Élhető Települések Országos Szövetsége

Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fenntartható közlekedés

· PT2M3S

Összefoglaló

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda és a Fenntartható Városok közös podcast sorozatának negyedik részében Cseke Bence, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársa a hazai és európai uniós mobilitási kérdéseket tárgyalja. Az epizód kitér a városi közlekedés kihívásaira…

Röviden

Műsor
Élhető Települések Országos Szövetsége
Megjelenés
2024. 04. 16.
Hossz
2 perc
Témák
városfejlesztés, közvetlen uniós források, fenntartható közlekedés, városi közlekedés, mobilitás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

közlekedés városon belül vagy éppen városok települések között hogyan jelenik meg a mobilitás kérdése kifejezetten magyarországon hogyan jelenik meg mindez az európai unió szintjén és milyen programok pályázatok vannak ezekben a kérdéskörökben ezekről fogok beszélgetni a magyar fejlesztésösztönző iroda és a fenntartható városok közös podcast sorozatának mai epizódjában sok szeretettel köszöntöm cseke bencét a magyar fejlesztés ösztönző iroda munkatársát köszönöm szépen hogy itt vagy velünk szervusz köszöntöm a nézőket hallgatókat picit kezdjünk egy olyan általánosabb kérdésel hogyha mobilitásról és települési mobilitási kérdésekről beszélünk akkor ez milyen tématerületeket ölel fel ez egy komplex kérdéskör tehát amikor települési városi mobilitásról beszélünk akkor alapvetően hétköznapi emberként most én is szakértőként mondom ezt akkor sok minden a dolog eszünkbe jut eszünkbe jut az elektromos roll eszünkbe jut a a tömegközlekedés nagyvárosban metró trolli busz satöbbi alapvetően itt arról van szó hogy ha kicsit szakmaibb nyelven is szólhatok hogy van egy települési települési közeg és ebben a településben az emberek nem csak élnek szabadidőt töltenek és szórakoznak nyilván ez nagyon fontos de gazdasági tevékenységet is végeznek dolgoznak munkába járnak és nyilván ugye szétköz napi életben mindonyan tapasztaljuk ez ez a városokat logisztikai közlekedési infrastrukturális kérdések kihívások és megoldások elé állítja kötelező jelleggel és ugye ez egy eléggé elterjedt és most már egyre inkább közbizakodásnak kitett adat várakozás hogy 2050-re az emberi lakosság túlhaladja a 9 milliárd főt és a 70%-unk városokban fog élni az egy másik kérdés hogy ezeknek a városoknak a többsége milyen lesz de ha az európai típusú urbanisztikát nézzük akkor a városokon ez a fajta logisztikai térszervezési közlekedésszervezési nyomás ez erősödni fog tehát a az urban mobility okosvárosi mobilitást hívjuk akárhogyan magyarra lefordítva azt hogy hogyan jutunk el a-ból b-be akár városon belül vagy városok között vagy városon kívül ez ez ez egy ez egy kardinális kérdés akár már most is olyan városok esetében ahol ahol a az infrastruktúrafejlesztés üteme elmaradt vagy nem tudta éppenséggel lekövetni a a közlekedés volumenének a változását vagy éppen csak azért válik kardinálissá mert a jövőben ilyen trendek azonosíthatók és akkor ez csak a logisztikai része ugye van egy másik fontos aspektus ennek az integrált kérdéskörnek az a környezetvédelem hiszen a az okosvárosi mobilitás az alapvetően nem csak arról szól hogy könnyen praktikusan lehető legrövidebb idő alatt jussunk el aból b-be adott eset ben több adott esetben mikromobilitási elektromos roller bármi bicikli használatával hanem hogy ezt minél tisztábban tegyük és ez ez egy nagyon fontos dolog ami ugye levezethető az európai unionónak a green deal feed 455 tehát a környezetvédelmi stratégiai iránynyelveiből céljaiból és egy harmadik nagyon fontos kérdés az a digitalizáció és az okosvárosnak ez a mindent is mérünk szenzorokkal típusú digitális város és a digitális vár városnak a az irányítása mint harmadik pillére talán ennek a nagyon komplex kérdéskörnek szóval az én megítélésemben ez az a három dolog tehát a logisztika a környezetvédelem illetve a digitalizáció amit így elsőként ebben a kérdéskörben lehet érteni és ahogy ugye te is említetted azért stratégia szintjén mindenképpen dominánsan megjelenik az európai unió különböző szakdokumentumaiban ez a kérdés de picit hogyha a gyakorlati oldalról nézzük akkor a például hogyha kifejezetten pályázati forrásokat támogatási programokat nézünk akkor milyen keretrendszerben jelennek ezek meg kifejezetten mondjuk városok települések számára ugye itt is elmondható az a az a megközelítés hogy ennek a témának vannak nemzetközi pályázati forrás illetve hazai pályázati keretei is sajnos ebben a témában azt kell mondani hogy viszonylag szűkkörűek a hazai operatív forrásokból elérhető vagy prognosztizáltan elérhető pályázati források ugye itt az operatív források jelentős része még még nem került folyóításra a magyar kormány a lehetőségeihez képes próbálja főként a településfejlesztésű operatív program pluszon keresztül ösztönözni illetve életben tartani a települések fejlesztési kontinuitását ez az operatív program ami az élhető fenntartható települések pilléren belül vagy prioritási tengelyen belül támogathat olyan tevékenységeket amik alapvetően infrastruktúra közlekedési hálózat városirányítási szoftver beszerzés okosváros közterületi eszközök beszerzése bármi ami ebben a smart city kategóriában bejöet és ebben az urban mobility vagy okosvárosi mobilitás mint fejlesztési jelen megjelenik és nálatok itt a magyar fejlesztésösztönző irodában melyek voltak azok az említésre méltó projektek pályázatok amiben tudtátok segíteni a különböző ökoszisztém szereplőket ezen a téren a legtöbb fejlesztési igény amit önkormányzatok terén adresszáltunk azok az okos parkolási rendszerek fejlesztésére ehhez vonatkozó tervek támogatására megvalósítására vonatkoznak összességében azért azt érdemes megjéezni és hozzátenni hogy magyarországon és ezt próbálom atosan megfogalmazni de ez a a városi mobilitás okosmobilitás fejlesztési tengely azt nem állítom hogy gyerekcipőben jár csak szerintem egy picit félre van kezelve budapesten egy több milliós világvárosban ennek hatalmas létjogosultsága van ellenben azt látjuk a szakmában hogy ezt a fajta szemléletet a szabályozó a jogalkotó megpróbálja párezres kis településekre is értelmezni ami nem feltétlenül állja meg a realitásokban a helyét magyarországon egyébként jelenleg a jogszabályi kötelezettségek szükségessé teszik bármilyen kisebb léptékű tehát már egy kerékpáros beruházás esetén is hogy az adott város egy úgynevezett sampal sustainable urban mobility plannel fenntartható mobilitási városi tervvel rendelkezzen ezek azok a tervek amik keretrendszerbe foglalják a városoknak ezeket a tevékenységeit amiket szeretnének megcsinálni még egyszer visszautalva saját tapasztalatainkra hogy alapvetően még a vidéki városokat is hogyha idevesszük a parkolási rendszereknek a fejlesztését a közösségi kerékpároknak vagy bármiféle ilyen mikrob mikromobilitási eszközöknek a parkoknak a kiépítését illetve olyan applikációknak a fejlesztését amivivel a városnak a közlekedése jobban monitorozható ez ezeket az igényeket látjuk nagyon de mondom még egyszer itt el kell választani nagyon élesen a nagyvárosi szükségleteket ahol mondjuk gyalogolva hosszú percekbe akár órákba is telhet a-ból b-be eljutni ahol érdemes nagy struktúrákba akár milliárdos beruházási igényekbe is gondolkodni és a vidéki kis települések szintjét ahol alapvetően nagyon sok mindenkinek van biciklije ahol igazából csak az infrastruktúrát kell ehhez megteremteni az emberek flexibilisebben tudjanak közlekedni és ugye egész eddig gyakorlatilag két csoportról beszélgettünk a nagyvárosi nagyobb városi fejlesztésekről és a kis településekről de következő kérdésemben arra lennék kíváncsi hogy a kettő közötti kapcsolódási pont mennyire tart tartozik ehhez a tématerülethez és esetleg ilyen irányba mennyire vannak elérhető források pályázatok hát ez ez ez ez megint csak egy kardinális része nem csak a hazai jogalkotásnak hanem az európai jogalkotási csomagnak is ugye ebben a perspektívában fontos hangsúlyozni az európai unió bizottság ha jól emlékszem ebben az évben véglegesítette a a fenntartható illetve okosvárosi mobilitás akciótervét és stratégiát t ebbenben 83 akció pontot fogalmaznak meg és ezeknek a jelentős része nem csak a városon belüli hanem a városok közötti közlekedést célozza meg ennek a fejlesztését de ebben benne van a légiözlekedés benne van a hajózás nagyon sok olyan dolog ami muk nem feltétlenül a városokat érinti ebben például olyan dolgokat fogalmaznak meg célkitűzésként hogy 2050-ig a közlekedésből származó co2 kibocsátás 90%-kal csökkenjen ez egy elég ambiciózus célkitűzés de belegondolunk abba hogy az európai statisztikák alapján egy európai átlag állampolgár élete végén hogyha elszámol az életében eltöltött idővel nagyjából egy évettől dugóban 130 milliárd euró az az éves kár az európai unió szintjén amit a forgalmi dugók kereskedelmi közlekedési bármilyen kiesésben okoznak tehát ezzel a problémával úgy kell foglalkozni hogy ezeket a ezeket a helyzeteket kezeljük de közben meg az euró ipart élénítsük és itt lehet említeni az elektromos autóipart lehetne említeni az új típusú üzemanyagoknak a tesztelését k kísérletezését ami egyébként most a mobilitás egyik ilyen fron harcos kutatásfejlesztési tevékenység tehát nem mindent csak az akkumulátorokról szól illetve a gyorsvasút ugye kérdésedre válaszolva az európai unió célult tűzte ki azt hogy 20050re a jelenleg elérhető gyorsvasútaknak a nyomvonalát megkétszerezze mármint kilométer hoz ban ehhez azt gondolom hogy érdemes lenne magyarországon is csatlakozni ami viszont a forrásokat érinti itt megint csak azt lehet mondani hogy ami fjsúlyos nagy beruházási jelleget és települési szintre is lehat azt az operatív programokból kell kellene finanszírozzunk viszont van ez a bizonyos connecting euro facility cef magyarul illetve rövidítve ahogy szakmában használjuk ez az a program ami olyan infrastrukturális beruházásokat támogat amik nemzetközi konzorciumba kell megvalósítani és a nemzetközi európai utak helszinki folyosók minél jobb összeköttetését jobb mobilitási lehetőségeit kell hogy előteremtse erre például budapesten a déli vasút illetve a vasúti hidátkelő fejlesztése egy kiváló példa tehát ebből magyarország tud kapitalizálni és várhatóan a jövőben is ezt a forrást ilyen jellegű fejlesztésre fel tudjuk használni azt gondolom hogy itt a mai beszélgetésből egyrészt az egyértelműen látszik hogy a települések városok alapvetően a mobilitási kérdések kulcstényezői másfelől pedig azt gondolom arra is választ kaptunk hogy ez mekkora forrásigényt jelent és hogy nem csak a szinergiák teljes kihasználásával de egy holisztikus szemlélettel is kell kezelni ezeket a kérdéseket cseke bencével a magyar fejlesztés ösztönzőiroda munkatársával beszélgettem a fenntartható városok és a magyar fejlesztés ösztönző iroda közös podcast sorozatában köszönöm szépen én köszönöm a lehetőséget

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Cseke Bence

Szervezetek, cégek

  • Magyar Fejlesztésösztönző Iroda
  • Fenntartható Városok

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fenntartható közlekedés”

Miről szól ez az epizód: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fenntartható közlekedés”?

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda és a Fenntartható Városok közös podcast sorozatának negyedik részében Cseke Bence, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársa a hazai és európai uniós mobilitási kérdéseket tárgyalja. Az epizód kitér a városi közlekedés kihívásaira… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 16..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fenntartható közlekedés”?

Fő témái: városfejlesztés, közvetlen uniós források, fenntartható közlekedés, városi közlekedés, mobilitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fenntartható közlekedés”?

Megjelenés: 2024. 04. 16.. Hossz: 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/varosfejlesztes-a-kozvetlen-unios-forrasok-tukreben-fenntarthato-kozlekedes-5ec254f4

Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból