Kék Bolygó - Áder János podcastja

Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

· PT53M20S

Összefoglaló

Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai Egyesült Államok környezeti lábnyoma is jelentős. Kína zöldfordulata mögött rejlő ellentmondásokat…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2026. 04. 07.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Bartus Gábor, Áder János
Témák
természeti tőke, környezetgazdaság, környezeti lábnyom, zöldfordulat
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Azt kell látni, hogy ebből akkor lesz környezeti előny, és akkor tudjuk ezzel megmenteni a bolygót, ha az a villamosenergia, amivel feltöltjük ezeket a mopedeket és autókat, azok nagyon alacsony széndioxid kibocsátással állítódnak elő.

Kínának a fontos stratégiai elképzelései, hogy hogyan tudja egyre inkább erősíteni ezt a világban vezető pozícióját, és kihívni az Amerikai Egyesült Államokat, hogy ki dominálja a földet politikai, gazdasági értelemben.

Ehhez Kínának vannak stratégiái.

Ezek azonban nem mindig kedvezőek a környezeti hatások szempontjából.

Sok problémát megfogalmazhatunk az Európai Unióval kapcsolatban, de így a világ nagy vezető hatalmaival való összehasonlításban a környezeti teljesítmény az sokkal jobb. [zene] >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves tév nézőket is.

Mai vendégem, beszélgetőtársam Bartus Gábor, aki immáron harmadik alkalommal fogadta el a meghívásomat, de azok számára, akik esetleg az első két alkalommal nem találkoztak vele, azért bemutatnám, egyetemi oktató, közgazdász, a nemzeti fenntartható fejlődési tanács, ez az Országgyűlés mellett van titkára.

Köszöntelek Gábor itt a stúdióban. >> Szervusz és köszöntöm a nézőket, hallgatókat. >> Azért is esett rád a választásom, nem csak a témák miatt, az majd ki fog derülni, hogy témák is izgalmasak.

Te voltál az első vendégem, amikor elkezdtem ezt a podcast jó néhány esztendővel ezelőtt, és ez a ma a 150. adás, úgyhogy úgy gondoltam, hogy aki volt az első, legyen a 150.

Úgyhogy és ez volt az egyik ok.

A másik, hogy amikor először vendégem voltál, akkor beszélgettünk ugyanazokról a kérdésekről, amiket most is szeretnék témává tenni.

Beszélgettünk Kínáról, beszéltünk az Egyesült Államokról, érintőlegesen talán az Európai Unióról, erről most is kellene.

De van egy új téma, amiről nem beszéltünk sem az első, sem a második alkalommal. ez a GDP utáni gondolkodás, hogy milyen új közgazdasági számításokra lenne szükség ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a gazdasági tevékenységünk minden egyes hatásáról.

Na, ezeket szeretném veled végigvenni.

Kezdjük szerintem Kínával. hogy a Kínáról eléggé ellentmondásos információk jelentek meg az elmúlt esztendőben a sajtóban.

És azt kértem, hogy egyébként tegyél redet itt a fejünkben, hogyha lehet.

Ugye Kína azért az tagadhatatlan, hogy egy fontos, hát ha nem is fenntarthatósági fordulatot, talán még így is lehet mondani, mondjuk tett egy lépést egy fenntarthatósági fordulat irányába, tehát azt a hagyományos iparpolitikát egy 10-15 évvel ezelőtt Kína a kínai vezetés felülbírálta, és azt mondta, hogy vannak egyéb szempontok is, mert a hiába van a 7 89%-os akár 10%-ot meghalodó GDP növekedés, hogyha ennek a negatív hatásai környezeti hatásai társadalmi egészségügyi hatásai ennek a növekedésnek a nagy részét fölemésztik.

És ezért egy viszonylag látványos fordulatot hajt végre Kína.

Ugye ekkor indul el a szélerőművapacitás bővítése, a naperőművitás bővítése, az akkumulátor technológiának a fejlesztése, és mind a háromban gyakorlatilag piacvezetővé válik.

Te hogyan látod ezt a folyamatot?

És aztán el kell jutnunk oda, hogy ugyanakkor persze ennek ára van.

Nyilván van egy kibocsátási, tehát egy környezeti és klímalábnyoma.

Tehát tegyük mérregre kína teljesítményét. >> Hát ugye nem biztos, hogy én fogok rendet tenni a fejekben, mert nagyon sok szempontból lehet ezt elemezni.

Nagyon sok folyamatot meg adatott, tényt lehet nyomon követni, és ki ki milyen nézőpontból nézi ezeket, mást és mást fog látni.

Tehát nyilván érdemes lenne Kínas szakértőt is, gazdasági szakértőt megkérdezni erről.

Ugye alapvetően az országok teljesítményét meglepő módon környezeti szempontból nem is olyan könnyű megítélni.

Van a környezeti teljesítmény mérésének egy paradoxona, egy nagyon furcsa ellentmondása, hogy nagyon pontosan tudjuk mérni az egyes szennyezőanyagok koncentrációját. vagy kibocsátott mennyiségét.

Tehát pontosan tudjuk, hogy mennyi egy ország széndioxid kibocsátása, vagy pontosan tudjuk, hogy mennyi egy folyó szennyezettsége, mit tudom én, kémiai oxigénye, biológiai oxigén.

Oda lehet menni, meg lehet mérni.

Pontosan meg lehet mérni, hogy egy városban a tipikus városi levegőszennyező anyagoknak mi a koncentrációja a levegőben.

Most amikor egy ország környezeti teljesítményéről akarok bármit mondani, akkor ezeket mind egybe kellene nézni, össze kéne adni.

Csak ugye az a helyzet, hogy hogyan adok össze mondjuk kémiai oxigén igényt nitrogénoxid koncentrációval.

Tehát a probléma ugye az, hogy almát, körtét, dinnyét kell szépen sorba összeadogatni, és ez még nem megy teljesen tökéletesen a tudomány embereinek meg a a különböző statisztikákat végzőknek sem.

Úgyhogy én azt szoktam ajánlani a hallgatóimnak is, meg itt is azt ajánlom a nézőknek, hallgatóknak, hogy alapvetően a következő dolgokat érdemes nyomunk követni.

Különböző koncepciók alapján ezt az összeadást mégis elvégzik.

Az egyik az egy népszerűbb és ismertebb ez az ökológiai lábnyom indikátor.

A másik pedig egy amerikai egyetemek által kifejlesztett makroindikátor, a környezeti teljesítmény indikátor, environmental performance indikátor.

Ezt a Kolumbia és a Yetemek kutatói találták ki, és azóta a YL egyetem ezt rendszeresen publikálja.

Ez két kísérlet arra, hogy hogyan lehet környezeti adatokat összeadni és valamit mondani egy ország környezeti teljesítményéről.

A érdekesség egyébként az, és mutatja az összeadás nehézségét, hogy ez a két indikátor, kompozit indikátor gyakorlatilag ugyanazokból az elemi tényekből, adatokból indul ki, de a kapott végeredmény az egymással negatív korrelációban van.

Tehát az ökológiai lábnyom inkább reflektál a fogyasztásból eredő környezetterhelésre.

Tehát az ökológiai lábnyom indikátorban azok az országok teljesítenek jobban, ahol alacsony a fogyasztás, jellemzően szegényebbek az emberek.

A környezeti teljesítménydex pedig a végeredménye inkább azzal korrelál, hogy mennyire fejlett egy ország környezetpolitikai intézmény rendszere, mennyi szennyezést korlátozó szabályösztönző van, és ebből eredően tulajdonképpen mi lesz az országok teljesítménye?

Meg általában a gazdagabb országok vannak a lista elején.

Most mivel ez ugye ellentmondó két makroindikátor, érdemes mellé tenni elemi indikátorokat.

Csak az a kérdés, hogy az 1000féle környezeti adatból melyiket válasszuk.

Én hármat szoktam javasolni, vagy három tényezőt, mégpedig azért, mert abban teljes konszenzus van.

És ezt ugye van az IPCC-nek a kistestvére az IPBES vagy IBES.

Ez is egy ENS kormányes kormányközi tudományos tanácsadó testület. >> Így van.

Csak éppen nem a klímaváltozásról [horkantás] hanem a biodiverzitásról és az ökoszisztémaszolgáltatásokról.

És a az ő első globális értékelő jelentésük az 2019-ben jelent meg, és megerősít sok más korábbi kutatási eredményt, hogy a természeti tőkét alapvetően három módon tüntetjük el a bolygóról.

A területhasználatváltozással, tehát ahol korábban természet volt, ott most emberi használat lesz.

A második az anyagátáramlás, anyaghasználat, tehát hogy kitermelünk nyersanyagokat alapanyagokat kivágjuk a fát az erdőből, ezeket átalakítjuk, termék lesz belőle majd hulladék, tehát ez az anyagátáramlás.

És a harmadik döntő tényező, és meglepő módon egyébként kisebb, mint az előző kettő, ez a székhajlatba való beavatkozás.

Tehát és akkor ha valaki nagyon szorgalmas, még az inváziós fajk fajok terjedését hozzáteheti negyedik tényezőként, de azt gondolom, hogy az első három az elég.

Most a területhasználatváltozásról nagyon nehéz jó olyan indikátort találni, ami mindegyik országra rendelkezésre áll.

Tehát én azt szoktam javasolni, hogy akkor a másik két tényezőre nagyon könnyű indikátort találni, mert az anyagátáramlást már mérik.

Tehát ugyanúgy, mint ahogy a statisztikai hivatalok, ugyanúgy, ahogy előállítják a GDP-t, ami a hozzáadott értékeknek az összessége, ugyanúgy mérik, hogy egy-egy vállalat mennyi anyagot dolgoz fel.

Azt is lehet tudni, hogy egy nemzetgazdaság összesen hány tonna mozgat meg egy évben.

Ez a hazai anyaghasználat domestic material consumption index.

És a klímaváltozásra meg ott van az üvegházgáz kibocsátás.

Tehát azt gondolom, hogy ha országokat akarunk értékelni környezeti teljesítmény alapján, akkor megnézhetjük az ökológiai lábnyomát, a ezt az environmental performance index, tehát környezeti teljesítmény mutató adatot, indikátorértéket, a hazai anyagfelhasználást, azt tonna per fő per évben lehet például mérni, és az egy főre egy évben jutó üvegházgáz kibocsátott mennyiséget.

Tehát ez olyan négy alapadat, hogyha ezeket megnézzük, akkor gyakorlatilag kicsit ki tudjuk sakkozni azt, hogyha az egyikben módszertani hiba van, akkor a másik három helyre tesz minket.

Ha azt a négy adatot egybe nézzük, akkor egy viszonylag jó képet tudunk adni.

Most ez egy elég hosszú bevezetés volt, mert most jön Kína.

Naom de várjál, de most nem az volt a szándékod ugye, hogy elbizonytalanítsál bennünket, hanem hogy a tudásunkat gyarapítsad és felkészültebben várjuk a Kínával kapcsolatos sokfejtésedet. >> Hát ugye azt mindig érdemes bevallani, hogy mik egyes közléseknek a korlátai.

Tehát a kontextusról nagyon sokszor elfeledkezünk, pedig nagyon sok mindent úgy találnak ki emberek, hogy itt van ez az eszköz, ami bizonyos körülmények között jó lesz.

Majd beszélünk a GDP-ről, a bruttó hazai termékmutatóról.

Ott ug ugyanez a helyzet az egy tökéletes mutató, ha nem feledkezünk el a kontextusáról, csak hogy el szoktunk feledkezni a kontextusokról.

Itt azért én precízen elmondtam ezeknek a környezeti indexeknek a környezetét, hogy meddig érvényesek meg, honnantól kezdve már bizonytalan velük dolgozik.

Na most Kína ebből a négy indexből háromban kifejezetten rosszul teljesít, és gyakorlatilag csak az ökológiai lábnyoma versenyképes, mondjuk az Európai Unióval és az Amerikai Egyesült Államokkal.

Ez olyan 3,6 globális hektár per fő per év ami például nagyjából Magyarországéval egyezik meg.

Tehát azt lehet mondani, hogy Kínának a a természeti erőforrás igényessége az megegyezik Magyarországéval, de alacsonyabb, mint Németországé és jóval alacsonyabb, mint az Amerikai Egyesült Államoké.

Ez egy viszonylag jó érték az országok összehasonlításában.

A másik három mutatóban Kína már nem teljesít jól.

Például ebben a környezeti teljesítménydexben 180 országot értékelnek, és a rangsorban 156 Kína.

Tehát nagyon-nagyon hátul van a pontszámok.

Azok úgy, tehát ez egy ullától 100 pontra számol át mindent.

Nyilván 100 pontot nem lehet elérni, az a legjobb.

Nulla a legrosszabb, annál is kicsit jobban teljesítenek az országok.

Tehát így nagyjából 25-től 76 pontig érnek el. az országok értéket ebben az összehasonlításban.

Észtország a legjobb 76 ponttal és Vietnám a legrosszabb 25 ponttal.

Tehát ebben a 76-tól [torokköszörülés] 25 pontig terjedő skálánk, Kína azért alul van ebben ezzel a 35 pontos teljesítményével. >> Hát azt mondtad, hogy 156 valóban akkor a listán meglehetősen hátul van. >> Igen.

Itt itt egyébként európai országok vannak.

Tehát [torokköszörülés] az első 22 az mind európai ország.

Utána jön Ausztrália a 23. helyen, akkor megint európaiak.

Magyarország itt a 31, az Amerikai Egyesült Államok 35.

Tehát Magyarország például ebben a versenyszámban lenyomja az Amerikai Egyesült Államokat is. >> Igen, ez egy csábító dolog, hogy ezen a vonalon haladjunk tovább, és egy kicsit veregessük a saját válunkat, de nem, most maradjunk egy picit még Kínánál.

Akkor most jön a másik kétó még.

A egyfőre első széndioxid kibocsátás durván nő Kínában. 2000 óta ez meg két és félszereződött.

Tehát ma a kínaiak két és félszer annyi széndio üvegházgáz, tehát ez nem csak széndioxid, hanem minden egyéb.

De széndioxid egyenértékben számolva két és félszer annyi üvegházgázt bocsátanak a légkörben, mint 2000-ben.

Igaz, hogy eközben meghatszorozták a GDP-jüket, tehát van egy úgymond relatív szétkapcsolás, tehát a környezetterhelésük kevésbé nő, mint a gazdaságuk teljesítménye, de ezzel például már az az Európai Uniónak jóval alacsonyabb az egy főre eső széndioxid kibocsátása, mint Kínáé.

Valószínűleg az is benne volt, hogy jelentős energiaigényel.

Tehát az a GDP növekedés, amiről beszélsz, az egy jelentős többlet energiafelhasználással járt.

Ugye a világban a tendencia az, hogy nő a népesség, de háromszor olyan gyorsan nő egyébként a az energiafogyasztás és kétszer olyan gyorsan a vízfogyasztás.

M Kínában gondolom hasonló lehetett, hogy a GDP növekedéséhez rengeteg energiát kellett felhasználni és ez még az elmúlt 20-25 évben zömében fosszilis eredetű, tehát szén, gáz és olaj. volt, függetlenül attól, hogy elég sok atomerőművet építettek, vízerőműveket építettek, de az energiaigényt, ezt a növekvő gyorsan bővül energiaigényt zemében, fosszilisból elégítették ki.

Gondolom ez ezzel magyarázható.

Ugye ha már az okokat is elkezdjük feltárni, akkor ugye azt kell látni, hogy Kína valóban hihetetlen fejlődést ért el olyan termékek gyártásában, ami ugye például Európában nagyon népszerű.

Tehát, hogy a egyrészt ugye az export az egy nagyon fontos hajtóereje a kínai gazdasági növekedésnek.

Tehát például elektromos autót, akkumulátort, napelemet azért is célszerű gyártani, mer ezt a szorgos európaiak majd mind megvásárolják.

De ezt egyébként már hazai felhasználásra is használják a kínaiak.

Itt elsősorban a hajtóerő nem is a globális széndioxid vagy éghajlati problémák kezelése, hanem a városi levegőszennyezettség csökkentése.

Tehát a gazdasági bővülés és az urbanizáció az hihetetlen rossz levegőminőségi állapotokat eredményezett Kína nagyvárosaiban.

Ugye van egy klasszikus ilyen vészhelyzet, ami 2014 telén elő Pekingben, ami egy olyan fokú levegőszennyezettség, ami ami után a a kínai vezetés úgy gondolja, hogy hát ez így nem mehet tovább.

A kínai emberek gazdagodnak, egyre inkább igénylik a jó minőségű környezetet is, tehát nem akarnak fullokolni a városaikban.

És ugye hogyan lehet a levegőszennyezettséget csökkenteni?

Említett entitások

Témák

  • természeti tőke
  • környezetgazdaság
  • környezeti lábnyom
  • zöldfordulat

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Kína
  • Amerikai Egyesült Államok

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150”

Miről szól ez az epizód: „Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150”?

Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai Egyesült Államok környezeti lábnyoma is jelentős. Kína zöldfordulata mögött rejlő ellentmondásokat… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bartus Gábor, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150”?

Fő témái: természeti tőke, környezetgazdaság, környezeti lábnyom, zöldfordulat.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150”?

Megjelenés: 2026. 04. 07.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/itt-a-let-a-tet-a-termeszeti-toke-eltunese-150-97657222

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

  • Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144

    Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból