Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #44: Dark City

· PT1H5M21S

Összefoglaló

Alex Proyas a 'Dark City' című filmjét 1998-ban rendezte. A film ötlete az 'A holló' forgatása alatt született, amikor Proyas megfigyelte a díszletek mozgását, és elképzelte, ahogy felhőkarcolók mozognak egy scifi-noir világban. Egy embert üldöznek egy gyilkosság miatt, aki nem…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2024. 03. 08.
Hossz
1 óra 5 perc
Szereplők, említett nevek
Alex Proyas
Témák
dark city, scifi-noir, filmrendezés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

alex pras már a holló forgatása alatt elkezdte írni a dark city-nek a a sztoriját és hogy állítólag az ilyen csavarodó átalakuló városnak a az ötlete az onnan jött ahogy így tologatták a holló forgatása alatt a díszleteket és akkor ez nagyon megtetszett neki és elképzelte hogy néz neki ez házakkal így hogy nagyon sok év után néztem újra ráadásul a rendezői változatot arra emlékszem hogy régen nem voltam elájulva tőle de hát vhs satöbbi most azért rendes felbontásban néztem meg ráadásul a rendezőit az a helyzet hogy így viszont ez a film annak ellenére hogy tudtam róla mindent ez úgy bes szívott mint a kurva [Zene] élet szia dávid szevasz márió és üdvözöljük a podcastnek a hallgatóit is ez itt a nem tudom hanyadik részünk de még mindig a harmadik évad ezt én soha nem tudom mindig utólag írom be egyébként amikor feltöltö az anyagot nem érzed-e magad egy picit sötétben nagyon rákészültél erre a beköszönésre úgy érzem egyébként nem ebben a pillanatban találtam ki ezzel most lenulláztál látom megint az a lényeg hogy megint egy egyfilmes kibeszélő lesz figyu egyébként ha belegondolsz ez nem túl gyakori nálunk h ritka ritka hogy egy filmről beszéljünk tehát hogyha egy film is a téma valahogy mindig összehozzuk egy témába valószínűleg ennek kapcsán is egyébként fogunk beszélni más filmekről az fix tehát tuti ha más n akkor ilyen hatások meg persze persze persze de most ugye egy film a kiinduló pontja és mielőtt még lelepleznénk a címet ami úgyis benne van a podcastnek a címében hah haa te ajánlottad hogy ez legyen a egyik adásunk igen mert a facebookon van egy film retrospect nevű csoport ha jól emlékszem vagy oldal és ott a userek szoktak ajánatni filmeket picit hasonló mint a geeks csak egy picit kommererscebb filmeket ajánlgatnak tehát nem olyan ritkaságokat vagy ilyen elborult dolgokat mint a gek-esek pár héttel ezelőtt szembe jtt ez a film és akkor így yeí ezt milyen rég láttam és akkor szerintem ajánlottam neked akkor egy picit elkezdtünk arról beszélgetni hogy aha aha aha és akkor még milyen filmeket lehetne és akkor megint szembejött egy másik film amiről majd szintén lesz később szó egy másik adásban már megállapodtunk róla hú én most letaszítsam a macskát az asztalról vagy nem esküszöm nem szívtam semmit csak valószínűleg ebédeltem meg ma nagyon produktív délelőtt után így hazaértem mostam főztem takarítottam vásároltam cikket írtam és most igazából lehet hogy fel vagyok dobva nagyon örülök neki na a lényeg az hogy amikor ajánlottad ugye címből már kidőt a dark citről van szó én ezen föllelkesültem mert arra emlékeztem hogy ezt nagyon régen még abban az évben amikor kijött még a vhs korszak hőskorában hajnalán9 98-ban egyébként ha jól emléz sőt úgy mondom hogy a vhs korszak alkonyán még ez volt az egyik fi amit beszereztem mozibba sajnos nem láttam így utólag belátom hogy nagy hiba volt na és elkezdtem utána nézni hogy hol van ez a film fönt és akkor egyszer csak velem szembe jött egy cikk arról hogy ennek van egy rendezői változata ráadásul egy kicsit később mint a filmt azt hiszem 2012-ben kapta meg a lehetőséget alex pras a filmrendezője hogy teljesen vág vág vágja újra a filmet erről például én nem tudtam én nagyon régen láttam az eredeti mozis verziót moziban nem de valamilyen valószínűleg tévében vagy vhs-en azt már nem tudom és ezt tőled tudtam meg hogy ennek is van egy rendezői változata az egyik ilyen tarcsiban megnyitott weblap egyébként amit így a készülés kapcsán itt megnyit attam az egyébként a két verziónak az összehasonlítása lesz majd róla szó nem akarok nagyon belerohanni még így ennyire az egésznek az elején 10 perccel hosszabb erendezői változat egyébként é van benne néhány alapvető változtatás a mozis verzióhoz képest de szó lesz majd róla annyit elspoilerezek hogy mindenkinek a rendezői változatot javaslom hát inkább igen tehát lényeg az hogy 1998-ban alex pras moziba küldte el a saját forgatókönyvéből tehát saját ötletéből és forgatókönyv társainak forgatókönyvéből a második nagy mozis rendezését a dark city címmel így van és amikor én vásárolentem egy ilyan mit másfél órája akkor ezen kicsit utánaolvasgattam ezt megelőzően és a vásárlásba mászkálás során egy picit ezen gondolkodtam egyrészt ugye az alex pras aző kicsoda micsoda hát ugye leginkább a hollo az eredeti holló filmről ismert ugye a brandon leeféle hollórólm záróir ugye a bills scsgarddal most készül egy egy remake vagy hát remake reboot tök megy újra megcsinálják a filmet alex proes jószokásához híven a film az a reboothoz tartozó posztok alatt már rendre beszól mindenkinek lehet a xem mi az xem vagy hol xm blue sky ahol csak eléri facebookon bárhol ahol elíri így így így csapuja szapu a vagy dicséri vagy mi a hozzáállása tehát hogy örül a remake-enek vagy vagy így azt mondja hogy anyátokba hogy a holló holló játszon a szemetekkel nem azt mondja hogy az anyátokba de nem nem enny vék nem örül igen igen igen szóval a lényeg az hogy alex pras már a holló forgatása alatt elkezdte írni a dark citynek a a sztoriját és hogy állítólag azt olvastam h egy valami triviában hogy a az ilyen csavarodó átalakuló fizikai ag átalakuló városnak a az ötlete az onnan jött ahogy így tologatták a holló forgatása alatt a díszleteket és akkor ez nagyon megtetszett neki és elképzelte hogy néz neki ez házakkal és akkor ez lett a dark citynek az egyik ilyen alapmotívuma alex prasnak van egy erős vizualitása tehát ő nagyon nagyon tud képekben gondolkodni hiszen ahogy nagyon sok más rendező is ő is zenei klippek rendezésével kezdte a karrierjét aztán valak hát a szokásos gyakorlatilag igen lá david fincher is akár meg a denis vnö és ugye hogyha erés erős vizualitást teszel le az asztalra akkor előbb-utóbb valaki megtalál hogy lenne figyj alex hát lenne lenne itt ez vagy te figyelj csináld már meg gyorsan még hozzáteszem egyébként hogy alex pressnek a rendező munkássága az ugye a holló most nagyon a kiemelkedők tehát a hollo a dark city az én a robot volt ott azért ez már picit nem is picit bérmunka volt a az én a robot tehát az incifincit azért hiányolja azt a nagyon ilyen eredetiséget ami egyébként szerintem a hollóban meg a dark cityben és főleg a dark cityben megvan aztán utána még egy-két másik filmet rendezett nem túl sokat egyébként és a hiszem két hát oyan jó 10 éve a csávó egyébként nem csinált filmet képzeld el egyébként csak hogy miőtt mé belelovalnánk magunkat nagyon alex prasba és most fog következni 20 másodperc amíor ma is kivágsz mert rkereresek mert elfelejtettem na az egyik az hogy alex pras picit maradjunk nála tehát nagyon erős vizualitása van nagyon erős mondanivalót tud belerakni a filmjeibe ez még az é a roboton is átjött így ahogy tehát ahol neki sikerült át verni a producereken meg főleg a will smien az elképzeléseit de főleg kiemelném még a képlet című filmjét amit én a dark se után a második legjobb filmjének tartok nagyon ritkán kap lehetőséget nagy filmes rendezésre picit ez a temperamentumának is köszönhető a filmes bevételeinek is köszönhetőb mert már termelt pénz de sosem annyit amennyit a producerek vártak volna lényeg az hogy a következő filmje ami ígéretes az egyelőre az r.u.r címen fut hát az a a az a rur ugye azt így mondod hogy rur rur igen na mert ugye az a a 20-as években 20 2025-ben ugye a az az egy chat szíarab volt amiben ugye először hangzott el a robot kifejezés mai értelemben és jelentek meg mai értelemben vett robotok androidok gépemberek na így van ezt a az eredeti színdarabnak vagy könyvnek az íróját cararel capeknek hívják és ennek a karel capeknek a könyvét használja föl alx pras és ebből készít egy nagyszobású science fiction filmet ó menci menci ez most csak azért jutott eszem éppen újráz a massivomnak a robotsorozatát mármint a könyveket nem a film nem is lett belőle ne szaladjunk előre nényeg az hogy alex projjectunk egy erős vizualitással rendelkező pali aki a sötét v bocsánat sötét város nem lett lefordítva sose a dark city című film szerencsére egyébként igen jó hogy mondodt különben hogy ennek a filmnek nincs magyar címe és egyébként tök jó tök jó hogy nincs mert a dark city az egy ilyen még angolul is egyébként tehát úgy értem hogy nem angol nyelvterületen de így is jól hangzik hogy dark city magát a hít annak aki esetleg még nem látta az előbb nézze meg és utána hallgassa meg ezt a műsort ha még lesz hozzá kedve annak aki látta az úgy is tudja hogy most direkt nem fogjuk rögtön elspoilerezni a nagy nagy csattanóját a filmnek ha lehet így mondani nem is nagyon mennénk bele a vége megoldásokba ehhez ad fűzzem hozzá hogy itt muszáj megemlíteni a mozis és a rendező változat közti el vagy különbséget mert a mozis változatban a film egy narrációval kezdődik ami gyakorlatilag lelövi a a filmnek a poénját igen ez a rendezői változatból kimaradt hála a nagy manitunak végig kell nézni a filmet és a szereplővel együtt jössz rá a dolgoknak a nyitjára tehát ez a a valóságunkba vetett illúzió amiben élünk satöbbi kérdéskört járja körbe bocsánat még egy gondolat a matrix előtt járunk egy évvel egy picivel egy picivel igen így van és ebben az évben ebben az időszakban tehát ebben a 8-99-es időszakban egyébként a mátrixon kívül még két filmet emelnék ki ami ugyanígy a a valóság és az illúzió összemosásáról beszél nekünk a 13 emelet esetleg köszönöm szépen illetve az existence vagy a magyar rond magyar címen az életjáték életjáték igen mind a kettő mind a három film ugyanezt a kérdésőt járja körbe hogy valóság-e az amivel élünk de amiben ami ezt a filmet kiemeli lényegében az összes közül mert a mattrixek szokták azt mondani hogy az ki van tömve filozófiával mint a hú meg há hát nem többel mint a mondjuk a a a dark city ha ha úgy vesszük nem t csak látványosabb meg több pénz van benne meg hát az egy akciófilm az egy akciófilm ö bár mondom a matrixot én kifejezetten szeretem pláne a három részt egybe nézve maga a dark a dark city viszont így hogy nagyon sok év után néztem újra ráadásul a rendezői változatot arra emlékszem hogy régen nem voltam elájúva tőle de hát vhs satöbbi most azért rendes felbontásban néztem meg ráadásul a rendezőit az a helyzet hogy így viszont ez a film annak ellenére hogy tudtam rólam mindent ez úgy beszívott mint a kurva élet engem annyira egyébként nem nem valószínűleg ez ilyen személyes ízlés tehát nem azt mondom hogy hú de unalmas meg satöbbi nem hanem egyszerűen nekem egy picit úgy más ami ami ami jobban tetszik de a filmnek az értékeit egyébként meg előnyeit azt nagyon jól el tudom így ismerni meg fel tudom sorolni csak személy szerint ez engem annyira nem érintett meg mert más érint meg engem nagyon de nem is maga a film hanem az hogy hogyan próbál egyébként maga ez a film bizonyos akkor addigra már elfelejtett majd újra fölkapott filozófiai ágakat fölvértezini magával és most nem erre a amit te is mondtál hogy ez a a az emlék egyenrő az emberi lélekkel dologra gondolok nem hanem hogy hát az csak ott a a az idegenek gondolták ezt így van hanem az hogen ker eleve maga a film látványvilága amit ugye te is dicsértél a látványvilága az enterior a vágás a színek meg a satöbbi hogy ez mennyire vissza az egyik kedvenc ágamhoz korszakomhoz nyúlik vissza ez pedig a német expresszionizmus a német expresszionizmus igen de valami csodálatos egy-két ilyen fura perspektívával döntött képpel ezekkel a nagyon sejtelmes sötét ilyen féligmeddig megvilágított élfényes szereplőkkel díszletekkel érdemes megemlíteni egyébként mert ugye mondtad a a a látványvilágot érdemes megemlíteni egyébként patrick tatopulosnak a bt így van így van aki ugy ő volt a filmnek a production designja aki egyébként aztán a godzillát is tervezte szintén 98-ban és a izé a nick tapot tatopulos onnan kapta a nevét a filmben hogy tatopulos ja és gyorsan megemlíten hogy tatupolos is meg az alex pris is görög származású tehát ez a lehet hogy semmi köze a kettőnek egymáshoz így de lehet hogy így megtalálták egymást hogy így helló valószínű ők voltak azok akik a öses falelt felfalták a forgatás alatt a büfévől na visszakanyodva a német expresszionizmusba ugye nem is csak a látványvilág ami szintén nagyon fontos elem a filmnek és nagyon jó ráéreztél hanem kezdjük az egyik kedvencemmel na a metropolisszal ó igen 27-es film fritz lang alap skifi massi így van alap skifi klassic és ugye ott is ahogy már ahogy egy jó skifihez illően az akkori társadalmi berendezkedéseket vetítette előre előre vetített társadalmi problémákra rá ugye fritzlengnél az hogy a nagy város amiek ádegy tagozódva van osztályokra és nem tudsz belőle szabadulni ugye a dark cityben nincsen osztályokra tagozódás itt egyszerűen csak a dark city a város a közeg amiben élnek a film szereplői és nem tudnak belőle szabadulni tehát maga ez aztán ugye ott van a látványvilag amit te is mondtál ide citálnám még az m1 városkeresi gyilkost szintén fent az is igen így van tehát ott ugye a kalapos hosszú kabátos szinte a ilyen expresszionista filmplakátról lé konkrétan yanígy néztek ki ahogy a a az m a városkereresi gyilkos a városkereres gyilkos című filmben a gengszterk vagy ott van ugye szintén ezeknek az idegeneknek imm már kalap nélkül csak az eredeti jelmezükben az a halott sápad bőr tehát ez egyenesen a dr cigariból lépett ki és és az és a szó szerint halott mertogy ugye ezek elvileg holtestek így van és ugye ne felejtsük el hogy abból hogy itt van még a hogy azon túl hogy a metropolis monumentalizmusát csomagolja a noából megidézett képekbe és világításba igen ezt nekem is most jutott eszembe túl az hogy olvastam de hogy például a a rendőr felügyelőnek a a karaktere meg a végzettasszonya ugye a jennifer conellyí meg az egész milli meg ez az egész nyomozós rész ez ilyen neonoir vagy hát skifi noir skify noir neonoir tehát a fedoraalap ott van mindenkol ugye nagyon fontos hogy ebben a városban nem tudjuk a pontos dátumot tehát nem tudjuk hogy milyen történelmi korszakban járunk igen hát valószínűleg ilyen 1940-es 50-es 60-as éveknek a a keveréke picit egyébként hasonló a batman rajzfilm sorozathoz 92-ben hogy ott is alapvetően egy ilyen 40-es 50-es évekszerű milliő keveredik egy ilyen 80-as90-es…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #44: Dark City”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #44: Dark City”?

Alex Proyas a 'Dark City' című filmjét 1998-ban rendezte. A film ötlete az 'A holló' forgatása alatt született, amikor Proyas megfigyelte a díszletek mozgását, és elképzelte, ahogy felhőkarcolók mozognak egy scifi-noir világban. Egy embert üldöznek egy gyilkosság miatt, aki nem… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 03. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Filmkocka Podcast #44: Dark City”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Alex Proyas.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #44: Dark City”?

Fő témái: dark city, scifi-noir, filmrendezés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #44: Dark City”?

Megjelenés: 2024. 03. 08.. Hossz: 1 óra 5 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-44-dark-city-85b0fc15

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból