Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A települési digitalizáció helyi szintű kérdései

· PT15M14S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast májusi adása a települési digitalizáció helyi kérdéseivel foglalkozik. Dán Katalin (Vodafone) és Balla Attila (NMS) vendégek. A beszélgetés kitér a digitalizáció és a fenntarthatóság kapcsolatára, a városok szerepére, a kihívásokra, valamint a…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 05. 27.
Hossz
15 perc
Szereplők, említett nevek
Dán Katalin
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok májusi tematikus hónapja a települési digitalizáció kérdéseit járja körül mai adásunkban a települési digitalizáció helyi lokális kérdéseiről fogunk beszélgetni meghívott vendégeinkkel sok szeretettel köszöntöm a stúdióban dn katalint a vodafon iot account menederét és balla attilát a noman jános nonprofit kft üy vezető helyettesét sziasztok köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást köszönjük szépen köszönjük sziasztok egy picit kezdjük talán egy nagy hátralépéssel mielőtt itt elvesznénk a különböző adatok digitalizációs folyamatok rejtekeiben nektek mi ut eszetekbe arról hogy fenntarthatóság és hogyan kötnétek össze magát a digitalizációt és ezt az egész szakterületet a városok a települések digitalizációs átállását és a hagyományos értelemben vett fenntarthatóságot k igen köszönöm szépen először is üdvözlöm a hallgatókat hát ez egy nagyon-nagyon komplex kérdés ugye a vodafone magyarország a forácsi csoport tagjaként ugye egyértelműen a fenntarthatóság mellett van és kiemelt szerepe van benne ugye országosan alaptávközelési szolgáltatóként nekünk az a feladatunk hogy megfelelő hálózati lefedettséget biztosítsunk ahhoz hogy maga a digitalizáció egyáltalán megtörténhessen és hogy olyan eléréseket kapjanak a települések amelyekben fejlődni tudnak és lehetőségekhez jutnak el gyakorlatilag ugye itt miről is beszélünk ugye el kell hogy érjük illetve segítenünk kell a a társadalmi illetve a gazdasági fejlődést ezenkívül ugye nagyon fontos a környezetvédelmi tényezőknek is a figyelemb vétele és ugye azért azt tapasztaljuk hogy ez nem mindig egy nagyon-nagyon könnyű feladat a digitalizáció jó az tulajdonképpen mondhatjuk pár tzeddel korábban mondtak a településvezetők vagy a települések hogy oké ők korszerűsítenek most igazából digitalizálunk tehát a digitalizáció az ma már egy megkerülhetetlen dolog és tulajdonképpen ez nyitja ki a kapukat arra hogy minden területen tudjunk fejlődni ugye amikor erről a három pillérről beszélünk akkor emeli azért hozzá kell azt is gondolni hogy itt nagyon sok egyéb rendszer van a-rendszer van ami a digitalizációhoz kötött és ugye itt már egy picit ki is lehet egészíteni azzal hogy ha egyén szintre levetítjük akkor mondjuk egy egyén életében történő változás az hogyan hat magára a településre és hogy annak egyébként milyen további lépései lehetnek úgyhogy fogalmaztunk meg különböző célkitűzéseket ezzel kapcsolatban ugye évről évre keressük azt hogy hogyan tudunk még jobb megoldásokat még jobb módszereket javasolni és ajánlani ezekhez a város illetve településfejlesztési gondolatokhoz és hát így haladunk folyamatosan attila hát egy szép ernyő fogalom ez a fenntarthatóság én ketté is választanám egyből mert nálam most már így az sőt az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez így jelenik meg hogy ugye a környezeti fenntarthatósághhoz nem szükségeltetik meg amikor elkezdődött ez az egész edukálása a társadalomnak világnak egyénre lebontva hogy akkor óvjuk védjük a környezetünket bolygónkat satöbbi satöbbi akkor ezzel ezzel erre még nem kellett technológiai fókuszt tenni mert mert ahhoz hogy szelektíven elkezdtük gyűjteni a szemetet tulajdonképpen ez ilyen formában meg tudott jelenni de nálam most főleg a települések egy település térség vonatkozásában ez már ketté válik figyelni kell a környezeti fenntarthatóságra de akkor amikor technológiát digitalizációt vagy bármilyen olyan eszközt vezetünk be ami elviszi az adott környezetet közösséget ebben az okos település vagy település fejlesztés ilyen digitális irányába akkor fontos arról beszélni hogy a fenntarthatóság egyrés jelent környezeti fenntarthatóságot a másik eleme ami nagyon fontos eleme hogy pénzügyileg is erőforrásileg is fenntartható legyen mert akkor amikor abban gondolkozunk és ugye ezzel kezdődött az egész digitális településfejlesztésnek a kora hogy meg egyik oldalon megjelent a finanszírozó adott esetben az önkormányzat vagy bármilyen piaci vállalat akkor ugye ha állandó exogén külső erőforrásra pénzügyi erőforrásra van szüksége egy ilyen jellegű fejlesztésnek akkor az már önmagában nem fel fenntartható és ez a kettő valahol itt egybe ér a környezeti fenntarthatóság meg a pénzügyi fenntarthatóság ezzel kell szerintem a jövőben leginkább számolni mert ma már arra kell gondolnia egy döntéshozónak egy településvezetőnek és nyilvánvaló látjuk ezeket a gazdasági volumeneket hogy ezt valahol a kettőt együtt kell hogy értelmezzék és ezek mentén kell kialakítani valamiféle jövőképett település térségi szinten itt akár a 300 fős borsodi kisfalutól indulva akár egy nagy nagyvárosig vagy akár a fővárosig is abszolút és maradva a településeknél hiszen itt a mai beszélgetésünk alapvetően a településekre városokra fókuszál ugye mi is amikor a fenntartható városok keretében különböző fórumokon csatornákon beszélgetünk arról hogy mit is jelent a digitalizáció települési kontextusban akkor ugye nagyon gyakran igyekszünk a hangsúlyt arra helyezni hogy nagyon-nagyon sok adat kering most fogalmazzunk kicsit egyszerűbben kering gyakorlat cillag ebben a szektorban és mégis nagyon kevés az ebből kinyert információ picit erre hogyha rá tudunk térni hogy egyrészt mi a különbség az adat és az ebbő nyert információ között másrészt egy település vezetés egy város irányításnak mit jelenthet ez a gyakorlatban hú hát ez egy nagyon jó kérdés szerintem erről most napokal tudnék beszélni ugyhog próbálom így lerövidíteni hát a mai világban az adat jelent majdnem mindent tehát ahhoz hogy egyáltalán fenntarthatóan tudjun unk vagy tudjon egy településvezető gondolkodni és itt csatlakoznék attilához hogy teljes mértékben egyetértek hogy itt egy településnek az is a fenntarthatóságát jelenti hogy saját magás képes fenntartani és ellátni és abból fejlődni ugye és nem adott esetben külső forrásokat várni vagy remélni ehhez tehát most így visszatérve arra amit kérdeztél az adat az amiből a lehető legjobb döntéseket tudják hozni én ezt így tudnám lefordítani tehát amikor arról beszélünk hogy mondjuk egy település hirtelen több 1zer fő új betelepülő lakossal jelenik meg egyik napról a másikra és nekik döntéseket kell hozni abban a kérdésben hogy egyáltalán hogyan fejlődjenek hogyan változtassák az infrastruktúrájukat bármilyen területen vagy hogy milyen új rendszereket találjanak ki számukra a jól működéshez akkor mindenképpen ahhoz adat kell és és azokról kell tudni dönteni tehát én is azt gondolom hogy most még mindig kevés a az informáci ió számokra kevés az adatszámokra illetve még az is hozzátartozik hogy hogy a a meglévő adatokat nem biztos hogy hogy jól tudják felhasználni vagy hogy van idő inkább még ezt is mondom hogy hogy van idő felhasználni ugye nagyon sok konzultatív beszélgetésünk szól arról a a városvezetőkkel hogy vannak jó elképzelések szeretnének jó dolgokat megvalósítani és nagyon jó stratégiai tervek vannak csak egyszerűen az adat hiányzik tehát ami ami alapján lehetne ezeket a döntéseket meghozni úgyhogy én azt gondolom hogy a következő éveknek mindenképpen ez kellene hogy legyen az egyik alapvető iránya hogy ők is megtesznek azért mindent hogy mondjuk tényleg olyan megoldásokat válasszanak rövid távon amiből sokkal több adatot tudnak kinyerni illetve ezeket az adatokat megfelelő módon felhasználják a saját döntésükhöz abszolút tehát hogy a az mindezzel egyetértve a ezt ki lehet jelenteni hogy az adat az új olaj ha szabad ezt mondani viszont megint vissza kell lépni ebbe az egész abba a valós térbe ahogy ma jelen pillanatban működnek nem csak idehaza hanem akár európában is települések hogy mit is nevezünk adatnak valójában egyrészt másrészt pedig hogy ha valamilyen adat rendelkezésünkre á mondjuk mint egy települési dönté hozod ad abszurd egy polgármester akkor azt milyen állapotban milyen tisztán érjük el az adott települési településtervezés térinformatika úthálózatunk bármi kapcsán hogy ilyen konkrét példákkal éljek és akkor jön a következő hogy ezzel mi az amit kezdeni szeretnénk tehát ezek a strukturált adatok tiszta adatok nézzünk egy jó helyzetet vagy egy jó helyzetképet az mindenképpen a döntés előkészítésre tervezési folyamatok jövő tervezésre abszolút alkalmas lehet de leginkább az a probléma jelen pillanatban ez jellemzi ezeket a az adatköröket hogy nincsenek tiszta adataik a településeiknek azt sem igazán tudják fölmérni hogy hogy adott területet érintően bizonyos adatok mire lehetnek alkalmasak és akkor ugye vissza kell megint egyet vissza kell lépni hogy valójában mint minden területen de itt is abszolút igaza az hogy edukálni kell a településeket edukálni kell a még a politika megkockáztatam a politikai döntéshozókat is a települési döntéshozókat is abba az irányba hogy föl kell őket készíteni arra hogy bizonyos döntések mentén hogyha képet kapnak arról hogy milyen eléréseket milyen predikció at lehet ezekből kinyerni akkor igenis tudják úgy a belső működésüket átalakítani hogy ebből már tiszta adatok keletkezzenek és akkor abból már van továbblépés de nehéz ezt hogy is mondjam globális globális képpel kezelni ez valószínűleg egy ilyen egészen tát nem túl hatékony munka de tulajdonképpen ilyen 1eg/1eg-es küldetésekben kell szinte végigjárni az elmúlt 10 évben biztos hogy legalább 300 400 polgármesterrel vagy politikai helybéli politikai döntéshozóval leültem ahol ilyen jellegű beszélgetések zajlottak és pontosan látszódik az hogy tehát 10% alatt mérhető azoknak a döntéshozóknak a száma akik ezzel ilyen tekintetben legalább strukturális szempontból képben vannak igen és talán érdemes itt mielőtt visszaadnám neked a szót kati kicsit ketté választani magát az edukációt ezt a folyamatot mert ahogy attila is nagyon jól utalt rá itt egyszerre kell edukálni de mégis is differenciáltan én azt mondanám de nagyon kíváncsi vagyok a ti véleményetekre a kérdésben a döntéshozókat legyen ez egyébként helyi szintű vagy akár és egyébként szerintem erre is érdemes kitérni akár azok a nemzeti szintű döntéshozók akik egyébként mondjuk a jogszabályi keretekért megállapítják gyakorlatilag ezekhez a folyamatokhoz és a másik oldalon pedig magát a lakosságot hogy a lakosságnak mi a percepciója mennyire tartanak mondjuk ugye alapvetően ezért főkent a a magyar lakosság de szerintem ez elmondható ionális perspektívában is nagyon tart az új fogalmaktól az új megoldásoktól hogyan lehet őket ehhez esetleg közelíteni vagy hogyan lehet egyébként magát a a városi lakosság ideértve a döntéshozókat és a a városlakókat településen élőket is hogyan lehet egyébként a skála két végét közelíteni egymáshoz hogy hogy egy nyelvet beszéljenek és hogy valóban a lakosok érdekében a lakosság érdekében szülessenek ezek a döntések de közben pedig a tőlük vagy az általuk nyert információkkal valóban a a településfejlesztésnek a céljait lehessen elérni igen hát ez is egy mondjuk úgy hogy egy nagyon komplex kérdéskör én mindenféleképpen azt mondanám hogy hogy információ és tematikus információ átadás lenne az a feladat mondjuk az önkormányzatok részéről a lakosság irányába én nekem egyébként az a tapasztalatom is illetve cégszinten is az a tapasztalatunk hogy azért ha abból kiindulunk hogy az emberek mint magánemberek és nagyon-nagyon sokfélék és milyen típusúak mit hogy szeretnének mindenkinek más igénye van más elképzelése van hát ugye egész extrém példákig is el lehet menni itt a helyi lakosság k környezetét is illetően vagy vagy igényét illetően de ugye ahhoz hogy egységes irányba tudjanak menni és hogy a lakosságnak az elképzeléseit is meghallgassák illetve ahhoz hogy egy településvezető át tudja adni azt hogy ő ő milyen innovatív dolgokat szeretne végrehajtani hogy ő miért gondolja azt hogy ő most inkább a a a területi vagy az útinfrastruktúrát szeretné bővíteni vagy éppen mondjuk egy óvodába vagy egy iskolába szeretne valamilyen digitális rendszert bevinni vagy mondjuk a szociális rendszert szeretné erősíteni vagy akár ő szeretne mondjuk okos kamerákat kihelyezni most tényleg néhány példát így kiragadva hogy ez mondjuk miért jó a lakosságnak és ugye itt már említettük a például akár hulladékhelyzetet ami a környezetvédelemnek mondjuk nagy segítség lehet hogy ugye szelektíven gyűjtünk itt is akár az illegális ilyen letelepített helyszíneket lehet akár felszám ezzel vagy egyéb fontos dolgokat tehát én mindenképpen azt gondolom hogy a települési vezetőknek továbbra is nagyon erőteljes feladatuk vagy még inkább feladatuk az hogy a lakosság felé különböző programokkal adják azt át különböző fórumokon fogadóóákon akár rendezvényeken hogy egyáltalán milyen milyen elképzelések vannak hogy jobban értsék meg hogy ez őértük van és hogy hogy ezek a dolgok annyira hasznosak amennyire csak szükséges ugye a fenntarthatóság az tulajdonképpen tényleg t egy olyan dolog ami amire szerintem általában az emberek nagy többsége vágyik de azért ezt egy településen megvalósítani vagy egy városban tényleg nagyon nehéz ahol azt mondhatjuk hogy van egy egy olyan meglévő hálózat most ezt teljesen mindegy hogy milyen területre értjük de hogy azt azt valamilyen új rendszerrel kell ellátni azok tudnak adatot szolgáltatni ha nincs új rendszer telepítve nincs adatforgalom nincs jó döntés ha nem népszerűsítem vagy vagy nem osztom meg a lakosság és és nem próbálom nekik azt megmutatni hogy hogy én őértük mit és hogyan szeretnék tenni akkor igazából nem nagyon jutunk el arra a megoldásra amő sznén ugy itt itt jön be a kérdésbe az amit az előbb attila mondott hogy hát hogyan várhatjuk el a településvezetőktől hogy kommunikálják ezeket a lehetőségeket a lakosság felé ha ők maguk sincsenek egyébként ezzel tisztában milyen segítséget kapnak vagy kaphatnak a településvezetők a alapvetően szerintem ez mindig egy ilyen féligmedig hozzáállás kérdése legalábbis a településvezető szempontjából mindenképp mégpedig abból az irányból hogy a digitalizáció ez az egész technológiai kérdés ez mindig akkor jó hogyha az ott van a végén az ember ez azt jelenti egyenes ágon hogy meg kell találni mindig azt a belépési igényt vagy azt a szükségszintet amire reagálni akarunk egy adott technológiával vagy annak a bevezetésével de hogy…

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció helyi szintű kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció helyi szintű kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast májusi adása a települési digitalizáció helyi kérdéseivel foglalkozik. Dán Katalin (Vodafone) és Balla Attila (NMS) vendégek. A beszélgetés kitér a digitalizáció és a fenntarthatóság kapcsolatára, a városok szerepére, a kihívásokra, valamint a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció helyi szintű kérdései”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dán Katalin.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció helyi szintű kérdései”?

Megjelenés: 2024. 05. 27.. Hossz: 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-telepulesi-digitalizacio-helyi-szintu-kerdesei-17259809

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből