Kék Bolygó - Áder János podcastja

múlt, jelen és jövő a Kék Bolygón

· PT36M24S

Összefoglaló

A Kék Bolygó podcast 100. adásában Huszár András, a Green Policy Center társalapítója kérdezi Áder Jánost, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét az elmúlt három és fél év tapasztalatairól, a KBKA tevékenységéről és a jövőbeli tervekről.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2024. 05. 06.
Hossz
36 perc
Szereplők, említett nevek
Huszár András, Áder János
Témák
klímavédelem, fenntarthatóság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is mai beszélgetőtrsam huszár andrás a green policy center társalapítója és és igazgatója így van na de ez most egy rendhagyó adás lesz a legutóbb ugye azzal köszöntem el amikor a molnár ferenccel készült podcastot valaki végigallgatta akkor azt mondtam hogy a következő lesz a szadik podcast engem is meglepett már hogy a száadiknál tartunk és a kollégák azt javasolták hogy egy kicsit fordítsunk a szereposztáson hogy ne én legyek ma a kérdező hanem én legyek aki válaszolni fog és ezért hívtuk huszár andrást aki meghallgatott néhány korábbi podcastot hogy próbáljon engem sarokba szorítani de legalábbis egy a hallgatók és a nézők számára érdekes beszélgetést kikanyarítani a mai találkozásunkból na hát öné a szó szabad a pálya köszönöm szépen elnök úr a felkérést és én is üdvözlöm a hallgatókat és a nézőket is nem vagyok teljesen rutintalan hiszen én is készíttek podcastot mint interjúzó és mint interjú alany is szoktam szerepelni úgyhog nem véletlenül esetönre a válasz ebbő a szempontból igyekszem a legjobb formámat hozni ugye ahogy elnök úr említette ez a 100 adás én utána néztem és ha jól írtam föl 2020 októberében indult ez a podcast sorozat akkor a covid járvány közepén voltunk és elnök úr a bevezetőben az első adás bevezetőjében utalt arra hogy hát ne csak a covid járványnak az aktualitásairól legyen szó hanem legyen szó arról is hogy egyébként merre kéne haladni a magyarországnak a világnak környezeti válság szempontjából és ezért indul a podcast egy ilyen bemelegítő kérdésként az jutott eszembe hogy ugye akkor még hivatalban levő köztársasági elnökként kezdte el ezt a sorozatot van-e arról tudomása hogy más hivatalban levő állam kormányfő vagy egyéb közjogi méltóság indított hasonló jellegű hasonló platformú beszélgetés sorozatot akár ebben a témában akár bármilyen más témában hát nem tudok erről megmondom őszintén [Zene] tehát kollégák se jelezték azt tudom hogy a 10 év alatt amíg amikor találkoztam különböző országok vezetőivel államfőkkel miniszterelnökökkel ugye mindig kap az ember egy felkészítőanyagot tehát azokból tudtam hogy kinek mi az érdeklődési területe és hát valami ez nagyobb publicitást is kapott tehát a éppen hivatalban lévő osztrák köztársasági elnökről mindenki tudja hogy ő fokozottan érdeklődik a zöld kérdések iránt a vagy például az új holland királyról lehet tudni hogy ő foglalkozott vízgazdálkodási kérdésekkel vagy az új japán császárról is aki erről írta egyébként a disszertációját és mindegyikükkel találkozva vagy vagy ens-es fórumokon vagy kétoldalú találkozókon ezek a kérdések szóba kerültek mármint hogy a fenntarthatóságnak a kérdései a vízbázisvédelem kérdései a klímavédelemmel kapcsolatos kérdések de nem tudok róla hogy bármelyikük egyébként elindított volna egy ilyen beszélgetős műsort na most akkor innen jön a logikus kérdés hogy honnan jött viszont az ötlet önnél hogy elindítsa ezt a podcast a sorozatot tehát hogy nem a téma szempontjából mert az érthető hanem a formátum szempontjából igen jogos a kérdés hugy akkor én már elég sok felé megfordultam a az országban és elég sok előadást tartottam hogy egy ilyen előadásra legyen szó általános iskolásokról gimnazistákról egyetemi ákról vagy már felnőtt emberekről eljön 100 150 200 maximum 4-500 ember ilyen is volt de inkább mondjuk a 150200-as hallgatóság az ami átlagosnak tekinthető és azt láttam hogy különösen a fiatalabb generáció körében komoly érdeklődés van a téma iránt és hogy ha ez így van és én mindenkihez nem fog tudni eljutni az országjárás keretében akkor keresünk egy olyan fórumot erre ugye a tv és a rádió az egy és az internet az egy jó lehetőség ahol azok is megismerkedhetnek azokkal a gondolatokkal azokkal a problémákkal és azokkal a megoldásokkal amikkel én az előadásaimban is már foglalkoztam mert ugye mindig az volt az előadásoknak és most is mind a mai napig az az előadásaimnak a felépítése hogy beszéljünk a problémáról mert ha nem beszélünk arról akkor az olyan minth hogyha stucpolitikát folytatnánk de sose eredményezze azt hogy hogy mély depresszióba ugye klímadepresszióba vagy másmilyen depresszióba süllyedjünk hanem nézzük meg hogy igen van egy probléma azt hogyan tudjuk megoldani ahhoz a helyzethez hogyan tudunk alkalmazkodni és hogyha vannak nagyon jó megoldások és innovációk akkor azokat hogyan tudjuk az életünk részévé tenni hogy ennek következtében a probléma már kisebb mértékű vagy akár teljes mértékben megoldott legyen tehát ez az én mondjuk ez az ami meghatározza a gondolkodásomat és akkor a kollégák nem nem is nem az én ötletem volt a kollégáim javasolták hogy csináljuk ezt a műfajt próbáljuk ki kezdjünk el azt se tudtam egyébként amikor nekem mondták hogy podcast azt se tudom mi az tehát én nem hallgattam másoknak a podcastját nem tudtam hogy mások csinálnak ilyet és és aztán elkezdtük és aztán úy eljutottunk a századikig igen tulajdonképpen most is egy rádió stúdióban beszélgettünk tehát a podcast ez egy ilyen modern rádió amit mindenki akkor hallgat meg amikor szeretne vezetés közben [Zene] főzés közben mondják hogy a igen az egy alkalmas fórum arra hogy az ember éppen főzőskezik akkor ezt a 30-35 percet bekapcsolvaakit és meghallgat tehát egyszerre két legyetüt egy csapással tehát az idejét több szempontból is tudja hasznosítani ez igaz én magam karítás és utazás közben hallgatom ő szerett á az ember a dugóba akkor esetleg hallgathat néhány értelmes gondolatot valakitől na most akkor közelítve a podcast tartalmi részéhez elnök úr már utalt rá hogy milyen gondolkodás vezeti a a podcast tartalmát illetően ugye a beharangozóban mindig elhangzik hogy környezetről vízről klímáról szól a podcast igen 99 adáson túl mi az a a szempontrendszer ami a az éppen aktuális műsornak a tematikáját meghatározza mert ugye utalt rá hogy és ez így is van hogy hallgattam nem egy nem kettő adást a podcastból meglehetősen változatos a téma repertoár tehát gasztronómiai témáktól kezdve az energetikán át a horgászatig bezárólag talán több minden előkerült és hát ugye akik fenntarthatósággal foglalkoznak köztük én is tudjuk hogy nekünk mindenhez is kell egy kicsit érteni mégis valamilyen szempontrendszer irányítja a kiválasztást egyik adásról a másikra vagy ezek aktualitások és ez ez ez a motiváció mondom hogy mik azok amik nem tudok egy szempontot mondani hanem különböző szempontokat amik aztán íy keverednek amikor keressük az új riportalanyt ugye a legutolsó adás a 99 az a föld napján hangzott el elég kézenfekvő volt hogy egy olyan személyt egy olyan kutatót keressünk ehhez a beszélgetéshez aki ennek a témának szakértője és ezért esett molnár ferencre a választásunk aki az eltén tanítja ezt a stúdiumot és a föld ásványi anyag készletével és magyarország ásványanyag készletével kapcsolatos kutatásokat vezet és hogy mi az ami nekünk rendelkezésünkre áll mi az ami meg gazdagok vagyunk mi az amiben szegények vagyunk mi az amit egyébként jól tudunk haszosítani mi az amire nagyon vigyáznunk kell tehát ezek a beszélgetések el tudnak kanyrodni ebbe az irányba ugyanígy a vízvilágnapján cél nyilván célvezető és célszerű hogy beszélünk egy olyan dologról ami vízhasznosítás vízbázis védelem és így tovább említette a húsvétot és a karáncsoltot mindig próbálunk valami könnyedebb témát de mégis csak valami a fenntarthatósághoz hogy hogyan hogyan lehet mondjuk fenntartható módon készülni a húsvétra vagy még fenntarthatóbb módon készülni a karácsonyra például hogy nem használunk annyi csomagoló csomagoló anyagot és hogy ezt hogyan lehetne helyettesíteni hogyan lehetne kiváltani és aztán természetesen vannak aktualitások visszatérő téma volt ugye a 23 végének és a 24 elejének is visszatérő témája újra és újra visszatérő témája az az akkumulátorgyártás és teljesen nyilvánvaló volt számomra hogy beszélni kell azokkal akik ehhez a leginkább értenek hogy miért vált európa ugye mert van egy jelentős váltás méghoz egy nagyon rövid idő alatt lezajló váltásnak vagyunk most szemtanúi részben szereplői ugye 2035-től csak elektromos meghajtású személyautók gördülhetnek le az autógyárak futószalagjairól ahhoz pedig akkor hogyha nem használhatok benzint az autó meghajtásához nem has használhatok dízelt akkor valami kell ez most egy akkumulátor ha az akkumulátor akkor mi a leghatékonyabb ez most a lítium ion ha akkor mindenhol gyártanak svédországtól olaszországi akkor gyártsunk mi is magyarországon hiszen fejlett az autóiparunk és hogyha gyártunk akkor nyilván a legmodernebb technológiát ez most éppen kínai és hogyha a kínaiak jönnek vagy bárki jön akkor is a környezetvédelmi szabályokat be kell szigorúan tartani és tartatni és hogyha nem elég szigorúak akkor változtat meg vagy szigorítsuk ez történt ugye magyarországon január 1jétől a német megoldáshoz teljes egészében illeszkedő azt lényegében a magyar jogrendbe átültető szigorú szabályozás van érvényben magyarországon tehát ez pé egy aktuális kérdés volt és erre többször visszatértünk úgyhogy ezek a szempontok ezek keverednek és aztán mindig mérlegeljük hogy mi az ami leginkább érdeklődésre tarthat számot azért kérdeztem csak mert mi is küzdünk ezzel ugye nekünk is van egy podcast műsorunk és én is mindig beleütközök ebbe hogy éppen miről beszélgessünk mert annyi mindenről lehet ha már visszatekintés és ezzel kezdünk akkor egy pár leg kérdést írtam föl ami érdekelne mert velem ellentétben elnök úr biztosan végighallgattam a 99 adást hiszen vezette is ezeket de így csináltam az biztos rit r ritkán hallgatom vissza már úgy értem hogy élőben mindenképpen jelen volt szóval hogy racionálisan és emocionálisan is meg lehet ezt közelíteni mi volt a legmeglepőbb leg legnagyobb újdonságot jelentő információ az ön számára hiszen azért hogyha hallgatók is a podcasttal tartottak azért azt hallhatták hogy elnök úr elég alaposan fölkészül a beszélgetésekre de mégis nyilván élőben elhangozhattak olyan inf információk amikre nem számított vagy nem készült vagy nem egyszerűen nem tudott róla és hát emocionálisan is érdekelne hogy mi volt a leg inkább ami elszomorította utalt rá hogy ahhoz hogy megoldásokat keressünk először szembesülni kell a problémákkal és mi volt a leginkább reménykeltő beszélgetés tehát ahol azt érezte hogy na ez egy kitörési pont lehet és akkor erre érdemes nagyobb energiát is fektetni három leg [Zene] ugye utalt az előbb arra hogy a covid jáárvány idején a figyelem egy kicsit megkopott és érthető módon mindenki a betegség leküzdésével és a járvány leküzdésével foglalkozott és kevesebb figyelem fordult akkor arra hogy igen a járvány majd elmúl mú nem tudtuk még hogy mikor hogy milyen hosszú ideig lesz itid de azok a problémák amik a járvány előtt megvoltak klímaváltozás vízválság biodiverzitás hanyatlása ezek itt maradnak velünk tehát covid ide covid oda ezekkel foglalkoznunk kell az erre vonatkozó kutatásokat nem szabad leállítani és a ha vannak olyan nemzetközi megállapodások amik ehhez kapcsolódnak és ezeket készítjük elő vagy készítik elő azokkal nem szabad leállni folytatni kell ezeket az erőfeszítéseket ugye a merkeli professzor úr is a vendégem volt és készültem is a beszélgetésekre valóban minden beszélgetésre igyekszem azért részben szakirodalmat részben újságcikeket korábbi interjúkat átnézni ami a riport alanyhoz kötődik itt a számomra a legmeglepőbb dolog az az volt amikor azzal a a az állítással azzal a tudományos publikációban szerepelt ez az anyag szembesültem hogy az úgynevezett patogének ez ugye jelenti a vírusokat és a baktériumokat tehát amik a különböző fertőzéseket okozzák ezeknek a patogéneknek a nagy részét jelentős részét még nem is ismerjük és akkor amikor azt mondták a tudósok hogy a covid valószínűleg csak az első járvány és részben azért mert szűkítjük a többi élőlénynek az életterét mi mint faj elfoglaljuk azt városokat építünk utat építünk és így tovább és vasútat építünk repülőteret építünk tehát szorítjuk ki művelésbe fonunk területeket az őserdő helyett olajpálmaültetvényeket csinálunk és így tovább és í tovább tehát szűkítjük az életterét a többi fajnak és ez nem csak az emlősöket jelenti hanem baktériumokat és vírusokat is tehát a patogéneket is előbb vagy utóbb ezek a kis eddig meg meglévő területükről kilépnek új helyet keresnek adott esetben mutálódnak és akár állatokra akár az emberre is veszélyesek lehetnek na ezért volt számomra hihetetlen melbevágó hogy a patogéneknek egy igen-igen jelentős részét most nem is akarom mondani a szá-ot mert a hallgatók abban a pillanatban rosszul lesznek tehát a patogéneknek egy jelentős részét nem is ismerjük azaz nyilvánvalóan föl kell gyorsítani azokat a kutatásokat és támogatni kell azokat a kutatásokat amik ezeknek a baktériumoknak és vírusoknak a megismerését és jó hír hogy ezeknek a nagy része a mostani tudásunk szerint emberre nem veszélyes és azokat föltárjuk hogy mi az ami emberre is veszélyes lehet és akkor elkezdjük keresni mindjárt a megoldást is azt a gyógyszert ami a megelőzés szempontjából vagy a gyógyítás szempontjából számunkra fontos lehet hiszen ilyen járványok ebben a tudomány képviselői egyetértenek ilyen járványok várhatóan a jövőben lesznek hogy ugyanilyen súlyos következményekkel járnak-e könnyebben alkalmazkodunk hozzá könnyebben találjuk meg a a medicinát vagy a már meglévő gószerek alkalmasak lesznek a járvány leküzdésére ezt nem tudjuk de hogy ilyen járványokra föl kell készülnünk lelkileg és az egészségügyi rendszerünk szempontjából is politikai szempontból is ez teljesen nyilvánvaló ezt mondják a tudósok a legszomorúbb ugye ürge forzas diának kétszer is vendégem volt és vele arról beszélgettünk hát ugye párizs után vagyunk már most már lassan 10 esztendeő a párizsi megállapodást elfogadtuk és akkor nagy hurrá hangulat volt nagyon sokan azt gondolták hogy meg is oldottunk egy csapásra minden problémát ami a klímaváltozáshoz kötődik a legszomorúbb az az elmúlt években hogy azt láttuk hogy hiába volt a nagy fogadkozás 2015-ben hiába volt nagy lelkesedés az elmúlt esztendőkben kivétel nélkül leszámítva a covid legsúlyosabb…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „múlt, jelen és jövő a Kék Bolygón”

Miről szól ez az epizód: „múlt, jelen és jövő a Kék Bolygón”?

A Kék Bolygó podcast 100. adásában Huszár András, a Green Policy Center társalapítója kérdezi Áder Jánost, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét az elmúlt három és fél év tapasztalatairól, a KBKA tevékenységéről és a jövőbeli tervekről. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „múlt, jelen és jövő a Kék Bolygón”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Huszár András, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „múlt, jelen és jövő a Kék Bolygón”?

Fő témái: klímavédelem, fenntarthatóság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „múlt, jelen és jövő a Kék Bolygón”?

Megjelenés: 2024. 05. 06.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/100-mult-jelen-es-jovo-a-kek-bolygon-14908755

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból