Friderikusz Podcast

IGEN VAGY NEM? - beszélgetés a Cápákból ismert Varga Eszter befektetővel / Friderikusz Podcast 147.

· PT1H33M33S

Összefoglaló

Varga Eszter befektető, a Cápák között című műsor szereplője Friderikusz Sándor podcastjének vendége. A beszélgetés során szó esik életútjáról Szegedtől a sikeres üzleti karrierig, üzleti filozófiájáról, mint például a PannonHitel Zrt. vezetéséről és a coachingról. Kitérnek a…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 07. 09.
Hossz
1 óra 34 perc
Szereplők, említett nevek
Varga Eszter, Friderikusz Sándor
Témák
üzleti karrier, coaching, üzleti filozófia, befektetés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Milyen hete volt? - Nagyon kemény hetem volt, reggeltől estig tele voltam programmal, de jól elfáradtam a napok végére és a hétvégére. - Naponta körülbelül hány órát dolgozik? - Én, mint vállalkozó mindig dolgozom.

Hogyha azt kérdezi, hogy mondjuk mennyit ülök az íróasztalomnál, amikor a PannonHitellel foglalkozok, általában ez egy 80-90%-a az összmunkaidőmnek, de miután vezető fejlesztéssel és coachinggal is foglalkozok, az így 10-20%, de azért elfáradok, mint a kutya, és úgy alszok fél tízkor, mint akit fejbe vertek. - Nagy menet lesz ez a mai is.

Elsőként életrajzának kivonatával bemutatom Önt is, mint minden vendégünket a közönségünknek.

Tehát, Varga Eszter 1972-ben született Szegeden.

Apja aktív korában üzemvezető helyettes, anyja oktatásszervező volt.

Egy testvére van, aki Ausztriában él és humán kontrollerként dolgozik.

Varga Eszter 1986-1990 között a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium speciális orosz tagozatára járt, majd 1995-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán kapott summa cum laude minősítésű jogász diplomát, de néhány évvel később nemzetközi gazdasági szakértői képesítést is szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.

Több vezetői és business coach képzést végzett sikeresen, így business coachként is tevékenykedik.

A business coach tulajdonképpen a vezetők és a vállalkozók személyes működését, döntését és teljesítményét fejleszti?

Ez a dolga? - Igen, egy speciális kérdezéstechnikával.

Tehát az a fontos, hogy nem mondjuk meg nekik a megoldást, hanem úgy formáljuk a beszélgetést, hogy saját maguk jöjjenek rá a saját megoldásukra, és gyakorlatilag így megtámogatva segítjük A-ból B-be eljutni őket. - Folytatva az életrajzot, dolgozott a Lombard Lízingnél, a Raiffeisen Bank nagyvállalati hitelezési igazgatójaként, majd több pénzügyi vállalkozást alapított, vezetett és aztán értékesített.

Volt a Corvinus Egyetem oktatója, majd az RTL Cápák között című üzleti show befektetőjeként vált ismertté. 2013 óta elsősorban a hitelezéssel és követelésvásárlással foglalkozó PannonHitel Zrt. alapítója és vezérigazgatója, valamint egy nemzetközi vezetőképző program oktatója.

Angolul felsőfokon, oroszul középfokon beszél.

Férje közgazdász, 23 éve élnek házasságban, férje első házasságából két gyerek érkezett a családba, és közösen is van két középiskolás gyerekük.

Varga Eszter 2024 óta a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar nők listáján szerepel.

Hobbija az olvasás, a tenisz, a súlyzós edzés, a nordic walking, ami ugye gyors gyaloglást jelent bottal, továbbá hobbi a tanulás és a strandolás.

Hogy lehet hobbija valakinek a strandolás? - Olyan tempóban élem az életemet, reggel kelek, intézem a gyerekeket, irány az edzés, irány a cég, a PannonHitel, a coaching, utána haza, tehát olyan trappolás van, hogy ezt tulajdonképpen a semmittevéssel pihenem ki, tehát én ezt a dolce far nientét nagyon tudom csinálni. - Elmegy a strandra és semmit nem tesz, csak szemlélődik? - Igen.

Veszek egy koktélt és egész nap nézek ki a fejemből. - Ott ül egy ilyen közstrandon?

Tehát a Palatinuson, vagy...? - Nem, tengerpartokon strandolok, nem csak az, hogy elindulok és egyhetes, kéthetes nyaralás, hanem simán kiugrok ilyen 3-4 napokra is, merthogy két nap strand, jó koktéllal, hallgatom a jó zenét, az engem totálisan feltölt. - Na jó, ha az életrajzi részleteket illetően nagyot nem tévedtem, bejelentkeznek alig tíz másodpercben támogatóink, aztán jön a nagy beszélgetés. - Ebben a mai podcastben Varga Eszterrel beszélgetek, aki az RTL TV csatorna Cápák között című műsora befektetőjeként vált ismertté, és akivel a szatymazi barackültetvényektől a magyar üzleti élet élvonaláig vezető útról, a siker és a bukás ütemváltásairól, a pénzhez és a gazdagsághoz fűződő viszonyáról, valamint arról beszélgetek, hogy mit lehet néhány perc alatt felismerni egy emberben, amikor pénzt készül rábízni valaki.

A Podcast első részében ez a mostani hagyományos beszélgetés lesz, aztán a második felvonásban az 'Igen vagy nem' című speciális játékba kezdünk Varga Eszterrel is.

Hadd kérdezzem mindjárt azt, hogy született-e Önben valamilyen dacos elvágyódás-féle, amikor iskoláslányként a szatymazi családi barackültetvényen, merthogy Szatymazról származik, a szüretek idején osztályozta a gyümölcsöket, felismerte azt, hogy tulajdonképpen nem erre született, ennél jóval többet akar. - Az, hogy jóval többet akarok-e, az nem volt meg, de annyira utáltam a mezőgazdasági munkát, hogy azt így mindig elmagyarázták a szüleim, hogy annyi plusz pénzt keresünk belőle, hogy ebből tudunk menni nyaralni, és akkor én ezt elfogadtam, de attól nem szerettem csinálni, viszont a faluban megvolt az a plusz élményem, hogy mikor apukámmal így a családi pénzügyeket intéztük, és akkor bementünk a Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezetbe, akkor nekem rendkívüli módon tetszett a szatymazi bank épülete, hogy ott csinosak a nénik, meg a takarékszövetkezet vezetője is egy rendkívül intelligens, jó küllemű hölgy volt, és akkor ez rám ilyen gyerekként jó hatással volt, hogy ott így szerettem lenni, és akkor csak annyi mozgott bennem, hogy valami ilyesmit szeretnék. - Na de gondolom, hogy nem mindjárt a pénzügyi befektetői szféra irányába mutattak az ambíciói, csak éppen látta ezt a képet maga előtt, és ez megtetszett. - Így van.

És ugye általános iskola végén apukám nagyon akkurátusan nézegette, hogy melyik gimnáziumba menjünk Szatymazról.

Kitaláltuk, hogy az egyik ilyen erős, kvázi versenyistállóba szeretnék menni, mert jó jegyeim voltak, de azt mondta az igazgató, hogy ne jöjjön vidéki gyerek ebbe a gimnáziumba, mert a városi okos gyerekekből úgyis megtöltik az osztályt, mire apukám fölpattant és kikérte magának, hogy kvázi nem ütöm meg a mércét.

Mivel két gimnázium van Szegeden, két ilyen erős gimnázium, vagy akkortájt két ilyen erős gimnázium volt, így a másikba vettek fel speciális orosz nyelvi tagozatra. - Ez volt a Radnóti. - Ez volt a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium, és mikor elvégeztem a gimnáziumot, akkor végül is a jogi egyetem mellé tettem le a voksot, oda fölvételiztem. - Több korábban Önnel készült interjúban azt gyakran hangoztatja, hogy meghatározók a vidéki gyökerei.

Na most egy olyan országban, ahol sokan úgy érzik, hogy a születési helyük meghatározza és nagyjából be is határolja a lehetőségeiket, Ön mennyiben köszönheti a sikerét a tehetségének és mennyiben azoknak az értékeknek, amelyeket otthonról hozott, azaz amiket a családjától kapott? - Meg kell mondjam, én nem tartom annyira tehetségesnek, inkább szorgalmasnak tartom magamat, és például ez egy nagy érték, amit otthonról hozok, hogy nagyon sokat kellett dolgozni, ez így alapként be is égett a működésünkbe, hogy nincsen ingyen ebéd, mindenért meg kell küzdeni, és egyébként pedig tegyünk meg mindent ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érjünk el, ez abszolút az apukámnak a működése.

Tehát ez a teljes családi működésünkre kihatott, azt láttam, hogy ők is sokat dolgoznak, ők is mindent megtesznek azért, hogy nekünk az akkori körülmények között kvázi extra lehetőségeink legyenek, és voltak is extra lehetőségeink, mert mi külföldre jártunk nyaralni, volt nyugati autónk, ami nem volt természetes Szatymazon. - Hol tartunk körülbelül, melyik évjáratnál? - '86 környékén. - Tehát már a kissé bomló szocializmus időszakában. - Abszolút.

Nekünk volt először bevezetve a telefon, nekünk volt először színes tévénk, meg video lejátszónk.

Mindig gondolkoztunk, hogy hogy tudunk egyről a kettőre jutni, tehát nem ilyen önsajnálatban ültünk ott Szatymaz legszélső utcájában, mert ott laktunk. - Ön tehát a szegedi egyetemen, bár jogásznak készült, aztán ahogy olvastam, szinte átmenet nélkül a pénzügyi világban találta magát. - Igen. - Ez kényszer volt, véletlen, vagy hirtelen jött szakmai szerelem? - Ennek az a sztorija, hogy a Lombard Lízing Rt.-nek az egyik tulajdonosa Domonkos András, és Domonkos András az édesanyámnál a gumigyárba kezdte a pályafutását.

Annak idején ott volt fiatal pályakezdő, és az édesanyám így mentorálta addig, amíg privát vállalkozói pályafutását meg nem kezdte, és mikor elvégeztem az egyetemet, akkor anyukám szólt Andrásnak, hogy végzett a gyerek, van-e valami munka neki.

És akkor András azt mondta, hogy van.

Így kezdtem a Lombard Lízing Rt.-nek a kintlévőség kezelői osztályán dolgozni, mint fiatal jogász.

Aztán Kecskeméten létrehozták a Unique Bank fiókot, oda már engem is meghívtak, ahol már abszolút hitelezési munkát végeztem. - És mikor érezte először, hogy nemcsak megtanulja a pénzügyi szakmát, hanem különös érzéke is van a pénzügyi gondolkodáshoz?

Vagy esetleg épp ellenkezőleg volt, nem volt eleinte különösebben tehetséges, csak rengeteg munkával és szorgalommal, ami addig is jellemző volt Önre, kiképezte magát. - Ez nagyon érdekes, mert mikor a humán igazgatójával találkoztam a Unique Banknak, megkérdezte, hogy hát végül is akkor én most jogi területen szeretném itt a bankban folytatni, vagy üzleti területen.

És esküszöm, hogy ilyen blackout volt az agyamban, és így kicsaptam, hogy persze, hogy üzleti területen.

De hogy ebben annyi tudatosság nem volt, semmi, csak ott ültem a Váci utca 19-21-be, teljesen megilletődve, a kislány följött vonattal Budapestre, és így megkezdtem a Unique-ban Kecskemétben munkát, és akkor jöttek az első ügyletek, az első előterjesztések, és akkor szépen elkezdtem, a fiókvezetővel együtt csináltuk az előterjesztéseket, hagyattuk jóval az ügyeket. - De milyen ügyekkel foglalkoztak? - Abszolút vállalati finanszírozással, tehát a régiónak a vállalatait próbáltuk finanszírozni. - Mi volt az első olyan szakmai tanulság, ha volt ilyen, amit jól megjegyzett és azóta is használ? - Egy kétszázmilliós folyószámlahitelt kellett jóváhagyatni, és annak a felelőssége, hogy ez rajtam múlik, hogy ez a cég megkapja-e a kétszázmilliós folyószámlahitelt, ezért olvasgattam az előterjesztéseket, hívogattam még vezetékes telefonon a budapesti kockázatkezelést, mert a kockázatkezelés Budapesten volt, és én azt éreztem, hogyha én ezt nem hagyatom jóvá, minden bizonnyal meghalok.

És ez az az érdekes, hogy mikor - ugrok az időben - elhagytuk a banki szektort és megalapítottuk az első pénzügyi vállalkozásunkat, ami ugye már nyilván nem nagyvállalatot hitelez, hanem mikro és kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott, az első ügyfelem egy asztalos mester volt, aki az asztalos műhelyére kérte a finanszírozást, és annyira meg voltam illetődve, hogy annyira túlmagyaráztam neki, hogy biztosan jó döntést hozzon, hogy egyszer csak így rácsapott az asztalra, hogy: "Magyarázom én magának, hogy mi a korpusz?

Mutassa, hogy hol írjam alá, kell nekem ez a pénz!".

Tulajdonképpen ez volt az első saját céges ügyletem, ahol pont ugyanez a felelősség járt át. - Ugye Ön is sokáig alkalmazottként másoknak kereste a pénzt, de azt hadd kérdezzem meg, hogy mikor jutott az eszébe, hogyha ezt magamnak csinálom, sokkal jobban járhatok? - Most ki fogom ábrándítani, nem nekem jutott az eszembe, hanem Bánfai Gergőnek, aki mai napig az üzlettársam, ő találta ki ezt a fajta finanszírozási formát, amivel az első cégünket megalapítottuk, hogy nem gyűjtünk betétet, nem vezetünk számlát, csak hitelezünk, és ő kapacitált arra, hogy csináljunk saját pénzintézetet. - Mennyi pénz kell ahhoz, hogy egy ilyen pénzintézet elindulhasson? - Körülbelül egy ilyen háromszázmillió forinttal lehetett 2004-ben elindítani, ami nem volt kevés pénz. - És hogyan teremtették meg ezt az induló tőkét? - Szépen végigcsattogtam a korábbi nagyobb ügyfeleimet, hogy ki ad nekünk ennyi pénzt.

És teljesen meglepő volt, hogy mindenki.

Tehát, hogy ez ilyen teljesen fura visszaigazolás volt, hogy mindenki támogatott bennünket. - Ön volt olyan hiteles a szemükben, hogy rögtön első szóra adták a pénzt? - Nem én, hanem mi ketten a társammal, bár a nagyvállalati hitelezésen azt gondolom, hogy én is hitelesnek voltam mondható, ő pedig a projektfinanszírozáson úgyszintén, és kvázi válogathattunk, hogy kivel alapítsuk meg az első cégünket.

Végül is egy nagyon sikeres céget építettünk föl, ahol jelzálog finanszírozással foglalkoztunk.

Tehát gyakorlatilag behoztak egy ingatlant, megállapítottuk az értékét és eldöntöttük, hogy arra mekkora mértékű finanszírozást adunk, például ez az első, az asztalos ügyfelünk egy nagyobb műhelyt szeretett volna építeni. - És akkor ilyenkor a bank meghitelezte? - Meghiteleztem, igen, és akkor ő kialakította a műhelyét, elkezdte a tevékenységét, és abból szépen visszafizette a hitelt. - Tehát speciális ügyfélkörük volt, a kis- és középvállalkozások. - Így van.

És azt a pénzt, amit továbbadtunk az ügyfeleknek, azt kereskedelmi bankoktól kaptuk, de sajnos közbejött a 2008-as pénzügyi válság, és úgy döntöttünk, hogy az akkori cégünk, az akkori portfóliónk annyira egészséges és jól működő és jól jövedelmező volt, hogy inkább eladtuk a céget. - Akkor ez már nagy üzlet volt? - Lehetett volna nagyobb is, mert nyilvánvalóan a válság az ugye diszkontálta az értéket, de mérlegeltük, hogy ott akkor annyira kiszáradtak a piacok, és annyira, hogy is mondjam, fújt a szél és esett az eső, hogy úgy döntöttünk, hogyha van vevő, akkor eladjuk. - És lett vevő. - És lett vevő. - Többször hangoztatja, hogy nyerni lehet, de bukni muszáj. - Igen. - Miért szükségszerű bukni? - Mert a tanulás nem a komfortzónában zajlik.

Tehát az embernek a kockázatérzékenysége, nem a hawaii-dizsi-napfény, megy, dübörög az üzlet, az gyakorlatilag így elkényelmesíti a kockázatkezelés szempontjából az embert.

És még azzal kiegészíteném, hogy jó, hogyha bukás vagy a kudarc minél korábban jön.

Szerintem az nagyon veszélyes, hogyha valakinek a karrierjeiben ilyen 10-20 évek telnek el, és elhiszi azt, hogy soha nem történhet semmi. - Ön hányszor bukott meg az eddigi pályafutása során? - Inkább azt mondom, hogy vannak bukott ügyleteink, hogy például nagyon sokat vesztettünk azon, hogy volt külföldi pénzintézetünk is, és gyakorlatilag rossz vezérigazgatót választottunk, de volt olyan cégünk is, ami a repülőgépes iparágban működött, és jött a Covid, és leálltak a repülők, és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „IGEN VAGY NEM? - beszélgetés a Cápákból ismert Varga Eszter befektetővel / Friderikusz Podcast 147.”

Miről szól ez az epizód: „IGEN VAGY NEM? - beszélgetés a Cápákból ismert Varga Eszter befektetővel / Friderikusz Podcast 147.”?

Varga Eszter befektető, a Cápák között című műsor szereplője Friderikusz Sándor podcastjének vendége. A beszélgetés során szó esik életútjáról Szegedtől a sikeres üzleti karrierig, üzleti filozófiájáról, mint például a PannonHitel Zrt. vezetéséről és a coachingról. Kitérnek a… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „IGEN VAGY NEM? - beszélgetés a Cápákból ismert Varga Eszter befektetővel / Friderikusz Podcast 147.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga Eszter, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „IGEN VAGY NEM? - beszélgetés a Cápákból ismert Varga Eszter befektetővel / Friderikusz Podcast 147.”?

Fő témái: üzleti karrier, coaching, üzleti filozófia, befektetés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „IGEN VAGY NEM? - beszélgetés a Cápákból ismert Varga Eszter befektetővel / Friderikusz Podcast 147.”?

Megjelenés: 2026. 07. 09.. Hossz: 1 óra 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/igen-vagy-nem-beszelgetes-a-capakbol-ismert-varga-eszter-befektetovel-friderikus-c2288c36

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből