Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben

· PT2M3S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast áprilisi adása a fenntartható közlekedésről és az üzleti szféra szerepéről szól. Dervalics Ákos (GreenBrother) és Gyarmati Zoltán (EPS Global) vendégekkel áttekintik a fenntarthatósági fogalmak különböző értelmezéseit, a közlekedési rendszer…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 04. 22.
Hossz
2 perc
Szereplők, említett nevek
Gyarmati Zoltán, Dervalics Ákos
Témák
fenntartható közlekedés, üzleti szféra, fenntarthatóság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának áprilisi tematikus hónapjában a települési közlekedés kérdéseit járjuk körül mai adásunkban az üzleti szektor szerepéről fogunk bővebben beszélgetni meghívott vendégeimmel sok szeretettel köszöntöm a stúdióban dervalic ákost a green brother alapítóját és ügyvezetőjét illetve gyarmati zoltánt az eps globál ügyvezetőjét sziaszt köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást szia szia első kérdésként egy picit lépjünk hátrébb és kezdjük talán onnan hogy ha közlekedésről beszélünk városokról településekről beszélünk és fenntarthatóságról akkor ezek a fogalmak hogyan kapcsolódnak össze szerintetek ákos a fenntarthatóság számtalan leképeződése létezik egyébként az emberek fejében gondolataiban és adott esetben ez más és más más nem csak városonként de mondjuk a városon belüli célcsoportonként tehát biztos hogy a közlekedési vállalat vezetői máshogy gondolnak rá mint egyébként az utasok és ezeket az eltérő szempontokat én azt gondolom hogy együtt kell vizsgálni a közlekedés mindenképpen a fenntarthatóságnak a része és ugye így visszafelé tehát hogyú közlekedni kell és ugye hogy hogy lehet azt úgy megtenni hogy az az fenntartható legyen szerintem ez egy nagyon fontos és aktuális kérdés amikor il pillban nagyon sokan akarnak közlekedni különböző módokon és hogyan lehet azt a legfenntarthatóbban bár ugye akkor az a kérdés hogy mit nevezünk fenntarthatónak számomra a fenntarthatóság talán a a környezet kímélőséget jelenti meg a a társadalmi talán egyenlőséget tehát szerintem a közlekedést úgy kell szervezni hogy az mindenki számára elérhető legyen oly módon hogy a lehető legkevésbé károsítsa a környezetet talán én így tudnám ezt megfogalmazni és mielőtt rátérünk az egyes cégek tevékenységi körére illetve azokra a megoldásokra amelyeket ti ki áltok ezen a téren picit még nézzük meg talán azt hogy melyek a települési közlekedésnek önmagában ennek az egész rendszernek talán a legnagyobb kihívásai itthon is és globálisan is a ugye fenntarthatóság szempontjából értékelve a fenntarthatóság egyébként a környezeti társadalmi és pénzügyi vagy üzleti célú fenntarthatóság ami felogásunk szerint egységesen hogyha ezt nézzük akkor a köz kkedés minden résztvevője számára mind a három dolognak teljesülnie kell emiatt nehéz tehát én például utasként hogyha hogyha tömegközlekedek akkor szeretném hogyha ez pontos lenne a a hyárat tiszta lenne kényelmesen lehetne utazni megfelelő közelségben legyenek a megállók a a a cél állomásomhoz és a többi tehát sorolhatnám azokat a szempontokat amiket ilyenz szempontból mint utas én közvetlenül figyelembe veszek és természetesen ugye a a többi szereplő aki mondjuk üzemelteti a tömegközlekedést ő számára már a a fenntarthatóság sokkal egyébként sokkal inkább egy egy egy vállalatnak a fenntartását jelenti az utas számára a megfizethető jegyárakat vagy a bérletárakat jelenti a a a közlekedési eszközöket szállító cégek számára megint csak vannak törvényi megfel el elősség a fenntarthatóság mentén és egyébként az üzleti szempontok hasonlóképpen az infrastruktúránál de ott már bejönnek a társadalmi szempontok hogy merre menjenek a a a a sínek mi az ami nem zavarja a lakosságot mi az ami egyébként ingatlant föl lehet áldozni erre nem tát rengeteg kérdés van és ezek mind mindind odajutnak hogy hogy egy-egy döntésnél egy-egy akár beruházásnál akár változtatásnál ezeket figyelembe kell venni illik venni és és és természetesen egységesen értékelni a fenntarthatóság lehetőségét hát ahol mi a legnagyobb kihívás szerintem a legnagyobb kihívás az ugye abból ami az elmúlt időben tapasztalatunk ez a városiasodás urbanizáció hogy van egy adott közlekedési infrastruktúra amit nagyon nehéz fejleszteni abban a tekintetben most én az utakat meg az úthálózatot értem ez alatt hogy hogyan lehet ezt oly módon megtenni hogy a az összes igényt kiszolgálni egyébként sehogyan tehát minden igényt nem lehet hanem ugye mindig a a lehető legjobb kompromisszumra kell törekedni szerintem a városoknak ez a legnagyobb kihívása hogy hogy hogy mi mi az a kompromisszum ami megfelel ugye én egy lusta ember vagyok és én autóval szeretek közlekedni mindenhová sokan vagyunk ezzel így de de azok a a a városnak az úthálózata ezt nem tudja el elviselni úgyhogy nagyon sokszor ez át ugye én is kényszerülök merthogy nem önkéntesen teszem közösségi közlekedésre és akkor ott ugye egy milyen infrastruktúrát hog kialakítani a a a város a városvezetés és ugye sokszor politikai döntések alapján ami a legmegfelelőbb tehát szerint szerintem a a nagyon sokan vagyunk akik közlekedni akarunk egy adott nem tudom infrastruktúrán rendelkező városban és ezt hogyan lehet a a legjobban menedzselni vagis általánosabb így tudnám megfogalmazni és akkor nagyon sok eszköz áll rendelkezésre most hogy a saját szakmá beszél hugy a parkolás parkolási díj ugye ezáltal egy egy közlekedés szabályozás értelemzerűen ugye a közösségi közlekedésnek a fejlesztése tehát ezeket mind valahogy menedzselni kell és szerintem ez a legnagyobb kihívás hogy megtalálni azt a azt a megfelelő arányt amivel a amivel a az a város egésze legjobban jár és hogyha már közlekedésről és annak az innovatív új megoldásairól beszélünk akkor én azt gondolom hogy érdemes talán azt a kérdést is megvizsgálni hogy mennyiben jelenthet valóban fenntartható megoldást az innováció ti hogyan látjátok mindenre gyógyír egy-egy új megoldás vagy azért óvatosan kell ezeket kezelni ez egy becsapós kérdés tehát a az újdonságok azok igen lehetnek jók is és rosszak is és lehetnek olyanok is amik jók de sajnos nem fogadja be a a a a vevőközösség és lehetnek rosszak amit egyébként pedig elkezdenek használni tehát semmiképpen nem húznék párhuzamot a hogy hogy egy innováció majd aztán jó lesz a az előbb említett átgondoltság az hogy miként terveznek bizonyos városi funkciókat például ugye a 15 perces városelméletet alkalmazzák-e ha igen hol és milyen céllal ezek ezek mind-mind azok a azok a dolgok amik utána majd meghatározzák hogy milyen milyen típusú eszközöket lehet választani és az innovációk lesznek majd azok az eszközök amiket ebbe ebbe be lehet építeni de még ekkor is úgymond azt gondolom hogy okosan kell ezzel bánni mert nagyon fontos az hogy milyen ütemben és milyen kommunikáció mentén történik ennek a ennek a bevezetése tehát például ugye a parkolási kérdéseknél hogyha egy egy város azt szeretné hogy a belső kerületekben csökkenjen a autóforgalom akkor természetesen valahol máshol kell ezeket az autókat elvinni vagy tárolni tehát ő neekki először úgymond el kellene hintenie hogy mi a szándéka miután megvan a döntés akkor a azt az akciótervet végrehajtani hogy először legyen helye akkor hogy hol mennek az autók hol lesznek eltárolva hol van parkolási lehetőség satöbbi hogyan fognak fogják tudni a lakosok és az odalátogatók megközelíteni a célhelyeket és ezeket lépésről lépésre megvalósítva fogják valójában elérni azt hogy egyébként kevesebb autó legyen egy adott területen zoltán fejlődni kell tehát ez szerintem a ez a ez a drive az emberekben megvan az emberiségben ha nem akkor még mindig barlangokban élnénk tehát biztos hogy szükség van innovációra szerintem senki nincs a bölcsek köve ami előre meg tudja mondani hogy na ez egy jó innováció lesz vagy ez nem egyébként szerintem nincs is olyan hogy jó alapvető jó innováció hanem ez mindig alakul ezt a saját rendszereinken is látjuk hogy azt hittük valamire hogy az majd milyen jó lesz és akkor kiderült hogy most már teljesen máshol tartunk mert ahogy elindult a a az innovációnak a ugye a gondolattól a fejlesztése majd utána az éles üzeme teljesen megváltozott a a az innováció önmaga tehát szerintem biztos hogy szükség van rá de óvatosan kell kezelni és nem szabad soha olyan kijelentéseket tenni hogy na ez most mindent megold mert mert mert ilyen nem létezik mindig lehet egy olyan aspektus amire az ember nem gondol a a világ változik ugye az elmúlt években ezt meg főleg megtapasztaltuk hogy olyan dolgok is történhetnek amire egyáltalán nem számítunk és ezekre felkészülten kell lenni szerintem az innováció az fontos hogy egy folyamatos fejlődést jelentsen ugye mi szoftwerekkel foglalkozunk és én nagyon utálom amikor a kollégáim azt mondják hogy hát a softver sos sincs kész de valahol igazuk van és szerintem ez sok termékre igaz hogy meg innovációra ez de a tekintetben hogy nincsen kész mert mert igenis fejleszteni kell tovább a a a tapasztalatok alapján és tudsz egy kicsit mesélni bővebben a munkátokról és arról hogy pontosan mivel foglalkoztok persze mi mi okos parkolási rendszereket fejlesztünk telepítünk és üzemeltetünk és és akkor ugye ez mostanában ilyen trendi ez a smart meg okos de ugye ez mit okos ok így van illetve szerintem az is hogy hogy mi a rendszer ma magában mert erre is szerintem ákos mondott egy fontosat is jót nagyon jó volt az előbb hogy hogy valaminek egy része például megvalósul attó még nem biztos hogy az egész az jobb lesz és és szerintem ezt sokan most nem látják mert mer belecsíkednek városvezetők döntők mondjuk bizonyos árt megoldásoknak bizonyos szegmenseibe de a másik nem teszik azt hozzá akkor akkor az egészből nem lesz semmi persze akkor a hatékonyságát veszti elakarat tát hogy egy nem tudom profóán példával éljek nem tudom a rándott hús sem jó hogyha nem panírozzuk be tehát hogyha hiányzik a zsemlemorzsa akkor nem lesz jó úgyhogy mi okos parkolási rendszereket fejlesztünk egyébként külföldön kezdtük el jelen pillanatban két kínai városnak építettük ki a teljes okos parkás rendszert és üzemeltetjük ezt illetve magyarországon hévízen ott részben sikerült ezt ezt megvalósítani és most már ciprus fővárosa nikúziának is mi szolgáltatunk szoftvert meg elég sok egyéb projektünk is van a a pipeline-ban én azért vagyok erre büszke mert bár arra nem vagyok büszke hogy az ember ugye nehezen lehet a saját hazájában proféta és ezért mi külföldön kellett kezdenünk ez mondjuk inkább abból adódott hogy a fejlődő országok ugye átugranak technológiai szinteket tehát hogy a parkolás az tipikusan egy olyan hogy van itthon például magyarországon egként egész európában van parkolóautomata akkor minden jó meg most már lehet esetleg mobillal is fizetni meg most már bankkártyáal is lehet fizetni és akkor ezen nem akarnak változtatni az önkormányzatok mert végül is az alapvető célját azt a forgalomszabályozási célt hogy hogy díjat kell fizetni ami minél tovább parkolok akkor annál drágább lesz ez ezt betölti e csak időközben viszont kialakultak már olyan innovatív megoldások ami amik fényévekkel előzik ezt például azt senki nem tudja elképzelni hogy mondjuk a mi kínai rendszereinkben nincsen parkolóautomata minden a mobiltelefonon keresztül történik itthon azért nagyon sokszor hallom h jaj de hát hogy az az idősek meg a külföldiek meg a nem tudom msodá hát az egyik város az 4,2 millió lakossal rendelkezik ahol biztos hogy nagyon sok idős van mégis csak mobil telefonon keresztül történik például a parkási díjfizetés ugye mi ellátjuk a a parkolóhelyeket egyedi foglaltság felismerésre ezek valamilyen szenzorok geomagnetikus optikai vagy bármilyen más szenzorok mi egyébként egy szoftver rendszer a mi termékünk tehát mi hardvereket integrálunk és ez az egyik nag előnye a mi rendszerünknek hogy meglévő hardw infrastruktúrákat is tudunk integrálni ez azt jelenti hogy ha már mondjuk mondjuk egy önkormányzatnak vannak például parkolóautomatái ezeket nem kell kidobni és újra nagy sok száz milliós vagy milliárdos beruházásokat eszközölni hanem hanem ezt integráljuk ezt a rendszert és és ez azt jelenti a végén mer akkor megpróbálom leegyszerűsíteni hogy hogy egy autós egy mobiltelefonon keresztül hozzáfér a város teljes parkolási infrastruktúrájának az információjához tehát pontosan látja minden egyes parkolóhelynek foglalt nem foglalt kell-e fizetni nem kell-e fizetni oda oda navigáljuk na nem a célpontjához hanem a célpontjához legközelebbi parkoló szabad parkolóhelyező le tud parkolni ki tudja fizetni kap információt kap segítséget és olyannyira sikerült ezt automatizálni hogy nálunk a parkolás ellenőrzés is automatizált tehát mi járművekkel elektromos robbogókkal motorokkal ellenőrzünk amik szkennelik a járműveket tehát a parkolellenőr is motorizált ezáltal sokkal hatékonyabb és gyorsabb és teljesen tudjuk automatizálni például a kínai registrált ügyfeleinknek mi el indítjuk a parkolási díjfizetést helyette és le is állítjuk amikor elment hiszen tudjuk hogy mikor ment oda és mikor jött el tehát az ügy fereknek ezekben a városokban soha nem kell parkolóhelyet keresni mindig megtalálják és soha nem kapnak parkolási bírságot ben mindig meg is fizetik a parkolási díjat az önkormányzatok pedig ugye minden minden információval rendelkeznek mennyi a foglaltság hol kell-e emelni díjat vagy nem kell emelni díat tehát nagyon sok adathoz és információhoz jutnak hozzá és egy jobb közlekedészervezést tudnak ezáltal a a városoknak nyújtani ez most így nagyon röviden megfogalmazva az amit mi mi csinálunk és ugye ahogy zoltán is mondta hugy itt főként külföldi példákról beszéltünk kos nektek mi a tapasztalatotok azt érintően hogy mondjuk magyarországon mennyire nyitottak az új közlekedési megoldásokra ti miben tudtok ebben a hazai önkormányzatoknak segíteni illetve neked mi a nemzetközi tapasztalatod ezen a téren igen mi alapvetően nemzetközi módon működünk két nemzetközi szervezetnek is a hazai képviseletét látjuk el az eit ban mobilitynek illetve az eit in energynek mind a kettő innováció finanszírozással foglalkozik és ez egy jó hír mert ilyen ilyen tekintetben hogy az innovációk ha finanszírozást tudnak kapni akkor sokkal könnyebben tudnak együttműködni városokkal ugye perre épült például a a tavalyi évben a szombathely városával indított olyan olyan programunk ahol egyébként a megfelelő városi kihívások vagy igények szerint a egész európából 16 olyan innovatív céget választottunk ki amelyek alkalmasak lehettek a különböző vár városi kihívásoknak a megoldására és egy több hónapon keresztül zajló részben oktatási részben egyébként a város vezetőit város a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • GreenBrother
  • EPS Global

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben”?

A Fenntartható Városok podcast áprilisi adása a fenntartható közlekedésről és az üzleti szféra szerepéről szól. Dervalics Ákos (GreenBrother) és Gyarmati Zoltán (EPS Global) vendégekkel áttekintik a fenntarthatósági fogalmak különböző értelmezéseit, a közlekedési rendszer… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gyarmati Zoltán, Dervalics Ákos.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben”?

Fő témái: fenntartható közlekedés, üzleti szféra, fenntarthatóság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fenntartható közlekedésben”?

Megjelenés: 2024. 04. 22.. Hossz: 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-piaci-megoldasok-a-fenntarthato-kozlekedesben-85001adb

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból