Élhető Települések Országos Szövetsége
Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fiatalok helyben tartása
· PT1H12M21SÖsszefoglaló
Erdős Szabolcs, az Együtt Európáért Alapítvány vezetője a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda és a Fenntartható Városok podcast sorozatának vendége. A fiatalok helyben tartásának kihívásait elemezte, kiemelve a korábbi elvándorlási prekoncepciókat és az információhiányt. Kitért…
Röviden
- Műsor
- Élhető Települések Országos Szövetsége
- Megjelenés
- 2024. 06. 03.
- Hossz
- 1 óra 12 perc
- Szereplők, említett nevek
- Erdős Szabolcs
- Témák
- városfejlesztés, uniós források, fiatalok helyben tartása
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
a fiatalok helybentartásának kérdése számos vidéki város számára jelent kihívást hogy hogyan segít ebben az európai unió milyen programokat kezdeményezéseket támogat erről fogok beszélgetni a magyar fejlesztés ösztönző iroda és a fenntartható városok közös podcastjének következő részében erdő szabolccsal az együtt európaért alapítvány vezetőjével szia köszöntelek a műsorban szervusz köszönöm aghívást első kérdésként arra lennék kíváncsi hogy te a munkád során a főleg a városokkal kisebb településekkel való egyeztetések után hogyan látod mi a legnagyobb kihívás a fiatalok helyb tartása és önmagában a fiatalok motiválása szempontjából hogy nem feltétlenül nagyobb városokba keressenek boldogulást hanem visszatérjenek szülővárosukba szülőfalujukba igen tehát a szervezetünknek az yö európáért alapítványnak immáron két éve fut a helyben rendben fiatalok helyben boldogulását támogató programja de ezt megelőzte egy nagy kárpátmedencei kutatás amiben pont azt vizsgáltuk hogy a a tapasztalatunk az volt nekünk is amikor jártunk vidéki ilyen kisvárosi térségekben hogy hogy csodálatos térségek vannak rengeteg ékszerrel értékekkel ékszerdobozokon ülünk sok nagyon sok felé magyarországon és mégis a fiataloknál az elsődleges ugye prekoncepció hogy hát el kell menni innen ahol fellnőttem mert itt úgy se tudok boldogulni ezzel szembesültünk mi is és akkor erre erre indult négy évvel ezelőtt egy kutatásunk kárpát-medencei generáció kutatás ahol pont azt vizsgáltuk egy 7-8000es mintával online kérdőívekkel általában a fiatalok körében hogy miért vándorolnak el erdélyben kisfaluból de akár nógrád megyében vagy borsod megyében kisfaluból közepes városb járás székhelyre járás székhelyről megy székeny megy székhelyről budapest főváros vagy akár más európai londonba bécsbe vagy tengeren túlra adott esetben és nagyon nagyon leegyszerűsítve az az volt a kutatásban a prekonccept amit sikerült is bizonyítani hogy hogy még mindig megvan valószínű a a szülők és az idősebb szakemberek révén egy ilyen pesszimista mondás úgymond hogy fiam lányom hát régen nem lehetett boldogulni mert itt nincsen munkahely meg munka menni kell innen messzire el kell utazni 100-200 km-t hogy boldogulni tudjatok és menjetek és gyakorlatilag a a szülők és a humán szakemberek is küldik-e a fiatalokat el és és hogy ezt hogy lehetne megválto atni ami mondjuk 20 évvel ezelőtt még igaz volt a 2000-es évek elején amikor amikor én voltam fiatal vagy 20 éves és e hát a hajdúviharban egy hajdúbözmény nevű nagy kis közepes városból származom és ott tehát nagy munkanélküliség volt akkor most gyakorlatilag már nincs munkanélküliség sehol az országban sőt munkaerőhiány van már nem igaz ez a prekoncepció még az ég generációnak megfelelő munkaköröket is meg lehet találni csak sokszor nem tudnak róla a fiatalok tehát van egy ilyen információ hiány is tehát nagyon nagyon leegyszerűsítve ez a jelenlegi helyzet és egyébként szakmai megítélésed szerint ez a helyzet ami alapvetően a fiatalok helybenent tartása és az ezirányú próbálkozás és nehézségeket jellemzi ez mennyire van jelen európa szerte igen tehát ez ez szintén egy olyan európai probléma vagy vagy világtrend ami nem csak nem csak nálunk van tehát utánanéztünk a nemzetközi helyzetnek tehát például a a a francia-német határon a pireneusokban is észrevették azt hogy hogy rendkívül jó turisztikai adottságokkal meg szép környékből a fiatalok vándor olnak el és különböző európai kezdeményezésekből t leader programból egy közöégi kezdeményezésből nem mondom hogy újra népesítették de gyakorlatilag vonzóvá tették a fiataloknak és bemutatták hogy lehet helyi vállalkozó aktív turizmussal foglalkozatz turisztikaival szálláshelyet üzemeltethez csak meg kellett mutatni az adavezető utat meg a jó gyakorlatokat és sikerült így reorganizálni mondhatjuk vagy reurbanizálni ilyen csú szóval élve a a pireneusokba a kis falvakat és hogyha már ugye azt mondtad hogy ez egy európai szintű probléma akkor így a közvetlen forrásokra illetve az európai támogatási rendszerre kitérve te hogyan látod az európai unió a különböző programjai kezdeményezései révén milyen esetekben és hogyan tudja támogatni ezt a kérdéskört akár városi kiselepülési vonatkozásban igen tehát alapvetően ezek ugye humán programok ha humán program akkor nem a a építés infrastruktúra nem a vacél vas és acél és építkezésről beszélünk tehát nem a regionális alapok hanem a hanem az európai szociális alap szokta vagy a közösségi kezdeményezésé támogatják ezeket a humán humán programokat ahol ahol rendezvények különböző programok online tudásátadás vagy vagy éppen best practisce vagy jó gyakorlat összegyűjtés vagy átadás vagy bevezetés adaptálás mert ilyenekkel is találkoztunk hogy nem elég csak elmondani hogy ezt meg ezt így kéne csinálni ilen direkt módon hanem bevezetni mentorálni fiatalokat segíteni vállalkozóvá válni satöbbi mentorálni és előre menni és nagyon sok ilyen kezdeményezés van a ladertől kezdve az interrect programokig aminek több lépcsője van nálunk hát általában csak a határmenti magyarszlovák magyarhvát ezeket a programokat ismerik de azért ennek van közép-európai transznacionális meg egész európát átívelő programja is tehát három- négy szint amiben szintén lehet ilyen programokban gondolkozni meg hát felsorolni is kevés lenne az idő hogy mennyi ilyen kezdeményezés van de hálistennek van sok mindig azt szoktuk mondani hogy hogy össze kell férnie a fiatalok helybe boldogulásának a mobilitással tehát soha nem azt mondjuk hogy ne menjenek a fiatalok külföldre ét azt mondjuk hogy menjenek szerezzenek tapasztalatot néz meg legyen összehasonlítási alap jöjjenek haza és akkor el tudják dönteni hogy hol jobb élni a a közösségben élni jobb a szülőkkel rokonokkal több generációs kapcsolatban magyarországon vagy esetleg külföldön vagy egy közeli helyen ami közel van és azért tudja tartani mondjuk kárpát-meredencébe és akkor mégis csak tudom a kapcsolatokat tartani a szülőföldemmel úgyhogy ezek a ezek a nagy kihívások itt a jövőre néz meg most és te hogy látod mi lehet az oka annak hogy az általad is említett rengeteg kezdeményezésnek csupán egy töredékét ismerik akár vár városvezetői szinten akár egyéb városi ökoszisztéma szereplő igen tehát most mondanám hogy alapvetően igaz a mondás hogy információ hiány de ami valószínűle az információ többletből ered tehát hogy hugye rohanó világban élünk információ bőség a gazdaság tehát elárasztja az embert a különböző közösségi médiákb az információ de mégse a célzott ugye az információ hogy ezeket a célzott információknak ebbe próbálunk mi is segíteni ilyen úgymond kézműves szakmai szervezetként pozicionálva magunkat hogy olyan fél évente neyed évente olyan klubokat kisebb létszámú programokat rendezvényeket tartunk ahol bemutatjuk ezeket a gyakorlatba a kerekasztal beszélgetéseken jönnek településvezetők vagy civil szervezetek elmondják a jógyakorlat hogy hogy kell azt megcsinálni a gyakorlatban és általábban humán szakemberekkel vagyunk mi kapcsolatban akik pedig a fiataloknak ezt át tudják adni épp ezért jelentős ugye annak a fontossága hogy a település vezetők tisztábban legyenek ezekkel a programokkal és lehetőségekkel ami ugye az európai uniós akár közvetlen akár közvetett forrásokat illeti hogyha picit kategorizálni kellene ezeket a témaköröket akkor te mit emelnél ki melyek azok a legfontosabb területek amire érdemes fókuszálni egy városvezetőnek akkor amikor a fiatalok helybentartását célozza településvezetés vagy úgy szoktuk mondani helyi aktorok azok a legfontosabbak ebben ugye leginkább ugye a polgármestert értjük de különböző települési vezetők is benne vannak vagy egyszerűen olyan véleményvezérek közösségszervezők műfázvezetők iskolaigazgatók tapra pedagógusok akik akik tudják motiválni a fiatalokat és döntéseikben segíteni őket nevezzük mi helyi aktoroknak mi velük szoktunk együtt dolgozni általában őket próbáljuk meg fölkészíteni ezeknek a dolgoknak a a fogadására és a a pozitív információk átadására és igen tehát több jó gyakorlat is van ebben a ezen a ezen a területen amiket mi láttunk ugye először is a a az jött ki a kutatásunkból is meg két éve országjárásban vagyunk járunk sok helyre kisvárosban nagyváros városba és ilyen ifjúsági műhely munkákat tartottunk ah beszélgettünk ezekkel a helyi aktorokkal és az jött ki hogy hogy hogy első körben legyen munkahely olyan munkahely ami az é generációnak megfelel ez most már majdnem mindenhol azért rendelkezésre áll azt mondom hogy 50 km-es körben utak jók megyeszéket mindenhol el lehet érni gyorsan tehát ez ez tipa ez a rész megvan mert a fiatalok általában azt is szögezzük le hogy szeretnének otthon boldogulni szülőföldjükön tehát nekik kevésbé van bennük alapvetően az a percepcia hogy el kell menni innen amiről ugye beszéltem itt az elején ö munkalehetőség után ha ez megvan akkor következő ilyen hard tényező úgymond a kemény tényező a lakhatás na itt nagyjából itt itt már vannak olyan kihívások amire reflektálni kell mert ha nem talál nem talál megfelelő lakást házat nem tud venni magának vagy azért mert nincs rá pénze vagy azért mert olyan körzetben lakik például mint a balaton környékén például keszhelyen volt műhelymunkánk ott ugye külföldiek tehetősek fölvásárolják egész egyszerűen a lakásokat ezek ezeket a kisebbeket amik fiataloknak megfelelőenne és azért nem találnak vagy a budapesthez közeli nyaralónak megveszik sokan tehát hogy vannak ilyen földrajzi kihívások de alapvetően nehéz aakhatáshoz jutás de vannak előlépések itt itt lehetne még csiszolni a dolgokat itt több kormányzati lépés is van hálistennek ami pozitív úgyhogy reméljük hogy ebbeben próbálunk meg mi is most dolgozni még hogy az lakhatás könnyebb legyen voltak efop programból finansz esély otthon program az nagyon népszerű volt hogy önkormányzat felújíthatott egy egy meglévő szociális lakást ilyen zgenációnak megfelelő például balasadyarmatonó gyakorlatot láttunk egyen régi polgári lakásbasat főterén templommal szemben felújítottak a belső gangos rész ilyen trendi kiülős wifis zóna és akkor kis fecske fecske lakások é szobakonyhás ahol el tud indulni max két-három évig lakhat ott pályáztatás van és ak 20-30 fiatalt hozzásegítenek abban hogy elinduljanak és forgó jellegől ki kell költözni két év múlva és újra újra osztják ezeket a dolgokat tehát ez ez mindenképpen tát a lakhatás az első kihívás utána pedig a utána pedig jönnek a azok a szoft tényezők hogy hogy közösség legyen megfelelők legyen közösségi tér például ifjúsági tér hiánya vagy nem léte vagy nem megfelelő léte vagy nyitvatartás idő harmonizálása tehát ilyenekkel is találkoztunk de de volt ahol az volt a kihívás például dunán túli partnereknél hogy már minden van és még még forrás is van csak csak össze kéne hangolni ezeket a programokat a koordináció hiányzik például tehát különböző dolgok voltak j számos területet említettél a mobilitástól a lakhatási kérdésen át a munkahelyteremtés és a közösségi életig hogyan látod a következő években az európai unió mennyire fog direktben ezekre a területekre fókuszálni mondjuk különböző direkt források esetében igen tehát itt ugye a program program tárgyai vagy tárgyszavai kulcszavai itt a a mobilitás ifjúság demokráciába való bevonás társadalmi életbe bevonás mert ugye e ezzel is sokszor találkoztunk hogy nem a fiatalok kevésbé motiváltak a közösség hogy közösségbe se járnak ak ha járnak csak online közösségbe járnak ugye idézőjelesen és meg kell mutatni hogy milyen egy valós közösség milyen előnyei vannak ezekre juk a közösségi terek ingyenesen használható wifizom satöbbi helyek és és ugye emellett kihívás még az hogyha ezt megmutattuk akkor akkor jó gyakorlatokat terjessztzünk akár a többgenációs családmodell vagy gyerekvállalás népszerűsítése hogy minél korábban gyereket vállalni és és ezzel is több generációs modellt népszerűsíteni mert hogyha sok gyerekem van a nagymama nagypapa szomszédból akik vagy azonos tud segíteni jobban tudok a m munkavilágáb is boldogulni tehát ezt aki messzire költözik azt tudja mint például én is vagy a 200 km-re van az egyik meg a másik nagy ma az úgy nehéz összehozni a nehezebb összehozni a dolgokat az egészen biztos hogy a fiatalok helybentartásának kérdése előtt még egy hosszú megoldási út áll de az is biztos hogy az európai unió különböző programjai révén azt gondolom hogy megfelelő támogatásban részesíti ezt a kezdeményezést erdő szabolccsal az együtt európaért alapítvány vezetőjével beszélgettem köszönöm szépen hog a meghívást köön hogy itt lehettem köszönöm szépen
Említett entitások
Témák
- városfejlesztés
- uniós források
- fiatalok helyben tartása
Személyek
Szervezetek, cégek
- Magyar Fejlesztésösztönző Iroda
- Fenntartható Városok
- Együtt Európáért Alapítvány
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fiatalok helyben tartása”
Miről szól ez az epizód: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fiatalok helyben tartása”?
Erdős Szabolcs, az Együtt Európáért Alapítvány vezetője a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda és a Fenntartható Városok podcast sorozatának vendége. A fiatalok helyben tartásának kihívásait elemezte, kiemelve a korábbi elvándorlási prekoncepciókat és az információhiányt. Kitért… Az epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 06. 03..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fiatalok helyben tartása”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Erdős Szabolcs.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fiatalok helyben tartása”?
Fő témái: városfejlesztés, uniós források, fiatalok helyben tartása.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Városfejlesztés a közvetlen uniós források tükrében - fiatalok helyben tartása”?
Megjelenés: 2024. 06. 03.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege/varosfejlesztes-a-kozvetlen-unios-forrasok-tukreben-fiatalok-helyben-tartasa-a2471f4a
Több epizód a Élhető Települések Országos Szövetsége-ből
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Öko-Tengely Egyesület
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastja a települési fenntarthatóságról szól, különös tekintettel a komposztálásra és az Öko-Tengely Egyesület munkájára. Herczeg Richá…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Termőtér
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcast-sorozatának ezen epizódja a hazai, értékalapú vállalkozásokkal való együttműködésre fókuszál, amelyek a fenntarthatóságot és az é…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Technofalt Kft.
A podcastsorozat legújabb epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ளுக்கும்) bemutatja a Technofalt Kft.-t, egy magyar tulajdonú vállalatot, amely modern, évszakfügg…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Schréder Magyarország Zrt.
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastjében Tóth Zoltán, a Schréder Magyarország Zrt. projektmenedzsere arról beszél, hogy a hazai, innovatív cégek hogyan segítik a fen…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Visible Crossing
Az Élhető Települések Országos Szövetsége (étosz) podcast sorozatának ezen epizódja a Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban témakört járja körül. A vendég Nagy Lászl…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Beeco
A podcast sorozat új epizódjában az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) bemutatja a hazai, innovatív vállalkozásokat, melyek a fenntarthatóságot és zöld technológiákat…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Raven and Partners International
A Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban című epizódban Hollós Illés, a Raven and Partners International ügyvezető tulajdonosa beszélget Lilla műsorvezetővel. Az adás…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - MISSZIÓ 2050
Az Élhető Települések Országos Szövetsége podcastjának legújabb epizódjában Szalóczy Zsolt fizikus a Misszió 2050 kezdeményezést mutatja be. A beszélgetés a tudomány szerepét vizs…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - HARD Távfelügyeleti Kft.
Vácz Kamilla, a HARD Távfelügyeleti Kft. munkatársa a cég tűz- és vagyonvédelmi szolgáltatásairól, valamint prevenciós és oktatási programjairól beszél. Szó esik a Raschburg-módsz…
- ÉTOSZ - Podcast - Hazai vállalkozások a települési fenntarthatóságban - Klarwin
A mai adásban a Klarwin Magyarország Kft. innovatív fenntarthatósági megoldásait ismerhetik meg a hallgatók. Horváth Erika, a cég ügyvezetője ismerteti a Körforgásos gazdaságot és…