Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - A települési digitalizáció központi kérdései

· PT31M48S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast vendége Gál Krisztián, az EIT Digital Ecosystem Lead-je, aki a települési digitalizáció központi kérdéseit mutatja be. Kiemeli, hogy a digitalizáció hogyan segíti a zöld célok elérését, az energia- és infrastruktúra-hatékonyság növelését. Bemutatja…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 05. 06.
Hossz
32 perc
Témák
települési digitalizáció, fenntartható városok, zöld célok, energiahatékonyság, infrastruktúra-hatékonyság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának májusi tematikus alkalmai a települési digitalizáció kérdéseit járják körül mai adásunkban a települési digitalizáció központi kérdéseiről fogunk beszélgetni sok szeretettel köszöntöm a stúdióban kál krisztián az eit digital ecosystem leadjét szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk köszönöm szépen egy picit mielőtt részleteiben belemennénk mindabba amivel foglalkoztok illetve a te szakmai álláspontodra a települési digitalizáció kapcsán egy picit érdemes talán hátrébb lépnünk és onnan kezdenünk hogy hogyan kötődhet a digitalizáció a fenntarthatósághoz hiszen ez nem a a hagyományosnak mondható megközelítés talán igen ugye a fenntarthatóságot nagyon sokszor a zöld különfé különféle zöld politikákkal szokták össz hozni és egyébként ettől mi nem állunk távol azok a digitális innovációs területek amikkel foglalkozunk és amikről az elkövetkező fél órában is lesz szó alapvetően olyan célokat tűztek ki amelyek segítik azokat a zöld céloknak az elérését amelyeket sok szervezett az eu különböző programok megfogalmaznak úgyhogy azt hiszem nem is kell tovább gondolni hogyha valaki számítógép segítségé vy innovációt tud létrehozni akkor az mondjuk energiában vagy éppen infrastruktúrában mennyit tud spórolni és így segíteni a a fenntarthatósági célokat nem biztos hogy a nézők hallgatók közül mindenki ismerős a ti mindennapi tevékenységetekkel egy picit be tudod-e mutatni közelebbről az zit digital tevékenységét igen nagyon szívesen és bízunk benne hogy minél többen fognak rólunk hallani egy picit visszamennék a 2008-as évig amikor az eit az európai innovációs intézet megalakult itt budapesten ez azért is fontos mert az eit a cepol nevű ügynökség az egyetlen ügynökség aminek budapesten van a központja és ezeknek megalakultak különböző lábai különböző területeken ilyen az eit digital amelyek mi vagyunk de van még food climate sok egyéb tellet ami az évek során itt létrejött európában és 2010 amikor mi elindultunk de bár a budapesti illetve azonbül a közép-keletó közép-kelet-európai régió mindig is aktív volt ebben a területben 17 óta van budapest is oda és bár itt vagyunk az infóarkban tőlünk nem messze innen az egész régiót ellátjuk összesen most 19 ország tartozik alánk tehát mi nem csak magyarországot hanem az egész régiót átlátjuk különböző irodáink vannak egyébként európában szerte szét lisszabontól prágán át helszinkiig sok felé és összességében oktatási és innovációs projektek segítségével próbáljuk segíteni európát abban hogy a ez egyébként fragmentált kü különböző országban széttöredezetten működő rendszereket minél jobban összehozza épp a napokban van egy open innovtion factory nevű programunnak a a határideje amikor nemzetközi konzorciumok tehát itt minimum két országban álló konzorciumok állnak össze annak érdekében hogy különböző innovációs oktatási projektek révén segítsék ezt a fajta digitalizációt európában és hogyha már említetted a a régiós megközelítést akkor alapvetően hogy látod a te szakmai megítélésed szerint melyek azok a a területek melyek azok a kulcspontok amelyek alapvetően akár adottságban akár kihívásban azonosak vagy éppen különbözőek a régióban amit mi nagyon látunk az a az a fajta kisországprematika amit magyarországon azt hiszem nem kell bemutatni e ez inkább arról szól hogy kis cégek annak örülnek hogyha magyarországon piacvezetők tudnak lenni és az hogy a határon túlra merészkedjenek az nagyon ritkán fordul elő taval mennyire jellemző egyébként az együttműködés akár regionális szinten akár mondjuk európai viszonylatban nagyon jó a kérdés épp az ok épp tavaly októberben nyitottuk meg a kolozsvár irodánkat a kolozsvár régió egyébként az egyik legjobban leginkább intenzívebben fejlődő ökoszisztéma it most európában úgyhogy rajtuk keresztül a budapest irodán keresztül illetve jubianában is vannak igen szoros kapcsolataink indultak be ezek a mozgások régiusan egyébként vannak ezek a kapcsolatok igen szorosan szlovákia szlovénia horvátország szerbia románia tehát ezek mind megvannak viszont még egy picit visszatérve a kisország problematikára szlovéniában voltunk egy másfél évvel ezelőtt és ott rengeteg világmárka egyébként szlovén például mondjuk a gorenja és ilyen amit talán kevesebben ismernek és ők is azt mondják hogy bár nekik meg megvan ez a fajta észak-olasz diájnhoz a nagyon finom finomsághoz értő kultúrájuk ez a közép-európai hogy mondjam fineszes ami szükséges rengeteg márkát tudnak világpiacra dobni nagyon sok kis cég viszont megáll a szlovén-olasz határnál hogy én képetesen fogalmazzak és ez az amit egyébként próbálunk picit ösztönözni hogy igenis nyíljanak ki és menjenek és és foglalkozzanak sok más területtel még visszatérve itt a programjainkra nekünk van egy digital ciies tehát digitális városok a programunk amelyeken belül mint fókusz terület várunk olyan projektek olyan projekteket amelyek segítik a városok fejlődését fent tartthatóságát okosabbá tételét és az elmúlt évekből megnéztem hogy milyen milyen ilyen példákat tudok hozni ugye ezek fontos hogy ez sosem egy lehet hogy van egy főszereplőváros aki ezt behozza úgy is mint mint önkormányzat vagy kerület vagy más városi szerv de ezek még egyszer mindig nemzetközi együttműködésben valósulnak meg és gondolom mindig több szektor teháet alapvetően általában az üzleti szektor bevonásával is akár így van tehát tehát minden minden esetben fontos az hogy ez egy olyan termék legyen ami nem csak önmagában jó hanem vannak felhasználói tehát van egy van egy piaca annak hogy hogy ez működjön most hoz hoztam pár példát csak így a a példák kedvéért például van egy utazási app ami azzal foglalkozik hogy kerekes székes utazóknak megszervezi az útjukat oly módon hogy minden egyes pontnál a repülő repülőtértől kezdve a múzeumon át a hotelig mindenféle egyéb pontokon a lehető legoptimalizáltabban tudja be az adott várost hogy kerekes székkel ne legyenek ne legyenek problémák amikor be szeretne jutni egy-két egy-két helyre és akkor ugye már is eljutottunk például a társadalmi dimenziójához a fenntarthatóságnak ha már itt az elején azzal kezdtük hogy hogy ne csak a hagyományos zöld gondolkodást értsük alatta milyen példákat tudsz még hozni esetleg a másik amit hoztam még az egy az egy utasszám optimalizálós optimalizáló app egyébként vannak olyan a bkk futárhoz hasonló hogy budapest góhoz elnézés az újneve hasonló app mondjuk párizsban ami azt is mutatja hogy az adott metro kocsin belül mely kocsik vannak jobban telve és melyek kevésbé és azért aki mondjuk tö meg közlekedik az egy elég hasznos információ lehet hogy hogyan érdemes ezzel optimalizálni de van egy olyan is hogy bevon magánembereket futárkodásba mert mondjuk azt látja a program hogy nég és hat óra között adott útvonalon rengetegen szeretnének valamilyen terméket megrendelni és azt látja az applikációra bejelentkező ügyfeleken keresztül hogy neki van egy szabad kapacitása most a-ból b-be amúgy is elmegy és felmarkolja az adott csomagot és elviszi elviszi b-be tehát ezek ezek mind olyan mind olyan projektek amelyek még egyszer tehát városi szereplők üzleti szereplők ahogy te is mondtad illetve egyetemi vagy éppen más szereplők bevonásával születnek meg szerintem egy nagyon fontos dolgot érdemes kiemelni vagy visszacsatolni arra amit most mondtál nevezetesen hogy ezek a programok vagy ezek a pé k amiket most te is említettél azt hangsúlyozzák ki hogy milyen fontos a különböző digitális megoldásokon keresztül nyerhető adat és ezáltal az ebből generált információ ugye nagyon gyakran amikor mi is mint fenntartható városok arról beszélünk hogy maga a település digitalizáció igenis része a fenntartható települési átállásnak akkor igyekszünk arra helyezni a hangsúlyt hogy gyakorlatilag a település irányításban mekkora szerepe lehet az így nyát információknak de hogy látod ez a fajta megközelítés mennyire terjedt el akár globálisan akár uniós szinten akár specifikusan itt magyarországon kezdeném a legszűkebb legszűkebb otthonunkkal a 11 kerülettel az infóarkban vagyunk és rengeteg más ipari partnerünk is a nem tudom most nem is som inkább a reklámnk miatt de a bm és az elte kampusza mellett vagyunk úgyog a 14 eletten van egy relatíve jó kapcsolatunk és ott például önkormányzati szint nagyon komolyan foglalkoznak azzal hogy miképpen lehetne ezeket behozni de hogyha most kicsit kijjebb megyünk és egy más más szemeggel nézzük meg akkor példá helsinkyben tehát a finn fővárosban nagyon-nagyon komolyan foglalkoznak azzal hogy ezek az új ezek az új adatforrások miképpen használhatok fel az ő az ő mindennapjaikban azért az északi régió egészen erős digitalizáció tekintetében fenntartható városoknak ugye nem csak hazai programsorozata hanem nemzetközi partnervárosokkal való együttműködés keretében egy nemzetközi programsorozata is fut most idén májusban egyébként tallin városáb észtországban látogatunk úgyhogy biztos hogy ott is nagyon sok izgalmas dolgot fogunk a hónap végén hallani és látni az ottani szakértőktől ha már nemzetköziség ha már projektalapúság akkor említettél nekem itt a beszélgetés előtt adáson kívül egy nagyon érdekes projektet a fedex kapcsán erről be tudsz egy picit bővebben számolni igen nagyon szívesen egyébként cak akkor átköttö még vissza az előző pontodra ebben is részt vett helsinki városa ahol szintén vannak kollégáink és tallinban is úgyhogy remélem össze tudlak kötni és bemutatni neki egy újabb példa hogy nagyon kicsi a világ igen nagyon kicsi a világ így van szóval visszatérve a fedexre ugye a fedes az egyik a világvezető futárszolgálta vagy éppen kézbesítő cég azt hiszem ez a ez a jobb kifejezés amerikai cég és az egyik ahogy említettem testvércégünkkel vagy testvérszervezetünk az eit climate al együtt volt egy programunk 22 végén indult ahol olyan városi fenntartható projektek jelentkezhettek egy relatíve kis összeg ezébként 65000 euró tehát nyilván városi szinten ez nem y nagy összeg de mégis arra elég hogy egy egy úgynevezett ilyen pilot vagy pilóta vagy kezdőprogram ebből beinduljon és az volt a cél hogy ezek a projektek illeszkedjenek azokba a nagy e-us keretprogramokba mint a green deal a különböző vár sok de dekarbonizációs céljait elérendő és ezek közül négy került be a a legjobbak köz itt volt angol finn spanyol és török én a én a finn finn példát egy picit picit jobban kiemelném itt ugye az volt hogy a finnek ismerten igen természetközeliek és sokat vannak sokat vannak kint tehát a biciklizés mint olyan egy rendkívül fontos eszköz a mindennapokban a gyerekek is már igen hamar igen hamar elsajátítják és itt az volt a cél hogy minél minél többen átelnek a biciklizésre mint olyanra mint olyan közlekedési formára amely amely fentartható és egy külön egy külön rétege is volt ennek a projektnek az hogy rengeteg menekült van most finnországban ugye a részben a az ukrán-orosz konfliktus miatt vagy éppen máshon érkezett menekültek ahol akiknek a kultúrájában sokszor főleg közelkeletiek körében nincs benne az hogy főleg hölgyek biciklizzenek és a egy extra réteg volt az a programban hogy rengeteg rengeteg fiatal lányt így hozzá tudtak juttatni egy biciklihez és megtáíani hogy a biciklizés az egy olyan eszköz ami nem csak egy aból b-be elíthatunk valamit hanem a mindennapi közlekedésnek a az eszköze lehet visszatérve a fedex azért is örültünk ennek a ennek a megkeresésnek mert amerikában is ez mutat egyfajta különböző céges kulturrált európa és az egyesült államok között gyakorlatilag ott ilyen filantrópikusan részt annak hogy ők adnak ilyen típusú társadalmi projektekre összeget mondhatjuk úgy is hogy ők ezt gyakorlatilag megszponzorálták nekünk van kint a silzilicium worldöben egy egy irodánk tehát ilyen szempontból könnyű volt a a az összennek a beváltása é amit azért is mondok y külön mert ez konkrétan egy csek formájában érkezett meg az összeg amit szét kellett osztani és egy európai számára azért ez egy igen komoly kihívás volt de de megoldtuk kezeltük hiszen az innováció felé megyünk úgyhogy ciki is lett volna hogyha nem nem történik meg tehát ez volt ez a ez a edexes egyszeri együttműködés de ez is jól mutatja hogy nagyon nagyon jó és hatékonyan tudunk nagy nagy váltok együttműködni és itt most főként a közlekedés került az imént fókuszba összekapcsolva a digitalizációval de egy picit próbáljuk még tágítani a kört hiszen azt gondolom hogy egy település életében egy város életében nagyon-nagyon sok olyan területét találjuk még meg a fenntarthatóságnak amiben egyébként a digitalizáció eszméletlen fontos szerepet játszik és nagyon nagy mértékben tudja elősegíteni magát azt a fenntarthatósági átállást aminek azt gondolom mindez egy koherens része ilyen lehet például a hulladékgazdálkodás is hogyha jól tudom akkor ehhez kapcsolódó projektjeitek is futnak így van egy egy szlovák példát hoztam mők a sensoneo nevet visik ez egy pozsonyi alapítású cég akik a mi úgynevezett gross services tehát egy a fejlesztési szolgáltatásunkat igénybe vevő cég volt itt 6 millió eurós össz et sikerült bevonni annak érdekében hogy ez a cég az ő saját fejlődési ívén egy újabb fokot tudjon bejárni és a az ötlet igazából nagyon egyszerű arról szól hogy a különböző hulladéktárlókban kukák tetején szenzorokat helyeztek el és a hulladékszállító járműveket úgy optimalizálták amikor ezek a szenzorok jeleztek hogy ez a kuka vagy ez a tárló már közelít a telítettséghez tehát ahol ez még nem volt meg negyedig feléig volt oda később ment vagy vagyd át átállították a rendszerességét hogy ezek a hulladékok mikor kerülnek összeszedésre ugyan mit jelent jelent egyszer egy közlekedési következményt hogy nem lesznek mondjuk teltek vagy forgalommal telítettek azok az utcákal ezeket összeszedték időz is lehet jobban kötni hogy mikor mikor szedik őket össze illetve azt is hogy mikor kerülnek ezek a hulladékok később feldolgozásra én egyébként ezt a példát akkor még nem nevesítve több előadásomban is említettem a a közel a elmúltban és több kérdés egyébként arra érkezett és lehet hogy erre érdemes kitérnünk akkor itt a projekt keretében is hogy bár valóban a a digitalizációs…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Gál Krisztián

Szervezetek, cégek

  • EIT Digital

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció központi kérdései”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció központi kérdései”?

A Fenntartható Városok podcast vendége Gál Krisztián, az EIT Digital Ecosystem Lead-je, aki a települési digitalizáció központi kérdéseit mutatja be. Kiemeli, hogy a digitalizáció hogyan segíti a zöld célok elérését, az energia- és infrastruktúra-hatékonyság növelését. Bemutatja… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 06..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció központi kérdései”?

Fő témái: települési digitalizáció, fenntartható városok, zöld célok, energiahatékonyság, infrastruktúra-hatékonyság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - A települési digitalizáció központi kérdései”?

Megjelenés: 2024. 05. 06.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-a-telepulesi-digitalizacio-kozponti-kerdesei-f308a458

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból