Görögkatolikus Metropólia

Szinodális úton karácsony felé #1 - A Szentlélek megtérésre hív - Kiss Attila

· PT16M57S

Összefoglaló

Fülöp atya Kiss Attila sajópálfalai parókussal beszélget a Szentlélek megtérésre hív témáról, a püspöki szinódus záródokumentuma alapján. Ez az első része egy hatrészes sorozatnak, mely a karácsonyi böjtre való felkészülést segíti.

Röviden

Műsor
Görögkatolikus Metropólia
Megjelenés
2025. 11. 17.
Hossz
17 perc
Szereplők, említett nevek
Kiss Attila, P. Tóth Nóra, Vándor Ilka
Témák
szentlélek, megtérés, karácsonyi böjt
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

minden megkeresztelt ember arra lett meghíva, hogy szenté váljon, belépjen az Isten országából. >> Ez is odaadás, ez is kilépés önmagamból, sőt a komfortzónámból való kilépés, hogy nem csak azokat szeretem, akik engem szeretnek, hanem ott kell teljesíteni, vagy vagy erőfeszítést tenni, amikor nehéz valakit szeretni. >> Lelki életet élünk, a nullákat rajzolgatjuk egymás után, és jön a kegyelem, és egy egyest rajzol elé, de nem mindegy, hogy hány nulla van az egyes után.

Kis Attila atjával beszélgetek, Saju Páfalé parópussal, és arról foglak kérdezni, hogy mit jelent a megtérés.

Mégpedig azért hozom föl ezt a témát, mert a tavaly lezárult színódusnak a zárószövegében hat témában foglalkozik azzal a szöveg, hogy mit jelent az egyházhoz tartozás.

Mit jelent az, hogy mindnyájunak be kell kapcsolódnunk magunk felelősségével élő módon az egyház munkájába.

És azt a kezdést kaptuk, azt a fölvetést, hogy ez nem indulhat másképpen, mint a megtéréssel, amelyre hív mink amelyre hív minket a Szentlélek.

Mit jelent ez a Szentlélek által indított megtérés?

Az újszövetségi szentírásban az evangéliumok ugye keresztül Szent János működésével kezdődnek.

És hirdette, térjetek meg, mert elérkezett hozzátok a mennyek országa.

A mi urunk is ugyanezt ugyanezzel kezdte az ő nyilvános működését.

Elérkezett hozzátok az Isten országa.

Magyarul én elérkeztem hozzátok.

Úgy gondolom, hogy ez ma is a mi meghívásunk. hogy a mennyek országába belépjünk valóságosan, átlépve a mi kilépve a mi egocentrikus énközpontú világunkból, az istenközpontú teocentrikus világba. >> Figyelj csak, hadd vágjak a szavadba, mert ez nekem nagyon tetszik, és éppen csak utaltál rá, hogy ugye Jézus azt mondja, hogy térjetek, mert mert közel van az Isten országa.

És hát alapvetően arra gondol az ember, hogy most már nemsokára el fog jönni, mert hát ugye megjött a Messiás, de arra utaltál, hogy Jézus maga az Isten országa.

Hogy kell ezt érteni, hogy Jézus maga az Isten országa?

Ő magára gondol, amikor azt mondja, hogy közel van az Isten, tehát közel vagyok hozzátok? >> Így van.

Eljött közénk a vele való kapcsolat az Isten országa, a vele való személyes szeretetkapcsolat a belépés az Isten országába, úgy gondolom.

És akkor a megtérés mit jelent? >> A megtérés ugye két oldalú a mint minden a lelki életben, az emberi erőfeszítés és az isteni kegyelem összjátéka. >> Ühüm. >> Nekünk a feltételeket kell biztosítani a lélek számára úgy gondolom, hogy alkalmassá váljunk a lélek befogadására, alkalmassá váljunk az Isten szeretetére. megérjünk, beérjünk az Isten szeretetére. >> Tehát nekünk kell magunkat alkalmassá tenni arra, hogy be tudjuk fogadni a az Isten országát, vagy be tudunk lépni az Isten országába Szentlélekkel.

Hogy van ez? >> Atoszi Porfrios azt atya azt írja, hogy a a lelki életben az emberi rész az 1 millió mod, a többi az istené, de Pisus atya hasonlata még szebb.

Patoszi pazius hasonlata, aki azt mondta, hogy hát mi amikor lelki életet élünk, a nullákat rajzolgatjuk egymás után >> és jön a kegyelem, és egy egyest rajzol elé, de nem mindegy, hogy hány nulla van az egyes után. >> Sé nagyon jó. >> Tehát, hogy ugye a biztosítjuk a a hát az is kegyelem, persze minden kegyelem, de itt az emberi nyitottságról beszélünk, úgy gondolom.

Ez ez jó gondolat, mert az ember lehet úgy érzi, hogy csak rakom a nullákat egymás után nullákat és nem látom a az eredményt.

Mégis gyakorlatilag mit jelentz, hogy rakom a nullákat?

Mit kell tenni azért, hogy ott egyre több nulla legyen, amire aztán majd a jőste ráteszi ezt az egyest az elejére? >> Úgy gondolom, hogy a az idő nagyon fontos, az úristennel együtt töltött idő, személyes idő.

Aztán nagyon fontos az, amit így szoktak megfogalmazni, hogy kilépni a mi komfortzónánkból, főleg a mai világban ez nagyon lényeges szempont, úgy gondolom. >> Igen, mert olyan komfortosan érez. >> Nagyon nagyon nagyon.

Tehát ugye ez ennek ugye sok fajta formája lehet.

Hát ugye askézisnek hívjuk a klasszikus módon az önmegtagadást. >> Marcsiry.

Anélkül nem megy muszáj. >> Nem, nem nagyon megy.

Tehát hogy nagyon felszínen maradunk.

Tehát mi mi maradunk a felszínen anélkül. >> Ühüm.

Ö és az önadás például, tehát hogy a öná a részünkről úgy gondolom, hogy a belső kapuk megnyitása az a az önadáson keresztül történik.

Főleg >> ez már ez már nagyon nehéz.

Azt mondod, kell az idő. >> Igen. >> Hát ez az, amiből legkevesebb van.

Pedig pedig minden pörög az életünk és ahho az, hogy gyors autóval járán járunk, az azt jelentené, hogy több időnk van valamire.

Hogyha ebben a felpörgő időben például mennyi időt kell mindenképpen a jó Istennel tölteni, hogy hogy hát ott valami nulla kikerekedjen abból? >> Ezt nem én mondom, hanem a lelki mestereink mondják, hogy naponta minimum fél óra.

Tehát alatta nincs személyes istenkapcsolat.

Tehát hogy a Igen, hogy >> mindenki nem csak a papoknak, >> úgy gondolom nem minden megkeresztelt ember arra lett meghív, hogy szenté váljon, >> belépjen az Isten országába. >> Aha.

Tehát a napi fél óra az az a minimum összesítve, tehát reggel, este, vagy >> mondjuk azt, hogy összesítve.

Mondjuk azt, hogy összesítve. >> Aha.

És mégis milyen tanácsot adnál, vagy szoktál adni gondolom a lelki gyermekeidnek, hogy hogy hogy imádkozzanak. >> Tehát mindig azt kérdezem meg, hogy melyik az imaforma, amelyik működik nálamüm. >> Úgy gondolom, hogy az az út, azon kell tovább menni.

Persze ez változhat, de hát amelyiknél már tapasztalt valamit, valami kapcsolódást az úristennel, ez nagyon sok fajta lehet.

Kinek az. >> És hogyha valaki nulláról indul, most hallja ezt a beszélgetést, és meg kell térni hát fél óra, hát majd meglátjuk.

Az evangélium olvasása az a biztos alap, úgy gondolom, tehát a újszövetség, vagy mondjuk azt, hogy a Biblia olvasása olvasás >> tehát, hogy a az ugye egy stabil alap mindenképpen.

Ezt javasolnám, aki a nulláról indul, >> minden, tehát minden nap, minden nap, >> minden nap, minden nap nagyon jó, hogy igen, úgy gondolom nagyon tiszta forrás, a legtisztább forrás számunkra és hát kifejezetten az evangéliumok, ahol a mi Urunknak a ügye életével, beszédeivel találkozunk és nagyon fontos a lelki Atya, lelki vezető, aki támogatja ezen az úton őt, mert nagyon könnyű eltévedni.

Ugye a magam módján vallásos vagyok, mondják sokan a svédztalról ott aztán mindenféle ugye lehetőség van válogatni és hát szóval nagyon össze lehet zavarodni, úgy gondolom, hogyha nincs egy tapasztaltabb ember, aki vezessen minket. >> Tehát Szentírást kézbe vesszük, és akkor legyen egy atya, akivel ezt átbeszéljük.

Hát nem könnyű ilyen atyákat találni, vagy hogy csináljuk akkor ezt? >> Lelkiya is lehet, nem csak atya. >> Igen.

Tehát inkább inkább egy lelki társ, nem?

Tehát könnyítsük meg egy kicsit a >> Igen, igen, igen, igen.

Tehát nem csak nem mehet sajopáfalára, hogy meg nem csak papokról beszélek.

Tehát aki előttünk jár, a keresztény testvér Aha. >> Aki már azért gyakorolja hitét, vallását. >> Oké.

Tehát elővesszük a szentírást, de mondjuk már valaki végigolvasta a Szentírást, akkor akkor mondjuk az Újszövetséget végigolvasta, akkor kezdje az Ószövetséget.

Abban olyan fura történetek vannak.

Igen, úgy gondolom, hogy az új újszövetség azért az közvetlenebb üzeneteket tartalmaz számunkra.

Ószövetséghez azért jó meg tehát ismeretekkel rendelkezni a izraeli néppel kapcsolatban satöbbi.

Kor korabeli történelmi és hát biblikus ismeretekkel.

Tehát a Újszövetség azért >> Ószövetség egy kicsit óvatosabban. >> Óvatosabban úgy gondolom.

Sok embernek gondolt okoz az ószövetség.

Igen, én is emlékszem, amikor az Újszövetséget egészen fiatalon még gondolkoztam a hivatásoman, és elővettem, és a római levelet elkezdtem olvasni és hát fant 12. fejezet volt egyébként.

Arra is emlékszem, hát mondom, elképesztő, hogy mi mi van leírva.

És a vonaton voltam és ültem és egy hölgy ott volt velem, és odaültem.

Hát nézze meg, hát itt le van írva minden.

Csodálkozott is a hölgy, hogy hogy most mi ez a egy 16-17 éves lehettem akkor.

Úgyhogy ezt teljesen alá tudom én is támasztani, hogy a a szentírás olvasása jó Istennek a szava az meg tud bennünket érinteni. >> Javasolnék mellette még egy másik módot is.

Mondjuk azt, hogy imam módot, ami nagyon egyszerű.

Tehát, hogy esténként úgy kiöntjük a szívünket az Úristen elé, ahogy a parakzban imádkozzuk, imádságomat kiöntöm az Úr elé.

Tehát így mindent feltárva neki.

A zsoltárok nagyon sokat segíthetnek az Ószövetségből, például ebben, hogy nagyon sok negatív érzés is meg van fogalmazva a zsoltárokban.

És az őszinte a ima, az igazi íma, nem a szép szavak.

Tehát kiöntjük, ami bennünk van, harag, gyűlölet keserűség csalódás tehát mindent így kiönteni bátran az Úr elé. >> Az Úr elé. >> És utána pedig várakozzunk.

Tehát, hogy várjon az illető egy kicsit.

Ez már egy jó párbeszéd kezdete az úristennel, hogy én kiöntöm a szívemet, és utána pedig várok.

Tehát az imádság dialógus, nem csak az én monológom, hogy elmondom neki a mondókámat, hanem odafigyelés, ráfigyelés. >> Aha.

És ehhez is időkel nyilván, tehát azért is >> szükséges, hogy ne ne csak kapkodjunk, le tudjuk a napi imarendet, és akkor gondoljuk, hogy na Attil atya mondta, fél óra ima most már akkor hol a megtérés. >> Igen.

Tehát a a templomba járóknak is ugye gond sokszor a az idő, hogy hát meddig tart már ez a liturgia?

Hát itt alapvetően a hozzáállás kérdéses, hogy odaadom-e magamat az Úrnak, odaadom-e az időmet neki.

Egyáltalán ugye a Kronoszból át akarok lépni a Kyrosba.

Az az >> ez mi Kronosz Kus az ugye tempusz a a futó e világi időből az örökkévalóságba át akarok-e lépni.

Tehát amilyen komolyan vesszük Istent, ő is olyan komolyan komolyan vesz minket. hogyha nincs bennünk ez a szándék, hogy én az élő Istennel akarok találkozni, akkor akkor csak kis kicsit nyílok meg számára, nem adok neki lehetőséget, de ha tényleg odaadom magam neki, akkor egy idő után nem lesz fontos az idő, sőt az idő elrepül, mert ugye várakozok valakire, találkozni szeretnék valakivel.

Igen, az jut eszembe, hogyha valakit szeretek, akkor akkor elrepül az idő, és örömmel töltöm vele azt az időt.

És hogyha jó Isten felé szeretettel fordulok, ami elengedhetetlen, akkor akkor nem az percet nézni, hogy mikor telik már le az a az a fél óra.

Ö térjünk á hát egy picit a másikra, a nehezebb témára, az askézisre.

Azért ebben is jó lenne tanácsot adni, vagy hogy is kell azt elkezdeni?

Az aszkézistől azért félünk mai világban, és azért is, mert túl kényelmes lett a világunk, kétségtelen.

Mit tanácsolz Attila? >> Kicsi kicsi lépésekkel kezdjük, vagy folytassuk? >> Ez jó hí.

Ez jó hír. >> Tehát ne tegyük túl magasra a mércitét. >> Tehát nem péntekent kenyér és víz. >> Nem.

Éppen mesélte Anna névér, hogy ugye hiszük azt a József atya, ő már három naponként egyszer vett, amikor az Atoszra ment. >> Húha!

És akkor nagyon elszomorodott, hogy attzer nem találta ilyenekre, h jönnek ezek az emberek.

Hogy hát jó, nyilván ez különleges szint, de nem nem a nem a itt nem a nem a teljesítmény a lényeg, úgy gondolom, a az önmegtagadásnál, hogy most akkor ezt teljesítettem, ki van pipálva.

Tehát a mi csak a feltételeket biztosítjuk.

Nem a böjt az önmegtagadása lényeg, hanem a szeretetből hozott böjt.

A szeretetből hozott, vagy a valakiért lemondások.

Igen, nem önmagában hordják az értéket.

Hát ahogy egy kicsit ugye még meredekebb téma a szenvedés, hogy az sem önmagában értékes, hanem hogy miért vállalom azt a szenvedést vagy áldozathozatalt.

Tehát hogyha hogyha vágyom a megtérésem, napi szentírásolvasás és akkor ez a fajta nehézségnek a vállalása, hogy akkor valamiről lemondok.

Automatikusan, tehát egy ilyen építőköve a a megtérésnek a részünkről. nulla karikázása, hogy hogy legyen lemondása az életemben. >> Azt tapasztalom, hogy igen.

Sőt ugye több 100 éve megfogalmazták már, hogy a szent atyáink és anyáink, hogy az askkézis fa az imádság tüzére.

Ha nem pakolsz rá a fát, akkor az a tűz el fog hamvadni.

Tehát, hogy egyszerűen szükséges a az ugyanis a az önáltadá az askzkézissel begyakoroljuk az önmagunk átadását az élő Istennek, hiszen hiszen ő is odaadja magát nekünk.

Az isteni szeretet önajándékozó szeretet.

Erre hív meg minket. >> Tehát ne attól féljek, hogy már megint már megint valamiről le kell mondani, hanem fölismerni azt, hogy Jézus nekünk adta magát, és én is úgy tudok válaszolni, hogy én is odaadom magamat kisebb lemondásokkal. >> Így van.

Egyre nagyobb teret biztosítunk a lélek számára az lemondásainkkal.

Egyre nagyobb teret biztosítunk. >> És akkor a harmadik, ami szint még nehezebb megfogalmazni, vagy megérteni, ugye átlépni az Isten országába.

Itt a földön itt élünk, dolgozunk, villamoson utazunk autóba.

Akkor hova kell átlépni? >> Misztikus, titokzatos módon van közöttünk jelen.

Ugye a mi urunk két kifejezést használ erre.

Isten országa bennetek van, és Isten Isten országa köztetek van.

Tehát ha bennünk van, úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, hogy bennünk meg, tehát megtaláljuk a szívünket, a szívünk szentélyét, ahogy nagyon sok szent tanít minket erre, ott tudunk találkozni igazán az élő Istennel.

Másrészt pedig köztetek van az emberi kapcsolatokban, szeretett kapcsolatokban bontakozik ki az Isten országa.

Tehát egy egyrészt egy a saját spirituális középpontunk, a szívünk felé való irányulás, haladás, a hogy találkozzunk az élő Istennel.

Egyrészt ugye ilyen irányú ez a megtérés, másrészt pedig az embertársi kapcsolatok szeretetkapcsolatok irányából.

Ez is nagyon fontos, ezt emeljük ki, hogy nemcsak a napi ima életnek a fölépítése az, ami szükséges a megtéréshöz, hanem az emberi kapcsolatokban való krisztusi magatartást.

Tehát ismerjünk fel a másiknak a szükségét.

Ha kettő összefügg egymással természetesen, >> nyilván.

Ha szeretetről van szó, nem lehetséges, hogy én…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szinodális úton karácsony felé #1 - A Szentlélek megtérésre hív - Kiss Attila”

Miről szól ez az epizód: „Szinodális úton karácsony felé #1 - A Szentlélek megtérésre hív - Kiss Attila”?

Fülöp atya Kiss Attila sajópálfalai parókussal beszélget a Szentlélek megtérésre hív témáról, a püspöki szinódus záródokumentuma alapján. Ez az első része egy hatrészes sorozatnak, mely a karácsonyi böjtre való felkészülést segíti. Az epizód a Görögkatolikus Metropólia című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szinodális úton karácsony felé #1 - A Szentlélek megtérésre hív - Kiss Attila”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kiss Attila, P. Tóth Nóra, Vándor Ilka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szinodális úton karácsony felé #1 - A Szentlélek megtérésre hív - Kiss Attila”?

Fő témái: szentlélek, megtérés, karácsonyi böjt.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szinodális úton karácsony felé #1 - A Szentlélek megtérésre hív - Kiss Attila”?

Megjelenés: 2025. 11. 17.. Hossz: 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/gorogkatolikus-metropolia/szinodalis-uton-karacsony-fele-1-a-szentlelek-megteresre-hiv-kiss-attila-271cfa73

Több epizód a Görögkatolikus Metropólia-ből