Filmkocka podcast

Filmkocka podcast #42: Képregényfilmek a 90-es évekből (1. rész)

· PT1H43M41S

Összefoglaló

A Filmkocka podcast e heti adásában a 90-es évek képregényfilmjeit veszik górcső alá, Superman és Batman előfutárainak tekintve a korszak kevésbé ismert hőseit. Az adás kiinduló pontja Sam Raimi 1990-es Darkman című filmje volt, melynek kapcsán felmerült, hogy bár a korszakban…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2024. 01. 18.
Hossz
1 óra 44 perc
Szereplők, említett nevek
Sam Raimi
Témák
képregényfilm, 90-es évek filmjei, darkman
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

pzeudó szuperhősök nem egészen szuperhősök ilyen majdnem szuperhősök szuperhős előfutárok nem olyanfjta szuperhősök mint mondjuk superman vagy batman hanem nem egészen azok de azzá válnak vagy nem válnak azzá de valahogy mégis csak kell harcolniuk valamilyen rossz fiúval ne is szuperhős maradjunk a képregényfilm megfogalmazásnál ugye képregényfilmek a 90-es években majdnem hogy a marvel dömpingét utolérték na szia dávid szevasz máriio hogy vagy ez minden idők legkreatívabb beköszönés y érzem a macska közben eszegeti a mikrofontomat na onnan tarkarongy mielőtt belevágnánk a lecsóba kezdjük azzal hogy ez az adás nem pont azzal a tematikával indult amire végül kifutott hogy ezt ma fölvegyük ugyanis az egész úgy kezdődött hogy én mondtam máriónak hogy nézzük meg sam ritől a dark man című filmet és lőn ég rég láttam már úgyhogy megcsaltak az emlékeim azzal kapcsolatban hogy az a film megérdemel egy külön adást mert nem rossz nem is jó de nem érdemel meg egy külön adást viszont ha már elkezdtük ugye ez egy 1990-es film és elkezdtem nézegetni hogy milyen más 90-es évekre jellemző képregény filmek születtek akkoriban és hát az a hadd mondjam én amit az előbb mondtam a beköszönőselt hogy pzeudó szuperhősök szóval ilyen nem nem egészen szuperhősök ilyen majdnem szuperhősök szuperhős előfutárok vagy ilyen szóval nem nem olyanfjta szuperhősök mint mondjuk egy nem tudom egy superman vagy batman vagy vagy vagy nem tudom akárki hanem ilyen ilyen nem egészen azok de azzá válnak vagy nem válnak azzá de valahogy mégis csak kell harcolniuk valamilyen rossz fiúval a a lényeg az hogy a 90-es években ne is szuperhős maradjunk a képregényfilm megfogalmazásnál ugye képregényfilmek a 90-es években hát kérlek szépen majdnem hogy a marvel dumpingét utolérték tehát az ami az a három négy füm amiről most fogunk beszélni az lényegében csak egy kis szelete annak a ömlesztésnek amit kapt a 9es é hzete igen és ráadásul nem is annyira mainstream már másokból kifolyólag is né másokból hogy akkoriban még a képregényfilmeknek nem volt akkora nagy kultusza hát nem tehát hogy mondjam tehát várj vár vár vár vár vár a ha mai értelemben véve vesszük a képregény filmeket akkor elvileg javítsd ki a tévedek akkor a 78-as supermannel kezdődött ugye a 78- a supermannel kezdődött ami hatalmas nagy siker is volt viszont a superman nem követték más nagyvánszorra szánt képregény karakterek mozi hősök hát egy ideig aztán 89ben a batman akkorát durrant hogy rohadt nagyot hogy a holdról is lehetett hallani így van csak mg n 29-ig eljutunk ugye a piros köpenyes csávó ez a superzman ez az első filmjével kasszát robbantott a másodikkal hozta a szimonat a harmadik meg negyedik konkrétan alulmúlta nagyon durván az elvárásokatic igen igen igen és ez egy picit el is ijesztette a stúdiókat hogy képregény vagy képregény filmekbe vágjanak aztán ugye 89ben tim burton felrobbantotta a kasszákat a batmannel batmanről viszont most azért nem beszélünk olyan sokat mert arról majd még idén fog f beszélni egy bizonyos okból kifolyólag de ez igen hadd spoilerezzem el ugye 89-ben mutatták be a batmant tehát 35 évvel ezelőtt így van így van és erről majd külön fogsz ömlengedni nekem egy adásban ó igen de a lényeg az hogy 89-ben azért a stúdióknak megakarták a fejüket hogy akkor itt van ez a 40-es 39-ben született képregény hős és belőle készült egy film elég sötét tónus és erre az emberek megőrülnek érte hát persze hogy mindenki nekiát úgymond a maga saját képergény hősét filmászorra ültetni na most samriy úgy kerül ide a sorba hogy lényegében ő lekoppintotta batmanant igen volt egyébként neki egy más ilyen oka is hogy a darkmant megcsinálja azt azért tudni kell ugye a darkman a darkmannek nem volt képregényes forrása tehát az egy original story you know tehát az egy az a szemramnak egy eredeti ötlete volt merthogy ő nem kapta meg azt a filmet és azt a karaktert akit ő eredetileg meg akart volna filmesíteni és akit viszont majd más filmesített meg és fogunk majd róla beszélni és tehát ez a darman ezért egy eredeti ötletként született meg azt mondta a sam hogy oké nem kapom meg azt a karaktert akkor anyátok erről eszembe jutott a leonardo dicapri a wall street farkasában bemutat ezerrel hogy akkor anyátok és akkor megcsinálja hát kvázi a saját verzióját ebből hát ami megfelelően elborult lett egyébként a filmet látva egyébként örülök neki hogy nem kapta meg azt a lehetőséget amit szeretett volna bár hozzáteszem hogy srinak köszönhetjük szerintem az egyik legjobb képregényfilmet a világon ez pedig a spider-man 1 és a kettő egybe véve a 2000-es évek eleérő megwirel igen de addig még nem ártott volna tanulnia és ezek a hibák ez hogy na a lényeg az hogy a dark man 1990 augusztus 26-án jelent meg az amerikai mozikban nálunk egyébként 91-ben és nem volt bukás sőt konkrétan anyagi sikerről beszélhetünk hühüm és akkor itt jönjjön egy kis box office utánaszámolás ugyanis ez 1990-ben a darkman a 36 helyet szerezte meg a box office listán aha ez azt jelenti hogy a 14 millió dolláros költségvetéséhez termelt 33 millió dollárnyi bevételt az az egyesült államok és a kanadai mozikban összesen majd ez a külföldön még hozzácsaptak 15 milliót a külföldi mozinézők tehát világviszonylatban majdnem 50 millió dollárt keresett ezzel a f az elég az elég korrekt egyébként és valószínűleg a stúdiónak ez is állt a döntés hátterében hogy akkor legyen aztán darkman 2 meg asszem talán három is csak hát ugye az már nem sim rimy volt hanem hom is ő volt ő maradt a producer direct to videóra készült a tovább a további két folytatás az a helyzet hogy maga ez a film egyébként borzasztó jó elemeket kever borzasztó rossz elemekkel igen igen na ezt fejs ki egy picit tehát várjál én is kifejtem amit gondolok róla tehát valószínűleg a jó elemek közé tartozik maga a karakter akár a megjelenése akár a motivációja akár az úgymond képességei tragikus hős de közben nem egészen ép épelmélyű már ő sem szegény [Zene] de a sztorija meg az hogy most ő így hát időzőben igazságot oszt az egy picit olyan olyan ilyen hmmmm kicsit döcögős felemás kezdjük az elejével az még egész jól indul tehát ugye maga a film arról szól hogy van nekünk egy nagyon okos tudós emberünk aki neon f fiatal liam neisson egyik első ilyen amerikai filmes szerepe talán hát egy korai liam neason egyébként pontosan úgy néz ki mint az 50 éves li neason tehát ez a csávó az az az öregen született szerintem hy érett fejjel született lényig az hogy egy nagy h szét van verve mert ő úgy boxolt és akkor így szétverték a fejét és akkor úgy azóta is úgy néz ki ja szóval egy nagyon okos agymen aki azzal foglalkozik hogy műbőrt akar fejleszteni az égési sérülteknek ami valamiért nem akar működni 90 mennyi 99 percig bírja 99 percig bírja így van és aztán rájön hogy hát a fény miatt így van ha napfény éri akkor az leolvad az ember arcárról amit fölrakott de hogyha nem éri napfényná na a lényeg az hogy természetesen jönnek a rossz fiúk na de miért jönnek a rossz fiúk tehát ez egyébként egy tévedésből ennyire n menjünk ne menjünk bele ennyire a történet részébe hátha van aki meg akarja nézni lényeg az hogy liam neason alakított a professzort ott nagyon csúnyán helyében hagyják felrobban a így is mondhat meg nagyon csúnya égési sérüléseket szenved magában a robbanásban elrepül bele a csatornába vagy a kikötő vízében van fojó vagy van vízbe igen tehát életben marad í kihalásszák nem tudják azonosítani hát mer ugye újlanyomatas é mondjuk maximá a fogazata alapján az mondjuk hogy megmarad neki már az a kérdés hogy hogy tud egyébként ilyen fejjel mondjuk mással hangzókat kiejteni de ez csak az én kukacoskodásom nagyon sok mindenbe bele lehet kötni ebbe a filmbe ilyet nem tud mondani h b meg ilyen ilyeneket nem tud szegény csinálni b meg olyat hogy tehát ez már nem megy de szemét vagyok leégett csúnyán természetesen ez kihatott arra is és akkor ott az orvosok el is magyarázzák a mozi nézőknek meg a az egy jó ötlet volt egyébként amit ott a elmagyaráztak hogy hogy bírja ki így így van hogy az agyát megszapták hogy ne érezze a fájdalmat cserébe viszont állandó türuhhamot vagy nem állandó hanem nagyon gyakran kap dürőhamot tehát ez a átmegy hkba csak nem zöldül be na aztán természetesen jönnek a kisebb-nagyobb bagyadalmak fölrakja magára megcsinálja a saját arcát műbőrből 90 percig bírja ugye a napfé hát ugye rekonstruá rekonstruálja az eszk rekonstruálja az eszközeit meg a laborját valamilyen elhagyott gyártelepen így van és akkor nekiá és elindul a bosszú hadjárat na és itt tartunk a film felénél káb és eddig egyébként úgy dos vele is van utánz van nekünk a batman igen igen igen igen igen igen igen tragikus szuperhős kicsit meg van hasonolva önmagával és megvan a saját bad caveje is ugye t egy ilyen elhagyatott gyártelepen kialakítja a saját kis laborját igen elindul a vadászat de eddig egyébként nem rossz a f tehát a sem rimirra jellemző kis stílusjegyek daniel nagyon jó kis zenéje ó igen tehát eddig egyébként egy teljesen vállalató nézhető film szerintem az film első fele vette rá a mozinézőket hogy végig maradjanak és így így kaparta össze ezt az 50 milliót de a lényeg az hogy a film második felében ahogy elindul a bosszú hadjárat míg míg egyébként az is marha jól meg van csinálva igen na nagyon felcségázta hogy de mi az ami ami fikázásra méltó akkor az utolsó negyed aha tehát az hogy hogyan számol le a bűnözőkkel akirő igen igen igen ott kiderül hogy ugye a durand aki egy izé mit tudom milyen bandának a feje de igazából nem ő a fő góré vagy fő genya hanem van egy főbb főbb genya helló robotzsaru rád nézek robotzsaru íg így van így van így van a robotzsaru az egy nagyon jó nagyon jó példázat és mindjárt mondom miért persze hát a iz nyúlt belőle nem is keveset nyilván abszolút tehát ugye a robot joru is keveredik a batmannel innentől kezdve hogy ezeket hy a bűnözőket ugye hogyan bosszulja meg satöbbi ez teljesen jó és akkor valahogy a f végére így rá mintha valahogy így a vágás során így megfeledkeztek volna arról hogy a faszinak van egy darkmannek van egy olyan belső ví vívódása is hogy elönti az agyát a dűroham és akkor az egyik bűnözőnek a fejét betolja egy kamion alá a másikat megöleti a harmadikkal ja felrobbantja felgyújtja satöbbi satöbbi satöbbi és ugye van egy belső vívodásra hogy mivé vált ühüm és ez a mivé vált ez lényegében egy jelenetet kap az egész filmben az ahogy mászik föl a háztetőre ugye az ikonikussá vált hosszú fekete kabát fekete sapka meg a múmiára hasonlító kötözések a fején és hogy mi lett belőlem és így ez így ennyibe is maradt hát valószínűleg a lehet hogy itt rászóltak a csávóra mármint a szra amére hogy oké ez egy nagyon szép meg jó csak kicsit maradjon már emberibb a figura mert mindenkit el fogsz ijeszteni a filmmel és akkor azt mondta hogy hát jó ha hát hát jó és hát ugye ez lett belőle ráadásul ugye ez a végén ez a nagy leszámolás a egy épülő toronyháznak a tetején tehát az az onnantól kezdve hogy miért mentek oda valószínűleg lehet hogy abban volt valamilyen szimbolikus valami megint rá rád nézek robotzra hogy épülőt delta city hogyha kvázi megsemmisül a ott az a a főgóri meg a főgenya akkor az a szimbolikusan ez a új városrész sem valósul meg és akkor ez a jó értem egy igen igen igen igen szóval a logikátlanságot nem értem hogy eddig nagyjából tehát tök jól meg van magyarázva az eredett története a főhősünknek meg van magyarázva nagyjából a lelkiívódása nagyon jól ki van találva ez hogy ez a maszk ez ez csak éjszaka lehet rajta különben leolvad a fejéről és akkor előljön hogy milyen múmiaként néz ki borzasztó jól be lett hozva ebbe a részbe pont a a a frankenstein teremtménye vonal is hogy ré ő saját maga terentménye és ugyanúgy hogy a voltseráne nem is feri fö az utcán és megijed tőle satöbbi tehát ezek jól fel vannak építve és akkor végén jönnek ezek a logikátlanságok hogy de de ez ez a ez a gyermeki szinten logikátlanságok hogy az hogy ki a város szerte elhúzódó bűnözés kiáll emögött a háttérben az egy kinyomtatott papírlapon van rajta amit a főgonosz ott tart az irodájában igen hát nem elég nem meg kal igen így van tehát nem megsemmisíti elégeti az egyetlen bizonyítékot ami összekötti az halvilággal hanem úgy ki van rakva az író asztalára de úgy a film tört cselekménye szerint ugye a hónapokig na ez ez ez e ebben még azt mondom hogy oké de akkor is gáz aztán ott van az hogy elkapja a darkmannek a szíve hölgye választottját és akkor felcsábítja egy egy hatalmas nagy toronyháznak a tetejére hogy ott akkor ma most akkor most jól lefogtok az aú azt sincs megmagyarázv hogy miért csábítja ő de hogy miért csalja őt oda egy toronyháznak az egy épülőt toronyháznak a tetejére ühüm hát mert látványos másiká nincs itt jön a másik rész hogy az a rész meg pont hogy nem látványos igen de le úgy értem hogy lehet hogy kitalálták annak idején a forgat a könyvíás során hogy nem voltak még meg talánnak ezek az átmenetek meg az meg az ilyen összefüggések hanem csak hogy kitalálta valaki hogy egy épülő toronyháznak a szerkezetén verekedjen meg a főganyával a dark man és azt mondták hogy oké legyen elfogadta a stúdió mindenki elfogadta ha csak hodment be az a nad elefant ugye tehát hogy akkor most hát hogyan jutnak fel is miért az meg ugy ez a hát mert hogy a főgenya az gyerekkorában ilyen helyeken volt és ezért sokkal otthonosabban mozog mint a dark man és akkor így ennyi van egy pici jézus motívum is egyébként amikor belövi a kezét a egy szegeccsel igen és persze letépi és mondjuk a keze az ugyanúgy mozog attól még tehát nem szana szét töri a csontokat meg az inakat benne hát lehet hogy egy picit elgurult a szemnek a a gyógyszere és akkor igazából ezeket az apróságokat már úgy elengedte mer hogy jól néz ki és akkor akit érdekel a izé logika nagyon nem lőtt mellé mer hát mondom összekalapált 50 milliót bár ők sokkal többet reménykedtek my egész jó marketing kampánya is volt a darkmannek egyébként hát arra nem emlékszem arra emlékszem hogy valamit talán osztálykiránduláson voltunk nem tudom de az még általános iskolában és valamelyik osztálytársam megemlítette a darkm erre konkrétan…

Említett entitások

Témák

  • képregényfilm
  • 90-es évek filmjei
  • darkman

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka podcast #42: Képregényfilmek a 90-es évekből (1. rész)”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka podcast #42: Képregényfilmek a 90-es évekből (1. rész)”?

A Filmkocka podcast e heti adásában a 90-es évek képregényfilmjeit veszik górcső alá, Superman és Batman előfutárainak tekintve a korszak kevésbé ismert hőseit. Az adás kiinduló pontja Sam Raimi 1990-es Darkman című filmje volt, melynek kapcsán felmerült, hogy bár a korszakban… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmkocka podcast #42: Képregényfilmek a 90-es évekből (1. rész)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Sam Raimi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka podcast #42: Képregényfilmek a 90-es évekből (1. rész)”?

Fő témái: képregényfilm, 90-es évek filmjei, darkman.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka podcast #42: Képregényfilmek a 90-es évekből (1. rész)”?

Megjelenés: 2024. 01. 18.. Hossz: 1 óra 44 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-42-kepregenyfilmek-a-90-es-evekbol-1-resz-6167fd5c

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból