Karson Podcast

Üzleti szervezetfejlesztés meseterápiával

· PT29M30S

Összefoglaló

A Karson Podcast legújabb adásában Varga Nóra Szirtesi-Nagy Rékával beszélget a mesék szervezetfejlesztésben betöltött szerepéről. Réka, aki tréner, coach és metamorfózis meseterapeuta, arról értekezik, hogy a történetek erejét hogyan lehet a munka világában is hatékonyan…

Röviden

Műsor
Karson Podcast
Megjelenés
2026. 03. 06.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Varga Nóra, Szirtesi-Nagy Réka
Témák
szervezetfejlesztés, meseterápia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Üdvözlöm a Carson podcast hallgatóit.

A mai adásban arról beszélgetünk, hogy mi a szerepe a meséknek a szervezetfejlesztésben.

A Carsond képviseletében a mikrofonnál Varga Nóra köszönti vendégét Szirtesi Nagy Rékát, aki tréner, coach és metamorfózes mese terapeuta, valamint a Carson Expert Hubh és szervezet fejlesztési csapatának tagja.

Réka szakértőként abban segít, hogy a mesék és a történetek erejét hogyan lehet a munka világában is hatékonyan használni.

Tartsanak velünk a következő fél órában, és hallgassák meg, hogyan hozhatnak áttörést az archetípusos történetek és narratívák a munkahelyi vagy vezetői elakadások során. >> Szia Réka!

Örülök, hogy találkozunk és egy nagyon izgalmas témával fogunk foglalkozni a mai nap, méghozzá a mese szerepével a szervezetfejlesztésben.

Ré, mit jelent számodra a mese?

Alapvetően a közhiedelemmel ellentétben nem egy gyerekeknek szóló műfaj volt eredetileg, hanem ezt arra használták az emberek, hogy a tűz körül összegyűlve egymásnak az élet nagy dolgairól átadjanak tudást, információt, tapasztalatokat.

És számomra is valami ilyesmit jelent egyébként a mese, amellett, hogy a gyerekeknek én is nagyon sokat olvasok meg mondok mesét itthon, de hogy ez mégis csak valami olyasmi, egy olyan műfaj, ami arra jó, hogy megosszuk egymással az információt, a tapasztalatot, azt, amit fontosnak gondolunk, erkölcsi mércét adjunk át és hasonlók.

És mit szól egy cégvezető, amikor azt mondod neki, hogy mesével fogunk dolgozni, mi köze egyáltalán a mesének a teljesítményhez, a céghez, a cégnövekedéshez? >> Én általában nem a cégvezetőkkel szoktam egyezkedni arról, hogy legyen MS-e vagy ne legyen, hanem mondjuk egy HR-sel vagy egy megrendelővel, aki például egy tréninget vagy egy valamilyen szervezetfejlesztési programot rendel.

Ha maga a cégvezető találkozik a mesével, akkor az inkább egy ilyen coaching folyamat szokott lenni, és ott van egy olyan alapvető kapcsolat és bizalom köztünk, hogy teljesen jól veszik azt, hogyha most éppen megy mese kerül be.

Tréningen pedig például, hogyha egy vezetői csoporttal dolgozom, akkor azt nem úgy érdemes elképzelni, hogy elmondom nekik, hogy most üljetek le, mert egy mesét fogok mondani, hanem nagyon szépen organikusan beleépül a tréning folyamába a történet. hogy erre mondjak egy konkrét példát, ha konfliktuskezelési tréninget tartok vezetőknek, ahol arról tanulnak ők tapasztalati úton például vagy akár helyzetgyakorlatokon keresztül, hogy ők vezetőként hogyan segíthetik a munkatársaik közötti konfliktusok feloldását, és mondjuk esetekkel, általuk behozott esettanulmányokkal dolgozunk, akkor amikor ők megosztják velem a nehézségeiket, akkor elmondom nekik, hogy fú, ezek valóban elég nehéz helyzetnek tűnnek, és hogy én is ismerek valakit, aki nehéz helyzetbe került, és hogy megengedik-e, hogy elmondjam a történetét.

És erre az esetek 99%-ában azt mondják, hogy persze mondd.

És elkezdem mondani a mesét és mire észreveszik, hogy ez egy mese, addigra már annyira benne vannak ebben a bizonyos történethallgatási transzba, hogy esztükbe sem jó ellenkezni. >> De izgalmas, mi történik ilyenkor? >> Úgy képzeld el, ezt egyébként a meseterápiában valóban ez a fogalma, hogy történethallgatási transz.

Ilyenkor a felnőtt emberek, a komoly öltönyös, nyakkendős vezetők is egy picit ilyen tátott szájjal, kitult pupillákkal ülnek és hallgatják a történetet.

Ugyanis tényleg egy picit ilyen módosult tudatállapotba kerülnek.

Ez a történethallgatási transzkuszált figyelmet jelent.

Bevonódik a történetbe, belekerül ő is a storylineb-ba. nagyon kíváncsi lesz arra, hogy mi történik az adott főhőssel, vagy hogy milyen fordulatok következnek, vagy hogyan végződik a mese.

És azt látom rajtuk, hogy csendben, teljes figyelemmel ott vannak, és hallgatják a történetet.

És valószínűleg az van, hogy ilyenkor bennük belső képek jönnek létre a történetről, és ők kifelé is és befelé is egyszerre figyelnek, és ezért tudnak ennyire fókuszáltan jelen lenni, mert miközben hallgatja a történetet, megy benne egy képsor, ami a mese által létrehozott belső narratíva lesz. >> De jó!

És hogyan dolgoztatok vele tovább?

Tehát hogyan hasznosul ez utána a tréning folyamán? >> A meseválasztása az mindig egy nagyon izgalmas kérdés.

És ezt nem úgy érdemes elképzelni, hogy zajlik a tréning, és egyszer csak a semmiből eszembe jut, hogy ú de jó lenne most itt elmondani egy mesét, és akkor azt így csak bedobom.

Ez is előfordul, de ez sokkal ritkább, mondjuk ez 10-ből egyszer.

Ez általában egy felkészülési folyamat eredménye, tehát az én fejemben megvan az, hogy melyik témához milyen mese illeszkedik jól.

És a gyakorlatok a tréning nap felépítésében általában előre kitalálva megvan az a pont, ahol én már így sejtem, hogy jól fog esni a résztvevőknek az a fajta hát egy másfajta figyelem, amit például a mesehallgatás jelent.

Ez egy ilyen hét n 10 perces mesét érdemes elképzelni, tehát nem ilyen félórás történeteket szoktunk mondani, inkább rövidebbeket, és utána mindig tematikus témafeldolgozás vagy beszélgetés van, vagy csoportos témafeldolgozás, bocsánat, vagy valamilyen gyakorlat.

Tehát attól függ, hogy milyen mesét vittem be.

Követheti a mesemondást egy egyéni feladat, követheti egy páros beszélgetés.

Követheti egy vita, hogy például egy állatmesében, ahol nagyon sokszor különböző erők csapnak össze, vagy nagyon sokszor az állatmesték konfliktus helyzeteket modelleznek, és követheti egy olyan vita gyakorlat, hogy kinek van igaza, vagy hogy ki a hibás a történetben, amik ilyen nagyon mindennapi kérdések.

Lehet valamilyen másfajta intelligenciával a feldolgozás, tehát akár képi intelligencia, akár zenei, akár mozgásos, ritmikus gyakorlatok.

És az is előfordul, hogy a mesemondás után egy alkotási folyamat következik, ahol ők valamit létrehoznak, gyurmából festenek, ami ilyen nagyon elvontnak tűnik elsőre.

Tehát, hogy én teljesen értem azt, hogyha valaki erre azt mondja, hogy nehogy már a cégvezetőknek kell álljen mesehallgatás után gyurmázni, de hogy ez annyira organikusan történik meg a tréningen, annyira benne vannak a folyamatban, hogy ez nem testidegen dolog.

És a végén arról számolnak be, hogy az egész hetüknek a legpihentetőbb, nem tudom, másfél órája volt, amíg meghallgatták a történetet. picit lelassultak, beszélgettek róla, majd légrehoztak valamit, alkottak valamit, ami előtte nem volt. >> Ezeknek a meséknek a tanulságaval dolgoztok tovább egyébként? >> Igen, és ezek néha univerzális tanulságok.

Tehát például egy rövid állatmese, az ebből a szempontból didaktikusabb, az odateszi eléd, hogy és akkor ebből az állatok megtanulták azt, hogy készen kapja a résztvevő tálcán, hogy ebből mit lehet megtanulni.

És vannak sokkal elvontabb, komplexebb, metaforikusabb szimbolikusabb történetek, ahol a résztvevőnek ki kell dolgoznia magából, hogy és akkor ebből mi is a tanulság?

És nem biztos, hogy mindenkinek ugyanaz.

Nem biztos, hogy mindenki ugyanazt a mondatot, gondolatot, saját magának megfogalmazott tanácsot viszi el belőle.

Csak, hogy konkrét példát mondjak, például a varázsmesék azok sokkal hosszabb történetek.

Úgy lehet fölismerni egy varázsmesét, hogy a lakodalom van a végén.

Jellemzően valami károkozás, egyensúlybomlás van az elején.

Elindul a hős, találkozik ellenfelekkel, találkozik segítőkkel, próbatételeket áll ki, és a történet végén elnyeri méltó jutalmát, és összeházasodik a párjával, és akkor egy lakodalomban zárul a történet.

Ezek időben is hosszabbak és sokkal tartalmasabbak.

És hogyha megnézzük, hogy mi minden próbatétel vár egy mese hősére, akkor az tényleg egy kifejezetten hosszú út, rengeteg mérföldkővel.

És lesz, aki inkább a történet elején látja magát, lesz, aki mondjuk egy sötét veremben, lesz, aki a hegytetején, az öregasszony kunyhójene.

És mivel mindenki máshol látja magát meg egy történetben, ezért mindenki másfajta lelki állapottal tud kapcsolódni.

Tehát lesz, aki azt mondja, hogy én már nagyon sok próbatételen túl vagyok megerősödve, itt a táltos paripám, hajrá menjünk.

Lesz csak meg azt mondja, hogy nagyon sötét van körülöttem, és nem tudom, hogy hogy fogok ebből a helyzetből kijönni.

És emiatt van az, hogy például egy vezetői identitás, egy vezetői szereptémában összegyűlnek nagyon különböző résztvevők, beviszek egy varázsmesét, tök máshol látják magukat az életben is, meg a történetben is.

Ez teljesen más feladattal távoznak, ugye minden helyszínen más a feladat.

Az öregasszonynál meg kell felelni egy kérdésre, míg mondjuk a napnak a fényes pitvarában egy teljesen másfajta próbát kell kiállni, és emiatt lesz az, hogy más tanulságokat visznek.

Vagy nem csak emiatt, de többek között emiatt. >> Te nagyon sokféle eszközzel dolgozol, ugye a mese az egyik terepnek.

Mégis honnan tudod, hogy milyen helyzetben működik egy mese?

Mik azok a tipikus helyzetek egy ilyen céges közegben, amikor ezt be tudod hozni és aktívan részt vesznek és jól működik a dolog. >> Az a csodálatos a mesében, hogy annyira univerzális, hogy szinte mindenhol működik.

Pont gondolkodom, hogy fel tudok-e idézni olyan példát, ahol ne fogadták volna jól.

Nem tudok most egyelőre ilyen példát mondani.

Mik a képkártyákkal vagy a legóval az a helyzet, hogy az egyénb lehet, mert akinek rossz élménye van a legval, nem szeret legózni, nem szeret építeni, azt gondolja, hogy neki a motorikus készségei nem elég jók, akkor ő ilyen nagyon óckodva vág bele.

Vagy a képkártyákat van, aki azt mondja, hogy hát ő ugye annyira nincs, nem tudom én, képi intelligenciában magasan, nem tud hozzákapcsolódni. egy történet meghallgatása, ikó független, képzettségfüggetlen pozíciófüggetlen élethelyzet független, tehát hogy valahogy ez annyira mélyen belénk van kódolva, hogy mindenki szívesen hallgat történetet.

És mégis az van, hogyha témákat keresünk, akkor vannak témák, amik még különösen jól működik.

Például az imént említett vezetői identitás, vezetői szerep. hogyha azt mondom, hogy ahol érzelmek vannak, különösen például félelmek, hogyha az van, hogy lojalitás kérdések, hatalmi dinamika, identitásbeli kérdések, a bizalom témaköre stresszhelyzetek konfliktushelyzetek, amikor az van, hogy kifejezetten csapat, nem azt mondom, hogy csapatítő tréning, mert ritkán van az, hogy csapatítő tréninget rendelnek, és akkor mesét szeretnének hallgatni, de nagyon jól be lehet építeni az együttműködésfejlesztés, a kooperációs készségek fejlesztésére a különböző történeteket. >> Megörvendeztetsz bennünket egy pár példával, hogy így a legutóbbi esetekben mi az, amivel persze ami elmondható, amivel találkoztál, és ilyen szuper izgalmas helyzet volt, vagy nagyon említésre méltó eredmény született belőle?

Tegnap dolgoztam egy olyan történettel, ahol ez egy állatmese egyébként, egy afrikai állatmese, ahol valaki visszajél valaki másnak a bizalmával, és együttműködésfejlesztési tréninget tartottam, és a résztvevőknek elmondtam ezt a történetet a bizalom témaköre kapcsán, merthogy ez egy kétnapos program volt, és az első nap fölmerült a résztvevői oldalról az, hogy a bizalom és az együttműködés hogyan függenek össze.

És akkor másnap azzal indítottunk, hogy volt egy rövid beszélgetés a résztvevők között arról, történeteket kértem, hogy hozzanak a saját tapasztalatukból, és itt lehetett munka vagy magánéleti sztorikat behozni a bizalomhoz kapcsolódóan, és ilyen kis kártyákon kaptak kérdéseket, és ők kis csoportokban beszélgettek arról, mesélj egy történetet, amikor valaki bízott benned, de te nem bíztál magadban.

Vagy mesélj egy történetet, amikor egy közösségben kellett megbíznod.

És akkor ők egymással kiscsoportokban megosztották ezeket a történeteket.

Majd elmondtam nekik, hogy én is ismerek valakit, aki a bizalom kapcsán egy nagyon érdekes helyzetbe került.

Elmeséltem a történetet, és nagyon izgalmas beszélgetések alakultak ki annak mentén, hogy ki hogyan fejezné be ezt a történetet. ugyanis ez egy olyan izgalmas mese, aminél egy adott pontig elmondom, és egy ponton abbahagyom a történetet, és a résztvevők saját értékeik, prioritásaik szerint fejezik be.

És a zárókörben többen utaltak vissza arra, hogy nekik sokat adott ez a beszélgetés, hiszen ők egyébként egy gyári környezetben dolgozó, egy területen dolgozó, de különböző munkakörökben lévő munkatársak, akik ilyesmiről soha nem fognak beszélgetni.

Tehát nincs az a kávészünet, ahol nekik lehetne lehetőségük ilyesmit megosztani egymással.

És nagyon gyorsan eljutottunk.

Az értékek, prioritások, kinek mi fontos, ki hogy van a bizalommal, a megbocsátással, a jóvátétellel.

Nagyon lerövidítette azt az utat, hogy a résztvevők meg tudjanak nyílni egymás előtt. >> Ez nagyon izgalmasan hangzik.

Azon gondolkoztam közben, hogy vannak-e olyan szituációk, amik sokkal könnyebb eszköz egy mese, mint egy bármilyen másik fejlesztési eszköz.

Hát, hogy kifejezetten mondjuk egy asszociatív helyzetben, amikor erre van szükség, vagy vannak olyan tabémák esetleg, amiről nem beszélnek egyébként nyíltan, vagy nagyon nehezen jutné el hozzá.

Itt az előbbi példában is említetted, hogy gyorsította az utat a mese.

Ilyen kiemelhető rész van-e, amikor nem tudom, ugye szervezeten belüli konfliktusok meg akármilyen, nem mondjuk ki nem beszélünk róla, című témák vannak. témák mindenhol, minden csapatban, még minden szervezetben, minden egy cégnél vannak.

Én azt tapasztalom, hogy amit nagyon nehéz kimondani, az az érzések, érzelmek.

Tehát egymás előtt arról beszélni, hogy én miért vagyok csalódott, mi tesz szomorúvá, nekem mi fáj, vagy mitől félek, azért az nem egy könnyű dolog.

Még vezetői szinten sem, vagy talán vezetői szinten még inkább nehéz megnyílni.

És a mesének van egy olyan univerzális nyelve, amin keresztül ők ezt meg tudják fogalmazni.

Ugyanúgy projektív felület, mint például egy képkártya.

Tehát én beszélhetek úgy egy képkártyáról, hogy nem magamról kell beszéljek, és közben mégis magamról mondok el dolgokat.

A mes azt azért teszi könnyebbé, vagy ahogy az előbb is fogalmaztam, hogy lerövidíti ezt az utat, mert mindenki által értett nyelven tud elmondani dolgokat.

Tehát amikor én azt mondom például egy mese kapcsán, hogy úgy érzem magam, mint a királyfi a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Üzleti szervezetfejlesztés meseterápiával”

Miről szól ez az epizód: „Üzleti szervezetfejlesztés meseterápiával”?

A Karson Podcast legújabb adásában Varga Nóra Szirtesi-Nagy Rékával beszélget a mesék szervezetfejlesztésben betöltött szerepéről. Réka, aki tréner, coach és metamorfózis meseterapeuta, arról értekezik, hogy a történetek erejét hogyan lehet a munka világában is hatékonyan… Az epizód a Karson Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Üzleti szervezetfejlesztés meseterápiával”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga Nóra, Szirtesi-Nagy Réka.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Üzleti szervezetfejlesztés meseterápiával”?

Fő témái: szervezetfejlesztés, meseterápia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Üzleti szervezetfejlesztés meseterápiával”?

Megjelenés: 2026. 03. 06.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/karson-podcast/uzleti-szervezetfejlesztes-meseterapiaval-adc84932

Több epizód a Karson Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból