Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési digitalizációban

· PT31M48S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcastsorozat májusi adása a települési digitalizációról szól, kiemelve az üzleti szféra szerepét és az innovatív megoldásokat. A stúdióban Fürj János (CityApp) és Lukács-Eőry Zsófia (Intermap) beszélgettek arról, hogyan segíthetik a digitális eszközök a…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 05. 13.
Hossz
32 perc
Témák
települési digitalizáció, üzleti szféra, innovatív megoldások
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának májusi tematikus hónapja a települési digitalizáció kérdéseit járja körül mai adásunkban arra keressük a választ hogy mi a kapcsolat az üzleti szektor illetve a felvetett téma között erre keressük a választ meghívott vendégeimmel itgy sok szeretettel köszöntöm a stúdióban fűr jánost a city app termék és projektvezetőjét és lukács őri zsófiát az intermap térinformatikai szakértőjét sziasztok köszönöm szépen hogy elfogadtátok a meghívást köszönjük a lehetőséget köszönjük a meghívást egy picit ugyanazzal a kérdéssel szeretném kezdeni most mint a többi vendég esetében itt az előző adásokban nevezetesen hogy nektek mit jelent az a szó hogy fenntarthatóság és mennyiben gondoljátok ezt többnek mint egy puszta környezetvédelmi elképzelést hogy han csatolnátok bele a digitalizációt ebbe az egész gondolkodásba természetesen a környezetvédelem is fontos a fenntarthatóságnál de mondjuk egy önkormányzat esetében akár fenntartható lehet az önkormányzatoknak a működése is hiszen olyan folyamatokat kell kialakítani ahol nem meríti ki ideje korán az erőforrásokat vagy a munkatársaiképpen minőségileg és mennyiségileg is elvégzendő munkát tudnak csinálni vagy esetleg a a lakosok akiket kiszolgálnak egy-egy önkormányzat ők is élhetően tudjanak az adott településen élni itt itt lehet akár arról is beszélni hogy akár egy egyszerű építkezési eljárásnál vagy egy iskolai beiratkozásnál maga a munkafolyamatok azok ne legyenek olyan hosszadalmasak időigényesek vagy ne legyen annyi papírmunka vele így ezeket a folyamatokat szeretnénk mi is gyorsítani illetve olyan eszközöket adni az ügyfeleinknek amik segítik ezeket de ugyanúgy beszélhetünk akár egy közúti problémáról is egy kátyúásról hogy hogy az autósok egyre idegesebbek lesznek nyilván ez negatív hatással lehet akár az önkormányzatra az infrastruktúra karbantartó pedig nem tudja követni azt a rengeteg problémát ezért jó nekik tudni hogy hol vannak azok a a kátyuk vagy azok a problémák amiket meg kell javítaniuk tehát tényleg erre szeretnénk segítséget nyújtani az önkormá atainknak jános igen nag nagyon jók a gondolatok mert a mi megoldásunkkal teljesen le tudjuk fedni ezeket a a kérdéseket vagy tudunk ugye együttműködni tehát valóban a környezetvédelem az fontos de mi a saját területünkön azt látjuk hogy ugye a digitális fenntarthatóság ugye az az még fontosabb hogy olyan kommunikációs eszközöket adjunk oda a városlakóknak amivel meg meg tudunk szólítani egy célközönséget ugye mi ugye több várossal vagyunk kapcsolatban és ugye az egyik legfontosabb dolog hogy ugye hogyan teremtünk egy ilyen kapcsolatot a városlakó és a város között ugye milyen eszközel és akkor ugye erre vannak nekünk ugye applikációk amit ő fejlesztünk és ugye szerem is k nyodtan mutassául több modul tartozik hozzá tehát mi mi ezt támogatjuk és ugye nem nem csak abban hogy mondjuk egy pus üzenetet küldünk ki hanem nyilván a városnak megvannak az eszközei erre felvilágosító kampányok ugye szemléletformálás egyéb programok hírek és a ezeket mi úgy tudjuk támogatni hogy ugye valós időben ugye tudunk kommunikálni mert ugye mit ér az egész ugye fenntarthatóságról lehet itt beszélni de ha nem tudják azt hogy mit hogyan kell csinálni akkor ugye ne nehéz ezt megoldani igen tehát a ha megoldásainkról kell beszélni mi alapesetben térinformatikai rendszert fejlesztünk minden ez köré csoportosul igazából a a térinformatikai rendszerrel egy olyan komplex adatbázist adunk a az önkormányzatoknak hogy mi is fejlesztünk applikációt nyilván nem olyan kiterjedtet mint a cityup de közúti felméréseket is végzünk mert mesterséges alapú intelligencia alapú feldolgozással nyilván ebből a későbbiekben forgalomtechnikai elemzéseket végeznek vagy pedig a településen elhelyezett szenzorok okos szenzoroknak az adatait egy irányítópulton tudják nézni a döntéshozók nyilván ez is jóval megkönnyíti a helyzetüket akár a döntéseiket is szóval minden mértékben a az ügyfeleinket támogatjuk emellett nyilván vannak drónos felméréseink és egyedi fejlesztések is tehát csak a képzelet szap annak határt hogy mi az amit meg tudunk valósítani itt például a gps nyomkövetés a hulladékszállító járművökön hogy lássák azt hogy hol vitték már el a szemetet a melyik utcában vagy városirányítási rendszereket hogy milyen munkát kinek osztottak ki akár egy zöld területesnek szóval nagyon szerteágazó az ami amivel szeretnénk vagyis jelenleg is támogatjuk az önkormányzatokat és egy picit még maradnék kifejezetten a ti cégeitek szolgáltatási szektornál és platformjánál egy picit menjünk bele még részletesebben vagy inkább azt mondanám hogy a gyakorlatban hogy ez mit jelent a település vezetők és a településen élők szempontjából ugye itt már utaltatok mind a kettenre körvonalakban de egy picit hogyha akár egy napját végiggondoljuk akár egy városvezetőnek akár egy lakosnak akár azokat a főbb területeket amire gyakorlatilag kiterjed a a mindennapos tevékenységüknek a köre akkor ti a city app és az intermap hol csatlakoztok bele ezekbe a folyamatokba hát ugye a az elképzelés ugye a cityuppal az volt mert ugye mi alapvetően olyan cég vagyunk úgy működünk hogy megkeresnek minket mondjuk egy város hogy mit szeretne és akkor mi azt megvalósítjuk nekik a az applikációb tehát nem az van hogy van egy termékünk itt van ezt használjátok és akkor rákényszerítjük arra hogy hogy akkor ezeket a folyamatokat használják a való életben ez úgy néz ki hogy a maga az elgondolás az volt hogy van egy városlakó aki reggel felkel előveszi a telefonját megnézi hogy milyen programok vannak ugye az applikáción ott van esetleg egy jó program akkor azt ugye kiválasztja megnézi a térképen a navigálást hogy hogy tud odamenni utána felszáll egy tömegközlekedési eszközre ugyanezzel az applikációval megveszi a mondjuk a belépőjegyét vagy a vagy a közlekedési mobiljegyét és és egy eszközbe integrálva használ mindent ugye nagyon sok applikáció van én se szeretek ugye többet használni jó lenne ha minden egyben lenne meg meg a a a legfontosabb cél az volt hogy egy egy hiteles forrást tudjanak adni a városlakóknak valamilyen csatornán mert ugye van van ugye a facebook egyéb közösségi média a felüet ahol mondjuk ki lehet tenni dolgokat de ha már ott van egy komment és oda van valami írva ú akkor az már lehet hogy nem is úgy van tehát akkor már elgondolkodik az ember hoppá hogy az nem is annyira hiteles tehát a való életben ezek használatával az applikáción keresztül elérhető sok minden mondjuk a kátyúra rá ráfűzve az applikáción van olyan lehetőség hogy mondjuk városi bejelentő és van ott egy kátyú lefényképezi gps alapján ugye ahol van a a telefonhelymeghatározás alapján odatesszük a a a helyet beírja hogy mi a probléma ez bemegy a városfejlesztőhöz ott tovább adják egy megoldó céghez és akkor az egész lemegy egy ilyen kis mini workflowba ott a rendszerbe és a végeredmény az hogy én bejelentettem valamit és akkor x nap múlva ez megoldódik ugye ez ez nagyon hasznos mert mert ugye mindenkinek ugye időhiánya van és ugye azt szeretné ha minél gyorsabban reagálna a a város a különböző dolgokra és ez azért meggyorsítja a a folyamatot meg ugye a a város szempontjából is jó ugye van egy megelégedés van egy gyors kommunikáció meg egy problémamegoldás és akkor ezt ugy ki tudják mutatni hogy a végén hogy akkor ennyit ennyit küldtem be ennyit oldottunk meg satöbbi sófi igen nálunk is igazából mi elsősorban az önkormányzati munkatársait szer szeretnénk a munkájukat könnyíteni hiszen most már minden digitálisan van a térinformatikaai rendszerekben nem kell papírokat és aktákat pakolgatni hogy hogyha megkeressünk egy régi ügyet illetve a lakosok felé is lehet publikussá tenni bizonyos adatokat és mondjuk egy-egy ügyintézés nem lesz nem kell azért bemenni mondjuk az önkormányzathoz hogy megkérdezzük azt hogy ezen a helyrézi számon hány százalék a beépíthetőség vagy vagy milyen szabályok vonatkoznak rá hanem egyszerűen intern rá lehet keresni a város honlapján általában oda szokták kirakni és akkor megnézik azt hogy az adott helyrzi számon milyen szabályok érvényesek egyrészt ugye a lakosnak is sokkal egyszerűbb másrészt ugye az ügyintézési feladatok se személyesen történnek mint említettem nekünk is van applikációnk tehát ugyanígy az applikációban történni hír illetve azonnal jövő adatok megtekinthetők de ugyanígy hogyha valam ami problémát észlelnek a városban ez legyen akár egy csőtörés és az okoszenzorok által egy vízállás kiugrással jelentkezik akkor egyből látják az adott ügyintéző hogy ott valami probléma van és kezelni kell tehát tényleg ez hogy valós időben látják azokat a dolgokat ami amit látniuk kell és egyből tudnak intézkedni illetve ha valamilyen probléma van akkor olyan csatornák vannak hogy a lakosoknak egyből lehet szólni ezzel kapcsolatban benem egy k kérdés merült fel azzal kapcsolatban amit mindketten mondtatok illetve ahogy bemutattátok a cégeiteknek a tevékenységét nevezetesen hogy mennyire vannak ezekre a szolgáltatásokra felkészülve akár a döntéshozók városvezetők akár a lakosok mertogy az amit elméleti síkon elmondhatok én azt gondolom hogy ez definíció szerint a település digitalizáció nyilván a maga előnyeivel ezekkel a folyamatokkal ugye amit jános te is eml tettél ez a gyakorlatban azért ha jól sejtem és hogyha az elmúlt három év tapasztalata jól mondatja velem akkor ezért még nem feltétlenl mindig így néz ki a gyakorlat mit tapasztaltatok mi azt tapasztaljunk hogy most már jobb a helyzet évről évre egyre befogadóbbak a döntéshozók is és a lakosok is nyilván minden újdonságtól egy kicsit félnek vagy tartózkodnak a az emberek de amikor már benne vannak akkor szívesen használják nagyon könnyedén beletanulnak azt azért el kell mondani hogy most már magyarországon is kisebb-nagyobb ütemben ott vannak ezek a digitális fejlesztések meglepő módon vidéken amúgy nagyon sok olyan település van amit nem is gondolnánk hogy mennyire előrehaladottak és mennyire komplex rendszerek vannak nyilván ez abból is adódik hogy hogy az önmaguk urai tehát innentől kezdve mondjuk budapesttel szemben könny bb egy döntéshozás kisebb szervezeteknek kell döntést hozniuk vagy hogyha van ott egy vezető aki azt mondja hogy ő ezt szeretné és nyitott rá onnantól kezdve sokkal könnyebben végigviszi a döntését jános hát ugye itott a döntéshozóknak ugye nagy szerepe van ebben a kérdésben igazából az hogy ugye mennyire figyelnek oda ugye a fenntarthatósági szempontokra és hogy hogyan ösztönzik itt a társadalmat hogy ugye mit érdemes csinálni meg hogyan ugye a cityup tud ebben segíteni ugye itt az applikáció de maga mi azt látjuk hogy a a a kisvárosnak meg a nagyvárosnak ugye másak az igényei a maga a társadalom ugye egyre fogékonyabb erre a tudatban benne van ez mindenkinek csak ugye nem tudják ezt zt a napi életre lefordítani ugye ez a ez a a gondolat a a zöldebb fenntartható városoknál ugye fontos ez a a víznek a helyb tartása ugye mi az applikáción láttuk azt például tata városnál hogy ugye csináltak egy kampányt márog e ez a harmadik alkalom ugye aminek az volt a a célja hogy ugye a a víz megtartása és ugye az volt a lényeg hogy ugye esővízt tartályokat lehetett ugye pályázni ugye ez annyiból állt hogy ugye igényelték ők ugye megkapták igazából nekik ott rendben kellett tartani ott a ház körül a dolgokat az applikáción beküldtek egy fényképet hogy ez megtörtént és akkor ugye eh rendben is volt és erre nagyon nagy igény volt és ez ez tényleg egy megint egy olyan dolog amit így a így az applikáción keresztül így így bejött és láttuk illetve vannak olyan statisztikai adatok hogy például a az előző év márciushoz képest többen vettek buszjegyet tehát hogy megint ugye a tömegközlekedést ugye használták ugye ez is egy fontos téma hogy hogy a tömegközlekedést használják a a lakók ugye ne saját gépjárművet de tatánál meg meg minden városnál ugye ez bonyolult téma mert például kett 2018 óta ugye tiltva van tatán a tűzi játék ugye novembertől februárig és ugye ezt nagyon sok ember ugye nem fogadja el ugye ez az egyik oka ennek az hogy ugye van a tatait tónál ez a a vadludaknak ez ugye a sokadalom amikor ugye repülnek és ugye egyszerűen elmennek az állatok és ugye ez megint egy olyan dolog hogy hogy ezt nem nem tudják lekezelni elfogadni bizonyos társadalmi réteg de mindenki a saját terén ugye tapasztalja ezt a mit tudom én a szélsőséges időjárást amin ugye nem tudunk változtatni de de alkalmazkodni még tudunk hozzá és hogyha már itt szóba került tata városa ahol egyébként mi sem véletlenül választottuk tata városát mint városról februárban ugye a települési vízgazdálkodási hónapban egy picit nézzük meg hogy magyarország tegan ti amennyiben ez publikus mely településekkel dolgoztok együtt és próbáljunk meg egy hazai összképet alkotni itt a nézőknek és hallgatóknak a települési digitalizáció és az erre való felkészültség tekintetében elkezdem sorolni a városokat mert nagyon szertágazó tényleg az ország minden területén jelen vagyunk debrecen városában van térinformatikai rendszerünk hódmező vásárhelyen is jelen vagyunk ecskeméten is a város üzemeltetésnél jelen vagyunk ott felmérőeszközt vettek tőlünk és saját hatáskörben mérik fel a települést például jános somorján balatonfüreden és ebből ugye az is látszik ahogy te is mondtad hogy azért nagyon szertágazó és erre is vonatkozna majd a következő kérdésem a kiselepülések és a nagyvárosok kapcsolódási pontjairól de előtte még visszaadom a szót jánosnak cityup több városugye van kapcsolatban alapvetően mi elindultunk ugye kecskemét városával aztán jött ugye tiszaújváros ugye szentgthardd süsáp ugye és ugye tata jenleg ez az öt város ahol ugye üzemel az applikációnk és ugye ez a kicsi város mondjuk sűsáp és akkor nagyváros mondjuk kecskemét tata ahol ahol teljesen másak az igények ugye igen erre is vunatkozna a következő kérdésem hogy ti hogyan látjátok mennyiben lehet hidat képezni a digitalizáció által egyébként mondjuk a kiselepülések és a nagyvárosok között igen hát ugye ez ez nehé nehéz kérdés ugye amit már ugye említettem hogy ugye kisvárosnak ugye teljesen…

Említett entitások

Témák

  • települési digitalizáció
  • üzleti szféra
  • innovatív megoldások

Személyek

  • Fürj János
  • Lukács-Eőry Zsófia

Szervezetek, cégek

  • CityApp
  • Intermap

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési digitalizációban”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési digitalizációban”?

A Fenntartható Városok podcastsorozat májusi adása a települési digitalizációról szól, kiemelve az üzleti szféra szerepét és az innovatív megoldásokat. A stúdióban Fürj János (CityApp) és Lukács-Eőry Zsófia (Intermap) beszélgettek arról, hogyan segíthetik a digitális eszközök a… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési digitalizációban”?

Fő témái: települési digitalizáció, üzleti szféra, innovatív megoldások.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési digitalizációban”?

Megjelenés: 2024. 05. 13.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-piaci-megoldasok-a-telepulesi-digitalizacioban-07ad0bb5

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből