Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - Piaci megoldások a körforgásos gazdaságban

· PT1H12M21S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast sorozat júliusi adásában a körforgásos gazdaság kerül terítékre. A műsorban Mezőfi Nóra, a Pannon Egyetem tudományos munkatársa és KKV fejlesztési tanácsadó definiálja a fogalmat, szembeállítva a lineáris gazdasággal. Kifejti a körforgásos gazdaság…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 07. 15.
Hossz
1 óra 12 perc
Témák
körforgásos gazdaság, fenntartható városok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának júliusi tematikus hónapjában a körforgásos gazdaság kérdéseit járjuk körül előző epizódunkban szót ejtettünk a témakör nemzetközi és európai uniós szabályozásáról valamint a városok települések szerepéről is mai epizódunkban kifejezetten az üzleti szektor és a körforgásos gazdaság kapcs ási pontjait járjuk körül vendégem a stúdióban pedig mezőfi nóra a pannon egyetem tudományos munkatársa és kkv stratégiai tanácsadó szia köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szia lilla köszönöm a meghívást és a lehetőséget kezdjük egy picit egy általánosabb fogalmi meghatározással az előző epizódjainkban is vendégeinkkel igyekeztünk definiálni a körforgásos gazdaságot és elkülöníteni a lineáris modelltől de kíváncsi lennék a te szakmai álláspontodra is neked mit jelent a körforgás gazdaság hát az egyértelművé vált hogy az elmúlt 50 év gazdálkodási üzleti gyakorlata az fenntarthatatlanná vált és olyan szintű környezeti társadalmi gazdasági károkat okozott amelyek egy része helyrehozhatatlan ezt szokták lineáris modellnek nevezni amikor a a természetből a nyersanyagokat kitermeljük egyre nagyobb mennyiségben és nem csak egyre nagyobb mennyiségben hanem egyre több anyagot termelünk ki ezekből készül egy árucik készül egy termék amit egyre nagyobb mennyiségben és egyre többfélét vásárolnak a fogyasztók és egyre rövidebb ideig használnak a használatot követően pedig optimális esetben szelektíven eltávolítják vagy kidobják ugye itt ezt újabb kérdéseket vett fel hogy ez a rendszer mennyire optimális mármint a szelektív hulladékgyűjtés és az azt követő de az az a lényeg hogy ezzel a láncolattal rengeteg nyersanyagot termelünk ki aminek a túlnyomó többsége a kukában landol és kez dődik előről a folyamat ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja hogy ezt a használatot a használati időt a nyersanyagok körforgásban tartását megvalósítsa és ezáltal az energiahatékonyságot anyagfelhasználást hatékonyságát illetve a a a fogyasztást és a igen az anyaghasználatot optimalizálja és csökkentsse a hulladékot ez nagyon fontos picit visszautalva az előző epizódjainkra indulj ki az európai unióból hiszen mégis csak uniós tagállamként azt gondolom hogy nagy hatással van a hazai szabályozásra is az ami uniós szinten megfogalmazásra kerül mint stratégia vagy alapvetően irány de hogy látod a saját szakmai tapasztalatod alapján mennyire jelent meg hangsúlyosan a körforgásos gazdaság az európai uniós szabályozásban és hogyan csapódott le ez akár tagállami szinten akár tagállami szinten belül mondjuk kifejezetten a kkv szektor számára igen ugye itt a két szerepköröm szerint válaszolom meg a kérdést egyrészt mint egyetemi oktató kutató nyilván folyamatosan követem a az európai uniós szabályozást globális szinten az európai unió éllovasa a a témakörnek ugye az az egyik első szakpolitika 1973-ban is a környezetvédelmi szakpolitika volt azóta rengeteg stratégiai dokumentum cselekvési terv akcióterv készült amit az idők folyamán látunk hogy ezek egyre szigorúbbak egyre konkrétabb célértékek operálnak ami azt jelenti hogy számon kérhetővé váltak tehát egyre kevesebb a a puha szabályozó és kicsit elmozdulunk a szigorúbb szabályozás felé a legújabb dokumentumokban én azt is megfigyeltem hogy a a döntéshozó és az ipari szereplők mellett a fogyasztók szerepvállalását is igyekeznek erősíteni és a szemléletformálás is egyre nagyobb hangsúlyt kap ugyanis belátták hogy több fronton kell támogatni illetve elmozdítani a a megvalósításban leginkább érint vállalatokat nem elég az ösztönző kényszerítők hanem a fogyasztói oldalról is kell hogy ez az elvárás egyre hangsúlyosabban jelenjen meg úyogy a szabályozási oldal az európai unió szintjén én úgy gondolom abszolút pozitív és globális szinten abszolút élen jáárom magyarország követő magatartást folytat tehát jellemzően az utolsó percben leköveti azért ezeket a kötelező szabályokat és akkor átülök a másik székemben mint k kv fejlesztési szakértő rengeteg kkv-val dolgozok együtt ott sajnos az a tapasztalatom hogy még a fogalommal sincsenek tisztában és a számukra a körforgásos gazdaság bár ezt a fogalmat ugye nem említjük de minden ami a környezetvédelemhez zöld gazdasághoz kapcsolódik az egy szükséges rossz amivel majd foglalkozok ha rákényszerítenek és erre kapcsolódnék rá ugye te is mondtad hogy bár nem említjük úgy mint körforgásos gazdaság ugye itt amikor a a válaszod első felében te is visszautaltál a a szabályozásra én még annyit tettem volna hozzá hogy én azt gondolom az is megfigyelhető hogy mondjuk hogyha visszanézünk mondjuk az első környezetvédelmi cselekvési programra akkor ugye még nagyon környezetvédelmi fókuszú volt és bár nevében ugye most a nyolcadik ilyen program is még környezetvédelmiként fut de hogyha megnézzük ennek a tartalmát azért jóval tágabb mint az eredeti én azt gondolom hogy ugyanezt megfigyelhetjük nemzetközi kontextusban is visszagondolva mondjuk a 70-es évek környezetvédel világkonferenciáira vagy akárcsak a az elmúlt egy-két évben megvalósuló fenntartható fejlődési konferenciákra ez már mutatja azt hogy alapvetően azért a a gazdasági ösztönzőkkel a társadalmi aspektusokkal is kibővült ez a terület és ennek ellenére és ezért is örülök hogy te is így fogalmaztál hogy nem említjük így mint körforgásos gazdaság mertogy a mai napig én azt tapasztalom hogy a gyakorlatban minden ami egyre bővülő körben ide tartozik az meg mindig a kommunikáció terén leredukálódik a környezetvédelemre te ezt a mindennapokban hogy éled meg mennyire tudod beemelni a körforgásos gazdaság metodikáját kommunikáció terén alapvetően akár egyetemi oktatóként akár kkv tanácsadóként a mindennapi folyamatokba és mennyire kell még mindig a környezetvédelem ernyője alá gyakorlatilag ezt bele zsúfolni ühüm kicsit visszautalnék a a mondatod első részére így a fogalm ak at nagyon érdemes tisztázni ugye környezetvédelem aztán jött a fenntartható fejlődés fenntartható gondolkodás amibe már bekerült y a társadalmi gazdasági környezeti aspektus ugye a fenntarthatósági fenntartható fejlődési célok is ezeket örelik fel és a körforgásos gazdaságra sokan azt gondolják akik értik is a fogalmat hogy jaj ez csak egy újabb fogalom ugyanarra a a témakörre ez annyiban nem igaz hogy a körforgásos gazdaság megpróbálja a gazdasági érdeket is összhangba hozni a környezeti célokkal szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos aspektus hiszen a vállalatokat akik azért a a kibocsátásért a szennyezésért elsősorban felelősek a profit érdek mozgatja és a akkor a kérdésedre rákanyarodva hogy ezt hogy tapasztalom a illetve hogy tudom átültetni a gyakorlatban megmondom őszintén úgy hogy nem említem ezeket a fogalmakat és egy nagyon jó példával tudom ezt szemléltetni egy műanyagipari cégnél kezdtem el piacfejlesztési tanácsadás üzleti modell új üzleti modell kidolgozásában dolgozni és amikor így körbevezettek a gyárban egy hatalmas terület volt az udvaron volt egy óriási kupac amit városi szinten nem is tudom milyen hegynek hívtak már ilyen másodlagos anyagokból ők ilyen profilokat gyártottak ez azt jelenti hogy milliméter eltérések voltak a profilokban ezért a vevő már nem vette meg őket de hogy teljesen tehát nem másod nyersanyagok hanem egyszerűen nem tudták őket értékesíteni és egy hatalmas dombot képzelj el és kérdeztem hogy ezzel mi lesz hát és mondta hogy majd valakinek fizet hogy jöjjön el és vigye el és akkor én kerestem egy partnert aki betongyártással foglalkozik odajött ő megvette tőle tehát nem ő fizetett az elszállításért és felhasználta másodlagos nyersanyagként a betongyártásban és ez egy abszolút körforgásos megoldás ennek ellenére amikor elkezdtük a közös munkát akkor én felvetettem hogy gondolkodjunk az új üzleti modelleknél körforgásos fenntartható módon és abban a másodpercben leintettek és ez vajon miért lehet hogy látod félnek a fogalomtól mert ismeretlen vagy alapvetően nem feltétlen kapcsolják még össze a mindennapi a gyakorlatban egyébként pontosan ezt megvalósító tevékenységet a fogalomkörrel mi lehet emögött egyrészt kommunikációs gap úgy gondolom tehát évek óta a környezet védelméről a negatív oldalról beszélünk tehát mutatjuk a sokkoló képeket hogy ezért ne csináld ezért ne csináld de nem beszélünk a pozitív oldalakról és én ezt változtattam meg mind az üzleti mind az oktatói gyakorlatomban hogy a cégeknek arról beszélek hogy ez egy profit lehetőség tehát például a termékfókuszról átállunk szolgáltatás fókuszra annak van egy csomó profit oldalon megjelenő előnye abszolút itt most két oldalról is kapcsolódnék arra amit mondasz az egyik csak egy egy zárójeles megjegyzés azt gondolom hogy ha már itt fenntartható városok témakörben beszélgetünk akkor én nagyon gyakran ezt tapasztalom egyébként önkormányzati oldalról is hogy gyakorlatilag a fenntartható városfogalom az élhető városfogalom az mindaddig egy ilyen nagyon megfoghatatlan val ami amíg nem vetítjük le azokra a napi tevékenységekre ami egyébként mondjuk egy településvezető asztalán ott van mint mint elvégzendő feladat a másik pedig amit mondtál itt igazából azt gondolom hogy egy sztereotípia az ami megfogalmazódik nevezetesen hogy minden ami környezetvédelem és most direkt használtam én is ezt a kifejezést az ugye drága abból alapvetően csak pénzégetés tud kisülni ebben nem látjuk a profitot vagy ott van a másik oldal a ská a másik old ami meg ugye a zöldremosás zöldrefestés green wasashing lehet lehet-e ezt inkább kérdésként tenném felfeléd hogy a másik oldalon meg ettől félnek a vállalatok hogy nehogy ezt a pecsétet süssék rájuk mihelyt elkezdenek picit mondjuk környezettudatosabban vagy fenntarthatóan gondolkodni ezt a tendenciát nem látom hogy ettől félnének sőt még mindig nagyon sokan kihasználják tehát például több vállalatnál ahol én ezt felvetem hogy írjunk egy zöld stratégiát akkor azt m mondják hogy jó csak a weboldalra mehet tehát hogy ez a maximum amíg elengednek tehát magyarul marketing célokra szívesen használják tehát hogy ettől nem félnek hogy ilyen pecsét pecsétet kapnak a a túlkommunikáció az mindenképpen egy egy fontos hátráltató tényező tehát nagyon sokat beszélünk róla nagyon sok vállalat a zászlajára tűzte úgy hogy közben akik mondjuk nyomon követik a vállalatt tevékenységét pontosan látják hogy ez nagyon messze van a fenntarthatótól ez t hiteltelenné vált maga a fogalomkör így van és ezért is van az hogyha magával a fogalomkörrel próbálkozunk akkor egyszerűen nem érünk célba és hogyha viszont a gyakorlati oldalát nézzük ugye te is az előbb említetted hogy ez gyakorlatilag egy profit lehetőség lehet a vállalatok számára ezt hogyan lehet feléjük valóban és hitelesen átadni pont most olvastam egy statisztikát amit a körforgásos gazdaság technológia platform végzett ö kutatásában a vállalatok 38%-a nyilatkozott úgy hogy a körforgásosgazdasági átállás vagy fenntarthatósági törekvések elsősorban a költségoldalon jelennek meg őszintén szóval ezt túl szép statisztikának tartom ennél szerintem sokkal magasabb az az arány aki költségoldalon jeleníti meg szerintem nagyon fontos hogy hiteles szakemberek akik értik mind a a a szakmai dolgokat tehát a körforgásos gazdasági eszközö ket pontosan tudják a témakör súlyát de értik a vállalatok nyelvét is és kicsit távolabbról meg mégis közelebbről tehát nem a a fenntarthatóság és a környezeti problémákból elindulva a cégek problémáira levetítve és az ő nyelvükön próbálnak kommunikálni és így közösen gondolkodva k kitalálni új eszközöket új üzleti modelleket és mondom ebbe számos lehetőség van tehát igazából bátorság nyitottság kell hozzá a cégek részéről és ez is egy egy akadályozó tényezőnek is tekinthető hiszen a az innovációs készség főleg a kkv szektorban azért nagyon alacsony kell a tudás pont ebben a kutatásban is azt említették a cégek hogy még mindig sokkal több tudásra van szükségük és olyan tudás ami a gyakorlatban használható illetve ami ami elsősorban az ő életükben előnyös hozadékkal hozzáadott értékkel jár tehát ezek azok amikre mindenképpen szükség van is egy nagyadag kreativitás tehát amig cégeknél én dolgozok itt mindig a termékfejlesztés gyártás és a a hát az ügyvezetéssel ülünk össze és ilyen kreatív workshopok keretében gondoljuk át mondjuk hogy hogyan tudunk egy szolgáltatás alapú modellre elmozdulni milyen másodlagos nyersanyagaink vannak hogyan tudjuk a stratégiai partnerségeket úgy alakítani hogy az a cég hosszútávú érdekeit is és a körforgásos működést is szolgálja igen és talán az is segíthet a folyamatban hogyha elméleti kifejezések meg meg nagy fogalmak helyett ugye gyakorlati kézzel fogható példákat hallanak azt gondolom a kkv szektor szereplői nyilván ahány kkv ahány cég annyi szolgáltatás annyi termék így tehát ennyi körforgásos gazdasági megoldás de hogyha csak nagy egészben mondjuk csoportokat keresnénk hogy mit jelenthet egy cég egy kkv életében a körforgásos gazdaság akkor te mi az amit kiemelnél hát több csoportot képezhetünk egyrészt az infrastruktúrát tehát nézzük meg az épületeket bár ezért ezen a téren azért előrehaladottak a vállalatok tehát energiahatékonyság épületi energiahatékonyság a vállalatok életében már már azért fontos szempont tehát az infrastruktúrát a a termékeket és itt nagyon fontos hogy a teljes életciklusra vetítve és például itt is nagyon sok edukációra van szükség hogy hogyan tudod nyomon követni egyáltalán mit jelent a teljes termékéletciklus hogyan t tudod a a nyomon követni és ez nem csak ez megint csak egy olyan tudás ami ami nem csak a környezeti szempontból pozitív tehát a teljes életciklus nyomonkövetését nem csak környezeti szempontból tudják elvégezni hanem akár kockázatelemzés függőségek csökkentése mondjuk nyersanyagfüggőség vagy egy-egy beszállítói függőség kompenzálása tehát számos olyan előnnyel jár a vállalat számára ami jó a környezetnek de de számára is hozzáadott értéket ad és akkor itt elindulva terméktervez éstől tehát ott milyen szempontokat tudnak figyelembe venni hogy fenntarthatóbb üzleti modellben is eladható termékeket gyártsanak ebben a tervezésben gondoljanak a termékhasználat utáni feladatokra és arra is…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Mezőfi Nóra

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a körforgásos gazdaságban”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a körforgásos gazdaságban”?

A Fenntartható Városok podcast sorozat júliusi adásában a körforgásos gazdaság kerül terítékre. A műsorban Mezőfi Nóra, a Pannon Egyetem tudományos munkatársa és KKV fejlesztési tanácsadó definiálja a fogalmat, szembeállítva a lineáris gazdasággal. Kifejti a körforgásos gazdaság… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 15..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a körforgásos gazdaságban”?

Fő témái: körforgásos gazdaság, fenntartható városok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a körforgásos gazdaságban”?

Megjelenés: 2024. 07. 15.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-piaci-megoldasok-a-korforgasos-gazdasagban-cae75f77

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból