Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fiatalok helyben tartására

· PT1H12M21S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast júniusi adása a fiatalok helyben tartásának kérdéskörét járja körül, különös tekintettel az üzleti szféra szerepére. Molnár Noémi, a Behive viselkedéstudományi szakértője vendégként elmondja, hogy a fenntarthatóság számára a növekedés…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 06. 17.
Hossz
1 óra 12 perc
Témák
fenntarthatóság, fiatalok helyben tartása, viselkedéstudomány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának júniusi tematikus hónapja a fiatalok helybentartásának kérdéseit járja körül mai adásunk igazán különleges hiszen cím szerint az üzleti szféra és a fiatalok fenntarthatóságban betöltött szerepéről beszélgetünk de azt gondolom hogy bőven több lesz a mai tartalomban sok szeretettel köszöntöm a stúdióban molná noimit a behhive viselkedéstudományi szakértőjét szia nagyon szépen köszönöm hogy elfogadtad a meghívást köszönöm a megkeresést egy picit kezdjük azzal te sem menekülsz az általános fenntartható városok kérdéstől nevezetesen hogy neked mit jelent a települési fenntarthatóság a fenntarthatóság általánosságban és hogyan kötnéd ide ennek a hónapjnak a tematikus témáját ühüm hát számomra fentart óság nagyon kapcsolódik a növekedéshez és hogy hogy tudunk úgy növekedni hogy ez tényleg fenntartható legyen és ne használjuk ne használjuk fel az erőforrásainkat túl gyorsan ez lehet akár tényleg a természeti erőforrások lehet akár a mentális erőforrásaink vagy bármi egyéb és hogy ezt hogyan tudjuk úgy mégis mindent ugye keretek közé tartani hogy azért folyamatosan fejlődjünk vagy akár növekedjünk és hogy ezt jól megtaláljuk és összehangoljuk nem csak az egyénekkel de íy a saját környezetünkkel és hogy annak nak milyen igényei illetve ugye képességei vannak abszolút és azt gondolom hogy azért is illik nagyon jól mindez amit te gondolsz a fenntarthatóságról és amiről itt a következőkben fogunk beszélgetni kifejezetten a fiatalok helybentartása névre keresztelt hónaphoz mert itt korábbi adásainkban is illetve egyéb platformokon szakértő vendégekkel is mindig arra hegyeződik ki a hangsúly ennél a kérdéörnél hogy nyilván a fiatalok itt most egy célközönség de alapvetően a közösségi szellemiség az igen amiről beszélünk és és ami meghatározza nem csak a fiatalok hanem önmagában a lakosok helyben maradását helyben tartását ha lehet így fogalmazni mivel foglalkoztok a behive-nál csak hogy egy picit a nézők hallgatók is képet kapjanak arról hogy milyen háttérből érkeztél igen a behhive egy viselkedéstudományi tanácsadó cég mi egy stratégiai tanácsadó cég vagyunk ez azt jelenti hogy stratégiai kérdésekben segítünk cégeknek viszont abban nagyon fontos hogy elkülönölünk akár más cégektől vagy más ilyen menedement tanácsadó cégektől hogy nálunk óriási hangsúlyt fektetünk a kutatásra a módszertanain felhasználják a pszichológiai illetve viselkedéstudomány viselkedés közgazdasági alapelveket és ezt nem csak a kutatás isi módszertanainkba de mind ugye a megoldás javaslatainkba beépítjük és olyan problémákkal fókusz olyan problémákra fókuszálunk ahol az ember van a központba úgyhogy ez nagyon tág lehet szóval lehet ez termékhez kapcsolódó probléma lehet tát kommunikációs marketing probléma vagy akár ugye szervezetfejlesztési probléma is és mindenfajta iparákba dolgozunk de a lényeg hogy meg megpróbáljuk megérteni és utána vagy megváltoztatni vagy akár alakítani a viselkedést vagy meg is lehet tartani egy jó viselkedést úgyhogy ezekre fókuszálunk tehát hogyha jól gondolom akkor azért alapvetően kapcsolódtok például az úgynevezett future studieshoz is abból a szempontból hogy maga az ahogy viselkedik a társadalom egyegysz sereplője hogyan hat ki gyakorlatilag a fenntartható jövő megteremtés mindenképpen ugye a fenntarthatóság egy nagyon fontos téma számunkra mivel azt szeretnénk hogy az emberek olyan viselkedéseket mutassanak amik ugye ezzel összhangban vannak és ez nagyon nehéz mert ugye az emberek ugye minél gyorsabban és minél hamarabb szeretnének jutalmakat kapni még ugye sok viselkedés ami a fenttartó fenntarthatósághoz kapcsolódik ugye később van a jutalom az a delay gratification és ezt nagyon nehéz az embereknek maguktól megtenniük úgyhogy a viselkedés tudomány segít hogy milyen eszközöket lehet felhasználni arra hogy az embereket így a jó irányba tudjuk segíteni és irányítani a viselkedésüket és maga a fenntarthatóság amellett hogy azt is nagyon sokszor megállapítottuk már hogy majdhogy nem olyan elcsépelt fogalommá válik lassan mint maga a zöld de mégis hívjuk inkább élhetőségnek tehát ez a fajta élhetőségi szemlélet ez a fajta élhetőséget a középpontba helyezőm gondolkodás ez a ti tapasztalatotok szerint alapvetően mennyire központ jelen mondjuk akár magyarországon akár mondjuk a régióban hát igazából azt látjuk hogyha megnézzük az y generációtól ugye a fiatalabb generációkig a a z és utána az alfa egyre fontosabb az a fiataloknak maga a fenntarthatóság és az hogy az ő értékeik megjelenjen a környezetükben szóval hogyha az ő értékre endük nem azonosul egy cégével egy városéval egy országéval akár akkor azzal nagyon nehezen tudnak együtt élni és általában el is hagyják azt a környezetet ahol ők nem tudnak azonosulni vele és és ahogy már említettem nagyon nagyon központi szerepet vesz fel a fenntarthatóság maga úgyhogy amikor arról beszélünk hogy tényleg ez egy élhető környezet legyen akkor nem csak ugye azt kell figyelembe vennünk hogy mik az ilyen funkcionális és funkcionális értékek és berendezkedések hanem maga az értékrend is és a fenntarthatósághoz ez hogyan kapcsolódik és ugye itt a mai adásunkban azt a célt tűztük ki és azért is mondtam a bevezetőben hogy azt gondolom hogy ezt bőven mélyebben fogjuk talán a az első ránézésre gondoltaknál elemezni hogy az üzleti szféra hogyan kapcsolódhat magához a fiatalokhoz a fiatalok helybentartásához önmagában a fenntarthatóság társadalmi kérdéseihez itt ugye alapvetően arra is gondol olok hogy ti is tanácsadó cégként dolgoztok igen mennyiben lehet szerepe az üzleti szektornak jellegéből adódóan ezekben a folyamatokban hát óriási szóval nálunk már minden projektbe feljön valamilyen szinten a fenntarthatóság főleg ha azt nézzük hogy a a z generációnak mik az igényei és ha arról beszélünk hogy hogyan lehet őket megtartani mint munkavállalók ha arról beszélünk hogy hogyan lehet több zgenációs vagy akár generációs felhasználót vagy vásárlót szerezni mindig kijutunk arra hogy az embereknek egyre fontosabb az hogy ez a cég milyen társadalmi felelősséget vállal mennyire fenntarthatóak az ő termékeik vagy az ő termelésük mert ez percepcionálisan nagyon fontos az embereknek az már más kérdés hogy attól még lehet hogy ugyanúgy elmegy a fast fashion boltba de nem akar azzal azonosulni hogy ő odamegy és és ő nem nem úgy gondolja önmáról hogy neki ez fontos és keresi is és ezért igazából bármikor amikor dolgozunk ez feljön hogy egy cégehhez hogyan tud kapcsolódni úgyhogy azt mondanám hogy ez már lassan így létteleme lesz a vállal tehát akkor mond mondhatjuk azt hogy a ti szakmai tapasztalatotok vagy a te szakmai tapasztalatod alapján alapvetően egy olyan folyamatban van benne most jelenleg a a z és mondjuk az alfa generáció ahol ha nem is tud a hagyományos értelemben vagy a a tudomány által jóváhagyott úgymond értelemben egy fenntartható megoldást hozni de hogyha tudottan nem fenntartható az a megoldás amit válalsz akkor viszont már nem vállalja fel nem vállalja fel vagy próbál lehet hogy más megoldást találni nyilván itt még nyerhet olyan hogy mi a legolcsóbb mi a legegyszerűbb de az ő fejében már nem akar ezzel azonosulni és elítéli és és keresi az olyan megoldásokat ami talán amivel ő együtt tudna élni vagy jobb lenne vagy próbálja úgymond bűntudatot már éreznek hogyha olyan típusú boltba vásár ak vagy olyan típusú cégnek dolgoznak amivel már nem tudnak együtt élni úgyhogy ez a bűntudat is megjelenik egy szinten és ezért is egy idő után lehet már nem nem tudnak ott élni se vag thet ez egy város vagy egy cég is és ugye alapvetően ez a ez a bűntudat vagy ez a fajta értékítélet amiről most te is beszélsz hogy ez ugye alapvetően egyéni szintre koncentrálódik az egyén saját véleményére magatartására hol látod a kapcsolódási pontot mondjuk egy szinte hogyha egy képzelő piramison feljebb lépünk akkor hol látod az egyéni felelősségvállalás értékítélet és mondjuk egy kis közösség döntéshozói vagy egy kis közösség vezetői és az ő döntései között a kapcsolódási pontot hát igen ugye mivel hogyha sok egyén így gondolkozik akkor az egy időután ugye normává válik és ezek a társadalmi normák már ugye nagy hatással vannak egy közösség viselkedésére mert ha egy közösségben az a norma hogy nekem fenntarthatóan kell viselkednem akkor lassan minden úgy kezd el viselkedni de hogyha azt látják hogy amúgy én nagyon egyénileg nagyon szeretném betartani az összes fentntarthatósági alapelvet de azt látom hogy mindenhol körülöttem szemét van senki se hasznosít újra akkor amúgy a viselkedése sajnos ugyan ugyan hát formálja a környezete és emiatt ő is úgy elkezd majd viselkedni szóval nagyon fontos hogy nem csak az egyén de hogy mit csinál a kis közössége és igen ezt szerettem volna a következőben kérdezni hogy ez mennyiben működik mondjuk fordítva értem ezalatt kicsit a a topd approachot de nem feltétlen mondjuk legfelső kormányzati szintről prioritásként kiadva hanem maradva a kis közösségeknél mennyire működhet az a modell hogy magát a közösséget a közösségben előforduló cselekvések típusai szerint ösztönözn direkt nem a szabályozás szót használám értem ezalatt mondjuk egy település életében hogyha végigmegyünk hogy melyek azok a tevékenységek melyek azok a cselekvési körök ami az egyébként egyéni szintre hat ki de mondjuk nem feltétlen egyéni szinten van szabályozva itt nagyon gyakran igazából azokról a témakörökről beszéltünk amit mondjuk mi is a több mint zöld program keretében ide soroltunk egy zöld területfejlesztést egy közlekedési hálózatot adott esetben mondjuk a különböző szociális kérdéseket csoportszinten vagy akár mondjuk a körforgásos gazdaság beemelését folyamatokba ami ugye szintén nem az egyéneknél az egyénekre hat a végén de nem az egyének alakítják ki a teljes folyamthálót igen és azt gondolom hogy még nagyon-nagyon sok témát ideehozhatunk a digitalizációnát az energetika kérdéig ahol a szabályozás vagy a döntéshozás vagy a fenntartható pályára állítás az igazából az egyénre hat de nem az egyén kezében van itt hogyan látod a a top down és a a bottom up közti különbséget yak a topd tud működni szóval hiába akar az egyén változtatni ha a környezete nem olyan nem fog tudni és azt kell tudnunk mivel ugye kevés mentális kapacitásunk van egy nap vagy hát véges legalábbis ezért minél jobban meg kell könnyíteni az egyénnek azt a cselekvést amit szeretnénk minél játékosabbá kell ezt tenni illetve meg kell mondani hogy mi a társadalmilag elfogadott viselkedést mit csinálnak a többiek ha ezek megvannak akkor nek sokkal könnyebb lesz azt a viselkedést kialak kani illetve fenn is tartani és főleg ahogy már említettem ezek a fenntarthatósági viselkedések sokszor úgymond nehez nehéznek tűnnek vagy éppen van más ami könnyebbnek tűnik csak könnyebb kidobnom a szemetet mintogy én most átválogassam kimossam átgondoljam hogy mi hova megy ugye úgyhogy azért azért is fontos hogy tényleg topd legyen az approach mert igazából társadalmi viselkedéseket csak így lehet kialakítani és és mivel kell az a racionális döntéshozatal a felső körökbe hogy kitalálják hogy mik is lehetnek ezek a viselkedések és ez a sok eszköztá amit mondtál ezt meg is kell egyszerűsíteni neki úgymond alájuk kell tolnunk hogy tényleg neked már csak ki kell dobnod abba a kukába ami ott van minden sarkon hogy ne szemeteljenek és hogyha még ebből edukáljuk is őket vagy még akár tényleg a digitalizáció is bejön akkor tud ez egy tényleges változást áthozni szóval minél több eszközt használunk annál jobb és a top downown apocra van szükség mindenképpen és ezért örülök nagyon hogy ezt te is így levezetted hiszen mi is azt valljuk hogy ezért kell a hangsúlyt a településekre a városokra helyezni első körben hiszen ott van jelen még az egyén mint mint magánszemély ugyanakkor még elérhető távolságban van egy döntéshozatali ranglétra egyik alsó fokán álló szereplő aki utána ezt ugye nyilván a feeljebbi szintekre is fel tudja gyakorlatilag terjeszteni különböző közigazgatási vagy egyéb útok keresztül mennyire vannak például önkormányzati ügyfeleitek mint tanácsadó cég nincsenek egyedül a a who-val az egészségügyi világszervezettel dolgozunk de magyarországon egyáltalán nincsenek azért is kérdeztem és nyilván előfeltételeztem a a választ jelentős részben mert azért alapvetően nemzetközi szinten látunk arra abszolút én azt gondolom példákat hogy egy település egy város vagy akár nyilván akár mondjuk egy kormány is kifejezett viselkedésudományi oldalról megközelítve szeretne úgymond szintén nagyon szép magyar szót használva polict alkotni tehát a szakpolitikáit kialakítani és nem feltétlen csak szociális kérdésekben erre tudnál-e esetleg példát hozni így a nagyvilágból hát amúgy nagyon sok nagyon sok ilyen példa van az egyik kedvencem például kolumbiában úgy változtatták meg a közlekedési szokásokat hogy egyszerűen hoztak egy döntést és szép lassan lezár rtak városrészeket a kocsik elől és teljesen átalakult a környezet mindenki elkezdett biciklizni ezt ugye látjuk más európai nagyvárosból is hogy az infrastruktúra az első lépés ahhoz hogy megváltoztassa egy viselkedést könnyűvé kell tenni de ha már azt mondod hogy igazából ez a norma így csináld akkor még jobban ez át tud ívelni nyilván ez most egy nagyon extrém hogy le is zárod de az emberek pár hét alatt adaptálódtak igazából szóval azt kell látni hogy az emberek nagyon gyorsan tudnak változni ha arra szükség van de hogyha csak kicsit bögdössük őket hogy változz már változz már akkor nem fognak és hiába próbáljuk edukálni hiába próbálunk mindent elmondani nekik egyszerűen nem fognak viszont amint ott van egy nagy változás akkor hirtelen adaptálódunk ez ugyanúgy a covidban is is láthattuk abszolút é azt gondolom hogy ezt például hogyha helyi szintnél maradunk akkor érdemes megvizsgálni azt hogy nagyon gyakran az a döntéshozók félelme mondjuk akár egy önkormányzati választásokat megelőzően hogy hogy azért nem hoznak drasztikusabb lépéseket mert és nyilván ezzel nem lehet vitatkozni hogy alapvetően a a város lakók a településen élő kényelmes életet kedvelő állampolgárok de alapvetően…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Molnár Noémi

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fiatalok helyben tartására”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fiatalok helyben tartására”?

A Fenntartható Városok podcast júniusi adása a fiatalok helyben tartásának kérdéskörét járja körül, különös tekintettel az üzleti szféra szerepére. Molnár Noémi, a Behive viselkedéstudományi szakértője vendégként elmondja, hogy a fenntarthatóság számára a növekedés… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 17..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fiatalok helyben tartására”?

Fő témái: fenntarthatóság, fiatalok helyben tartása, viselkedéstudomány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a fiatalok helyben tartására”?

Megjelenés: 2024. 06. 17.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-piaci-megoldasok-a-fiatalok-helyben-tartasara-475a7f2f

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből