... és boldogan éltek

Két nyelv, két otthon, két én? (vendég: Máté Zita)

· PT51M53S

Összefoglaló

Az "és boldogan éltek" podcast e heti adásában Máté Zita, a többnyelvűség szakértője a kétnyelvűség családi és párkapcsolati vonatkozásait ismerteti. Zita, aki több mint két évtizede él Barcelonában, képzéseket és tanácsadást tart többnyelvű gyerekek szüleinek és tanárainak. Az…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2025. 03. 07.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Máté Zita, Vörös István, Dr. Kádár Annamária
Témák
kétnyelvűség, többnyelvűség, családi kapcsolatok, párkapcsolatok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ugye amikor valaki például elhanyagolja a saját anyanyelvét a környezet nyelvének a javára vagy mondjuk a partner nyelvének a javára akkor végül is annak tudatában kell legyen hogy a nyelv és kulturális identitása is fel fog oldódni mert hogyha én feladom azt a nyelvet ami az identitásom része az nagyon-nagyon sok veszteséggel jár együtt hosszú távon hát sziasztok köszöntünk benneteket az újabb és boldogan éltek epizódban ahol ismét vendéggel egészültünk ki dr kádár anna mári már itt van velem mint mindig szia anna szia istván köszöntöm én is a hallgatóinkat nem is húzom nagyon sokáig a s zidőt mert ilyenkor mindig e szoktam mondani egy csomó dolgot hogy mit hallgassatok meg hogy ez hanyadik évad meg milyen sorozatunk van meg minden ezt úgy látom hogy nagyon egyébként csak egyetlen gondolat nagyon beindult a az életciklusok fejlődési lánca anna ugye már kijött két rész belőle készülünk a harmadikra és nagyon jók a vissza jelzések ugye ez az idei hősútja ha lehet így mondani ugye tavaly csináltunk ilyet először és azt azért azt azért jó látni hogy nagyon szeretitek meg hogy sokan kapcsolódtok meg sokatoknak van véleménye róla úgyhogy én ennek így örülök anna képzeld el hogy most kezdődött a második félév és fejlődéslélektant tanítok az elsőves diákoknak és mondták hogy ők is hallgatják mondtam hallgassák is merelybő fognak vizsgázni fél év végén hogy a hallgatkat nem vizsgáztatjuk le de hogy mindenképpen ajánljuk hogy hallgassák szóljanak hozzá ajánljanak ugye dolgokat és úgy belelendültem a kérdések írásába hogy a patreonon szerintem életemben nem írtam ilyen három oldalnyi ilyen kérdéssort gondoltam hogy ezt így nagyon jól fel lehet használni majd a későbbiekben ugye a bővített epizódokhoz mint mindig itt is annának önismereti kérdések ajánlók filmek könyvek irodalmi művek szakirodalom 3 a4-es oldal szóval most aztán tényleg járnak extrák a részekhez és a már szóba kerültek ugye a hallgatók illetve az ajánlók na hát most jött el a helye meg az ideje annak hogy egy olyan témával foglalk k és egy olyan témáról beszélgessünk amit egészen konkrétan a tavalyi szülinapi élőnkben ajánlottatok és kértetek többen is nevezetesen kétnyelvűség interkulturális viszonyok párkapcsolatban kétnyelvűség családban kétnyelvűség kétnyelvű gyereket nevelni itthon lenni otthon lenni máshol szóval sok ilyen ilyen jellegű kérdés és kérés érkezett hozzánk az elmúlt három évad során mióta működünk és most fogjuk ezt a témát körbejárni szakértő bevonásával akit szintén javasoltatok és nagyon-nagyon örülünk hogy el is fogadta a meghívást ebbe az adásba máté zita szia zita köszönjük szépen hogy itt vagy velünk köszönöm szépen a meghívást nekem egy óriási megtiszteltetés hogy itt lehetek és hát zitáról tényleg csak dióhélyban mert hogy én minél többet olvastam róla annál több mindenre jöttem rá hogy mennyi mindent kéne kérdezni meg mennyi mindenről lehetne beszélgetni vele tényleg diohéban interkulturalitás és többnyelvűség évtizedek óta barcelonában élő szakértője többnyelvű gyerekek szüleinek tanárainak tart képzéseket tanácsadást a többnyelvűség hu portálnak a bloggere aki elsőkészből is ismeri a többnyelvűség jelenségét hiszen többnyelvű iskolában tanít az ő családjában is jelen van ugye a többnyelvűség illetve ha jól emlékszem akkor van olyan tankönyv amit te írtál és azt használják a az érettségiző gyerekek is ugye igen egy egy spanyol c1-es nyelvkönyvet írtam öt éve igen a szóbeli érettségi re készít fel illetve a c1-es ő közép felső fok c1 felső c1 az felső fog üüm na szóval jócskán lesz miről beszélnünk idegenbe kerülés ottmunk megtalálása nyelvhasználat preferált nyelv mint fogalom itthon kétnyelvűség gyerekés kétnyelvűség mikoról a második nyelv tudok jártani rengeteg rengeteg kérdés csak tényleg címszavakban amiről szó lesz viszont ahonnan nani szeretném egy kicsit messzebbről a dolgot bár mondjuk barcelona marosvásárhely ahol most így körkapcsolásban beszélgetünk elég messze van egymástól meg kalocsa marosvásárhely és anna anna ugye te abban a speciális helyzetben vagyuk tudsz most kapcsolódni nem csak mint pszichológus és szakértő a témához hogy hogy hát ugye ti más helyzetből fakadóan történelmi helyzetből fakadóan de pont ugyanebben a cipőben jártok ugye ti is két nyelven beszéltek a gyerekek is két nyelven beszélnek ott marosásárhelyen jól emlékszem a csajok is beszélnek románul és magyarul is igaz hát az enyhe túlzás hott ő de hogy hogy elmondom majd hogy hogyan áll itt a helyzet mert hogy nálunk azért elég sok akadályba ütközik ez a kétnyelvűség na szóval anna egy kicsit kérlek erről mesélj nekünk hogy például a te helyzeted milyen ebben a szituációban hát hogyha végiggondolom a saját gyerekkoromat ugye én is egy magyar családban nőttem fel magyar iskolába jártam magyarul végeztem el az egyetemet magyar nyelven dolgozom jó most már vannak román tréningjeim is meg a román közösség fele is nyitottam de hogy magy magyarok számára azért is nehezebb a román nyelvnek az elsajátítása mertogy pont ugyanolyan helyzetben vannak mint én hogy hogy ugye általáb an magyar a család a magyar iskola meg hogy hogy nincsen nem vagyunk annyira kitéve a román nyelv természetes használatának itt persze azt is el kell különíteni hogy nem mindegy hogy valaki tömbben él átmeneti régióban vagy szórványban mert ugye a tömb régióban ott ahol én is élek marosvásárhelyen ott 50% fölött van a magyarságnak az aránya itt nálunk úgy nagyjából feleefele de például udvarhely csíkszereda sepsizentgyörgy ezek a tömbré régiók ahol ugye többen vannak magyar anyanyelvűek az átmeneti régióban ott ilyen 20% körül van a magyarság aránya és szórványban ott már 10% alatt és ugye kezdve a csángómagyaroktól meg meg azokban a régiókban ahol ilyen vegyes a közösség és hogy ott például magyar magyarok aránya jóval kevesebb de hogy hogy azt látom most így a gyerekeimmel is tanulva román nyelvet mertogy ők is tanulnak románt a az iskolában hogy hogy hogy inkább a nyelvtani szabályokra koncentrálnak még mindig nem született meg egy olyan román tankönyv ami egy kicsit ilyen idegen nyelvként tanítaná mert hiába az országnyyelve de hogyha nem tudjuk használni ezt egy olyan környezetben mi annak idején hogy tömbházban laktunk sokat játszottunk román gyerekekkel is a magyar gyerekek többsége úgy tanult meg játék közben hogy valahogy ránk ragadt a román nyelv és nem az iskolában amikor igeragozást meg mindenfélét kellett tanítani tehát hogy hogy nehézség ez a tehát hogy megszólalás meg ez a a a bátorság ez a nyelvi bátorság mert én magam is szerintem ott érettségi meg utána kezdtem el úgy megtanulni románon meg utána román tolmácsként is román magyar tolmácsként is dolgoztam de hogy nem könnyű mert azt látom hogy mai napig is amikor tréningeket tartok például vegyes csoportban ott vannak informatikusok románok magyarok nagyon sokszor a a magyar részvevők átváltanak angolra és úgy mutatkoznak be és közben ére éizztek tanultak 12 évet románul és még mindig hát ez egy nagyon nagy kérdés itt nálunk az egész oktatásban hogy hogy kellene hatékonyan tanítani úgy a nyelvet hogy ne legyenek később nyelvi nehézségek mert ugye az az nagyon fontos hogy hogy nekünk azért kell a román nyelv a boldoguláshoz mert nem nem lehet az hogy akkor csak egy ilyen magyar zárt közösségben dolgoz jó van ilyen is ritkán de hogy kellene tudni a nyelvet kellene használni a nyelv nelvvet és ezt valahogy nem nem ilyen spontánul tanuljuk meg hanem rengeteg kínlódás van mögötte igen ugye ez történelmg egy speciális helyzet ahonnan te indulsz illetve amiről beszélünk de láttam hogy például szita nagyonnagyon sokszor így bóogatott amikor mondtad hogy hogy mi a helyzet nálatok és azt gondoltam hogy hogy esetleg lenne kapcsolódó gondolatod hát millió egy dolog felmerült bennem az udvaron ahogy mondtad hogy a ahol ahol laktatok ott a játszótéren együtt játszottatok és ragadt rátok a nyelv és a tulajdonképpen az önbizalmuk szempontjából is nagyon érdekes meg hogy mennyit tanulnak egymástól teháty az együttélés sokkal rugalmasabb és sokkal jobban működik egy mondat az szoktam mondani hogy a többnyelvűség az nem többszörös egynyelvűség aha ah tehát hogy hogy a nyelvekre úgy kell tekinteni mint azok egy egy többnyyelvű személy fejében a nyelvek sokkal inkább együtt vannak mint ahogy mi elképzeljük most azért beszélgetünk ebben a fölállásban mert hogy kértétek hogy beszéljünk erről a témáról és ugye ami a hallgatói kérés volt picit messziről indultunk ugye másországban szocializálódni másországban élni a hová tartozás kérdése és ebből fakadóan ugye a nyelvkérdés úgyhogy hát amikor készültem erre az adásra akkor zitának több nyilatkozatát meg kis videóját megnéztem és nagyon sokszor elhangzott az a mondat hogy hát a téma kapcsán rengeteg helyzet állhat elő ezért nincs egy tuti recept ez ilyen a kiindulópontunk igaz hogy nem tudunk most senkinek így a bölcsek kövét odaadni hogy így kell csinálni ez a jó megoldás ann ezt egyébként nagyon sokszor el is mondja az adásban hogy ezek különböző utak amiket mi mutatunk ezt az adást is kérjük hogy ennek a szellemében hal hallgassátok hogy itt beszélgetünk dolgokról fölvetésekről élethelyzetekről és hátha mindenki egy kicsit tud magával vinni ami számára hasznos vagy amiből amiből épülni tudod most akkor induljunk ki abból hogy mondjuk ami nagyon nem is ördögtől való jelenség gyakoribb eset évek óta azt hogy fölpakol a család és kimegy külföldre vagy dolgozni vagy szerencsét próbálni vagy bármiért mivel jár egy ilyen döntés ennek a kivitelezése ha már életciklusok anna akkor mondjuk egy fiatal felnőtt esetében egy gyereknélküli kapcsolat esetében egy család esetében tehát csak azt hogy fölpakolok otthonról és máshol keresek úgymond otthont igen itt az nagyon fontos megjegyezni hogy az otthonnak az elhagyása ez nem csupán egy ilyen földrajzi helynek a váltása hanem hanem érzelmileg és kulturálisan is váltunk ebben az élethelyzetben és megtörténhet az hogy az anyanyelv háttérbe szorulhat hogy az új közekben teljesen más nyelvet kell használni a mindennapi életben és hogy ez különböző kihívásokat jelent például akár fiatal felnőttként nagyon sok egyetemista vagy akár munkahelyet kereső vagy akár kalandvágy miatt hogyha valaki elköltözik itt valóban ezek az anyanyelvi kihívások az elsődlegesek de ez szerintem jóval rugalmasabb időszak mert ilyenkor jóval könnyebben lehet alkalmazkodni tehát azt is látjuk hogy a fiatalok egyetemisták főleg akik már voltak egy-két ilyen erasmusös ndíjal már egyetem alatt is ugye kipróbálták szerintem ilyenkor gyakoribb a váltás hogy megnéz egy rendszert van egy-két ismerőse ott már járt abban az országban ismeri egy kicsit a kultúrát és jóval rugalmasabb ez az alkalmazkodás hogyha párkapcsolatban él valaki és még nincs gyerek ott hát akár ez a közös nyelvnek a kialakítása hogy most milyen nyelven fogunk beszélni hogy ott akkor milyen munkakörnyezetben fogunk dolgozni és le lehet itt akár ugye olyan is hogy az egyik mit tudom én hogyha már vesszük ezt a példát spanyol meg magyar hogy akár valaki szerelemből költözik úgy ki hogy hogy hogy párkapcsolatot ott létesít hogy hogy a nagy kérdés hogy melyik nyelvet fogják használni egymás között vagy akár váltanak egy harmadik nyelvre mert olyan is van hogy hogy akkor közösen mindig csak angolul beszélnek és akkor a spanyol majd beszél spanyolul a saját munkahelyén meg a magyar az magyarul a családjával és ők közösen az angolt használják például barátaim vannak ilyen helyzetben hogy francia-magyar házasságban angolul beszélnek a legtöbbet és a gyerekek is aztán angolul beszéltek meg a család gyerekekkel hát itt is ugye a a kihívás az hogyha az egyik szülőnek az anyanyelve mondjuk kevésbé domináns abban az országban és itt egy nagy döntés hogy hogyan is adják át a nyelvet és emellé magát a kulturális identitást is mert ott talán még nehezebb hogy ez a harm harmadik ez a harmadik kultúrájú gyerekeknek a fogalmát is leírták mostanában sőt rengeteg ilyen szakkönyv van hogy akárhogyha ezt a példát veszem hogy francia apa erdélyi magyar anya és mondjuk az apukát négy évenként más-más országba helyezik mert ilyen repülő mérnök és élnek törökországban na akkor most akkor a francia kultúrából mi az amit tovább visznek a nyelv mellett mi az amit a magyarból mi az amit a törökből ráadásul hyha a gyerekek angol iskolába járnak tehát hogy én látom is például ebben a családban nagyon érdekes hallgatni a telefonbeszélgetéseiket mert magyarról franciáról angolra folyamatosan váltanak és hogy ezt ilyen teljesen természetesen és könnyedtséggel történik meg ez az egész tehát szerintem nagyon sokféle helyzet állhat elő de az biztos hogy a nyelv mellett maga kulturális identitás a legnehezebb hogy akkor ünnepeket hogyan ünnepelünk milyen ételeket eszünk milyen híreket hallgatunk milyen könyveket olvasunk ezeket hogyan osztjuk meg egymással a gyerek hova jár mert ugye rengeteg előítelet meg nehézség is lehet hogy például akár itt az egyik nehézség hogy megkérdőjelezik ugye azt hogy mennyire vagy kompetens és milyen értelmi képességeid vannak ha nem beszéled azt a nyelvet meg ki se tudod fejezni magad hát vagy bcs hogy egyáltalán becsöppentél egy kultúrába idegen vagy benne bocsánat tehát nem tehát hogy itt még a kompetenciáid vagy képességeidig na a a képességeidig el sem jutunk hanem ott vagyunk hogy hát ez idegen hát mit mit tudja ez hát majd jöjjön egy svéd vagy jöjjön egy angol vagy érted különösen ha ilyen nagy nyelvi kihívást jelentő helyzetben például ez az ismerősöm ő áolló nőként dolgozik és hogy egyből olyan mély vízbe dobták bele és olyan szakkifejezéseket kellett mondjon hogy rendesen ilyen szorongásos tünetei voltak hogy egyszerűen nem tudott jegyzetelni mert nem értette hogy a a másik helyzetben mit mond vagy például hát emlékszem arra amikor én a máté gáborféle képzést végeztem hát én gtam hogy valami videókat meg fogunk nézni és ott meghallgatjuk és egyszer csak belecsöppentem egy olyan helyzetben úgyhogy én franciául tanultam az iskolában angolul ott én valamiket ott ahogy olvastam meg a szakcikkeket meg satöbbi de hogy magát a köznyelvi…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Két nyelv, két otthon, két én? (vendég: Máté Zita)”

Miről szól ez az epizód: „Két nyelv, két otthon, két én? (vendég: Máté Zita)”?

Az "és boldogan éltek" podcast e heti adásában Máté Zita, a többnyelvűség szakértője a kétnyelvűség családi és párkapcsolati vonatkozásait ismerteti. Zita, aki több mint két évtizede él Barcelonában, képzéseket és tanácsadást tart többnyelvű gyerekek szüleinek és tanárainak. Az… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Két nyelv, két otthon, két én? (vendég: Máté Zita)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Máté Zita, Vörös István, Dr. Kádár Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Két nyelv, két otthon, két én? (vendég: Máté Zita)”?

Fő témái: kétnyelvűség, többnyelvűség, családi kapcsolatok, párkapcsolatok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Két nyelv, két otthon, két én? (vendég: Máté Zita)”?

Megjelenés: 2025. 03. 07.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/ket-nyelv-ket-otthon-ket-en-vendeg-mate-zita

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból