Friderikusz Podcast

A NÖVÉNYEK TITKOS KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL - Martin Heine, növénykutató mérnök /// Friderikusz Podcast 135.

· PT2M54S

Összefoglaló

A Friderikusz Podcast 135. adásában Martin Heine német elektromérnök és növénykutató volt a vendég, aki a növények titkos kommunikációját kutatja. Heine saját fejlesztésű műszerével méri és teszi láthatóvá a növények elektromos jeleit, reakcióit környezeti hatásokra, stresszre…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 01. 29.
Hossz
3 perc
Szereplők, említett nevek
Martin Heine, Friderikusz Sándor, Enyedi Ildikó
Témák
növények kommunikációja, növénykutatás, elektromos jelek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Képzeljük el, hogy a fák és a növények nemcsak élnek, hanem a maguk sajátos módján válaszolnak is.

A fényre, a hangokra, sőt talán az ember jelenlétére is. - A növények beszélnek hozzám.

Nem tudom, hogy azt értik-e, amit mondok, de az általam kifejlesztett eszköz segítségével képes vagyok kapcsolódni hozzájuk, hiszen ők bizonyos reakciókat mutatnak, különféle helyzetekre válaszolnak. - Martin Heine német elektromérnök és kutató évek óta azzal foglalkozik, hogy mérhetővé tegye a növények úgynevezett hangját, azokat a finom elektromos jeleket, amelyeken a növények reagálnak a világra.

Manapság a növények üzeneteit mennyiben tudják megfejteni a tudósok, a szakértők? - Ez az egyik legbonyolultabb kérdés, mert még nagyon kevéssé értjük ezeket a jeleket.

Bár látjuk, hogy a növények elektromos tevékenysége változik, például stressz, vízhiány vagy sérülés esetén, a jelek nyelvét még nem tudjuk teljesen lefordítani. - Műszereivel ma már képes kimutatni, amikor egy növény izgalomba jön, meglepődik, vagy éppen nyugalmi állapotba kerül. - Ezt most a földbe süllyesztettem, ez a talajérzékelő, itt pedig a levelet kapcsoltam rá.

És jól látszik, hogy van áramlás, tehát valóban történik jelmozgás a kettő között.

Amint valami megváltozik a növényben, például az anyagcseréje, amit a gyökér felé jelez, a fény alakulásán azonnal látni fogjuk a változást. - Nem véletlen, hogy Enyedi Ildikó legújabb, a mostanában mozikba kerülő Csendes barát című filmjének ő volt a tudományos szakértője.

Ebben a filmben ugyanis nemcsak az ember a főszereplő, hanem a fák is, amik mintha együtt lélegeznének a történettel.

Martin Heine tudománya és Enyedi Ildikó művészete ezen a ponton találkozik, mindketten azt próbálják megérteni, hogyan kommunikál a természet velünk, és mi miért nem halljuk meg ezt. - Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy a Csendes barát című film pontosan azt a finom érzékenységet tudta visszaadni, amit a növények jeleivel való munka közben én is átéltem és átélek.

Úgy éreztem, mintha a kutatásom egy másik nyelven szólalt volna meg, és ez óriási ajándék. - Ebben a mostani beszélgetésben valami hasonlóra vállalkozunk, kideríteni, mit mondanak nekünk a növények, ha végre hajlandóak vagyunk odafigyelni rájuk.

Nem mondom, itt-ott kissé bonyolult követni a magyarázatokat a következő beszélgetésben, de garantálom, hogy a végére az összefüggések teljesen világosak lesznek.

Vendégünk tehát Martin Heine német kutató és elektromérnök. - Köszönöm, hogy személyesen eljött hozzánk, hogy ne interneten kelljen erről a számomra nagyon izgalmas témáról beszélgetni. - Nagyon-nagyon örülök, hogy itt lehetek.

Ez kiváló lehetőség a számomra is. - Egyetlen mondatban hogyan határozná meg, mivel foglalkozik ön a növényekkel kapcsolatban? - Amellett, hogy beszélgetek velük, megpróbálom mérni az aktivitásukat, a jeleket, amelyeket kibocsátanak, amelyeket evés közben és alvás közben is produkálnak. - Jól értettem, ön beszélget a növényekkel? - Én inkább úgy mondanám, a növények beszélnek hozzám.

Nem tudom, hogy azt értik-e, amit mondok, de az általam kifejlesztett eszköz segítségével képes vagyok kapcsolódni hozzájuk, hiszen ők bizonyos reakciókat mutatnak, különféle helyzetekre válaszolnak.

Ezért azt lehet mondani, hogy igen, a növények valamiképpen beszélnek hozzánk. - Ebbe fogunk majd részletesen belemenni a mai podcastben, de előtte rövid életrajzi kivonatot mondanék, ahogy ezt a többi vendégüknél is szoktuk. - Tehát Martin Heine 59 éves elektromérnök, aki 1966-ban született Németországban, Stuttgartban.

Anyja idősek otthonát vezette, apja egy nemzetközi felvonógyártó vállalatnál dolgozott, mint tervezési és projektmenedzser.

Martin Heine különböző német egyetemeken villamosmérnöki és elektronikai, valamint számítógépes mérnöki felsőfokú végzettséget szerzett.

Jelenleg a Stuttgarti Egyetem biológia szakán a zöld növények anyagcsere aktivitásának elektromos értékelési módszereit tanulmányozza.

Számos szabadalma van, a többi közt egy összecsukható telefonantenna rendszer, hordozható telefontartó, valamint folyamatban van egy ionizált és elektromágneses sugárzás érzékelésére szolgáló funkcionális ékszer.

Közbevetőleg hadd kérdezzem meg, ez olyan ékszer lesz, ami például segíthet észlelni a környezetben jelenlévő elektromágneses mezőket, például wifi vagy mobilhálózat, vagy rádiófrekvenciák esetén, így felhívja a figyelmet egy adott környezetben a túlzott elektromágneses terhelésre? - Igen, előfordulhatnak elektromágneses zavarok.

Például mobiltelefonból vagy wifiből adódók, ha ezek elég erősek.

A fejlesztésem kiváltó oka azonban az volt, hogy Csernobil után sok élelmiszert is radioaktív szennyezés ért.

Ezért gondoltam rá, jó lenne egy eszköz, ami mindig ott lehet az embernél a nyakában, az arca közelében, és figyelmezteti, ha szennyezett ételt fogyasztana az illető.

Egyébként már létezik ebből egy működő prototípus, és remélem, idővel kereskedelmi termékké is válik ez az ékszer. - Visszatérve az életrajzához, Martin Heine folyékonyan beszél angolul, mint ahogy most is, felesége üzleti jogból szerzett diplomát, de jelenleg szociális munkakörben dolgozik. 2019-ben Németországban kitüntették a kiemelkedő mérnöki tehetség díjával.

Különös hobbija távirányítással működtethető kisméretű modellrepülők építése és röptetése, valamint a Märklin elektromos vasútmodell rendszer építése és működtetése.

Emellett akrilfestéssel is foglalkozik, festményei nemzetközi kiállításokon is szerepeltek, ezen kívül utazási történeteket ír, fotózik, de zenét is komponál. - Ezek szerint ön igen sokféle szakmában érdekelt. - Néha tartok is ettől.

Lehet, hogy egy picit talán túl sok mindennel foglalkozom, de hát mit tegyek?

Mindegyiket élvezem. - És mindent elmondani tulajdonképpen nem is tudtam, mert az hosszan tartana, de nagy vonalakban azért megfelelt a valóságnak ez az iménti ismertetés? - Teljes egészében tökéletesen ismertette. - Akkor most néhány másodpercben bejelentkeznek támogatóink, utána pedig belecsapunk ebbe a nagyon izgalmas témába Martin Heinével. - Ezúttal a növények titkos életéről, közelebbről a növényvilág kommunikációjáról beszélgetünk a téma egyik kiemelkedő európai kutatójával, Martin Heine német mérnökkel.

Nyilván sokan először hallanak erről, pedig ez valamelyest tudható tény, hogy a növények elektromos jeleket bocsátanak ki.

De ön mikor és miként jutott el a gondolatig, hogy a növények ezekkel az elektromos jelekkel valamilyen csak rájuk jellemző módon is kommunikálnak.

Esetleg voltak olyan kutató elődök, akik ebben a témában valameddig eljutottak? - Ez a téma már 100-150, sőt akár 200 éve is valamennyire kutatott kérdés volt, számos szakember próbált a végére járni annak, hogyan kommunikálnak a növények és milyen jeleket bocsátanak ki.

A növények éppen úgy sejtekből állnak, akárcsak mi emberek, és bizony képesek kommunikálni is egymással.

Amikor a növények kommunikálnak, azt mérni lehet.

Ez az, ami visszaigazolja a kapcsolatukat egymással. - Az, hogy a növények kommunikálnak, ahhoz valamilyen műszert használ?

Valamilyen műszer segítségével sikerült ezt kimutatnia? - Igen.

Számos különböző műszert használunk, amik képesek érzékelni a növények kommunikációját.

Vannak, amik a fotoszintézist mérik, mások a levelek fluoreszkálását és vannak mágneses rezonancia alapú eszközök is.

A legegyszerűbb mód mégis az, hogy elektródákat csatlakoztatunk a növényhez és noninvazív, vagyis nem roncsoló módon mérjük az ionok mozgását, amelyek a növényi kommunikáció alapját képezik. - Azt hiszem, hogy ennél a pontnál kellene azt tisztázni, hogy mit értünk növényi kommunikáción.

Egymásnak jeleket adnak le, egymással, hogy úgy mondjam, párbeszédet folytatnak? - Igen, pontosan erről van szó.

Az egyik legismertebb példa egy afrikai akácfafaj, amely ha zsiráf vagy más növényevő megközelíti, mérgező vegyi anyagokat termel, hogy elriassza őket.

De a kutatók azt is kimutatták, hogy a - teszem azt - húsz kilométerrel arrébb lévő fák is ugyanezeket a vegyi anyagokat kezdik termelni, mintha csak figyelmeztetnék egymást.

Ez valószínűleg illékony vegyületeken keresztül egyfajta szaglási kommunikációval történik. - És nem csak arról van szó, hogy bizonyos állatok támadására a növények egymástól akár húsz kilométerre is ugyanúgy reagálnak. - Ezek tudományosan igazolt esetek.

De persze léteznek olyan jelenségek is, amelyeket még nem tudunk megfelelően magyarázni.

Megfigyeltük például, hogyha egy anyanövényt szándékosan elpusztítunk, az utódnövény valamilyen formában reagál erre, mintha érzékelné az anyanövény halálát.

Ez arra utal, hogy létezhet egy még ismeretlen közvetítő, egy kommunikációs csatorna, amely összekapcsolja ezeket a növényeket.

Persze abban nincs semmi újdonság, hogy minden tudományos felfedezés azzal kezdődik, hogy olyasmit látunk, amit korábban nem értettünk. - Alapvetően a növények milyen ingerre reagálnak?

Fényre, hangra, érintésre vagy mindenre? - A növények gyakorlatilag minden külső ingerre reagálnak.

Fényre, hőmérsékletre, hangra és érintésre is.

Vannak, akik határozottan azt is állítják, hogy zenehallgatásra is jobban nőnek a növények, de ez még nem minden tekintetben igazolt tudományosan.

Az viszont tény, hogy a rezgések, tehát például a hang, a hangrezgés mérhetően befolyásolja a növekedésüket. - Nekem volt egy nagynéném, aki folyamatosan beszélt a zöld növényeihez, és gyönyörűek voltak a növények.

Mi egy kicsit őt bolondnak, flúgosnak néztük, de most, ahogy önt hallgatom, azt gondolom, hogy lehetett abban valami, hogy ő dicsérte a növényeket, és a növények meghálálták ezt, mert folyamatosan virítottak, virágokat hoztak, és nagyon szép állapotban voltak mindig. - Igen, ez a jelenség általánosan is megfigyelhető.

Amikor az ember figyelmet fordít egy-egy növényre, törődik vele, akár még beszél is hozzá.

Bár a növény nem a szavakat érti, hanem a rezgést, illetve a rezgés minőségét, és erre a törődésre, erre a gondoskodásra valamilyen formában képes is reagálni.

Például azzal, hogy jobban nő. - De mivel a növényeknek nincsenek sem szavai, sem fogalmai, amikor reagálnak valamilyen ingerre, például fényre, hangra vagy érintésre, az miből látszik, hogy ők kommunikálnak?

Az elektromos jele változik és ezt képes ön detektálni? - A növényeken belül folyamatosan ionáramlások zajlanak a sejtfalakon és membránokon keresztül.

Ezeket az ionmozgásokat, ahogy korábban mondtam is, elektrofiziológiai műszerekkel mérni tudjuk.

A növényeknek van egy úgynevezett primer, azaz alapanyagcseréje és szekunder, tehát védőanyagcseréje, és ezek a folyamatok jelentősen megváltoznak, ha valamilyen inger éri őket, magyarán: kommunikálnak. - Tehát a növény elektromos jele változik?

Ez azt jelenti? - Ebben az értelemben a növények nem rendelkeznek közvetlenül elektromos jelekkel, mint például az emberi idegrendszer.

De az ionok mozgása töltésváltozásokat okoz, amelyek elektromos jelként mérhetők.

Ha a növény nyugalomban van, ezek a jelek stabilak és lassúak.

Ha viszont stresszhatás éri, például vízhiány, tápanyaghiány jelentkezik, vagy jelentősebb hőhatás éri, akkor az ionok mozgása felgyorsul és a növény védekező anyagokat kezd termelni.

Ez olyan, mint egy hazugságvizsgáló.

A növény jelei elárulják, hogy jól érzi-e magát, vagy épp stresszben van. - Mást mondanak a növények attól függően, hogy hol élnek?

Például megfigyelhetők-e különbségek beltéri, tehát szobanövény és kültéri fa, bokor kommunikációja azaz elektromos aktivitása között? - Igen, van különbség, de nem a jel típusában, hanem az intenzitásában.

Mivel a kültéri növények sokkal erőteljesebb környezeti hatásoknak vannak kitéve, eső, szél, villámlás, hőmérsékletingadozás következtében, ezért az ő jelmintáik sokkal változékonyabbak.

A beltéri növények viszont stabil, nyugodtabb környezetben vannak, ezért az ő elektromos aktivitásuk egyenletesebb.

Úgy is mondhatnám, kevésbé izgága.

Tehát a kültéri növények hangosabban beszélnek, a beltériek inkább suttognak. - Ahogy én a témának előzetesen utána olvastam, ezek a növényi, mondjuk úgy, elektromos változások hasonlítanak az emberi idegrendszer impulzusaira.

Ennek alapján viszont az is kijelenthető, hogy a növényeknek van valamiféle úgymond ideghálózatuk? - Ez valóban az egyik legvitatottabb kérdés a növénytudományban.

Vannak kutatók, akik szerint a növényeknek van egyféle ideghálózatuk, és vannak, akik ezt határozottan tagadják.

Az én véleményem szerint az igazság valahol a kettő között lehet.

A növények sejtekből épülnek fel, és ezek a sejtek folyamatosan kapcsolatban állnak egymással ionáramlásokon, érhálózaton, illetve folyadékáramláson keresztül.

Minden egyes sejt egy kis információs egység, olyan, mint az agyban egy neuron.

Ha ezek összedolgoznak, a növény egészében létrejöhet egyféle kollektív intelligencia, amely képes felismerni mintákat a környezetében.

A növényeknek van egy sajátos, a maguk módján működő neurális, vagyis ideghálózatuk. - És azt például lehet-e tudni, hogy amikor kommunikálnak, kinek üzennek a növények?

Csak a hozzájuk hasonló növényeknek, mondjuk paprika a paprikának, vagy filodendron a filodendronnak, vagy még az is előfordulhat, hogy az állatvilág egyedeinek, netán még nekünk, embereknek is üzennek. - Én nem vagyok biológus, de azt azért biológus társaimtól pontosan tudom, hogy a növények szimbiózisban élnek az állatokkal, például hangyákkal vagy más fajokkal.

Vannak olyan növények, amelyeknek a tüskéi tövében kis üregek vannak, ezeket a hangyák otthonukként használják.

A növény tehát menedéket ad, a hangya pedig tápanyaggal segíti a növényt, így egy kölcsönös kapcsolat jön létre növény és állat között.

Ha veszély közeleg, a növény képes jelzést adni, a hangyák pedig reagálnak erre és fordítva is.

Ez egy valódi, kétirányú kommunikáció, még ha nem is olyan, mint az ember esetében. - Manapság a növények üzeneteit mennyiben tudják megfejteni a tudósok, a szakértők? - Ez az egyik legbonyolultabb kérdés, mert még nagyon kevéssé értjük ezeket a jeleket.

Bár látjuk, hogy a növények elektromos tevékenysége változik, például stressz, vízhiány vagy sérülés esetén, a jelek…

Említett entitások

Témák

  • növények kommunikációja
  • növénykutatás
  • elektromos jelek

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A NÖVÉNYEK TITKOS KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL - Martin Heine, növénykutató mérnök /// Friderikusz Podcast 135.”

Miről szól ez az epizód: „A NÖVÉNYEK TITKOS KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL - Martin Heine, növénykutató mérnök /// Friderikusz Podcast 135.”?

A Friderikusz Podcast 135. adásában Martin Heine német elektromérnök és növénykutató volt a vendég, aki a növények titkos kommunikációját kutatja. Heine saját fejlesztésű műszerével méri és teszi láthatóvá a növények elektromos jeleit, reakcióit környezeti hatásokra, stresszre… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A NÖVÉNYEK TITKOS KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL - Martin Heine, növénykutató mérnök /// Friderikusz Podcast 135.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Martin Heine, Friderikusz Sándor, Enyedi Ildikó.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A NÖVÉNYEK TITKOS KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL - Martin Heine, növénykutató mérnök /// Friderikusz Podcast 135.”?

Fő témái: növények kommunikációja, növénykutatás, elektromos jelek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A NÖVÉNYEK TITKOS KOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL - Martin Heine, növénykutató mérnök /// Friderikusz Podcast 135.”?

Megjelenés: 2026. 01. 29.. Hossz: 3 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/a-novenyek-titkos-kommunikaciojarol-martin-heine-novenykutato-mernok-friderikusz

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból