Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság helyi kérdései

· PT1M7S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast e heti adásában a körforgásos gazdaság helyi kérdéseit vitatják meg Somodi Katalin és Sárosi Eszter vendégek. Kitérnek a fogalom definíciójára, a fenntarthatósághoz való kapcsolódására, valamint az erőforrás- és hulladékgazdálkodás szerepére.…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 07. 08.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Somodi Katalin, Sárosi Eszter
Témák
körforgásos gazdaság, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának júliusi tematikus hónapjában a körforgásos gazdaság kérdéseit járjuk körül előző adásunkban a téma nemzetközi és európai uniós vonatkozásairól beszélgettünk ma pedig a körforgásos gazdaság helyi kérdéseit járjuk körül sok szeretettel köszöntöm a stúdióban somodi katarint üzemmérnököt és szakmai tanácsadót és sárosi esztert fenntarthatósági és körforgásos gazdaságtanácsadót sziasztok köszönöm szépen hogy itt vagytok szia léla köszönjük a meghívást köszönjük szépen a jelenetet kezdjük egy picit egy átfogóbb fogalom értelmezéssel azt gondolom körforgásos gazdaság mit jelent honnan érdemes megfogni ezt a kérdéskört és egyáltalán hogyan kapcsolódik a fenntarthatósághoz mint nagyfogalomhoz tehát hogy a fenntarthatóság az egy az egy nagyon nagy falat abban benne vannak a társadalmi a környezeti és é a az irányítási kérdések és a környezeti kérdéseknek egy része az erőforrásgazdálkodás ami egy ugyanakkora probléma mint maga a klímaválság a klímaváltozás és a körforgásos gazdaság az gyakorlatilag ami ezzel a az erőforrásgazdálkodással foglalkozik és ezen belül egy nagyon kis téma a hulladékgazdálkodás maga hogy mi történik a hulladékunkkal a megelőzés és az egyebek tehát ide tartoznak még ilyen kérdések hogy a vízgazdálkodás légszennyezés hőgazdálkodás hogy azért ez egy városban meglehetősen sok hő termelődik illetve hát egyáltalán minden olyan anyag energia ami megjelenik egy egy településen hogy azzal egy egy olyan gondolkodásnak az elsajátítása ami így így így nem egy egy eldobó hogy jó akkor erre már nincs szükségem és akkor ezt elhajítom magamtól majd valami lesz vele akár energia akár anyag ez hanem hanem átgondolom azt hogy oké ez még lehet hogy másnak hasznos hogy nekem erre már nincsen szükségem mint ahogy egy használt ruhát tovább adunk hogy oké nekem ez már nem tetszik nem akarom hordani és ugyanezt meg lehet in csinálni mondjuk egy hulladékhővel is most egy példát említsek csakti nagyon fontos hogy már egészen kicsikortól kezdve a szemléletformálást területén is bevessük azt amit tudunk kicsi óvodásól akár az egyetemi korosztályig illetve egész élethosszig tartóan gondolkodjunk abban hogy ez a mindennapjaink része legyen ne csak beszéljünk róla hanem gyakoroljuk is és tegyünk érte legyen egy olyan szint amikor valóban már nem kell gondolkodnunk azon hogy mit hová dobunk ki mit hová teszünk legyen természetes az hogyha valami feleslegessé vált a részünkre akkor azt továbbadjuk kis közösségekben nagy közösségekben gondolkodva szűkebb környezetünkben de akár a szelektív hulladékgyűjtőkre is koncentrálva és y itt kifejezetten ennek az epizódnak a témája a körforgásos gazdaság helyi kérdései az az hogy a települések a városok életében hogyan jelenik meg a körforgásos gazdaság a szakmai tapasztalatok alapján mennyire van jelen ez a kérdés egyáltalán helyi szinten mennyire tudatosak akár a város vezetők akár a város vagy település életének egyéb szereplői ezekben a a kérdésekben hát vannak vannak kerületek ahol a polgármesterek ezzel már foglalkoznak és és támogatják ugye ezeknek a a beindítását ez ez mindenféleképpen szerintem a a a városi vagy a vagy a közösségi körforgásos gazdaságnak a az előmozdítása ahhoz mindig kell az összes szereplő tehát hogy kell a a az állami szerepvállalás kellenek a civilek és kellenek a vállalatok is mertogy ez egy ez így ez így együttműködik ezek az együttműködések kellenek hozzá mert mert ez egy rendszer tehát hogy hogy ugyanúgy ahogy a a környezetünk és a természet is egy rendszer ahogy működik meg a környezetvédelem is egy egy rendszer a körfor körforgásos gazdálkodást is csak csak rendszerben lehet működtetni az állam ugye ösztönzi ezeknek a helyeknek a kialakulását ideális esetben ugye vállalkozások létrejöttét generálja az ilyen projektekhez és hát ugye kellenek a civilek a lakosság hogy őket bevonni ők is a akarják ezt csinálni a civil kezdeményezésekre odafigyelni hogy hogy hogy ők mit szeretnének mert ugye szoktunk ilyet hallani hogy jaj de hát csak segíteni akart de hát ugye a pokolba vezetői út is jó szándékkal van kikövezve szóval én azt vallom hogy meg kell kérdezni hogy mire van szükségük az embereknek szóval egy pár beszéd kialakítása az fontos most így hirtelennyében budapestről tudok példát hozni mert ugye én is így gyakorlatilag környékbeli lak vagyok és ezeket a híreket így jobban figyelemmel kísérem mert vannak ugye javítóközpontok pont nemrég olvastam hogy valamelyik kerületben indult egy ilyen projekt aztán van vannak olyan kezdeményezések hogy gépkölcsönzők a gépkölcsönzők azok például zseniálisak mert egy fúrógépet azt ha jól tudom akkor kemény hét percig használjuk mielőtt hulladékká válna vagy még még egyáltalán még nálunk van hét perc és akkor én nem tudom hogy hány 10000 ft egy fúrógép de azért mindenféleképpen túzás az hogy benne áll az a rengeteg anyag tehát a a fémek a műanyag alkatrészek és mivel ugye ez egy elektronossággal működő készülék ezért vannak benne ugye mindenféle ilyen elektronikai alkatrészek is na azokban vannak a ritka földfémek meg a konfliktusos ásványok is vannak benne a konfliktusos ásványok azok azt jelentik hogy olyan helyről bányásszák ahol ugye háború van kizsákmányolás van elnyomás van állatoknak az élőhelyeit pusztítják el na szóval szóval hogy ezért ennyi anyagot fölhalmozni hogy hét percen keresztül bz bz ezt csináljam ez nettó pazarlás el kell menni a kölcsönzőbe ki kell kölcsönözni arra az egy napra is arra az egy napra hazaviszem használom visszaviszem és akkor tudja más is használni de ez van az autókkal is meg egy csomó más eszközünkkel én azért azt gondolom hogy ebben a lakosság szemléletformálásában tudatosságnak nagyon nagy szerepe van erre vissza fogunk terni de először katihoz fordulnék városi és települési szinten mindenképpen fókuszba került főleg az utóbbi ö-h évben de azért kanyarodjunk vissza ez nem egy mostani sláger téma ezért az már 20-25 évvel ezelőtt is műveltük tettük és gyakoroltuk fontos azt kihangsúlyozni hogy amit most tzünk valóban az európai uniós elvárásoknak megfelelően igyekszünk mind törvényi mind pedig szabályozási szinten tehát próbálunk megfelelni az európai uniós szabály oknak de ha ez nem alulról jövő kezdeményezés akkor ennek nem lesz foganatja hogyha a vezetés elkötelezett az irányban hogy tegyünk is akkor ott nagyon jól fognak működni a dolgok erre nagyon-nagyon jó példa egy hazai városunk miskolc az ottani hulladékgazdálkodási cég amire hu kiemelkedően jó eredményeket mutat föl és nagyon-nagyon fontos számunkra az hogy valóban a rakossságot bevonják és megmutassák hogy mit miért tesznek az hogy mi a háttérben az iparban dolgozunk és a vállalkozások szintjén odatesszük magunkat hogy az a hulladék ne maradjon ott az utcákon hogy a kukásautó az ne csak a gyerekeknek legyen egy látványosság amire jaj szeretnénk felülni és abból valóban hasznosítható kinyerhető alapanyagok lenne legyenek ezek mind-mind olyan fontos témák amik a városvezetések és nem csak a városok de a települések részére régiók részére is kiemelt fontosságúak és én azt gondolom hogy ugye a települési városi szinten az egyik fő témakör amire érdemes fókuszálni az kifejezetten a hulladék kérdése de még mielőtt városi aspektusban erre rátérünk szerintem érdemes egy picit a fogalmakat itt is helyr tenni hogy körforgásos gazdaság hulladékkezelés a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz hogyan válik szét ez a két témakör és alapvetően mikor beszélünk kifejezetten hulladékkezelésről és ez mennyiben jelenti a körforgásos gazdaság mondjuk fő irányát vagy vagy célkitűzését hát a hulladékgazdálkodás az egyik területe ugye a körforgásos gazdaságnak és talán ennek kapcsán a legkönnyebb megérteni mert ugye a hulladék az egy szemmel látható dolog és mint említettem ugye hát az erőforrásgazdálkodás szempontjából amit valóban a klímaválsággal megegyező fontosságú ügy kulcskérdés hogy hogy az anyagainkkal hogyan bánunk ugye szakmai szempontból megkülönböztetünk elsődleges alapanyagokat és másodlagos alapanyagokat az elsődleges alapanyagok azok amiket ugye bányászattal feldolgozással állítanak elő a másodlagos alapanyag pedig az amit ugye visszaforgatunk a a a rendszerbe és és újrahasználjuk hasznosítjuk a a hulladékkezelés pedig ugye hát azokat a a technológiákat foglalja magába ami a hulladékká vál tehát hugye már tovább nem használható dolgainknak a a felhasználását feldolgozását teszi lehetővé valóban a szelektív huladékok köréről beszéltünk most nagyrészt de azért érdemes megemlíteni hogy az elején is beszéltünk róla mind a víz mind pedig a levegő és zajártalmakat is a víz tisztításnak a folyamata a víz körforgásnak a folyamatában azért kiemelném azt hogy az egy nagyon-nagyon fontos tényező hogy az utcán ne fooljon az a szennyvíz mert mi is jobban érezzük magunkat hogyha nem a drágyában lépkedünk amikor a gyerekünkkel kisétálunk a játszótérre látványos amikor a kukásautó elmegy és kevésbé látványos amikor a csatornákban lent folyik a szennyvíz amit kezelnek de azért érdemes erre a részre is egy kicsit többet odafigyelni hogy mit és hogyan használunk meg hát hogy mi kerül a szennyvízbe tehát azért ezeket a a az a útmutatásait a közszolgáltatóknak érdemes figyelemmel követni hogy mondjuk így olajat nem nem jó beleönteni tehát az nagyon eleve nagyon nehezen eltávolítható a szennyvízkezelés során meg hát rosszat is tesz egyébként az egész csatornahálózatnak a meg a a fokféktől egészségügyi betétek de például a legújabb ilyen ilyen hottopik ebben a témában ezek a nedves törlőkendők tehát hogy ezek is bár azt állítják hogy így vécbe dobhatóak de valójában nem mert nagyon sok dugulást okoznak szóval hogy az nem egy szemetes a a a véc tehát a szenyvízben nem szabad hulladékot dobni azért ez ez tényleg hihetetlen üy el kell mondani de el kell azt gondom nagyon sok olyan téma van ami talán evidenciáként hath de de mégsem a lakosság körében de hogyha kifejezetten most első körben a döntéshozói oldalt nézzük mondjuk városi hulladékgazdálkodás oldaláról akkor a ti szakmai megítélésetek szerint mik a legnagyobb kihívások ebben a témakörben alapvetően mennyire megfelelően szabályozott például települési hulladékgazdálkodás mennyire tudatosak a döntéshozók ebben a témakörben ühüm ez egy nehéz kérdés a háttérszabályozás európai uniós szinten is alakulóban van magyarország nagyon sokat tesz azért hogy ennek megfeleljen amit én pozitívnak gondolok hogy a magyar szabályozás egy fokkal szigorúbb mint az uniós szabályozási rendeletek reméljük hogy a betartatására is ugyanekkora hangsúlyt fognak tenni hát azért ez egy ez egy olyan téma azért azért sóhajtozok ekkorákat meg itt nézek nagyokat mert ez egy olyan téma amiről mondjuk így szólóban tudnék egy órát beszélni megszakítás nélkül és ezt most próbálnám valahogy mondjuk egy-két percben összefoglalni szóval hogy a a hazai szabályozásn szerintem az egyik az egyik gyengesége hogy hogy nagyon nagyon központosító tehát hogy nem nem emellet nem tudom ezt ezt finomabban megfogalmazni tehát hogy hogy hogy lehet látni hogy a a hasznosítá hasznosítási célkitűzések elérésében nagyon rosszul állunk és és ugye ehhez egy folyamatos központosító szabályozási folyamat indult el jó néhány évvel ezelőtt miközben ugye például hogy most a lakossági meg a a települési hulladékokról beszéljünk csak ugye közben meg a lerakási díjak azok meg így így le be vannak szabály zva az európai unióban a legalacsonyabb nálunk a lerakási díj ami önmagában ugye egy olyan gazdasági szabályozó eszköz lenne ami eltéríthetné a lerakóról a hulladékokat de amikor ugye politikai kérdést csinálunk abból hogy mennyibe kerül a hulladékszállítási díj akkor hogy várunk el szakmai eredményeket tehát hogy hogy amikor a lakosnak a a lehető legalacsonyabban tartjuk a a szemétszállítási díját és és nincsen például súlyarányú differenciálás hogy van olyan én is lá látok olyanokat a településeken egy hét alatt megtölt egy 120 lites kukát nekem én két hétig töltök meg egy darab szemetes zsákot és még így is szégyellem magamat mert van olyan ugye aki ilyen zéróvészt életmódot él tehát ő mondjuk még ennyit se és akkor mit csinál az az ember és én ugyanannyit fizetek a 120 lites kukának az elszállításáért mint ő szóval hogy hogy az egész rendszer ugye nem igazán igazságosan van kialakítva attól várjuk a csodát hogy majd akkor egy nagy tehát hogy hogy hogy központosítva minél szigorúbban minél rövidebb pórázón tartva működtetjük ezt az egészet én alapvetően azt gondolom hogy hogy a dolgok általában pont fordítva működnek tehát hogy akkor működnek jól a dolgok hogyha ha a rendszer diverz mert mert budapesten nem lehet ugyanazokat az eszközöket meg módszereket meg rendszert alkalmazni mint egy nagyon pici faluban valahol tolnában tehát hogy hogy ezt nem lehet tehát hogy egy változat szabályozás kéne rugalmas szabályozás kéne helyi viszonyokat helyi viszonyok igen vállalkozások ugye jó jó volt régen ez jól működött elég jó számaink is voltak egyébként szeretjük ostorozni magunkat hogy magyarországon milyen rosszul teljesítünk mi egyébként szerintem kábbé a középmezőnyben tartozunk úgy általában szervezettség szintjén hát sajnos a hasznosítási arányszámok tekintetében kezdünk sereghajtókká válni de azért azért jók vagyunk alapvetően itt eszter hozzád visszakapcsolódnék ugye említetted hogy differenciált szabályozásra lenne szükség illetve önmagában differenciált rendszerekre lenne szükség itt azt gondolom hogy kifejezetten érdemes a település vezetők szerepére rátérni ugye itt korábban is említettük már a szemléletformálást a tudatosságot és ugye alapvetően de ebben cáfoljatok meg hogyha ti nem így látjátok szakmai szemmel ugye jelenleg gyakorlatilag hogyha egy nagyon ideátipikus esetet nézünk mondjuk a fővárosban él valaki valamelyik kerületben egyébként mondjuk a a a család két ágán a nagyszülők az ország két másik pontján és egyébként mondjuk van egy balatoni nyaralója a családnak ez helyből azt jelenti hogy mondjuk egy hónapon belül négy különböző szemétzállítási és egyébként mondjuk szelektív hulladékgyűjtési technikát kell…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság helyi kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság helyi kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast e heti adásában a körforgásos gazdaság helyi kérdéseit vitatják meg Somodi Katalin és Sárosi Eszter vendégek. Kitérnek a fogalom definíciójára, a fenntarthatósághoz való kapcsolódására, valamint az erőforrás- és hulladékgazdálkodás szerepére.… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság helyi kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Somodi Katalin, Sárosi Eszter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság helyi kérdései”?

Fő témái: körforgásos gazdaság, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A körforgásos gazdaság helyi kérdései”?

Megjelenés: 2024. 07. 08.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-korforgasos-gazdasag-helyi-kerdesei-a8c291e3

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból