Filmkocka podcast

Filmkocka Podcast #45: Atompánik - A '80as évek nukleáris holokauszt filmjei

· PT1H23M17S

Összefoglaló

1983. szeptember 26-án egy félreértés majdnem nukleáris háborút robbantott ki. Egy szovjet alezredes kételyeinek köszönhetően nem indult el az ellencsapás, megmentve ezzel sok életet. Az epizód a '80-as évek nukleáris holokauszt filmjeit vizsgálja, felvetve a kérdést, mi lett…

Röviden

Műsor
Filmkocka podcast
Megjelenés
2024. 04. 19.
Hossz
1 óra 23 perc
Témák
nukleáris holokauszt filmek, hidegháború, atomháború
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

maga a filmek mindegyik egy picit más megközelítésben más távolságból nézi a társadalmat amit egy ami ami széthúlik egy nukleáris csapás után nincs közigazgatás nincs közegészségügy leáll az oktatás leál a termelés nincsenek gyárak nincsenek munkások tehát igazából az ember tehát itt gyakorlatilag szó szerint a túlélésről fog szólni minden [Zene] szevasz márió szia dávid és üdvözöljük a filmkocka podcast hallgatóit ezen a csodálatos áprilisi őszi napon sugárzóan nézel ki ha igen épp monden akartam ez az időjárás passzal a filmek megtekintése utáni hangulatomhoz az enyémhez is hát négy filmet néztünk meg egy bizonyos témában hát egy picit lehozott engem legalábbis egy picit lehozott az életről egy-kétszer á igen a nukleáris apokalipszis utáni napok mondhatnánk így hogy a nukle nukleáris holokauszal foglalkozó 80-as években készült televíziós és moz filmek egy részével fogunk foglalkozni igen utána olvastam egyébként hogy ez a csokorfilm válogatás nem az amit mi megnéztünk hanem ami ezzel a témával foglalkozik ebben az időszakban az ez 79-ben kezdődött a kína szindrómával így van így van igen ugye michael douglas james fonda jack lemon ugye a a kína szindróma de jó is hogy felhoztad mert egyébként mindenképpen beszélünk egy kicsit a politikai meg a történelmi hátteréről hogy miért születhettek meg ezek a filmek ebben az időben főleg azért is egyébként mert van egy hát egy pici aktualitása úgy ma is az hogy ez most mennyiben valós fenyegetés és mennyire csak karcsörtetés meg mennyire hát hímtag méregetés hát reméljük nem derül ki ámen na de kanyarodjunk is akkor kereken kereken kicsit többet mint 40 évet az időben sőt még annál is többet kanyarodjunk egy picit vissza 1947-re na ugye két évvel vagyunk azok után hogy az egyesült államok nukleáris fegyver vetett be japán ellen perhbor satöbbi vagy nagasaki hirosima hát perhbor volt a casus bellé beszálltak a háborúba és akkor 45-ben augusztusban ugye hirosimaá nagasakira zárójel nézzétek meg az openheimer című filmet mindenképpen na és már két év múlva le is forgattak egy filmet ami konkrétan erről a manhatten projectről szólt amiről ugye az oppenheimer é többek között ez volt a beginning or the end 1947-ben üüm ugye sorra jött nem azt mondom hogy sorra jöttek de úgy kábé két-három évente előfordultak ezzel a témával foglalkozó filmek komolyabb irányt megközelítve morális irányt megközelítve kamer drrámák ugye japánnak a traumafilmje a godzilla ugye beszéltünk a jack arnoldos adásban a hihetetlenül zsugorodó férfi esetében hogy az 50-es évekre a a rádioaktivitás a nukleáris fúzió az energia satöbbi ez lényegében a forgatókönyvi íróknak egy ilyen magic worldje volt arra hogy a rádioaktív okozza azoton kísérletek okozzák ezek bevált sémák voltak sőt és egyébként ez kitartott ugye bőven aztán a hidegháború kezdeteitől végétől 60-as években nekem most csak eszem jutott péá pókember 63-ban ott is meg egyébként egy rakás amerikai szuperhős szintén radioaktivitás miatt kapta az erejét hulk is hulk tök mindegy pókember satöbbi igen így van a komolyabb hangvételű filmek közül amik egy picit már a moralizálás a ofálásra is rámennek a lehető legkevesebb speciális effektust igénylő tehát nem katasztroffafilmekről beszélünk jelenetek nélkül ilyen volt például a tengerparton a föld kigyulladt hú é volt még az a seven days in may csak ogy tengerparton az az ugye amikor aiszem az északi féltekét elpusztítja egy háború és valami tenger alatt járon vagy hajón utaznak nem tudom délen ausztráliában és akkor ott dumálgatnak az eseményekről látt valami ilyesmi filmet é lehet hogy ez az csak nem vagy nem vagyok biztos a magar az eredeti változatában gregory peack játszotta a tengeraltjáró kapitányát am lényegében a utolsó télélőket túlélőket szedte össze a déli féltekén hogy mielőtt oda is leír a rádioaktív sugárzás tehát hogy voltak komolyabb témák ezek kitartottak egyébként ugyanúgy évente a 60-as és a 70-es években is a boy and hisda granda dam nation lé csak hogy az legismertebbeket említsük viszont ezzel egy időben ugye hollywood ezeket a filmeket csak azért csinálta hogy elmesélje ezeket a történeteket de azon kívül ugye folyamatosan jöttek az új filmek az új stílusok a hollywood második aranykora jöttek az ellenkultúra megjelenése a mozásznon polgárjog nixon elnöksége a városi bűnözés tehát rengeteg más téma minden volt ami miatt úgy mondatjuk hogy a 70-es évek végére az atomháborúról vagy a nukleáris holokusról szóló filmek eltűntek azért még ide idézném hogy volt még egy nagyon nagy sikerű mozifilm ami csak a lehetőségét vetette föl ez vol john badam 83-as rendezése a háborús játékok wargame azt hiszem volt egy ilyen igen itt jegyzem meg egyébként hogy ahhoz képest amit mondtál hogy így picit kikopta kikopott ez a téma a mozikból 60-as években azért ugye a kubai rakétaválság tehát filmben assiszem azt annyira hát nyilván akkor még nem dolgozták fel azóta például a matiné című filmben abban feldolgozták az 60-as évek volt egyébként mindegy zárójel a matinéből egyébként most jön majd egy 4k-s remastered verzió zárójel bezárva azt nagyon csúnyán meg fogjuk nézni és mesélni fogunk nektek róla mert ez egy nagyon jó film na de kanyarodjunk vissza a véres valóságba és a történelembe a lényeg az hogy azért tehát hollywoodon kívül viszont történtek politikai események úgymond a hidgh háborúnak az utolsó évében járunk és az ezt megelőző évtizedben ja éptized na tehát a 80-as évek eleje és közepe tehát a hidgháború utolsó évtizede pont mielőtt michai gorbacsov a szovjet miniszterelnök bevezette a bevezette volna a peres trjkát meg a glasttinos hát ez-as évek közepe igen 85 körül 80-as évek elejé tehát 80-tól 85-ig mondjuk ezt az időszakot ez volt az amikor így nagyon elkezd elkezdett nagyon nagyon kiéleződött a vita a két nemzet között de ez egyébként érdekes módon főleg a régeni érának volt köszönhető tehát ő nagyon csörtette a kardot aaj hát igen hogy a igen igen tehát tégedivel régen elnökségéhez tartozik az egyik legnagyobb hadipari fejlesztés az egyesült államok területén ugye c ne felejtsük el hogy ő is ő hirdette meg a csillagháborús tervet azt hiszem a star warst igen így van kicsit kölcsönvette a film címét kicsit kölcsönvette a filmcímét és ugye ő ezt ugye a szovjetunió démonizálását szeretném itt megjegyezni hogy most abszolút nem a jelenlegi helyzetről beszélünk hanem 40 évvel ezelőttről beszélünk tehát hogy a szovjetunió démonizálását ő lényegében zászlajára tűzte a kampányában jöttek a hazafias megvédjük a szovjet izé b hát igen hát mondjuk ennek volt azér annyi alapja hogy mondjuk így a a legközelebbi szovjet bázis az ott volt floridától egyébként egy pár tí kmterre ugye kubában így van és na lényeg az hogy viszont a ennek a regéen érának köszönhetően megint kialakult egy paranóia hangulat egy lesz az egyesült államokban ami egyébként kiterjedt a a közép-európai tehát az euró nyugatibb részére is ugye kelet-európában ekkor annyira még nem tudtunk 885-ig 87-ben változott meg ez egyébként a szovjetunióban is mármint ugye a közönség tájékoztatás a filmek terén témában aha és ebben a feszült helyzetben amikor lényegében az amerikai közvélemény semmi másról nem hallott hogy újra hidegháborús paraavesz tehát mintha megszűnt volna az eddigi hidegháború és most újra átérezték az egészet nukleáris paranónia meg satöbbi nekem közben eszembe jutott az hogy egyébként ez a volt az az időszak amikor a világ így asszem ez már a a kubai rakétaválság után amikor asszem egy téves rakétaainításra y valami szovjet kiskatona megtagadta kábé a parancsot és nem indított ellencsapást és aztán kiderült hogy hát az nem volt valódi amerikai támadás és hát valószínűleg ekkor jártunk a legközelebb egyébként a a az effektíve az atomháborúhoz na közben megtaláltam az az elveszített fonalamat ha ha hogy ugye amit te is említettél a kína szindróma 1979-ben igen ez lényegében nem hidegháborúra meg háborús veszélyekre figyelmeztetettát a nukleáris doát emem ott nem nukleáris fegyverekkel volt a a para hanem a a nuk nukleáris energiával és az és az erőművekkel ugye ezt most nagyon gyorsan csak megmondom hogy a a kína szindróma ugye az az egy elméleti felvetés hogyha az egyesült államok területén valahol ha mondjuk leolvadna egy atomreaktor akkor elvileg átolvasztaná a földgolyót és kínában lukadna ki ez fizikailag nyilván nem lehetséges a gravitáció meg satöbbi egyebek miatt de hogy innen van egyébként az elnövezés a kína szindróma így van na és a kína szindróma című film volt az első ami megpróbálta úgymond fizikusok által is támogatottan hitelesen elmagyarázni egy atomreaktor leavadásának a veszélyét plusz egy ajó színészgárda egy kis politikai para hatalmas hát ugyek volt volt is egyébként alapja é ugye most nem csernobilról beszélünk ami 86 ugye 6-ban volt tehát ilyen atomkatasztrófák már korábban is azért úgy akadak egáb meg a oroszoknál is hát nyilván ők egy picit azért el jobban eltitkolták csak az a lényeg hogy az atomparát azt hát ébren tartotta a nézőkben és az emberekben na és ezt a filmet nézte meg egy televíziós producer aki akit megcsapott az isten ichlet hogyha már így fél mindenki ettől a dologtól akkor ebből egy nagyon jó televíziós filmet lehetne forgatni ez volt a másodap de day afterm 1983-ban került végül a televízió képernyőjére és itt egy kicsit kanyarodjunk is rá magára a televíziós helyzet a televíziózás helyzetére a 80-as években maga a 80-as éveket képzeljük magunk elé hátn azok akik éltek akkor ugye a vén szarak mint mi illetve azok akik nem éltek akkor próbálják elképzelni hogy a televíziózás a televízió a szociális a legkisebb szociális egység mint család életében mennyire központi szerepet játszott ugye nincsenek zseb akkor akkoriban nem voltak még okostelefonok nem volt internet nem volt az hogy bármikor kapargáthattad már a nagy rádió bum után voltunk már bőven b de még az internet előtt bőven tehát a tv volt az 50-es évektől kezdve mondjuk így a 90-es évek végéig bezárólag így a az első számú hírforrás ha úgy tetszik a legfontosabb központi egység hírforrás szórakozató központja egy családban egyetlen egy képernyőről beszélünk ami elé oda csütcsen az egész család és hogy emellett maximum még a az írott sajt volt az ami a híreket prezentálta az amerikai lakosság keré részletesebben na már most képzeljü azt is hogy megjelenik egy televíziós film egy mindenkit érintő témában ez a macskád volt hát nem is é igen innen üdvözöllek sári h tát igen ez a macska volt egy barátomnak üzentem tehát maga az hogy egy mindenkit érintő témában filmet tűznek ki vagy adásba az rengeteg embert élt el akkoriban tehát nem volt akkora zaj hogy ez eltűnjön hiába voltunk már t akkoriban az amerikai kínálat hiába volt t kávelt televíziókkal satöbbikkel maga az hogy nem tűnt el egy ilyen film a zajban ráadásul ne f csal azt is hogy ezt a nézettség alapján bármikor ha olyan volt a nézettsége ezt újra műsorra tűzték újra műsorra tűzhették újra műsorra tűzhették maga az hogy a televízió mint központi egység a családban megjelenik munkaután hazamennek este lesz ez a film amit nagyon reklámoznak megnézi az egész család most a másnapról beszélünk mindenki ledöbben az ottlátottakon pláne a vége feliraton erre mindjárt visszatérünk tehát ez a film ez nem szűnt meg aznp este hanem ez másnap ment az emberekkel a munkahelyre iskolába a kocsmába láttad láttam hú és az hú tehát ez ez a film ez életre kelt lényegében üüm na de milyen filmről is beszélünk ugye ezt te még nem láttad korábban nem láttam még ezt a filmet korábban első és legfontosabb amit én észrevettem benne hogy ugye ezt a ncolas meer rendezte akinek két star trek filmet is köszönhetünk magáról a filmről tudni kell hogy ez egy egy kasi külváros még egy kisvárost vesz alapul hogy mi történik az a a nukleáris támadás után tehát a nukleáris támadás előtt megismerik az emberek életét gombafelhő és ami utána történik szépen igen és ugye azért egy ilyen kisvárosról van szó mert elvileg ott van ott a környéken egy katonai bázis tehát stratégiailag egy célpont egy akármilyen ellen csapás vagy támadás esetén és hát azí és az gombafelhő villan és szépen leépül a társadalmon szemeink a szemünk előtt én szerintem a másnap című filmre mondhatjuk ezt hogy ez a úgymond ez az ez a klasszik katasztrófafilm h igen igen igen nem olyan értelemben mint nem tudom tehát hogy így látványosan minden felrobban meg mit tudom én meg emberek rohangálnak azért tehát az mégis csak egy kis tévés költségvetés szóval az emberi viszonyokra helyezi a hangsúlyt egyébként mind a négy film az emberi viszonyokra helyezi a hangsúlyt egy ilyen teljesen hú hát katasztrofális helyzetben ahonnan igazából nincs kiút ha még túl is éled mondjuk a a a a főrobbanást hát good for you viszont utána akkor is valószínűleg meghalsz és hát ugye ott van benne egyébként az több filmben is elhangzik hogy hát eleve a ha van még bármilyen központi irányítás az lényegében leír téged tehát te a járulékos veszteségbe tartozol onnantól kezdve hogy benne voltál a a robbanásnak egy olyan körzetében aminél olyan dózist kapsz a rádioaktív sugárzásból hogy előreláthatóan egy hét két hónap hat hónapon belül neked kampó szögezzük le hogy egyik filmben sincs happy end hát finoman szólva sincs sőt ez sőt sőt előbb a szívedet tépi ki megrágja kiköpi rátapos satöbbi és most érjünk rá hogy magában ebben a 83-ról beszélünk tehát régen nagyon csörteti a kardot és persze erre mindig van orosz válasz vagy szovjet válasz is tehát hogy izé izé le foguk bombázni le lebombázzuk országúokat és mindenkit megülünk és akkor mit tudom én ide-oda pattogtatják a labdát és akkor ma itt tudom én és aztán valakinél elpattan a cérna és bum na már most ez a film 1983 november 20-án került először tév képernyőre és volt egy korabeli felmérés megtaláltam 30 millió 39 millió h tartásban nézték meg ezt a filmet az elégát ez csak a tvkész ez csak a tévkészülékek száma ezt felszorozzuk a családtagokkal barátokkal akiket áthívunk beleszámítva az egyedülélőket is tehát egy átlagot hát monondjuk ilyen plusz plusz két-3 fő per tv tehát akkor ez má mondjuk ilyen 120 millióan…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Szovjet

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Filmkocka Podcast #45: Atompánik - A '80as évek nukleáris holokauszt filmjei”

Miről szól ez az epizód: „Filmkocka Podcast #45: Atompánik - A '80as évek nukleáris holokauszt filmjei”?

1983. szeptember 26-án egy félreértés majdnem nukleáris háborút robbantott ki. Egy szovjet alezredes kételyeinek köszönhetően nem indult el az ellencsapás, megmentve ezzel sok életet. Az epizód a '80-as évek nukleáris holokauszt filmjeit vizsgálja, felvetve a kérdést, mi lett… Az epizód a Filmkocka podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 04. 19..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Filmkocka Podcast #45: Atompánik - A '80as évek nukleáris holokauszt filmjei”?

Fő témái: nukleáris holokauszt filmek, hidegháború, atomháború.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Filmkocka Podcast #45: Atompánik - A '80as évek nukleáris holokauszt filmjei”?

Megjelenés: 2024. 04. 19.. Hossz: 1 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/filmkocka-podcast/filmkocka-podcast-45-atompanik-a-80as-evek-nuklearis-holokauszt-filmjei-a10903f2

Több epizód a Filmkocka podcast-ből

  • Filmkocka Podcast #57: 2026-ban jubiláló filmek (2. rész)

    A Filmkocka podcast #57. adásának második részében a 2026-ban jubileumi évfordulójukat ünneplő filmekkel foglalkoznak. A beszélgetés során szóba kerülnek olyan '76-os filmek, mint…

  • Filmkocka Podcast #56: 2026-ban jubiláló filmek (1. rész)

    A Filmkocka podcast #56. adásában a műsorvezetők a 2026-ban jubiláló filmekkel foglalkoznak. Megemlítenek kerek és "félkerek" évfordulós filmeket, köztük 25, 30, 35, 50, 60, 70, s…

  • Filmkocka Podcast #55: Az időgép 1960/2002

    A Filmkocka podcast e heti adásában H. G. Wells Az időgép című regényét dolgozzák fel. Megemlékeznek az íróról, akit a 19. századi Michael Crichtonként írnak le, mivel a kor tudom…

  • Filmkocka Podcast #54: Világok harca 1953/2005

    A Filmkocka Podcast e heti adásában a Világok harca című klasszikus sci-fi regény két filmes adaptációját, az 1953-as és a 2005-ös Steven Spielberg által rendezett változatot haso…

  • Filmkocka Podcast #53: Alien Earth

    A Filmkocka Podcast #53. adása az élőszereplős Alien Earth sorozatot vesézi ki. A vendégek, Márió és Dávid, az első évad kérdéseit és válaszait boncolgatják, miközben az Alien uni…

  • Filmkocka Podcast #52: A parfüm

    A Filmkocka podcast #52. adásában a vendégek a Patrick Süskind 1985-ös regényét és a 2006-os filmadaptációt hasonlítják össze. A beszélgetés érinti a könyv megfilmesíthetetlennek…

  • Filmkocka Podcast #51: Paradise

    Az új Filmkocka podcast adásban a Hulu politikai thrillersorozatának, a Paradise-nak az első évadát vitatják meg a készítők. Kiemelik a sorozatban alkalmazott flashbackek dramatur…

  • Filmkocka Podcast #50: The Twilight Zone

    A Filmkocka Podcast e heti adása az amerikai médiafranchise-zal, az Alkonyzónával foglalkozik. A műsor Rod Serling nevéhez fűződik, aki a korszak cenzúrája ellen küzdött, hogy sza…

  • Filmkocka Podcast #49: A massza-filmek

    A Filmkocka Podcast e heti adásában, a #49-ben, a „Massza” című filmekkel foglalkoznak. Az eredeti, 1958-as filmről, annak rózsaszín zselés szörnyéről és az amerikai kisvárost fel…

  • Filmkocka Podcast #48: Filmarchívum és Klasszikus Film Maraton

    A Filmkocka Podcast #48. adása a Budapesti Klasszikus Film Maraton kapcsán Raduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatójával készült interjút mutat be. Az arc…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból