Élhető Települések Országos Szövetsége

Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési energetikában

· PT31M48S

Összefoglaló

A Fenntartható Városok podcast márciusi adásában a települési energetika piaci megoldásait vizsgálják Balogh Zoltánnal, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetőjével. Szóba kerül a hazai energetikai szabályozás, az infrastruktúra és a települések kihívásai. Kiemelik, hogy bár az…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 03. 18.
Hossz
32 perc
Témák
települési energetika, piaci megoldások, energetikai szabályozás, infrastruktúra
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a fenntartható városok több mint zöld programsorozatának márciusi tematikus hónapjában a települési energetika kérdéseit járjuk körül mai epizódunkban a piaci megoldások energetikára gyakorolt hatásairól fogok beszélgetni sok szeretettel köszöntöm a stúdióban balog zoltánt az electrooclatner ügyvezetőjét szia köszönöm szépen hogy elfogadtad a meghívást köszönöm szépen a meghív á szia lilla először szerintem térjünk egy kicsit a települési energetika általános helyzetére itthon mi ellemzi a hazai szokásokat melyek a legnagyobb kihívások kifejezetten városok települések számára hát én azt gondolom hogy kihívás az van bőven ugye a városok települések bármilyen települések gyakorlatilag épületekből állnak ebbe ez minden településen megtalálható viszont azért elég nagy különbségek vannak kis települések és nagy települések közt így az energetikára is azt kell hogy mondjam hogy egészen eltérő tud lenni egy egy néhány száz fős település esetében ahol igazából az épületeken kívül maximum egy közvilágítás van vagy mondjuk egy nagyváros ahol a villamosól kezdve trollibusig egy csomó olyan közlekedési eszköz van amelyik rengeteg energiát fogyaszt de semmi köze nincsen az épületekhez tehát még a kisvárosoknál igazából a terepülés energetika azt az szinte csak az épületeket jelenti addig nagyobb városok esetében azért már a közlekedés is egy komoly energiafogyasztó tud lenni és hogyan alakult az energetika irányába való központosított figyelem mondjuk a városvezetők goldeláról az évek alatt ugye az elmúlt másfél két évben azért az energetika eléggé a a a napi diskurzusok középpontjába került ha lehet így fogalmazni ti például a mindennapi tevékenységetek során éreztek-e változást abban hogy mennyire foglalkoztatja ez a kérdés mondjuk jobban a városvezetőket saját tapasztalatunk az a az hogy az energetika illetve hogy egyáltalán spóroljunk a felhasznált energiával ez nem egy újkeletű történet mondjuk nyugat-európába nálunk ezzel szemben valahogy így a szokások miatt igazság szerint azért a rendszerváltás előtt majd hogy nem nem volt ára az energiának egy fillérekbe került és ez azért úgy úgy úgy meg is látszik egyrészt az épületállománynak a minőségén is energetikai szempontból másrészről meg a szemléletbe is viszont azért az energiaárak most már évek óta stabilan növekednek és azért a az elmúlt időszak a különböző válságok most elsősorban mondjuk a orosz-ukrán háborúra gondolok az azért drasztikusan hirtelen nagyon megdobta az energiaárakát árakat hirtelen a többszörösébe került na ez volt az a pont amikor ugye elkezdtek gondolkozni a településvezetők egy része legalább is de ez más piaci szereplőknél ugyanígy igaz hogy akkor kezdett el igazán fájni amikor ki kellett fizetni ezeket a magas energia költségeket akkor akkor lettek sokkal fogékonyabb arra ami egyébként előtte is létezett megugat európában előtte is használták csak hát magyarország egy kicsikét ebből a szempontból el volt kényelmesedve ugye az olcsó energia az az úgy valahogy mindig is benne volt az emberek fejében igaz hogy emelkedett ez a energiaár még a háborút megelőző években is de de valahogy akkor egy kicsit olyan lassabb emelkedés volt közszerep vagy középületek esetében nem volt téma mondjuk egy szállodá meg hát egyszerűen a magasabb költségeket átterhelték a vendégekre na most amikor egy ilyen drasztikus emelkedés volt ezt már nem lehetett megtenni akkor már jöttek azok a elképzelések hogy valamit kellene csinálni energetikailag az épületekkel bár hozzáteszem hogy azért ez igazság szerint korábban is már téma volt mert azért tudjuk hogy több mint 10 évvel ezelőtt is voltak olyan programok hogy nillászárócsere épületek szigetelése satöbbi tehát azért nem teljesen új keletű ez az egész csak akkoriban az energia felhasználásnak a csökkentésére inkább ilyen megoldásokat nem aktív hanem mondjuk azt hogy inaktív nem hát hogy fogalmazak inkább azt mondom hogy aktív megoldás lehet amikor konkrétan a felhasználást próbálom csökkenteni és akkor egy kicsit indirekt módon ugye hőszigeteléssel satöbbi el lehet érni azt hogy kevesebb energiára legyen szüksége a az épületnek tehát ez azért már több mint 15 20 évvel ezelőtt is téma volt települési szinten is de aztán ez úgy egy picikét úgy már nem lehett annyira napi téma és ahogy hirtelen most pár évvel ezelőtt megemelkedtek az energiárak akkor akkor kezdett el egy csomó minden változni és ezt valamennyire a jogszabályok is próbálják lekövetni ugye a mai nap azt gondolom hogy már egészen ismert fogalom az hogy épületautomatizálás de talán akik kevésbé jártasak a a témakörben nekik érdemes lehet bemutatni hogy mit is takar ez a fogalom és hogyan váltotta ki gyakorlatilag azt a folyamatot amit ugye te is említettél hogy különböző megoldások születtek az évek alatt energiahatékonyság és épületek kapcsolódására igen alapvetően nekünk mint elektrokaletn kft fő területünk az az épületautomatizálást azt 1996 óta végezzük én akkor végeztem villamos energetikán egyébként és akkor azt hittem hogy itt néhány éven belül mindenhol ez lesz alapvetően német ártók magyarországi képviseletével foglalkozunk és ugye németországban már akkor is téma volt az energiafelhasználásnak a csökkentése de ott egyszerűen az emberek tud a közembereknek a tudatában is benne van ez tehát nem csak városvezetés településvezetés szintjén és hát persze egy kicsit túloptimista voltam mert mert ez még azért a 90-es években nálunk abszolút nem volt téma tehát akkor az automatizálás inkább két szempontból volt érdekes az egyik hogy bizonyos szempontból magasab komfortfokozatot tud adni az épületeknél másrészről nagyobb épületeknél egyszerűen az üzemeltetés átláthatóság miatt kellett viszont a településekhez önkormányzatokhoz ez nem nagyon jutott be tehát mondjuk egy óvoda egy iskola az önkormányzatnak a saját épülete ami gyakorlatilag egy irodaház ezekben azért nem használták ezeket a megoldásokat és én azt gondolom hogy ahhoz hogy igazán energiahatékony legyen egy épület úgy körülbelül három aspektust kellene figyelembe venni egyrészről maga a gubat úra tehát az hogy szigetelt legyen jónyyíászárók legyenek és a többi ez egy első lépés lehet egy utolsó lépés lehet amit most egyébként nagyon erőtetnek ezek a megújuló energiák hogy miből hogyan állítjuk elő az energiát és a kettő közt van valahol az automatika ami azt mondja hogy csökkentem az épületnek a energiaigényét és innentől kevesebb beruházásból meg tudom oldani hogy ezt a csökkentett energiaigényt ezt már valami megújul óval állítom elő tehát tulajdonképpen az automatika az ott jön be hogy az épületnek a használatát optimalizálja ugyanis azért elég nagy különbség van egyébként lakosság és nem lakosság között ugye otthon azért szíte mindenki ha elmegy otthonról letekeri a fűtést lekapcsolja a lámpát azokba a eséekbe ahol amit nem használ tehát odafigyel hiszen saját kontójára megy az energi költség ezzel szemben egy munkahelyen egy iskolába a egy önkormányzati épületbe hát nem én fizetem a számlát igazából nem foglalkozom vele hogy az tényleg energiahatékony legyen meg hát amúgy se mint ott dolgozó nem az én feladatom hogy azt nézzem hogy a fűtés mikor megy mikor neem megy hány fokon megy satöbbi igen néhány gyakorlati példát hogyha tudsz hozni szerintem kifejezetten praktikus megérteni hogy ezekben az önkormányzati épületekben egyrészt melyek ezek az önkormányzati épületek amelyeknél főként ugye szóba jöhetnek ezek a megoldások másfelől pedig hogy milyen megoldások sokat rejtenek én külön választanám az újépítést meg a felújítást újépítés esetében sokkal nagyobb szabadságunk van a a a tekintetben hogy milyen funkciókat tudunk beépíteni egyébként az energia válság hát idézőjelben válság előtt tehát pár évvel ezelőttig nekünk igazából 99%-ban újépítésű projektek voltak a fókuszb ott azért sokkal több mindent meg lehet csinálni illetve azért újépítésekre vannak különböző előírások is hogy mi az amit meg is kell valósítani másrészről a ezek egy részét át lehet ültetni a meglévő épületekbe a meglévő épületeknél mindig az azt kell mérlegelni hogy mennyi átalakítással jár tehát egy újépítés esetében még lehet kábeleket behúzni eszközöket felszerelni bárhova újépítés nél ez nem probléma de meglévő épületeknél ez egy kicsikét probléma de hogy a kérdésedre is válaszoljak bocsánat gyakorlatilag most van vége a fűtési időszaknak nagyjából talán még visszaemlékszünk a januárra decemberre amikor hideg volt nagyon sok középület esetében a fűtésszabályzás idéző jelben azt jelenti hogy az ablakot nyitom vagy zárom tehát hiába jó a hőszigetelése az épületnek ha nem jól használom tehát az automatika nem egy csodaszer hanem igazából legegyszerűbb csinál mondjuk egy időprogramot éjszaka hétvégén amikor nem használják a közép eket akkor egy csökkentett hőmérsékleten hőn tartjuk gyakorlatilag az épületet és csak ott és csak akkor fűtünk megfelelő hőfokon amikor arra és ahhoz szükség van és amikor például egy ablaknyitás van ugye klasszikusan még 10-15 évvel ezelőtt de még hát sok helyen még a mai napig azt gondolják hogy ilyen kis termofejeket lehet föltenni a radiátorra és az majd megoldja a problémát hiszen beállítok rajta egy hőfokot igazából nem hőfokot hanem egytőlöti valamit beállítok és akkor ugye hőn tartja nem enged engedi túlfűteni a helységet csak hogy ez az a probléma hogy a radiátor jellemzően az ablak alatt van az ablakot kinyitom mert meleg van mondjuk egy iskolába ez a kis terermosztát gyakorlatilag azt fogja csinálni hogy azt érzékeli hogy leesett a hőmérséklet tehát még jobban nyitja a szelepet még több energiát dobálok ki az ablakon ezzel szemben egyébként amikor autóatika van egyébként erre előírások is vannak akkor viszont éppen hogy amíg szellőztetés van addig visszaveszem a fűtést vagy mondjuk nyári üzemben ez településeknél ez kevésbé kritikus ugye a hűtés viszonylag kevés helyen van magyarországon hűtés de ettől függetlenül ahol van ott ugyan ugyanez igaz rá tehát azt gondolom hogy a fűtéshűtési energia ez mindig is az épületeknek a termikus energia felhasználása szokott a legnagyobb falat lenni ehhez képest a villamosenergia felhasználás egy egy kisebb azzal együtt hogy nyilván hogyha valahol mondjuk hőszivattyú van az villamos energiát fogyaszt de ebben az esetben is energeti i ikkailag azt termikus energiának számoljuk hiszen fűtésre vagy hűtésre használjuk azt az energiát nem pedig mondjuk világításra vagy bármi egyéb és akkor amikor kifejezetten önkormányzati partnerekkel tárgyaltok akkor melyek azok a legnagyobb kihívások amelyekkel te mint cégvezető szembe találod magad és mi az az eltérés amit te tapasztalsz mondjuk a mindennapi munkafolyamat során mondjuk egy privátszférából érkező partner és egy önkormányzati partner között hát vannak azonosságok de inkább vannak különbségek tehát egy önkormányzatnál az a helyzet hogy egy önkormányzatnak nagyon sok mindenre kell figyelnie a köztéri parkoktól kezdve az épületeken át a minden egyéb funkció feladat hozzájuk tartozik így az energetika igazából egy a sok közül egyrészről másrészről azért azzal tisztában kell lenni hogy energetikai képzést jellemzően szinte senki nem kap ott a településvezetésen maximum vannak olyan települések ahol van akár egy üzemeltető cég ami a város tulajdonában van vagy a városnak van egy energetikusa de azért ők nem feltétlen naprakészek a lehetőségekbe tehát ez azért egy egyrésző egy kicsit kihívás hogy megértsék a külön azért azt tudjuk hogy a polgármesterek a legkülönbözőbb szférából érkeztek tanár ügyvéd bármi egyéb tehát nem feltétlen olyan képesítéssel rendelkeznek hogy ezt könnyen megértsék de hát nyilván azért van mögöttük eg stáb aki ebbe segít őket az az egyik tehát hogy viszonylag nehezen emészthető számukra a másik meg hogy nem feltétlen annyira látványos mondjuk választások előtt mint mondjuk a parkokat rendbe rakni tehát hogy azt azt is látni kell hogy most tetszik nem tetszik sajnos ez ez nem ez nem olyan könnyen kitehető az ablakból hogy most kevesebbet fogok fogyasztani most energiahatékonyabbak az épületek ellenben úgy a fenntarthatóság szempontja ából mint a kassza szempontjából erőteljesen megéri hát igen tehát a fenntarthatóság igen de az azt ugye sokan pufogtatják ezt a kifejezést hogy fenntarthatóság hogy mit jelent ha fenntarthatóság hát erre még soha senki nem találta meg a megfelelő definíciót igen mindenkinek egy kicsikét más mindenkinek egy kicsikét saját maga felé húz a a keze én azt gondolom hogy az automatika nem csodaszer de mindenféleképpen egy olyan eszköz ami egy viszonylag gyorsan megtérülő beruházás lehet hogy mennyi a megtérülési idő elég ne héz megmondani amikor ilyen hektikusan változnak a az energiaárak de azt kell hogy mondjam hogy nagyságrendilg azért kettő és öt év között megtérül például az egy napelemnek a megtérülési ideje ennek nem azt mondom hogy többszöröse de az egy lényegesen hosszabb idő most hogyha különböző ösztönzőket finanziális ösztönzőket figyelmen kívül hagyom tehát pusztán magának a beruházásnak a megtérüési ideje tehát ergo igazság szerint jelenleg ennél rövidebb megtérülési idejű beruházás energetikai szempontból nem nagyon van a támogatásokat most figyelmen kívül hagyva és ezzel ugye ahogy az előbb is mondtam egy 10 perccel ezelőtt hogy tudom az épületeknek a felhasználás energia felhasználását mondjuk egy 30%-kal csökkenteni ha 30%-ot csökkentettem az energiafelhasználást automatikával akkor utána már ennyivel kevesebbre kell méretezni a megújuló energiaberuházást ami egy hosszabb megtérülési idővel jár meg meg általában egy költségesebb beruházás is tehát tulajdonképpen célszerű előbb megcsinálni egy egy automatikát és utána a megújuló energia előállítást ehhezeszteni és ugye szóba került hogy milyen az önkormányzati partnerek felé a fogadtatása mondjuk ezeknek a megoldásoknak ugye akkor amikor települési energetikáról vagy általánosságban energetikai kérdésekről beszélünk vagy energiáról nyilván közérthetőbben akkor azért a a mai azt gondolom közéleti diskurzusokat alapvetően nagyon sok irány bó meg lehet közelíteni mennyire érzed azt vagy mennyire tapasztaljátok azt a…

Említett entitások

Témák

  • települési energetika
  • piaci megoldások
  • energetikai szabályozás
  • infrastruktúra

Szervezetek, cégek

  • Elektro-Kamleithner Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési energetikában”

Miről szól ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési energetikában”?

A Fenntartható Városok podcast márciusi adásában a települési energetika piaci megoldásait vizsgálják Balogh Zoltánnal, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetőjével. Szóba kerül a hazai energetikai szabályozás, az infrastruktúra és a települések kihívásai. Kiemelik, hogy bár az… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési energetikában”?

Fő témái: települési energetika, piaci megoldások, energetikai szabályozás, infrastruktúra.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Több, mint zöld! - Piaci megoldások a települési energetikában”?

Megjelenés: 2024. 03. 18.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/tobb-mint-zold-piaci-megoldasok-a-telepulesi-energetikaban-4f66aab1

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból