HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)

· PT2H6M28S

Összefoglaló

A Hektár Nagyágyúk elemzik az iráni háború, az energiaárak és a tőzsde hatását a magyar mezőgazdaságra. Szó esik gázolajról, műtrágyáról, robottraktorokról és a no-till kihívásairól.

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 04. 06.
Hossz
2 óra 6 perc
Szereplők, említett nevek
Csepregi Attila, Gribek Dani
Témák
mezőgazdaság, energiaárak, tőzsde, gázolaj, műtrágya, robottraktorok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Gyakorlatilag, ha beszorozzuk egy 7 tnás terméssel, és ami azért országos átlagban sincs meg, akkor 400000 Ftról beszélünk, akkor most lekötjük egy jó termésnél a biztos nullát. >> Akkor mikor lesz az, hogy hogy egyre kapjuk majd az üzemanyagot, vagy vagy meglesz az, hogy limitálva lesz, hogy mennyi a a felhasználható üzemanyag? >> A kalászosokon kettő kamiont, műtrágyát spóroltunk, a kukoricán, napraforgón pedig egyet.

Ez gyakorlatilag a mi nagyságrendünkben 12 millió Ft. >> 22 tonnás üresen a gép plusz 21 tna a gép egy tank.

Mégis a talanyomása nudli, mert alacsony nyomású 1 mes gumik, azt is így megtör egy kicsit régen úgy hívjuk, hogy kutyába megy. >> Megnéztem a gázolajkészleteinket, és másnap reggel, vasárnap SMS-ben elküldtem a megrendelést, hogy akkor a szabad kapacitásainkat föltöltsük. >> Egy nagy problémánk lesz, és ez lehet, hogy ez a Notilnek a vége, az az egércsenkesznek a az egyre nagyobb számú jelenléte.

Megyünk benül egy operátor a szobába, 10 gépet elrendez.

És de ezért olyan helyzetet föl tudnék sorolni, ami nem lehet megoldani.

És ne jövőben se tudom, hogy hogyan fogják megoldani. >> Azzal, amivel nem tudunk mit kezdeni, hogy a 300 pár 10000 Ft-ról 650-re ment föl a gáz egyik napról a másikra.

Az gyakorlatilag sokkot sokkot kaptunk.

Most merre előre a kukoricával meg mit tudom én.

Tehát ezek >> igazából nagyon hidegek a talajok és nagyon szárazak.

Tehát szerintem rosszabb a helyzet, mint tavaly. >> Hektár nagyágyú negyed évente jelentkező agrárszakmai podcast műsor Grib Danival és állandó vendégeivel, Berent Ferenccel, Csepregi Attillával és Lajos Miháljal.

Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve?

Változhat-e miatta a vetésszerkezet?

A gázolaj vagy éppen a gáz tekintetében?

Mit gondolnak a hektár nagyágyúi a robotokról, vagyis az önvezető eszközhordozókról?

Hogyan próbálnak meg spórolni adott esetben az inputokkal, például a műtrágyákkal?

Hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon?

És tényleg indul a nóti látállás Lajos Komáromban 202-től.

Sziasztok, Griek Dani vagyok és ez itt a Hektár nagyágyúk podcast 12. adása hát ebben a műsorban hát mivel nagyon sokan felvetettétek azt, hogy beszélgessünk egy picit itt a terményárakról, illetve arról, hogy hogyan próbálnak meg választ adni a különböző kihívásokra a hektár nagyágyúk, ezért némiképp elméletibb lesz a a műsor, természetesen kimegyünk a határba, de kevésbé technológia, sokkal inkább a a jövő, a helyzetmegoldás és hasonló gondolatokon lesz a hangsúly.

De mielőtt belekezdünk a műsorba, ne feledjétek, hogy támogathatjátok a Hektá különböző marketing független tartalmainak előállítását a www.hectarpodcast.hu/ támogatás aloldalon.

Emellett a honlapunkon feliratkozhatok hírlevelünkre is, aminek segítségével nem maradtok le egyetlen egy műsorunkról sem.

Kövessétek a hektárt a különböző közösségi és podcast platformokon, de ami a legfontosabb, kommenteljetek, lájkoljatok, osszátok meg a műsort.

Így az algoritmust is pörgethetitek, és még több emberhez eljut.

Többek között a hektár nagyágyú is.

Itt van velünk természetesen a szokásos nagyágyúk csapat.

Ezzel is köszöntöm Csepregi Attilát, a leendő Évagrár emberét. >> Úú de hülye vagy. >> Ezt nem hagyhattam ki.

Sziasztok! >> Itt van velünk Ber, aki éppen szelfizik egyet a Somogyi kószáló oldalra. >> Ja, sziasztok! >> És aki >> szerényen, szerényen mondtad most nagyon. >> Most ő lesz a szerény. >> Igen, >> de én meg nem értettem a te mi az, hogy jelöltek a grá? >> Jelöltek, jelöltek. >> Majd megbeszéljük.

Jó, de még hadd hadd mutassam be >> Lajos Misit, aki már így az adás előtt idézetekkel és fennköltös gondolatokkal indította a mai napot.

Ugye a mai napon szeretnék majd beszélgetni egy kicsit ugye olyan témákról, amiket már korábban is felvetettünk.

Ugye adásról adásról ugye ez a robotizáció történet, ez is itt lebeg.

És természetesen hát azért nézzük meg, hogy mi van most a határban, mik az aktualitások, vannak-e olyan pontok, amik amik érdekesek, de egy kicsit terménypiacozzunk is, merthogy most kiírtam ugye tegnap Facebook oldalamra, hogy hát megint összeül a hektár nagyágyú, sok-sok témát bedobtak a hallgatók és az egyik az az ugye most itt a terményárak kérdésköre volt.

Hát ebben a ebben a témakörben mit láttok?

Mindenki Attilára néz akkor? >> Hú, de jó.

Hát ugye a jelenlegi árakat azokat tudjuk.

Ilyen most árpa is, mit tudom én, hogyha óárpát kellene eladni, ilyen 65 67000 Ft búza is ott van, ilyen 65 mondjuk a takarmány, 70000 körül az étkezési kukorica az 70 fölött egy kicsivel.

Nyilván érdekes, mert ugye amikor a háború a háború kitört a a az iráni háború, akkor a tőzsdéken, főleg a matifon, a francia tőzsdén ott ott volt egy volt egy ugrás.

Sokkal intenzív volt a fölfele menetel, mint a fizikai piacon.

Inkább majdnem csak azt mondom, hogy annyi, amennyi az fort euro árfolyamban volt ugrás.

Ugye előtte a háború előtti napom volt 375 talán a a fort euro árfolyam.

Utána a háború hatására ez fölment ilyen 380-as végére, 9390 eleje.

Tehát ott volt egy egy masszív emelkedés.

Ezt ezt ez nyilván a terményárokban látszott, de ezen kívül olyan nagyon sok minden nem, hogy mi az, amit mi az, amit várunk, mi az, amit nem.

Tehát a ami amivel mindenikök egyetért szerintem, vagyis hát yyy a kereskedők, hogy az árpa, az ó óárpáról beszélünk, az óárpa az gyakorlatilag április végére az országban kifogy.

Kifogy ez ez és az most ez nyilván nem jelenti azt, hogy áremelkedés is lesz, csak azért ebben azért nagy esély van, mert mert mert nem gondolom, hogyha ki ha valami kifogy, utána akármilyen kicsi a kereslet, azért az akkor is nagy keresletnek számít, mert a semmiből nehéz adni.

És gyakorlatilag tényleg április vége, május elejére nyilván lehet valamennyi kis eldugott készlet, de hogyha már ilyen 100000 tnás nagyságrend van, az azt mondhatjuk azt, hogy nulla, mert az már olyan kevés, hogy hogy ott ott ott minden alkalommal csak azt érzi az ember, hogy kereslet van.

A búzából ugye a legrosszabb a helyzet a a búzából, mert ótermesi búza is rohadt sok van, és maga a vetésterület is rohadt sok.

A ott ott egy kicsit neccesebb a helyzet.

Ö a kukoricában megint az van, hogy ott ott a azért nehezebb kijelenteni, hogy hogy elfogyni vagy nem fogy el.

Szinte biztos, hogy el fog fogyni az is, de ott nem tudjuk, hogy mennyi.

És azt nehezen tudjuk, hogy mennyi volt a pontosan az átmenő készlet.

Árpából azt is tudjuk, hogy tavaly 2025 nyarán szinte nulla, tehát nulla készlettel fordultunk.

De ott azért nagyon nagyjából könnyebb számolni, hogy a 2025-ben megtermelt árpa milyen ütembe fogyott, hogy fogyott.

Van egy pár alapvető alapmatek, ö amit amit amit most nyilván most itt nem akarok levezetni, de de ott könnyebb könnyebb számolni a a >> bekapcsol. >> Ja ja ja.

Arréptem Feri közben el akarta kérni Attila telefont. >> De igen, de nem adom.

Ide teszem félre és akkor így majd nem lesz vele baj. >> De nem lenne hektár nagy ágyú, ha >> nem csörögne bele.

Nem értem, mer de le van le van le van némítva.

Nem is le némítva. >> Hallottuk, hallottuk.

De most az a baj, nem is lát szerencsé azt mondtad, hogy nem fogsz >> tetni.

Igen, igen, igen, de most tényleg nem volt, de most már le van. >> Most már oké >> farpofák között van.

Na, tehát visszatérve az Árpára, az Árpának a aból abban biztosan tudjuk, hogy hogy nullán fordultunk.

A az a matek, amit most itt hadd nevezessek le, az alapján azt elég biztosan lehet tudni, hogy április vége, május elejerje tényleg elfogy.

Kukoricánál nagyobb a bizonytalanságot.

Az mindig az átmenő készlet az egy marha nagy kérdés, hogy most mennyi az az átmenő készlet.

Ott teljes én azt gondolom, hogy ott azért elég nagy a bizonytalanság, de a termés az nagyon kevés volt.

Azt is tudjuk, hogy most Szlovákiában, hogy a lengyel és az a szlovák részről jött be a az import.

Ott vagy k pár eurós áremelkedés volt egy-két ok miatt, ami miatt most nem tud bejönni az országba.

Így az országban lévő készlet fogy.

És hogyha ha ez így is marad, akkor biztosan az is el fog fogyni.

Tehát ez valamilyen szinten arra számítok én, de aztán mi lesz, mert ez nyilván jóslás meg ezt nem lehet pontosan tudni, hogy a kukoricának az ára az azt gondolom, hogy azért augusztusig m emelkedni fog az árpáié is.

A búzai nagy kérdés, mert búzából tényleg marha sok van, és azt egyszerűen nem tudjuk, hogyan tudja levezetni majd a piac.

Nyilván elment egy olyan szintre az ára, hogy így már azért elindultak egy pár hón egy-két hónappal ezelőtt a hajók, tehát ment ki is azért mennyi mennyi tud lefójni.

Ezt nem tudjuk, de az új termés is tehát nagy területen van vetve, de hát annak a mennyisége is még bizonytalan.

Tehát nagyjából így nézünk ki, ha új termést akar gazda kötni, hát ugye az ott már lementek az árak, ilyen 50000 500 valahány 1000 Ftos árpa is volt.

Most azért az euró forint árfolyam egy kicsit visszahozta, de de az is nagyon gyengske.

Tehát én én azt gondolom, hogy most 58000 Ft-ért árpát kötni, vagy ilyen ilyen ilyen vagy 60000 vagy gyakorlatilag ha beszorozzuk egy 7 tnás terméssel is, ami azért országos átlagban sincs meg, akkor 400000 Ftról beszélünk, akkor most le most lekötjük egy jó termésnél a biztos nullát.

Hát nem tudom, de persze, hogyha ann kevesebb lesz, de nekem ez annyira nem tetszik.

Buzában is ilyen 60000-es elejei számokkal beszél arról beszélünk, hogy ilyen 62-3000 Ft-os buzakötések vannak.

H ilyen összefoglalva így kábé a termpiacról ennyit, meg a várakozásomról ennyit.

De mondom még egyszer, annyit hozzáeszek, hogy a a francia tőzsdén, mert itt éppen beszéltük előtte, hogy azt nem mondom, volt egy olyan kötés, hogy én elég rosszul szálltam ki.

Tehát tavalyi évben, amit megvásárolt, akkor itt még hadd mondjak.

Tavalyi évben amit fölvásároltunk, ugye helyi integrátorok is vagyunk, együtt dolgozunk a gazdákkal vásároljuk meg a terményt, mert nem tudunk mit csinálni.

És tavaly gyakorlatilag nyár óta folyamatosan csorgott lefele az ár.

Egy héten két napot vásárolunk föl terményt.

Év végére vagy hétvégére lement az ár.

Nem tudtam eladni, csak mínusszal.

És így szépen szépen, hogy ment előre az idő.

Akkor megint levittük az árat.

Következő héten megint lejjebb ment, amennyire el tudnám adni.

A végén fölhalmoztunk 10000 tonnás készletet oltári nagy mínusszal.

Tehát gyakorlatilag viszont az új termésnek kell a hely.

Ennyi egy ilyen, ez ilyen 7-800 kamionnyi tétel. amit amit el kell szállítani addig, hogy az új termést be tudjuk tenni.

És azért van 100 barátunk, gazdánk, aki ide hozza be.

Hát a felelősség nagy, tehát el kell ezt el kell szállítani.

Ezért eladtuk most mínusszal, és azért figyeljem most a francia tőzsdét, amit most nem elemzek ki, mert ott egy ilyen ellenkötést csináltunk, hogy hát megadjuk a lehetőségét annak, hogy ne ekkora mínusszal szálljunk ki, és ak és azt ugye nap mint naponta többször is figyelem.

És ott a háború hatása, ott viszont érvényesült, tehát ott igenis intenzívebb volt a fölfele menet, mint a fizikai piacon.

Azt gondoltam, hogy a fiaci fizikai piac is majd kis késéssel Matifot le fogja követni, tehát a francia tőzsdét, de idáig még nem követte le, és ez a ez a különbség, ez meg is maradt a a francia tőzsdei ár, akár a chicagói tőzsdei ár és a és a magyar fizikai piac között. >> Én ehhez képest tőzstermelői szinten vagyok, tehát nem nem a amit értettem a dologból, azt meg tudom erősíteni.

Azt a részet, amit nem értettem, ott az meg mit szóljak. volt volt már ugye olyan podcast beszélgetésem, talán éppen ugye a Fórián Zoltános Szabó Lászlós beszélgetés, ahol ez felvetődött, hogy ugye a gazdálkodónak már mi mindennek kell lennie például ugye vagy kellene lennie például ugye tőzsdei szakért? >> Hát ez ez borzasztó Igen. >> Volt egy nagy cég, aki azt próbálta különben bevezetni a termelőknél.

Nem mondom a nevét az amerikai családi vállalkozásnak.

Igen, ez pár évvel ezelőtt volt. >> Igen.

És akkor az is >> ilyen opciós üzleteket akartak.

Opciós üzleteket, de az valahogyan az >> hát mert nem értették. >> Az a baj, hogy Igen.

Tehát megmondom, bocsánat, hogy közben Igen.

Tehát ez a baj és amit a Misi is mondott, hogy nem azért ha az ember ebben én se vagyok bent és most már kezdek benne lenni és azért kezdem, de basszus úgy, hogy hirtelen az emberre rázudítják, amikor nem ez a szakmá nem ezzel foglalkozik, akkor akkor totál ilyen első körben átláthatatlan szar ma.

Bocsánat, >> nekem de nekem az agyam se ár rá erre.

Tehát nekem nem erősségem a matematika.

Tehát itt a én könnyen eltévedek a számok között, ezért nem is vonz ez a része, hogy itt percenként a matifon rugózzak, mert én abból nem nem tudok seá >> interpolálni, se extrapolálni >> valami értelmeset.

És hogyha hülyén belemegy valaki ilyenbe, akkor azt rögtön ledarálják.

Tehát >> az inkább akkor távol tartom magam ettől.

Árpára nincs árbúza, az egyértelmű.

Nyilvánvalóan mi ugye mi fölvásárlásba csak a akiknek konkrétan mi műveljük a területeket, azokat vásároljuk föl.

Nem rohangálunk a napi árakkal, hogy mennyi, hanem amikor látjuk, hogy mi az, amin bevállalható, azon árazzuk be a készletet.

Nyilván figyeljük a szomszédokat is, hogy nem akarunk, akik velünk vannak úgymond megkárosítani, de az, hogy telerakjam magunkat úgymond mínuszos készlettel, ez ellen be vagyok oltva, tehát a magam egyszerűségével.

Tehát nyilván nem kezelek volumeneket.

Tehát én mondom ilyen porszem vagyok ebbe a gépezetbe ehhez képest és nagyon földhöz ragadt. >> Nálunk volt a módszerek bocsi. >> Tehát most így a dátumokkal mindig hadilábon állok, de mostan nemrégen kimondták a 70-et egy nap.

Én én még annyit, bocsánat, én még annyit ten annyit tennék hozzá, bár nem, >> hogy mondjam, nem ehhez az árakhoz tartozik szorosan, de az, hogy van egy ár, és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)”

Miről szól ez az epizód: „Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)”?

A Hektár Nagyágyúk elemzik az iráni háború, az energiaárak és a tőzsde hatását a magyar mezőgazdaságra. Szó esik gázolajról, műtrágyáról, robottraktorokról és a no-till kihívásairól. Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csepregi Attila, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)”?

Fő témái: mezőgazdaság, energiaárak, tőzsde, gázolaj, műtrágya, robottraktorok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Lesz gázolaj? Spórolni kell a műtrágyával? Jönnek a robottraktorok? Mi lesz a no-tillel? - (HEKTÁR Nagyágyúk)”?

Megjelenés: 2026. 04. 06.. Hossz: 2 óra 6 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/lesz-gazolaj-sporolni-kell-a-mutragyaval-jonnek-a-robottraktorok-mi-lesz-a-no-ti

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből