Görögkatolikus Metropólia

Miért titkos a gyónás? - Frida kérdez, Fülöp atya válaszol

· PT20M50S

Összefoglaló

Farkas Friderika a Görögkatolikus Metropólia podcastjében Kocsis Fülöp érsek-metropolitát kérdezi a gyónási titoktartásról. Kocsis Fülöp elmagyarázza, hogy a gyónás egy gyógyító folyamat, amelyben a pap csak közvetítő Isten és a bűnbánó között, ezért semmilyen körülmények között…

Röviden

Műsor
Görögkatolikus Metropólia
Megjelenés
2025. 11. 21.
Hossz
21 perc
Szereplők, említett nevek
Kocsis Fülöp, Vándor Ilka, P. Tóth Nóra
Témák
gyónás, titoktartás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

De akkor igazi a bűnbánat, hogyha ennek a következményeit is vállalja az ember.

Hogyha ilyenre köteleznék a kapot, csak el kell képzelni, akkor attól kezdve hogyan mernének oda bűnbánattal vagy őszinte bűnfeltárással [zene] az emberek, ha tudják, hogy hát igen, de hogyha hónomon meg, akkor azzal a papogja mondani.

Az a dolgunk, hogy az ilyen támadások vagy bántások vagy föltételezések nyomán mi arra figyeljünk, hogy még hitelesebbek legyünk. >> [zene] >> szomorúan értesültem arról, hogy a gyermekvédelem helyzetét még inkább meg szeretnék védeni, és ezáltal a papokat azzal el szeretnék vonni, hogy a gyúnsi titoktartást azt feloldják.

Tehát, hogyha valakinek olyat gyútak meg, hogy a gyermekkel mit műveltek, akár pedofíliával kapcsolatban, akkor azt a pap köteles legyen elmondani.

Fülapatyának mi a véleménye minderről? >> őszintén megmondom, Friida, hogy én örülök ennek a kérdésnek, mert jó erről beszélgetni.

És aki ilyen gondolattal áll elő, az nyilvánvalóan nem érti sem a gyónás lényegét, tartalmát, sem pedig a papok helyzetét.

De egyébként megtudtam, hogy talán Belgiumban is volt egy ilyen törvényjavaslat módosítás, vagy törvénymódosítás javaslat de hát ott sem fogadták el, hiszen annyira életszerűtlen.

Ö a gyónás olyan gyógyító folyamat, amelyben a pap egy eszköz az a gyón és az Isten között.

És amikor úgy fogalmaz az egyház, hogy a pap semmi körülmények között nem tárhatja fel azt, amit a gyónásban megtud, nem csak a bűnöket, hanem más információt.

Például mondok egy érdekes dolgot.

Hogyha a pap gyónás közben tudja meg, hogy babát vár mondjuk az illető, akkor ezt nem mondhatja például nyilván nem bűn, de ha gyónásban tudta meg, arról semmit nem beszélhet.

Tehát ott a papnak ilyen szerepe nincs, hogy mit is kezdjen azokkal a hallott dolgokkal, hanem közvetíti az Istennek a bocsánatát.

Na most, hogyha ezt bárki arra akarja fölhasználni, hogy na de akkor mit tudott meg a pap? az nem érti azt, hogy hogy a papnak ez az eszköz szerepe van, és nem viszi magával tovább, hogy na ez ez gyónta, azt gyónta, ez ez ki van zárva.

Arról beszélgethetünk, hogy ez lélektanak hogy működik.

Nagyon érdekes, hogy erre kapunk kegyelmet.

Tehát abszolút nem nem emlékszem arra, hogy hogy valaki nekem mit gyónt meg.

Nem, ez egy olyan szemétláda, ami nem a papnak a fejében van. hanem hanem az Istennek a tenyerében, kezében, és akkor a bűnt ő megsemmisíti.

Tehát amik az Isten megbocsátja a bűnöket, akkor az meg is semmisül.

És ennek a ennek a kettőssége vagy ennek a a összeilleszt össze nem illeszthetősége szülhet ilyen javaslatot, hogy nap megtudta akkor, hogy hogy mit is gyóta a a mondjuk egy bűnelkövető, aki éppen pedoféliával vádolható.

Akkor akkor ezt a papnak kötelessége volna jelenteni.

Később is egyébként a morálisban ez fölmerül, mondjuk, ha gyilkosságról hall a pap és egy odajön egy gyilkos, hogy hogy azt nyam, hogy vagy azt ezt követtem el, a pap nem jelentheti föl, bár ő tudja, hogy ő a tettes, és semmi körülmények között nem árulhatja el.

Elmondok egy aranyos történetet. lelki gyakorlatom volt, és egy atya mesélte, hogy hosszan hosszan gyútatott és látta, hogy a gyuntató szívbe bejön egy ilyen tagba szakadt ember, nagy marcona, és akkor letérdel, és azzal kezdi, hogy embert öltem.

Hú, hát akkor most hát ez azért nem nem egyszerű dolog ilyet hallani, vagy mit is tegyen a papa, nem gyakori dolog.

És hát még egyszer rákérdezed, hogy hát milyen körülmények között? és mondja, hogy hát nem böjtöltem pénteken meg nem tudom, tehát félhelyet fáradtságába.

Úgyhogy abban abban ilyenkor a papnak az a feladata, hogyha ilyen súlyos bűnt követett el valaki, és ezt gyónja meg, hogy arra szólítja föl a bűnelkövetőt, hogy adja föl magát, hogy aztán ő megteszi vagy nem, az nem apamnak a felelőssége. annyit tud tenni, hogy hogy lépjen ki a körből, abból a titoktartásnak a vasfüggönyéből, de azt nem a pap nem teheti meg, csak fölszólíthatja az illetőt, hogy ez egy olyan védek, amit hogyha valóban megbánt akkor föl kell adnie magát.

Különben nem igazi a bűnb, bűnbánat.

Tehát az jaj, borzasztó, hogy mit követtem el.

Hát testvére egy nagyon súlyos mit tudom én, súlyos penitenciát is kiszabhat, de akkor igazi a bűnbánat, hogyha ennek a következményeit is vállalja az ember.

Na, szóval ebből fakad, hogy abszolút nem értik, hogy mit is jelent a gyónás és a gyóntatás.

És hogyha ilyenre köteleznék a papot, csak el kell képzelni, akkor attól kezdve hogyan mernének oda bűnbánattal vagy őszinte bűnfeltárással az emberek, ha tudják, hogy hát igen, de hogyha hnon meg, akkor az a papit el fogja mondani.

Tehát mondjuk, hogyha hozzának ilyen törvényt, ilyen maflaság már bocsánat az egész, akkor attól kezdve nyilvánvaló a pedofil ember nem fog elmenni a papot meggyolni, mert akkor tudja, hogy be fogják adni.

De miért fontos egyáltalán a gyónás?

Tehát miért nem elég, hogyha én a szobám rejtekébe közvetlenül megbeszélem ezt a jó Istennel?

Miért kell hozzá egy harmadik ember, egy közvetítő?

Miközben a Timóteushoz írt levélből tudjuk azt, hogy az egyedüli közvetítő az maga Jézus Krisztus. >> Így van.

Az egyedül közvetítő Jézus Krisztus, vagyis ő az, aki nekünk az isteni életet lehozza.

Erre vonatkozik a Timóteusi mondat.

Tehát az Isten és az ember között valóban az a Krisztus, aki ezt a kapcsolatot nekünk meg tudja adni.

Jézus a megtestesülésével nekünk ajándékozta az Isten életet.

De ugye közvetítő, közvetítés nagyon sokféle lehet.

Például többen megkérnek engem arra, hogy mondjuk imádkozzam azért, hogy a meggyógyuljon egy beteg. vagy unokának sikerüljön a vizsgája, akkor én is közvetítő vagyok, mert a imádságban foglalom annak az illetőnek a kérését.

Aztán még hatékonyabb, hogyha nem egy ilyen hitvány emberhöz fordulnak imádságkéréssel, mint én vagyok, hanem mondjuk a szentekhöz.

És akkor az Istenszülő Máriához vagy bármelyik más szenthöz, aki már a mennyországban van, ez a közbenárás, hogy fordulhatok hozzá is, hogy kérjem az ő segítségét.

Tehát a közért érdekes erről beszélgetni, mert éppen talán protestáns testvéreink feszegethetik ezt a kérdést, ahol nincs meg a gyakorlata a közben a szentek közbenjárásának, pedig ennyire egyszerű, ahogy az imit elmondtam, illetve a gyónás szentsége sem gyakorlat az ő vallási életükben.

És akkor hát miért nem lehet a jó Istennel ezt lerendezni?

Ehhez érdemes egy kicsit a gyónás történetét megvizsgálni, vagy jobban megismerni, mert eredetileg abból a lelki beszélgetésből bontakozott ki a mai gyakorlatunk, a Szent Jónás mai gyakorlata, ami főként szerzetesek között van, amikor valaki mély lelki törekvéssel él, a ókeresztény egyházig kell visszamenni, tehát második harmadik századnál vagyunk.

A lelkiatyai tanács az, hogy fedd föl minden gondolatodat a lelki atyának.

Tehát itt még csak a a lelki kapcsolatban, lelki vezetésben, lelki munkában.

Semmit ne rejts el a másik elől, hanem ami gondolatod van, azt azt föl kell tárni.

Ez olyan, mint amikor rávilágítunk egy egy sötét része, vagy egy egy követ fölemelünk, és a bogarak ott vannak alatta, és akkor szana szét futnak. hogyha követ ott hagyjuk, hogy inkább azt jobb nem piszkálni, akkor akkor azok ott maradnak, hogy megint egy történet jut eszembe, Hajdarokon voltam fiatal pap, és hát akkor még a konyhai munkában nem nagyon voltam benne és emlékszem mosolygó Tibi atya volt, akkor még hittanos volt és mondtam, te segíts már, hog rakjuk rendbe a konyhát, mert hát már nagyon régóta nem taktott és akkor ezt lehet erről nem kéne beszélni ország világ előtt.

De hát ez volt a történet, hogy az egyik fiókba nem vettem észre, hogy nem tudom hetek, hónapok óta ott volt a hagyma, és akkor kinyitottuk ú az a szag és akkor azt mondja a Soma, ú ezt jobb lett volna nem kinyitni, ezt jó meg ott hagyni.

Hát szóval valami ilyesmi, hogy van az emberben egy ilyen készletés, hogy jobb lenne az azt ott el eltakargatni.

Föltárni a másik ember előtt nem könnyű.

De ezzel való szembesülés segít abban, hogy ne rejtegessem a bűneimet, hanem őszintén tárjam föl.

Na most ez volt a szerzetesi gyakorlatban. korábban hát arra nincs idő, hogy kitérjünk, hogy közösséggyón volt, meg nagyon súlyos büntetés, penitenciát szabtak ki, hogyha valakinek olyan súlyos bűne volt, de ebbe most ne szaladjunk bele, en ennyi időnk nincsen.

De ennek a gyakorlata egyébként, ha jól tudom, az ír szerzetesek hozták át nyugatra 11. század táján, hogy a bűnök földtáras egy a pap előtt az milyen gyógyító erővel hat.

Tehát nem csak megkapom a föloldozást, az úristennek a bűnbocsánatát, hanem én kimondom a magam bűneit, és a pap pedig, aki Krisztustól megkapta ezt a felhatalmazást, ezt a jézusi erőt, ő pedig közvetíti Jézusnak a feloldozását.

Aztán a mi ó másik évzetben már természetessé vált úgynevezett fülgyón.

Csak a papnak a fülébe mondja el a csak személyesen csak ő neki, nem mások előtt.

És így aztán tényleg megteheti azt, hogy minden bűnét föltárja.

És a pap pedig a Isten felozását közvetíti felé. >> Fülöpatya szerint mi a mai 21. századi embernek a legnagyobb bűne? >> Hát biztos, hogy sokféle van.

És nem is azt mondom, tehát nem nem a személyes bűn, hanem egy általános szemlélet, ami torz, ami belevisz a bűnbe.

És ezt észre sem vesszük, ez nem más mint a jólétnek a vonzása, hogy a nyugati nyugat-európai emberre vonatkozik, és most minket is ide kell sorolni.

Hiába Közép-Európában élünk, tehát a nyugati embernek a gondolkodása, hogy az a cél, hogy minél jobban, minél nagyobb autó legyen, minél kényelmesebb legyen a a házunk, minél több helyre el tudjak menni.

Tehát van egy ilyen ilyen eltorzult, gert kapott célkitűzés, életcél, hogy azért vagyunk, hogy minél több szeretünk, hogy minél jobban éljünk.

Na most kiépített a nyugati ember egy olyan civilizációt, ami már majdnem olyan, mint a paradicsom, mert már igazából fizetni se kell, csak a kártyádon legyen a bankban elég pénz, és akkor már mindent el tudsz érni.

Hát összehasonlítan jobban élünk most, mint akár csak 50 vagy pláne 100-200 évvel ezelőtt.

És ezt tartjuk természetesnek és ebbe nincs szükség a jó Istenre.

Az ember olyan jól él, hogy jó Isten, csak inkább zavaró, mert akkor még pénteken akkor nemek az, amit szeretnék, vagy vasárnap szeretnék elmenni sílyelni vagy kirándulni, a templomba kell menni.

Tehát észre se vesszük, hogy teher, teherré vált a jó Istennek a kapcs, jó Istennel való kapcsolattartás, holott éppen az tudja gyógyítani az embert.

Ezt tartom a legveszedelmesebbnek mindazt, amit hoz magával hoz.

Nyilván az élvezetek ket nem lehet megállítani, tehát akkor újabb és újabb kellenek ennek aztán a a pornográfia meg a szex mindenféle rárakódik, de de ez mind ennek a következménye.

De jó kért is. >> És azt életszerűnek tartja, hogy egy gyilkos vagy egy pedofil elmenjen gyónni, és letegye ezeket a bűnöket?

Hát el tudom képzelni, tehát van rá példa.

És amikor az ember olyat tesz, amit amit maga se gondol, nem elhatározott céllal, hanem hanem bele beleszalad a bűnbe, és aztán szembesül azzal, hogy mit tettem.

Ez az a pont, amikor az emberben már megtörténik a a fordulat, hogy ez így nem mehet tovább.

És a következő lépés, amikor ettől szabadulni akar.

Például mondjuk a a függés, az alkohol vagy a pornófüggés.

Most a pornográfia, pornok függés az nagyon-nagyon elterjedt.

Éppen azért, mert annyira könnyen köz el lehet érni, hogy szörnyis.

Így mondom, szörnyű, mert eltolszítja az emberi élet gondolkodást és az ember tudja, hogy ezt nem kéne csinálni, és és nincs ereje.

És a akkor a tékon fiú története, hogy fölkelek és atyámhoz megyek.

Ugye abban a moslíban már nem akarok ott tocsogni.

És akkor kell elmenni a paphoz és és föltárva beszélni erről leplezetlenül.

É én nem tehát amikor eljut ide az ember, akkor már ö nem is annyira lehetetlen ö az a kérés a pap részéről, a gyóntató pap részéről, hogy testvér, ha ha ide eljutottál, akkor ennek a következményeit vállalnod kell, és te magad vd be, és és mert ugye azzal is számolni kell, hogy milyen sok helyrehozhatatlan hibát követett el. mondjuk egy gyilkos, hát már föltámasztja az embert, nem lehet a gyermekek vagy a tiszolgáltatottak ellen elkövetett bűncselekmények sebeit az egész életen keresztül kell hordozni.

Szóval ezek nagyon súlyos dolgok, amelyekkel számolni kell, de igen, el tudom képzelni, hogy hogy valaki őszintén szembesül ezzel, és szeretned szabadulni en ennek a terhétől és és jó esetben először meggyója, bízva az Isten irgalmában, mert ez is fontos.

Tehát az azért megyek, nem csak, hogy hogy kimondom, ezt a pszichológus is meg tudja hallgatni, de a bűnt elvenni csak az Isten tudja.

És az a gyógyítás, az a gyógyulási fázis vagy folyamat, ahhoz az Isten áldása kell, utána pedig hát ahogy mondtam, a következményeit viszont hordozni kell, viselni kell. >> És ha egy gyuntató pap hall egy ilyen bűnt, azt ő hogy bírja el lelkileg?

Nem érzi saját magát cinkosnak ebben a helyzetben?

Ahogy nagyon jó kérdéseket teszel föl, ahogy említettem, azt nem a pap saját magába raktárosz el.

Én egy olyan szemi kuka vagyok, amibe beledobálják a szemetet, és én azt nem viszem tovább.

Egyébként ezt meg is kell tanítani.

A kispoknál tanítjuk, hogy hogyan kell jól gyóntatni.

És ennek nem csak az a része, hogy na mondjuk ilyen bűnr mit kell mondani meg ilyesmi, hanem hanem a papnak az amikor hallgatja a gyónót, az Istenre kell figyelnie.

Nyilván a a gyónra azért kell figyelnie, hogy hogy sok esetben a pap többet tud, mint amit a gyónok kimond, mert a szavain, a tekintetén, a szemén, a gesztusain látszik, hogy mi működik benne.

Ez nem valami nagy csoda, vagy nem tudom, lélekbeás, hanem a tapasztalat hozza ezt.

És ezért ezt azért mondom igenis figyelni kell a gyónóra, de oly módon, hogy az Istenre figyelek, hogy az Isten hogyan tud segíteni annak az embernek.

És a és az Isten szavait és erejét közvetítem a a gyónó felé.

És nem, ahogy említettem, nem visszük tovább.

Nem, nem erre kap a a gyóntató pap kap kegyelmet. soha nem jutt eszembe, hogy hogy na most akkor mit gyót vagy…

Említett entitások

Témák

  • gyónás
  • titoktartás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Görögkatolikus Metropólia

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért titkos a gyónás? - Frida kérdez, Fülöp atya válaszol”

Miről szól ez az epizód: „Miért titkos a gyónás? - Frida kérdez, Fülöp atya válaszol”?

Farkas Friderika a Görögkatolikus Metropólia podcastjében Kocsis Fülöp érsek-metropolitát kérdezi a gyónási titoktartásról. Kocsis Fülöp elmagyarázza, hogy a gyónás egy gyógyító folyamat, amelyben a pap csak közvetítő Isten és a bűnbánó között, ezért semmilyen körülmények között… Az epizód a Görögkatolikus Metropólia című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért titkos a gyónás? - Frida kérdez, Fülöp atya válaszol”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kocsis Fülöp, Vándor Ilka, P. Tóth Nóra.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért titkos a gyónás? - Frida kérdez, Fülöp atya válaszol”?

Fő témái: gyónás, titoktartás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért titkos a gyónás? - Frida kérdez, Fülöp atya válaszol”?

Megjelenés: 2025. 11. 21.. Hossz: 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/gorogkatolikus-metropolia/miert-titkos-a-gyonas-frida-kerdez-fulop-atya-valaszol-b8bc2124

Több epizód a Görögkatolikus Metropólia-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból