Aszály: baljós árnyak nyárra #153

Összefoglaló

Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a tavaszi csapadék csökkenésének hatásait vitatják meg. A Kopernikus Klímaváltozási Szolgálat jelentése…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2026. 05. 18.

Hossz

24 perc

Szereplők, említett nevek

Lakatos Mónika, Áder János

Témák

klímaváltozás, aszály, vízháztartás, csapadék

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

1980-tól Európa valóban a legjobban melegedő kontinens egyébként.

Tehát a globális felszính hőmérséklet a Európában emelkedik a legnagyobb mértékben.

Minden hónapban emelkedő hőmérsékleteket látunk.

Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy nő a hőmérséklet, a csapadék hevesebb, tehát azt látjuk, hogy az aszályhajlam növekszik.

Kritikus állapotban vannak a a nyári növények, a nyári kapásnövények.

Ezek jellemzően a kukorica és a napraforgó.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket.

Mai vendégem, beszélgető társam, Lakatos Mónika, éghajlati szakértő, akivel nem első alkalommal, hanem már másjára beszélgetünk.

Témánk meteorológia, aszály, hogyan értékeljük az elmúlt hónapokat és a 2026-os tavaszt.

Köszöntöm itt a stúdióban. >> Köszönöm szépen a meghívást. >> Nem olyan nagyon régen adott ki a Kopernikus klímaváltozási szolgálat. egyszerűen csak a Kopernikusz intézetnek szokták egyébként hívni egy jelentést, amiben azt írták, hogy Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. >> [horkantás] >> A másik, amit szeretnék indításképpen idézni, egy 20 évvel ezelőtt készült tanulmány, ami nem Európát, hanem a Kárpátmedencét vizsgálta.

És akkor már 20 évvel ezelőtt azt mondták a tanulmány szerzői, hogy a klímaváltozás hatásait itt a Kárpátmedencében előbb fogjuk érezni, és súlyosabbak lesznek a következményei, mint Európa más részén.

Európa, Kárpátmedence és aztán majd eljutunk a prognózisokról, meg a korábbi képről.

Eljutunk természetesen napjainkig. >> Hát 1980-tól Európa valóban a legjobban melegedő kontinens egyébként.

Tehát a globális felszính hőmérséklet a Európában emelkedik a legnagyobb mértékben.

Talán érdemes azt is röviden érinteni, hogy mit is értünk globális felszínhőmérséklet alatt. ugyanis gyakran halljuk ezt ékahajlati értékelőkben a kontinensek fölött a meteorológiai világszervezet ajánlása szerint 2 menen mérjük a a felszínhőmérsékletet.

Ez a levegőnek a hőmérséklete árnyékoltan rövidre nyílt gyebfelszín fölött.

A tenger tengerek fölött pedig magának a víznek a hőmérsékletét mérik fix bólyákon, úszóbólyákon, meteorológiai mérőhajókon.

Tehát a globális felszínhőmérséklet a nagyon nagy területű óceán vízhőmérséklete és a kontinensek fölött mért léghőmérsékletnek az átlaga.

Tehát Európa ugye szárazföld lévén egy nagy területű kontinens és annak a kontinensek általában is jobban melegszenek.

Ennek az egyik oka az, hogy a kontinensek a hőkapacitása más, tehát a szárazföldek hőkapacitása más, mint az óceánok hőkapacitása.

Tehát a az óceánnak nagy a hőtároló képessége.

Az óceán felszínről a melegebb víz a mélyebb rétegekbe tud lani, tehát a felszíne kevésbé melegszik.

A hűtőhatás, a párolgás hűtőhatása jobban érvényesül az óceánok felett, mint a kontinensek felett.

A kontinenseken egyébként a a rendelkezésre álló víz mennyisége is korlátozott, tehát a párolgás hűtőhatása hűtőhatása nem érvényesül olyan mértékben, mint a a tengerfelszín fölött.

Tehát lényegében minden kontinens jobban melegszik. azon belül Európában azt tapasztaljuk, hogy a a hó és a a jég visszaszorulóban van, tehát a sugárzás visszaverő képesség az csökken, tehát kisebb az albedó, tehát a világűrbe visszasugárzott sugárzás mennyisége kisebb, ez újabb melegedést indukál, tehát ez egy ilyen pozitív visszacsatolási folyamat.

Hát részben öngerjesztő folyamatnak is lehetne venni, aminek ugye az egyik egyik következménye a európai gleccsereknek az eltűnése.

Tehát, hogy lehet olvasni különböző prognózisokat, hogy Ausztriában, Svájcban, Németországban hány százaléka a gleccsereknek tűnik majd el a következő 21 nehány év alatt 2050-ig alig maradt belőlük egyébként valami.

Igen, ez már most látszik, hogy 30%-kal visszaszorult a a jégtakaró a műholdas mérések kezdete óta Európában.

Ahogy erről beszél beszélünk, eszembe jutott egy kép [horkantás] nagyon szemléletes.

Egy a svájci francia határon a gleccserrel le lehetett menni, le lehet menni most és le lehet menni k lépcsőfokokon és 50 évvel ezelőtt három lépcsőfokot kellett megtenni, hogy a jégfelszínre lépjünk, most meg több mint 500-at.

Tehát ez jól mutatja egyébként, hogy hogyan hogyan süllyed a a és tűnik el a jég.

Nekem úgy tűnik laikusként, hogy mintogyha ez a prognózis bevált volna.

Tehát miért van az, hogy a Kárpátmedencében súlyosabbnak tűnnek? előbbérezzük és súlyosabbnak tűnik a klímaváltozásnak a hatása, mint Európa más részein. >> Hát ez főleg a abban keresendő ennek az oka, hogy a Kárpátmedence egy hegykoszorúkkal majdnem teljesen körbezárt egység, tehát ugye az Alpok, a kárpátok és a dinári hegység koszorúi határolják. és a medencejelleg bizonyos éghajlati szélsőségek hatását felerősíti, vagy vannak olyan időjárási rendszerek, amik eljutnak a kárpátmedencébe, de mondhatjuk, hogy beragadnak.

Tehát például egy blokkoló anticiklon tartósan fennáll a a Kárpátmedencében, tehát ez azt jelenti, hogy akkor a horizontális átkeveredés nem történik meg.

Ö hosszan derült időjárás jellemző a térségünkre, és amikor nagyon hosszan elnyúlik egy ilyen időszak, az mindenképpen az extrémitások növekedéséhez járul hozzá.

A másik, amikor lassan mozgó ciklonok ragadnak be a Kárpátmedencében, ekkor pedig kis területen adják ki a csapadékukat.

Tehát ekkor heves esőzések fordulnak elő, akár villám árvizek alakulnak ki.

Tehát van egy van egy ilyen ilyen hatása a kárpátmedencének, hogy hogy nálunk tovább állomásozik bizonyos időjárási rendszer szélsőségeket okozva.

A másik, hogy a vízháztartásunk is nagyon sérülékeny.

Tehát a a folyóink vízpotlása az a környezőhységekben leeső csapadékból és a havazásból, a hókészletekből származik.

Tehát emiatt elég sérülékeny a kárpátmedence.

A hőhullámok esetén pedig korlátozott a a levegő kicserélődése.

Nagyon gyorsan felmelegszik a talaj.

A szántóföldi területeken a párolgásnak a hűtőhatása nem tud érvényesülni a gyors talajkiszáradás miatt.

Tehát ezek ezek a fő tényezők, amik az extremitásokat növelik.

A bevezetőben említettem, hogy korábban már beszéltünk a klímaváltozás hatásairól itt Magyarországon és a Kárpátmedencében.

Ez egészen pontosan 2022 szeptemberében volt.

Akkor ráadásul nem egyedül volt, hanem egy kollégájával, Horvát Ákossal bizonyára emlékszik rá. >> Természetesen. >> Talán a hallgatók egy része is, de azért azt hiszem, hogy három és fél évre nem nagyon emlékszik vissza senki sem.

Előkerestem az akkori MTI hírt, hogy az MTI mit tartott legfontosabb üzenetnek ebből a beszélgetésből.

Három [horkantás] dolgot emelek ki. 2022 szeptember.

Ezt fontos mondani a hallgatóknak, nézőknek.

Nyár végére a talaj felső 80- 100 cm-es rétege kiszáradt.

Volt olyan területe az országnak, ahol 1 mm eső sem esett egyetlen hónap alatt.

A harmadik, korábban 10 évente voltak súlyos aszályok, most öt-h évente súlyos aszállyal kell szembenéznünk.

Beszéltünk erről 2022 szeptemberében, most pedig 26. májusá májusa van.

Tehát tehát még a nyár el sem kezdődött.

És a kép, amit majd elmond nekünk, hogy most hol tartunk, az riasztóbb, mint amit egyébként ez a 22-es szeptemberi állapot mutatott. >> Hát igen, valóban három év sem telt el azóta, és ugye a 2022-es asztály Európában és Magyarországon is történelminek számított.

Tehát az éghajlatváltozás hatásai fokozzák a szélsőségek előfordulását.

Ö, tehát mondhatjuk, hogy történelminek tekintett események gyakrabban fordulnak elő.

Ö, tehát abban az esetben, hogyha mondjuk egy aszályt akarunk vizsgálni, akkor mindig egy hosszabb időszaknak a csapadékhiányát kell tekinteni.

Tehát visszatekinthetünk az elmúlt évekre, ami eltelt 2022-től. 2023 az átlagosnál csapadékosabb volt egyébként, de rendkívül szeszélyes eloszlásba érkezett a csapadék. 2024 ugye a legmelegebb év volt Magyarországon.

A sok éves átlagnak a 65%-a hullott le. 2025 is az átlagosnál jóval szárazabb volt.

De ami a legfontosabb, ami a jelenlegi aszályos helyzethez feltétlenül hozzájárult, hogy a tavalyi év decembere az rendkívül száraz és és enyhe volt.

Tehát a talajok mélyebb rétegei nem tudtak elkezdődni, feltöltődni már decemberben.

Tehát ami januárban érkezett átlagosnál nagyobb mennyiség ugye hó formájában, ami az elmúlt 10 évben mondhatni rendkívülinek számított, tehát hogy tartósan hótakaró fedte volna az országot, ez legutóbb 2012-13 körül fordult elő.

Ez a hómennyiség ahhoz elegendő volt, hogy a felsőbb rétegekbe több víz tárolódott, de a az alsó 1egy mes réteg nem tudott telítődni teljes mértékben.

És erre jött egy márciusi viszonylag csapadékhiányos hónap, tehát az utolsó héten esett le nagyobb mennyiség.

Ez mondjuk az őszívetéseknek jót tett, de utána jött egy rendkívül száraz április, amikor 20. körül csak lényegében a a nyugati határszélen, Alpok alján hullott nagyobb mennyiségű csapadék 5-10 mm helyenként.

Tehát ott ott ennyűhült valamenny valamelyes a csapadékhiány.

Tehát Magyarországon vannak olyan mérőhelyek, olyan területek, ahol lényegében március eleje óta nem hullott csapadék.

Ugye azt gondoltuk, csak visszakanyarodva arra, amit mondott még januárban, amikor az ember még havatlapátolt, és helyenként volt 20-30 cm, hogy hú, ez majd lassan elolvad, és milyen jó lesz, ez pótolja a decemberi csapadékhiányt.

Ez ideig, óráig talán így is volt, de aztán a február, március, ahogy mondta, már nem segített. és az áprilishe azz pedig végképp katasztrofális volt.

Néztem a az adatsorokat, hát Budapesten áprilisban 1,2 mm eső esett, az is négy részt be.

Tehát erre mondják azt mi felénünk, hogy hát ez még a port se mosta el.

Tehát a szélvédőn is csak inkább csak egy-két csep jelenik meg az autó szélvédőjén.

És nem véletlen, erre se nagyon emlékszem, hogy példa lett volna, hogy április végén már előbb bukkanon a Dunából az Insék szikla, ami ugye rendkívül aszályos, csapadékmentes időszakot jelent. [horkantás] Na most ugye önök 30 4050 valamikor 100 éves idősorokkal dolgoznak.

A ezekből az a kép rajzolódik ki, hogy a Kárpátmedence és íy Magyarország is egyre melegebb. egyre szélsőségesebb az időjárás, tehát felborul a hidrológiai ciklus.

Itt a következő, hogy egyre kevesebb a csapaték megosztanak a vélemények.

Van olyan kutatók, azt mondja, hogy a csapadék mennyisége is csökken, tehát 50-60 mm-rel.

Ez egyébként az éves csapadékmennyiségnek ugye a 10%-a lenne.

Mások azt mondják, hogy nagyjából ugyanannyi csapadék jön, de szélsőségesebb lesz az elosztás. nem csendes áztatóesőkre, hanem ilyen ilyen felhőszagadásokra kell majd számítanunk.

És mindennek a következménye az egyre gyakoribb aszárgy.

Amit ugye idéztem, önt ugye korábban azt mondta, hogy 10 évente szokott nagy asz lenni, most pedig öt-h évente van már ilyen.

Menjünk pontról pontra, hogy az a értsék a a hallgatók, hogy ez miért [horkantás] van így és mire számíthatunk egyébként a következő években, mert ez nem fog megváltozni egyik esztendőrelő, a másikra abban biztosak lehetünk.

Az éghajlatváltozás hazai megjelenéséhez hosszú adatsorokat vizsgálunk.

A Hungaromet éghajlati adatbázissa, az adatchívuma tartalmazza egyébként a megfigyelések kezdetétől az összes mérést. >> Mikortól számolunk, mikortól vannak adataink, ne haragudj, hogy a szá vágtam, de szerintem ezt a hallgatók nem biztos, hogy tudják. >> Igen.

A a kiterjedt [torokköszörülés] meg meteoroliai megfigyelések világszerte egy Magyarországon is a 19. század második felében kezdődtek lényegében.

Tehát ezeket az adatsorokat a Hungarátékhajlati adatbázisa tartalmazza.

Törekszünk arra, hogy minél jobb minőségi adatsorokat használjunk a vizsgálatainkhoz.

Tehát ehhez először homogenizáljuk az adatokat, hisz az állomáshálózat az idők során változott, az állomásokat áttelepítették a mérési módszertan, a műszerek is változtak.

Tehát ahhoz, hogy hiteles információval tudjunk szolgálni, arról, hogy Magyarországon hogy jelenik meg az éghajlatváltozás hatása a sorokban, ahhoz előbb a jó minőséget garantálni kell.

Tehát minél hosszabb sorokat igyekszünk bevonni az elemzésekbe.

Jellemzően 1901-től szoktuk publikálni az éghajlati értékelőket, de megjegyzem, hogy ennél hosszabb soraink is vannak, de az 1901-ig visszanyúló adatsorokon egyébként azt látjuk, hogy egyetlen évszak csapadéka változott szignifikánsan és csökkent és ez a tavasz.

Tehát ezért érdemes hosszú adat sorokat vizsgálni.

A rövid sorok ugye amik mondjuk az intenzív felmelegedés kezdete óta mutatják a tendenciákat azon azon az őszi csapadék növekedését látjuk és egyébként pedig statisztikailag nem szignifikáns a változás tehát inkább a változékonyság az ami jellemző az 1981-től kezdődő időszakra tehát a sorok is azt mutatják kevesebb napon hullik le lényegében ugyanaz a mennyiség ebből automatikus an következik, hogy akkor intenzívebb a csapadékhullás.

Ha a hőmérsékletet tekintjük, akkor mondjuk az 196190-es normált összehasonlítjuk az aktuális 1991 2020-as normállal, akkor minden hónapban emelkedő hőmérsékleteket látunk.

Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy nő a hőmérséklet, a csapadék hevesebb, tehát azt látjuk, hogy az aszályhajlam növekszik. [torokköszörülés] Tehát az elmúlt néhány év volt a legaszályosabb, vagy legalábbis az elmúlt néhány évben fordultak elő olyan egymás utáni hónapok, amikor a csapadék jóval átlag alatti volt, tehát a szélsőségesség növekedése tűnik ki a sorokból. >> De akkor ez egy ördögi kör, nem? hiszen hogyha a csapadék mennyisége nem is változik, de nem jókor és nem jó formában hulik, tehát egy felhőszakadás, ami ugye lemossa inkább a termőtarajalt, nem tud elszivárogni, villámárvizek a a az eredménye, és nem tud a talaj alsó rétege átázni, tehát ez se jó. [horkantás] Ha egyre melegebb a levegő, akkor nyilván egyre nagyobb a párolgás.

Tehát az a az ugyanaz a mennyiségű csapadék sokkal kevésbé tud hasznosulni, mint korábban.

És a ez a fajta hidológiai ciklus módosulás, ez kiszámíthatatlanabbá a gazdák számára is és mindenki számára kiszámíthatatlanabbá teszi azt, hogy hogyan és mikor lehet, és majd mindjárt ide visszakanyarrodunk a mezőgazdaságra, most hogyan és mikor lehet eredményesen gazdálkodni.…

Említett entitások

Témák

• klímaváltozás
• aszály
• vízháztartás
• csapadék

Személyek

• Lakatos Mónika
• Áder János

Szervezetek, cégek

• Kopernikus Klímaváltozási Szolgálat

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Aszály: baljós árnyak nyárra #153”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145 2026-01-26

  A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

• Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144 2026-01-12

  Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…