Életciklusok fejlődési lánca XI. – Mit érek én? (vendég: Steigervald Krisztián)
· PT45M4SÖsszefoglaló
Az Életciklusok fejlődési lánca című sorozatban ez az epizód az élet alkonyát, a 60 év feletti kort vizsgálja Erik Erikson elmélete alapján. A beszélgetés fókuszában az integritás és a kétségbeesés krízise áll, valamint az, hogyan fogadjuk el életünk hibáit és sikereit.…
Röviden
- Műsor
- ... és boldogan éltek
- Megjelenés
- 2025. 11. 28.
- Hossz
- 45 perc
- Szereplők, említett nevek
- Steigervald Krisztián, Vörös István, Erik Erikson, Dr. Kádár Annamária
- Témák
- életciklusok, 60 év felett, integritás, kétségbeesés
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — Integritás vagy kétségbeesés? 08:24 Minták, azonosulás, kapcsolódás 15:24 Hasznosság, elvárás, szülői kiégés 25:19 Akkor
- — Szégyelld magad! 35:17 Az integritás felé 38:22 Trauma & humor, szülősebek, 3 MEG-modell 39:04 Mi határoz meg? ▶ Patreon
Ebben az epizódban
A hasznos gyerekkorban szerintem ez az önmagamhoz való kapcsolódás nem létezik.
Ott az létezik, hogy te jó gyerek legyél, hasznos gyerek legyél.
Ez azt jelent, hogy jól tanuljál.
Közbe segítsél, közben dolgozzál otthon, takarítsd ki a szobádat, most föl a lépcsőházad, járjál bevásárolni.
És ebbe nem fért bele az, hogy ez a generáció gyerekként egyáltalán nem az, hogy kifejezte volna az igényét, meg tudta volna fogalmazni, hogy neki van igénye. >> Hát sziasztok!
Köszöntünk benneteket egy újabb és boldogan éltek epizódban.
Így kifelé menetelve az évből, illetve kifelé menetelve egész évet meghatározó sorozatunkból, ugye ami az életciklusok fejlődési lánca volt.
Ugyanis az élet előrehaladtával számtalanszor feltesszünk magunknak a kérdést, hogy kik is vagyunk és merre tartunk az életben.
De erre a kérdésre nem minden életciklusunkban ugyanaz a válasz.
Sőt biztos, hogy erre a kérdésre más választ ad, mondjuk egy egy kamasz, egy családalapító pár, vagy éppen egy egy összvegy nagymama.
A különböző életciklusok fő kérdéseit jártuk végig, ugye Ericson elmélete nyomán kiegészülve párkapcsolati, illetve családi életciklusok fejlődési sajátosságával.
És ennek az útnak, hú, még kimondani is fura, hát a végéhez érkezünk, ugyanis megérkeztünk ahhoz a korhoz, a 60 plus-os korszakhoz, amit Erikon már idős kornak nevez, aztán majd kiderül, hogy ez most valóban az vagy nem, vagy ki hogy tekint rá.
És ez a ez az utolsó állomásunk.
Ezután már csak egy nagy összegzés lesz majd decemberben, úgyhogy ezt az állomást tekintjük át, illetve megpróbáljuk családi rendszerbe foglalni az eddigieket mindennek tükrében, állandó beszélgetőtársammal, Dr.
Köszöntöm én is a hallgatóinkat. >> És hát ebben a sorozatban, ahogy a hős útjába is vendégkalandorként becsatlakozott, itt a végére becsatlakozik hozzánk műsorunk visszatérő vendége, és mindig hatalmas szeretettel fogadjuk őt az é boldogan éltekben.
Köszönjük szépen Stetiger volt Krisztián generáció kutatónak, hogy ismét itt van velünk.
És én is nagyon boldog vagyok, hogy újra veletek.
Hát ezt a hallgatók, nézők nem annyira tudják, de azért mi az életben is néha találkozunk külön külön, úgyhogy ez egy mindig mindig boldogság. >> Az biztos.
Vagy amikor nem találkozunk, akkor meg olvassuk egymás könyveit.
Pontosabban én olvasom főleg a ti könyveiteket, ti meg egymás könyveit. [nevetés] Merthogy ugye Annának a kiskamaszok könyvéről már több szó esett az elmúlt epizódokban a a kamaszos témák kapcsán, amelyeket a kulton vettünk föl.
Viszont Krisztián is nemrég jelentkezett új könyvvel, szülői generációk harca címmel, úgyhogy még itt karácsony előtt így nagyon-nagyon ajánlom. >> Épp itt nem látszik most a a gyorsan megmutattam azért biztos, ami biztos. >> És én nagyon ajánlom a fa alá mindenkinek anyukának apukának nagypapának, nagymamának.
Tényleg mindenkinek tetszeni fog szerintem, amit olvasod benne, mert egy picit mindenki megtalálja benne magát, és nem véletlen anyuka, apuka és nagypapa volt a példa, de majd mindjárt erről bővebben, mert ugye az említett könyvnek a középpontjában az X és az Y, azaz a szendvics generációs szülők küzdelmei állnak.
Anna, most viszont ugye ezeknek a szülőknek a szüleihez érkeztünk, hogyha nagyjából jól számolok, ugye az eriksoni ciklusokban, a 60 pluszosokhoz, akiknek a az életciklusában a központi kérdés vagy a krízisünk ugye ez az integritás vagy kétségbe esés.
Kérlek, ugye először ezzel, ahogy szoktuk mondani, állíts bennünket arcal irányba.
Hát igen, ez a ez az utolsó szakasz az eriksoni fejlődés elméletben.
Ez a kettősség ugye az integritás versus kétségbeesés.
Ez arról szól, hogy akkor lesz valaki úgymond kerek, elégedett a saját életével, hogyha képes elfogadni a az élet útjának a hibáit, meg a sikereit is egyben, hogy hogyha meg tudja találni az értelmet a múltban, akár a szülői meg akár a párkapcsolati szerepében is, és meg tudja találni a kapcsolatot a különböző generációkkal, ugye lefele, akár a saját gyerekei fele, és hogyha még az ő szülei is élnek jobb esetben, mondjuk 100 évesen vagy 90 évesen úgy úgy támogatni őket, hogy hogy ne kényszerítse semmire, hanem tényleg ott legyen a háttérben.
Tehát ez a ez a jó része ugye az integritás és a kétségbeesés az akkor jelenik meg, amikor amikor folyamatosan úgy érezzük, hogy elszalasztottuk a lehetőségeket az azelőtti életciklusokban, hogy nem lázadtunk például amikor kamaszok voltunk és nem a generativitás versus stagnálásban nem használtuk ki a lehetőségeket, vagy akár az újrakezdési pillanatokat.
Tehát, hogy hogy valahogy ez a megbánás terheli az életciklust, és képtelen az illető személy pozitívan látni az életnek az összefüggéseit.
És meglehet az is, hogyha hogyha valaki például mint szendvics generáció, hogy hogy annyira túlterhelt mondjuk akár a gyerekei vagy a szülők igényei között, hogy nem is tudja integrálni ezeket az életeseményeket, hogy hogy egyszerűen még nem is tud gondolkodni ezekkel, mert még annyi feladattal szembesül közben. >> Krisztián, hogy jelenik meg ez a generáció a az új könyvebben?
A korábbiakban is ott vannak ők, de konkrétan ebben az új könyvben hogy jelennek meg ők?
Ugye alapvetően én mindig a generációk szemszögéből közelítem meg azért az előadásaimat, a gondolataimat, a könyvemét is.
Tehát, hogy hogy ez a könyv is azért egy részben generációs felosztásról szól, de azért nagyon erősen a szülőségről, de nem arról, hogy milyen most szülőek lenni, hanem hogy az egyes időszakokban mi volt a szülőség, hogyan jelent meg a tudományban, hogyan milyen eszközöket adtak a szülők kezébe.
És nyilván ez a 60 plusos korosztály most már inkább nagyszülői milyenségében van jelen többnyire, vagy hogyha ha elég önreflexív, akkor tud a saját szülőségével is foglalkozni.
És elég sokat írok erről, hogy nem proontra mutatom be az akkori szülőséget és a mostani szülőséget, hanem hanem azt próbálom a könyvben végigvezetni, hogy akkor mi volt az üzenet a szülők felé, hogy hogyan neveljenek, és most mi az üzenet a szülők felé, hogy hogyan neveljenek.
És ezt nagyon-nagyon sokszor kihangsúlyozom a könyvben, hogy senkinek kérje számon a régebbi korok szüleitől, hogy miért úgy csinálták, mert hogy ez nem hibáztatás vagy a felmentésnek a könyve, hanem annak a könyve, hogy hogy milyen lehetőségeink voltak, hogy hogyan jelentkezett mindaz eszközként, lehetőségként időbeosztásként üzenetként, amit mondjuk egy Dr.
Benjamin Spok ezt gondolom Anam Marinak azért sokat mondván neked is.
Ez a [nevetés] ez az áldásos név, aki a 20. század gyerek nevelésének az atyaja volt, és és tulajdonképpen az ő hát azért mondjuk úgy egy ridegtartás, nem tudom itt hogyan jellemzett, de azért az egy >> pontosan >> nagyon erősegtartó gyereknevelés mentén adta át az üzeneteket.
Ugye a fő fő üzenete az volt, hogy addig amíg a gyerek nem születik meg, addig ne foglalkozzunk vele.
Tehát magazati korban nem kell avval foglalkozni, majd ha megszületik, akkor foglalkozzon vele a szülő.
Aztán amikor megszületett, akkor is azt mondta, hogy most még nem kell foglalkozni vele, mert úgyse érti egy-két éves koráig, úgyse tudja.
Nem, fogalma sincs, hogy mi történik mellette.
Majd, hogyha 3 4 5 6 7 8 9 10 éves korától kezdve fölfogja, akkor kell vele foglalkozni.
De ott is voltak mindig ilyen kibuvók.
Hát, hogy ne ké ne kényeztesd el, mert a legnagyobb hiba, ha elkényezteted a gyerekedet, hadd sírjon, erős lesz a tüde, ez kell a pártnak az erős tüde gyerek, satöbbi, satöbbi.
Na, ezzel szemben ugye most egy nagyon más üzenet van a szülők felé.
Nem jobb, nem rosszabb, hanem más.
Tehát egy demokratikus családmodell, egy válaszkésznevelés, egy egy partneri viszonyrendszer, ami ugyanúgy tele van hibákkal, mint a régi volt, meg ugyanúgy tele van pozitívumokkal, mint a régi volt, de hogy nagyon-nagyon más.
És ebből a szempontból ugye egy nagyon erős különbözőség figyelhető meg a nem azért, mert 60 pluszosok, hanem azért, mert most 60 pluszosok ezek az emberek.
Tehát amiről ti beszéltek, a 60 plusz fölötti Ericson féle szakaszhatár, az nem a mostani 60-asokról, hanem mindig a 60 évesekről szól.
Csak éppen most akikről beszéltek, ők azok, akik a 20. században voltak szülők, akik ezt kapták meg.
Tehát a kettő együtt nem együtt kell értelmezni, hanem 2025 év végén kell ezt együtt értelmezni. >> Ühüm.
Igen. >> Viszont szerintem baromi izgalmas így együtt látni a kétféle szemléletet.
Tehát egyrészt, hogy a pszichológia szemléletit erről és egy generációs szemléletet erről.
Szerintem ez marha izgalmas, főleg itt az út végén.
Ezért gondoltam, hogy annyien szép kapcsolódás lesz ebben, tényleg így a gondolatiságában a a két történetnek.
És hogyha olyan hívószaokat mondok itt a a 60 plusosok kapcsán, mintogy mintaadás, azonosulás ellenzonosulás kapcsolódási nehézségek, akkor nektek mi minden jut eszetekbe, Anna?
Ö hát igen, ö nem könnyű ez a kapcsolódás kérdés, szerintem egyik generációnak sem, mer mindenkinnek megvan a maga sajátossága, de hogy ebben a 60 pluszos életciklusban, hogyha ugye a kapcsolódást egyszer annak a perspektívájából nézzük, hogy hogyan is tudtam önmagamhoz kapcsolódni, hogy a különböző életciklusokban, hogy voltam én jelen egyszer a saját élettörténetemben, és én azt látom, hogy hogy nagyjából ez a generáció, aki így elkezdett így szép szépen lassan ezzel foglalkozni.
És már az élet középválság kapcsán is ugye megjelennek kérdések, tehát azok a kérdések, amiről az előző műsorokban beszéltünk, hogy az a gyerek, aki voltál, az büszke lenne arra felnő, akivé váltál, hogy hogy állsz ezzel a belső kamasszal, hogy le merted húzni a határaidat, hogy nemet mondtál.
És én azt látom, hogy ez a generáció még élet közében is küzdött ezekkel a kérdésekkel, tehát hogy ez nem olyan nyilvánvaló volt, mint akár a mai tínédzsereknek, hogy csak így félkézből így, hát itt vannak az én határaim, és hogy jól megmondja, meg nagyon könnyebb kamasznak lenni, hanem ez még az a generáció, aki többfele akart megfelelni, és inkább kifele, mint befele.
És talán ez a generáció az, aki szerintem pont 60 pluszosan fog ide eljutni hogy hogy úgy kerek lesz egy kicsit ez a történet, hogy hogy már meg fogja tudni mondani, hogy én már olyan nem akarok lenni, mint ellenzonosulási minta, vagy én már ilyen szeretnék lenni.
És ez ez lehet, hogy hogy egy kicsit ilyen meghökkentő az az utána következő generációnak, hogy mond nézd meg milyen nagymama vagy nagyapa lett belőle, hogy hogy teljesen másként viselkedik, él, vagy jobban képviseli akár önmagát.
Hát ugye ott vannak a ezek a klasszikus kérdések, hogy most akkor beáll valaki akár ebbe a nagyszülőszerepbe úgy, ahogy akár a régi generációk, hogy akkor csak a nagyszülőszerep és annyi.
Vagy azt mondja, hogy hát én most nagyszülő koromra a világ kerüli útra akarok menni, és akkor a családnak leesik az álda, hogy mi van, milyen világ körüli utak, vagy ez most honnan jutott eszébe?
Tehát olyan mintogyha ez egy kicsit akár ilyen második kamaszkor is lehetne, hogy akkor már végre megengedi magának azt már, aki, vagy legalábbis én így láttam aztán kíváncsi vagy Krisztiánnak a véleményére, mert látok ilyen mintákat is akár a saját környezetemben, hogy eljut odáig, hogy már nem akar másnak megfelelni, mert ketyeg az óra, és tudja, hogy ez most már az életciklős, amiután már nem következik más.
Jó, ez is eltarthat még olyan 110-ig is simán, attól függ, hogy most a longevityti kutatások mit mondanak, de hogy itt már szerintem amit nem mert ez a generáció meglépni, azelőtt ebben az életciklusban meg fogja merni, vagy nagyobb esély látok rá. >> Atyaég, mennyire megértett, amit mondtál annari meg mennyire egyetértek.
Most csináltunk közel 1000 interjút a könyvvel kapcsolatban.
Abból én csináltam személyes, tehát face to face személyes interjúkat 40-et50-et.
Kolléganőm csinált valamennyit, és rengeteget írásban kértünk vissza, és nagyon-nagyon mély és nagyon megható válaszok jöttek.
Egy csomán elsírták magukat az interjú közben, hogy nem is gondolkodtak ilyen.
Nekem nem gondolkodtak azon, hogy őket a szüleik hogyan nevelték, és hogy ők hogyan nevelnek, és így így így rakták össze, hogy hogy mindez, hogy ez a az önmagamhoz való kapcsolódás, ez szerintem a 20. században nem nagyon nem nagyon működött.
Tehát, hogy most gondoljátok el, ha megint úgy visszamegyünk erre a gyereknevelésre, hogy a szülő se kapcsolódott a gyerekhez, akkor milyen mintát, és nem rossz indulatból, hanem hanem akkor ez volt az iskola, hogy milyen mintát kaptál avval kapcsolatban, hogy hogy önmagad egyáltalán létezik-e, hogy kapcsolódhatsz-e, vagy amit Anna Mari mondott, hogy megfelelni folyamatosan, megfelelni fölfele, és abban a pillanatban, hogy szülő lettél, folyamatosan megfelelni lefele.
Tehát én ezért hívom a könyvben szendvics generációnak, mert hogy két oldalról kapjuk a nyomást.
Teljesen máshogy megfelelni. az időszüleinknek, tehát hogy nekik megadni azt a 20. századi megfelelést, amit hozunk a gyerekkorunkból.
Közben a gyerekeinknek akarunk egy 21. századi mintát adni, egy teljesen más szülőképet, mint amit mi kaptunk.
És az egészben aki elveszik, az mi magunk vagyunk.
Tehát mi magunk fogalmunk sincs, hogy mit csinálunk.
Belelátni abba, hogy milyen apa akarok lenni, milyen anya akarok lenni, mit tudom én.
Hát csinálom, mint a a a hörcsög a mókus kerékbe, vagy hörcsög kerékbe, csak futok egész.
És amikor végre eljutok oda a 60 pluszra, hogy esetleg a gyerek már nem lakik otthon, nem leválik, de már legalább nincs ott minden nap, akkor jutok el oda, akkor jutok el oda, hogy egyáltalán elkezdek azon gondolkodni, hogy most, hogy most mi van?
Tehát, hogy hogy ki vagyok én, meg hol hát jóval jóval korábbi részekből beszélgettetek ezekről a dolgokról, és hogy akkor akkor kapcsolunk hogy tényleg hát valamit kéne élni, valamit meg kéne tapasztalni, és akkor jön az, hogy olyan nagymama meg nagypapa, aki vesz egy Harley Davidsont és körbejárja a félvilágot meg jó neire szélsőségest színházjegyet vesz magának, színház bérletet, és nem mindig ér rá ő vigyázni az unokára, vagy nem azon gondolkodik, hogy hogyan fogja…
Említett entitások
Témák
- életciklusok
- 60 év felett
- integritás
- kétségbeesés
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Életciklusok fejlődési lánca XI. – Mit érek én? (vendég: Steigervald Krisztián)”
Miről szól ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca XI. – Mit érek én? (vendég: Steigervald Krisztián)”?
Az Életciklusok fejlődési lánca című sorozatban ez az epizód az élet alkonyát, a 60 év feletti kort vizsgálja Erik Erikson elmélete alapján. A beszélgetés fókuszában az integritás és a kétségbeesés krízise áll, valamint az, hogyan fogadjuk el életünk hibáit és sikereit.… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 28..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Életciklusok fejlődési lánca XI. – Mit érek én? (vendég: Steigervald Krisztián)”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Steigervald Krisztián, Vörös István, Erik Erikson, Dr. Kádár Annamária.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca XI. – Mit érek én? (vendég: Steigervald Krisztián)”?
Fő témái: életciklusok, 60 év felett, integritás, kétségbeesés.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Életciklusok fejlődési lánca XI. – Mit érek én? (vendég: Steigervald Krisztián)”?
Megjelenés: 2025. 11. 28.. Hossz: 45 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/eletciklusok-fejlodesi-lanca-xi-mit-erek-en-vendeg-steigervald-krisztian
Több epizód a ... és boldogan éltek-ből
- Bennünk élnek 9.: Miért félünk annyira a változástól?
Az epizód Oscar Wilde Dorian Gray arcképe című regényén keresztül vizsgálja az öregedéstől való félelmet és a fiatalság kultuszát. A beszélgetés során szóba kerül a szelfik, a fil…
- Mit kapunk az igazán jó mesétől? (vendég: Ruff Orsolya)
Ruff Orsolya író és újságíró meséket, olvasást, kalandokat és a könyvek élménnyé válását tárgyalja az Ördögkatlan fesztiválon. A beszélgetés kitér a feszültség szerepére, a tanuls…
- Bennünk élnek 8.: Az önazonosság súlyos ára a változó világban
Az epizód az önazonosság megőrzésének kihívásait járja körül egy folyamatosan változó, elvárásokkal teli világban. A beszélgetés Karácsony Benő erdélyi magyar író Piotruska című r…
- Barátság: megtartó kör egy életen át? (vendég: Falusi Mariann)
Ebben az epizódban Falusi Mariannal beszélgetnek a barátságok életre szóló jellegéről. Megvizsgálják, mi tesz egy kapcsolatot fontossá és megtartóvá, és hogyan formálják a barátok…
- Bennünk élnek 7.: A küzdés pszichológiája – Kudarc, kitartás és énerő
A Bennünk élnek sorozat hatodik epizódja Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című kisregényét vizsgálja. A beszélgetés középpontjában az emberi küzdelem pszichológiája áll…
- Megrekedt tanulási, kapcsolati, kommunikációs helyzetek (vendég: dr. Stephens-Sarlós Erzsébet)
Ebben az epizódban dr. Stephens-Sarlós Erzsébet terapeuta-gyógytestnevelő segítségével járjuk körül a megrekedt tanulási, kapcsolati és kommunikációs helyzeteket. Megvizsgáljuk az…
- Veszélyben az igazi éned: ki írja a történeted? (vendég: Pokornyi Katalin)
A beszélgetés vendége Pokornyi Katalin író, aki Inverz Panda című cyber-thrilleréről mesél. A regény egy 17 éves lányról szól, aki egy digitális vírussal küzd, amely átveszi az on…
- A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )
A műsorban Fejes Dóra sportpszichológussal, a Futóterápia módszer megalkotójával beszélgetnek a mozgás és a mentális egészség kapcsolatáról. Megvitatják, hogyan segíthet a rendsze…
- Bennünk élnek 6.: Mit hagytak ránk? Családi örökség, titkok és megbocsátás
A "Bennünk élnek" sorozat új epizódja Fredrik Backman "A nagymamám azt üzeni, bocs" című regényét dolgozza fel. A beszélgetés középpontjában a családi örökség, a titkok, a megbocs…
- A test beszél helyetted, a szépség nem(csak) rólad szól
A testünkkel és annak díszítésével kapcsolatosan történeteket mesélhetünk el magunkról és közösségünkről. A szépség nem csupán ízlés dolga, hanem társadalmi nyelv, státusz és alka…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- GENERÁCIÓK ÉS SZAKADÉKOK - Interjú Steigervald Krisztián generáció-kutatóval / F.P. 84. — Friderikusz Podcast
Friderikusz Sándor podcastjában Steigervald Krisztián generációkutatóval beszélget a generációk közötti megértésről és az együttélésről, kiemelve a generációk közötti feszültségek…
- Lelkizünk? S3E8 - Örökölt sors — Lelkizünk?
A Lelkizünk? ezen epizódjában az örökölt sors témáját járják körül, kitérve a családi mintákra és az egyéni útkeresésre. Beszélgetnek arról, hogyan viszonyulunk az elmúláshoz és m…
- Női Lét az öregedés lélektanáról Bányavölgyi Évával - Ki vagyok én 50 felett? — Női Lét
Ez a Női Lét epizód Bányavölgyi Éva pszichológussal az öregedés lélektanáról szól. Arról, hogyan lehet az öregedést lehetőségként megélni, és újradefiniálni a női szerepeket.
- Egy korszak vége... életciklus váltások a családban|Boldog PÁRna|S02E30|Párkapcsolati tanácsok — Boldog PÁRna Párkapcsolati Podcast
Ez az epizód a családi életciklus-váltásokról és az általuk okozott krízishelyzetekről szól, melyben elmagyarázzák, mit jelent az életciklus-váltás, és miért vezet krízisekhez. Az…