Friderikusz Podcast

SÖRBEN AZ IGAZSÁG? - a sör kalandos történetéről és kultúrájáról Bart Dániellel /// F.P. 148.

· PT1H5M58S

Összefoglaló

Bart Dániel sörkultúra-kutató a Friderikusz Podcast vendége, ahol Az arany folyam – a sör életrajza című könyvéről beszélgetnek. A beszélgetés kitér a sör történelmi és kulturális szerepére, az erjedés misztériumára, a mézsör mitikus múltjára, valamint arra, hogyan vált a sör…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 07. 30.
Hossz
1 óra 6 perc
Témák
sörkultúra, sör története, bart dániel, kulturális antropológia, közösségteremtés, italtörténet
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Ma is ivott sört? - Ma pont ittam. - Mert minden nap iszik sört, vagy csak módjával? - Nem minden nap, sőt.

Például amikor nagyon nagy hőség van, akkor nem is nagyon bírom már a sört, inkább csak a fröccs. - Azt talán kérdeznem sem kell, hogy a sörkultúra első számú kutatójának kedvenc itala a sör? - Az biztos, hogy leginkább sört iszom, de talán a kedvenc italom az inkább a mezcal, ami egy mexikói agave párlat.

Olyasmi, mint a tequila, a tequila az egy mezcal fajta. - Vendégeink életrajzával szoktuk kezdeni a podcastet, ha megengedi, az ön esetében is ez következik most. - Bart Dániel 1976-ban született 50 éves, apja műfordító, író, kiadó igazgató volt, anyja nyelvészprofesszor, a fordítóképző alapítója.

Öccse jogász és klímaszakértő.

Középiskolai tanulmányait három középiskolában folytatta.

Jól gondolom, azért, mert az első kettőből valami okból távozni kényszerült? - Azért nem voltak ezek olyan hatalmas romantikus nagy kalandok, de valóban zűrösek voltak ezek az évek, és nem jöttem ki igazán jól a tanári karral. - Folytatva az életrajzát, Bart Dániel 1994-ben angol szakon került egyetemre, de kipróbálta ott a török szakot, majd művészettörténetet, aztán esztétikát is hallgatott, végül is aztán angol szakon szerzett bölcsész és tanári diplomát.

Lehet mondani? - Az biztos, hogy elég szerteágazó az érdeklődésem.

Meg hát van ez a dolog, hogy az ember... régen még ilyenebb voltam, belekapok valamibe, és kiszürcsölöm belőle az izgalmas dolgokat, és aztán a seggeléshez már nincs kedvem utána. - Ismerős.

Az egyetem elvégzése után dolgozott műfordítóként, szerkesztőként, tördelőként címlaptervezőként de volt könyvesbolti eladó is. 2003-tól újságíró és kritikus, de különböző Index blogok szerzője is. 2011-től a hazai kézműves sör scena szervezője, kocsmatulajdonos. 2013-tól Berlinben szervezője volt a Braufestnek, ami Berlin első kézműves sörfesztiválja volt, és társával megalapította a Hopfenreicht, ami Berlin első olyan kocsmája volt, amely kizárólag kézműves söröket csapolt.

Ez azt jelenti, hogy évekig Berlinben élt? - Nem, tulajdonképpen én folyton csak kijártam Berlinbe.

Régen havonta jártam ki egy pár napra.

Berlinben most éltem az elmúlt egy évben csak. - Bart Dániel angolul felsőfokon, németül középfokon beszél, felesége, akivel hat éve él házasságban, gasztroíró és szakácskönyvszerző, első házasságából született egyik fia egyetemista, másik fia középiskolás, de jelenlegi házasságából van egy ötéves kislánya is.

Magáénak mondhatja a Tiszteletbeli Sörfőzdés díjat, amit a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületétől kapott.

Hobbija a kertészkedés, az olvasás, valamint az úszás és a jóga. - Minden stimmelt. - Ha minden helytálló volt az életrajzi adatokat illetően, akkor már csak alig tíz másodpercre kérem a türelmét önnek is, illetve nézőinknek, hallgatóinknak is, jönnek támogatóink, aztán pedig beszélgetünk mai témánkról, a sörről, és annak megannyi kulturális árnyalatáról. - Ebben a mai Podcastben arról beszélgetünk Bart Dániellel 'Az arany folyam - A sör életrajza' című könyv szerzőjével, hogy hogyan lett a sörből több ezer éven át kultúrát, vallást és közösséget formáló erő, és hogyan torzul minden, ha hiányzik használatának kulturális kerete.

Ön egyszerű sörkedvelőként kezdte megismerni a sör világát, vagy mi vitte rá arra, hogy ennyire elmélyüljön a sör történetében és világában, ahogy azt könyve egyébként tanúsítja is. - Engem nem kifejezetten érdekelt a sör, ittam sört régen a kocsmákban, mert nem volt jobb ötletem, de amúgy, amikor megkaptam az első megbízatást, hogy írjak sörről, akkor én is úgy kezdtem, mint az olvasóim, tehát semmit se tudtam róla.

Azt gondoltam, hogy a sör az a kőbányai sör.

És azt sem igazából tudtam, hogy vannak ízei. - Az, hogy keserű, azért azt csak tudta. - Hát igen, de a lager sör egy nehezen behatározható íz.

Mert ugye ezek az olcsó lagerek még csak nem is igazán keserűek.

Majd amikor megkaptam a megbízatást, hogy erről írjak, akkor a Váncsa-féle nyilvános tanulás módszerével álltam hozzá, és minthogyha tényleg egy szabadegyetemen lennék, először a Heineken szakemberei körbevittek a létező magyar sörgyárakon, megmutatták, hogy kell sört kóstolni, elmagyarázták, milyen ízek vannak benne, ami külön vicces, merthogy magától nem nyilvánvaló, hogy milyen íze van, de például ott tudtam meg azt a titkot, hogy a Heinekennek banán íze van. - Mivel, hogy az ember issza, akkor nem jön rá, hogy ennek banán íze van? - Nem. - Mert alapvetően kell hozzá egy kóstolói tapasztalat, hogy az ember felfedezze a banán ízt.

Szóval elkezdtek körbevinni, megtanítottak az ízhibákra, van egy nagyon vicces bőrönd a sörkóstoló kezében, egy állítólag nagyon drága bőrönd, ízhiba mintákkal.

Van benne macskapisi íz, van benne eperlevél íz. - Ezt hogy kell értsem?

A gyárlátogatás során kezébe adták az ízbőröndöt? - Kinyitnak egy bőröndöt, ott van 32 fiola, és mindegyikhez ott van, hogy melyik ízhibával ellátott kis folyadék van benne, és az ember elé raknak egy pár pohár sört, és mindegyikben más ízhibát csöppentenek. - És miért kell a sörbe ízhibát csöppenteni? - Azért, hogy az ember megtanulja ezeket felismerni.

Mert egy sörkóstolónak hagyományos esetben az alapvető szerepe az, hogy kiszúrja, hogy mi baja a sörnek.

És ha az ember jól fölismeri mondjuk a karton ízt, akkor egy szakértő meg tudja mondani, hogy ja, igen, nem tartották be a fehérje pihenőket, vagy valami szakmai dolgot meg tud mondani, hol szúrták el ezt a sört, amitől ilyen íze lett. - Jól belecsöppentünk itt a téma közepébe, de én szeretném az elejéről kezdeni, mivel ezek szerint ön is majdnem a nulláról kezdte megismerni a sör világát, kezdjük mi is az alapoknál.

Mit nevezhetünk egyáltalán sörnek? - Ó, hát ez egy nagyon érdekes kérdés, nincsen erre hivatalos meghatározás, tulajdonképpen minden sör, ami nem bor, tehát nem gyümölcsből vagy szőlőből erjed, és minden sör, ami nem párlat, tehát nincs lepárolva.

Körülbelül ennyi a meghatározás, ugyanis a sör egy olyan végtelen tágas világ, amibe minden belefér.

Rengeteg sörben például nincsen maláta, nincsen komló, amúgy nincsen alkohol, ugye olyan is van.

Szóval bármi lehet sör, kivéve a bor, meg a párlat. - 'Az arany folyam - Asör életrajza' című könyvében voltaképpen nem a sör történetét írja meg, mert ahogy fogalmaz, a sör valójában tükör, amelyben az emberiség saját történetét láthatja viszont.

A sörben miért kevésbé az ital, mint inkább az emberiség története az izgalmas? - Amikor jött ez a felkérés, hogy írjak könyvet, ez volt a legnagyobb motivációm, hogy utánanézzek azoknak a felületes, valószínűleg XIX. századi újságírók által kitalált blikkfangos marhaságoknak, amiket öt évvel ezelőtt még én is igazságként adtam elő.

A legegyszerűbb ilyen: a sör kialakulása.

A sör kialakulása, ezt egy ilyen nagyon vicces jelenetként képzeli el a mai napig tulajdonképpen a sörirodalomnak a jópofábbik része.

A hanyag sumér paraszt kint hagyta a gabonát az esőben, az megázott, és akkor elkezdett malátázódni, és akkor gyorsan kenyeret sütött belőle, hogy ne vesszen kárba, majd valahogy a kenyér is elázott, és elkezdett erjedni, és abból alkoholos ital lett.

Tehát tulajdonképpen számos véletlennek tulajdonítják, de valószínűleg ezt egy újságíró találta föl a két flekkért valamikor a XIX. század elején, a szórakoztató újságírás hajnalán.

És számtalan ilyen dolog van, ilyen felületes, jópofa megoldások, amik beleépültek a hivatalos sörtörténelembe, és ezek egy idő után nagyon elkezdtek bosszantani, ezért utánajártam, hogy valójában mi is lehet az igazság, ami végtelen utat nyitott meg előttem. - Már az a könyvében található kérdésfeltevés is érdekes, hogy tudniillik a sör találta fel az embert, vagy az ember találta fel a sört.

Hiszen maga a fermentáció, azaz az erjesztés mikroorganizmusok segítségével jóval régebbi, sőt bizonyos értelemben az evolúciónk egyik feltétele volt.

Tehát akkor lehet azt mondani, hogy előbb volt a sör, mint a civilizáció? - Ezen tényleg hosszan el is időztem, mert ez engem is végtelenül izgatott.

Itt van a másik nagy leegyszerűsítés, hogy az ember azért telepedett le, hogy mindig hozzáférjen a sörhöz, amit útközben nehéz főzni.

Gyakorlatilag én ehhez képest forrásaimból arra a következtetésre jutottam, hogy ez egy csöppet sem igaz, az ember nem ezért telepedett le.

Tehát a sumér nagyüzemi sör, ami a sörnek egy kései változata, az valóban eredménye a letelepedésnek, de a sztori ennél sokkal régebben kezdődik, és a sör a még felismerhetetlen kőkori erjesztett gabonalé, amire nyilván ma senki nem mondaná, hogy sör, de hát kategóriailag oda tartozik, és az bizonyára szerepet játszott az emberré válás során, persze nem a biológiai emberré válás során, hanem inkább abban az értelemben, hogy az ember szelleme hogy lépett ki az állatvilágból, tehát hogy hogy lett ember.

És itt konkrétan a sörnek a tudatmódosító szerepe játszott szerepet a vallások kialakulásában, és amúgy meg nyilván az emberek közti kommunikációban is, a rítusokban. - Ezt majd még részletezzük, de milyen lehetett az emberiség első söre, az ős sör, és mikor került ez elő? - Az európai ős sör az egy mézsör volt, és az az egyetlen fajta sör, ami magától is megterem.

Ez azért lehet az ős sör, mert hogyha kifolyik egy kis méz mondjuk egy pocsolyába, és rásüt a nap, akkor mit tudom én, egy nap múlva abból kábé mézsör lesz, mert a méz ugye nem erjed meg magában, mert túl sűrű.

Viszont hogyha felvizezzük, akkor megszállják a vadélesztők, elkezdik megenni a cukrot, szén-dioxidot termelnek, és ott tulajdonképpen egy mézsör születik.

Ezt az ember véletlenül megtalálhatta az erdőben és megkóstolhatta. - Ez a mézsör egy édes ízű sör volt? - Ellenkezőleg, a méz tökéletesen le tud erjedni, semennyi cukor nem marad benne, mert minden cukrot megesz az élesztő, szén-dioxidot és alkoholt csinál belőle, tehát ez leginkább savanyú volt, de a mézre emlékeztető ízű savanyúsága volt. - Egy nagyot ugorva, mikor és miért lett a sör legfontosabb alapanyaga az árpa?

Miért nem mondjuk a búza vagy a rozs vagy a kukorica? - Az árpa az különösen alkalmas a sörfőzésre, mert az árpa belső szerkezete különösen alkalmas a sörfőzésre, viszont nem annyira alkalmas a kenyérre, de ettől függetlenül az összes többi gabonából is készült sör.

A történelem során szinte mindenből csináltak sört.

Az amerikai pilgrimek, az alapító atyák sütőtökből csináltak sört, de a középkorban babból, mindenből, amiben egy kis cukor van, és le lehet erjeszteni, abból már csináltak sört.

Afrikában a mai napig rengeteg cirokból készült sör van. - Érdekes.

Ahogy a könyvében egyébként írja is, a gabona és az erjedés együtt formálta a civilizációt.

Lehet tehát úgy tekinteni a sörre, hogy az ember azért kezdett gabonát termeszteni, mert inni akart? - Nem, nem lehet, mert a legősibb sörmaradványokat éppen most a kutatók 14 ezer évesre teszik, és a Szentföld környékén a Natufinak nevezett kultúrának a temetkezési barlangjában találták meg mikroszkopikus maradványok formájában.

Ugyanis belekapargattak azokba a lyukakba, amik a sziklapadló alján voltak, és azoknak az alján találtak sört. - Hogyan azonosították, hogy az, amit találtak, az sör? - Árpa és fermentált, azt hiszem ezt a két dolgot tudják kimutatni, tehát igazából nem sört találtak, hiszen az 14.500 évvel ezelőtt elpárolgott, vagy megitták, vagy nem tudom, a maradék is elpárolgott, hanem erre utaló jeleket. - Amikor azt állítja a könyvében, hogy a sör a történelem folyamán egyszerre volt vallási szertartás, táplálék, fizetőeszköz, gyógyszer és közösségi élmény, ezekre milyen bizonyítékokat talált, mikor és milyen helyzetben volt a sör például fizetőeszköz? - Amikor Gustav Adolf svéd király éppen azon volt, hogy felgyújtsa Münchent a 30 éves háborúban, akkor elfogadott kétszázezer liter sört cserébe, hogy meghagyja Münchent épen és ne gyújtsa föl. - És mely időkben és miért volt a sör biztonságosabb, mint például a víz? - Ugye a középkori város Európában végtelen egészségtelen hely volt, nem volt rendes csatornázás, a nyílt színen folyt le a csatornavíz, ez összekeveredett az ivóvízellátással és folyamatos népegészségügyi kockázatot okozott.

Például Metzi Szent Arnold úgy fékezte meg a vérhas járványt talán valahol egy dél-franciaországi városban a XIII. században, hogy elkezdett ingyen adni sört.

Tehát azt mondta az embereknek, hogy hagyjátok abba a vízivásárt, mert ez okozza a bajt, nem hittek neki, és akkor elkezdte ingyen adni a sört, akkor persze hajlandók voltak azt elfogyasztani és vége lett a járványnak. - Az ön könyve tele van meglepő történetekkel.

Részeg elefántokkal, indián szertartásokkal, londoni söráradással.

Volt olyan történet, amelynek ön sem akarta hinni az igazságtartalmát, amíg utána nem járt? - Például ez a londoni söráradat is tényleg egy elképesztő esemény volt, amikor a porter sör aranykorában egyre nagyobb fából készült tankokat építettek a porter sörfőzdék a profit hajszolása végett, és a végén ezek már olyan hatalmasak lettek, hogy nagyobbak voltak, mint egy ház, és amikor egy ilyen elpattant, elpattant a dongája, és kiömlött a sör, abból egy olyan katasztrófa lett, hogy ledöntötte a sörfőzde dupla téglából épült falát, és elsodort egy kis londoni utcát olyan 18 házzal, és volt vagy 40 halálos áldozata.

A tankban a sört érlelik, tehát ott van egy pár hétig, és abba belefér tízezer hektoliter vagy ilyesmi, és ha az összetörik, az tényleg egy katasztrófát okoz, és okozott is.

És mondom, halálos áldozatokkal járó katasztrófát.

A korabeli sajtóban erről rengeteget írtak amúgy, hogy a gyászoló ír családot a koporsóval együtt kiöntötte az ablakon a fekete sör, meg egy nagymamát, aki teázott a kislányával, szóval szörnyű szívfacsaró jelenetek voltak.

Ugye plusz szomorú benne, hogy semmiféle eljárás nem indult az ügyben, mert akik odavesztek, azok nyomorult ír bevándorlók voltak, és őket nem védte a jog.

Viszont a sörfőzdék ebből megtanulták, hogy hát azért mindent nem lehet, tehát a méretben le kell állni. - A sör napjainkra nem lett túlságosan leszűkítve egyetlen szerepre, a…

Említett entitások

Témák

  • sörkultúra
  • sör története
  • bart dániel
  • kulturális antropológia
  • közösségteremtés
  • italtörténet

Személyek

  • Bart Dániel

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „SÖRBEN AZ IGAZSÁG? - a sör kalandos történetéről és kultúrájáról Bart Dániellel /// F.P. 148.”

Miről szól ez az epizód: „SÖRBEN AZ IGAZSÁG? - a sör kalandos történetéről és kultúrájáról Bart Dániellel /// F.P. 148.”?

Bart Dániel sörkultúra-kutató a Friderikusz Podcast vendége, ahol Az arany folyam – a sör életrajza című könyvéről beszélgetnek. A beszélgetés kitér a sör történelmi és kulturális szerepére, az erjedés misztériumára, a mézsör mitikus múltjára, valamint arra, hogyan vált a sör… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „SÖRBEN AZ IGAZSÁG? - a sör kalandos történetéről és kultúrájáról Bart Dániellel /// F.P. 148.”?

Fő témái: sörkultúra, sör története, bart dániel, kulturális antropológia, közösségteremtés, italtörténet.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „SÖRBEN AZ IGAZSÁG? - a sör kalandos történetéről és kultúrájáról Bart Dániellel /// F.P. 148.”?

Megjelenés: 2026. 07. 30.. Hossz: 1 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/sorben-az-igazsag-a-sor-kalandos-torteneterol-es-kulturajarol-bart-daniellel-f-p-10096063

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből