nemzeti szintű döntéshozókkal nyélven evidens hogy tartjátok a kapcsolatot de mondjuk helyi szinten hogyha az iskolalátogatásokon és egyéb rendezvényeken egy picit kitekintünk akkor mondjuk városvezetői szinten mennyire…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A fiatalok helyben tartásának központi kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fiatalok helyben tartásának központi kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast júniusi adása a fiatalok helyben tartásának kérdéseit járja körül az ENSZ ifjúsági delegáltjaival, Brimo Widad-dal és Wettstein Annamáriával. Bemutatják a delegáltak sokszínű munkáját, amely hidat teremt a fiatalok és a döntéshozók között magyar és… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A fiatalok helyben tartásának központi kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Brimo Widad.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fiatalok helyben tartásának központi kérdései”?

Fő témái: fiatalok helyben tartása, ifjúsági delegáltak, fenntartható városok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A fiatalok helyben tartásának központi kérdései”?

Megjelenés: 2024. 06. 03.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-fiatalok-helyben-tartasanak-kozponti-kerdesei-7c1da996

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból