Kék Bolygó - Áder János podcastja

A jóllétünk ősi titkai #151

· PT30M58S

Összefoglaló

A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmódot és eleink jó gyakorlatait mutatja be. Szó esik burgonyáról, biokertekről és gyógynövényekről.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2026. 04. 20.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Nagyné Batári Zsuzsanna, Áder János
Témák
fenntarthatóság, jó gyakorlatok, biokertek, gyógynövények
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a természetközeli életmód, ez azt jelentette, hogy sokkal jobban ismerték a saját környezetüket.

Úgy éreztük, egy kicsit a burgonya rehabilitációjáról van szó, mert ugye mostanában már az étkezési kultúrában a hús és krumpli össze párosításával sokat veszített a népszerűségéből az a tudás, ami a növénytársításokra vonatkozik, tehát hogy milyen növény mi mellett tud élni úgy, hogy a vegyszermentes növénytermesztés előtérbe kerülhessen.

Ugye ez is visszautal arra az ősi tudásra, amiből ki kiindultunk itt.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetős társam, nagyné dr.

Batári Zsuzsanna, a Szentende és Kanzen tudományos főigazgató helyettese. >> Üdvözlöm elnöket és a hallgatókat is. >> Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat.

Ez a hét azért is érdekes, mert ezen a héten van a fenntarthatósági témahét, és az önök kiállítása, egy új kiállítás nyílik a Szentrendeis Kanzen területén.

És ez a beszélgetésünk apropója.

Ez a kiállítás pedig arról szól, az volt az önök ötlete, és ezt valósították meg, hogy 2015-ben a Zens elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt, úgynevezett SDG-t.

És azt találták ki, hogy nézzük meg, hogy ezeket a fenntartható fejlődési célokat hogyan lehetne megvalósítani, elérni, könnyebben elérni, hogyha támaszkodunk az ősi tudásra, a népi bölcsességre és a hagyományokra.

Úgyhogy erről meséljen azért nekünk, hogy hogy fogalmazódott meg ez a gondolat, hogy összekapcsolni a skanzent, összekapcsolni a népi hagyományokat, kultúrát, tudást ezekkel a fenntartható fejlődési célokkal.

Kinek a fejéből pattant ki ez az ötlet? >> Ez az én fejemből pattant ki ez az ötlet. >> De jó helyen [nevetés] kérdeztem akkor. >> Igen.

És azért fontos, mert a Szent Andre és Kanzanban egy hatalmas tudásbázis van.

Ez azt szeretnénk megmutatni hasonló jellegű kiállításokkal, hogy ez a paraszti tudás ez nem egy zárvány, amit kiteszünk és mutogatunk, hanem ez valami, amiből mi is tanulhatunk.

És ezek az ismeretanyagok, ezek az információk, a jó gyakorlatok, ezeknek a nagy része ma is használható, ma is alkalmazható a mindennapi életben.

Tehát ezáltal többek lehetünk, hogyha megtanuljuk és alkalmazzuk a saját életünkben.

Ma is ez volt az egyik kiindulópontja ennek a gondolatnak.

A másik indulópont pedig az volt, hogy a fenntarthatóságot helyezzük a középpontba.

A fenntarthatóság középpontba helyezését azt a tematikus évünkkel indítottuk el.

Ez a zöldskanzán tematikus év, de ez azért sokkal többet jelent, mint a környezeti zöld fogalom.

Ebbe beletartozik a közösségeknek az összefogása, az egyenlőségek, az reintegrációs programoknak a beiktatása.

És ezt egy egész sorozatként képzeltük el, amiben egyik évben elindulunk a a természeti környezetből.

Ugye a skanzen az a Dunaipoly Nemzetipar területén van, tehát egy egy eleve adott egy természeti környezet amit be is tudunk mutatni, és elindulunk a ház felé, az építkezés felé. és utána a házban használatos tárgyakra, a tárgyi világra fókuszálunk, és utána a benne élő emberre és a közösségekre.

Ezt így építettük fel a tematikusi év során, és nem csak kiállítással, de mindenféle más módon is próbáljuk átadni ezt a tudáselemet, ezeket a tudáselemeket.

Úgyhogy ez belekerül például a élőtörténelmi interpretációba, az élő múzeumi helyszínekre, új múzeumpedagógiai foglalkozásokat indítunk.

Tehát ez egy nagyon komplex megközelítése annak, kiadványokat adunk ki, hogyan tudjuk ezt a tudást innovatívan átadni a különböző típusú látogatóknak, a különböző érdeklődőknek. >> Jó, apropó egyébként, hogy a fenntarthatósági témahét keretében esetleg iskolások látogassanak önökhöz, vagy azt követő időszakban, hiszen a fenntarthatóság kérdésével nyilván nem csak egy hétig érdemes foglalkozni, és gondolom az önök kiállítása is milyen hosszú időn keresztül lesz látogatható.

Igen, a kiállítás az ebben a szezonban és a következőben is végigkíséri a tematikus évünket.

A következő évben ugye a közösséggel fogjuk a az emberrel fogjuk folytatni.

És nagyon jó, hogy említette a fiatalokat, mert maga a kiállítás is nekik készül. főként egy kiemelt célcsoportja ennek a kiállításnak a gimnazisták, fiatal felnőttek, egyetemisták, középiskolában tanulóknak a köre, mert azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevés komplex tudással rendelkeznek ezen a területen, és nagyon fontos lenne a szemléletformáláshoz hozzájárulni a mi eszközeinkkel is.

Hát igen, ez az egyik legnagyobb probléma szerintem, hogy elveszítjük azt a tudást, vagy már részben elveszítettük azt a tudást, ami a szüleink, nagyszüleink vagy détszüleink birtokában volt még.

És ez hiányzik ahhoz, hogy egészségesen éljünk, hogy hogy normális, normális, hát jó legyen a viszonyunk a környezetünkhöz, a teremtett világhoz, és így tovább, és így tovább.

Most arra nyilván nem lesz időnk, hogy a 17 fenntartható fejlődési célt végigvegyük, és a kiállításnak az ehhez kapcsolódó tematikáját.

Ön hármat gondoltam, nem csak azért, mert három a magyar igazság, hanem mind a három olyan, ami ami fölvillantja azt a a lehetőséget ad legalábbis erre, hogy fölvillantsa azt, hogy az a szándék, amit az imént megfogalmazott, az a kiállítói szándék, azt hogyan sikerült a különböző eszközökkel, szövegekkel, figyelemfelhívó ö eszközökkel hogyan lehet majd a közönség, az odalátogató közönség számára fogyaszthatóvá tenni.

Talán kezdjük az ősi tudással, ha már erről beszéltünk.

És hogy arról ugye én is azt mondtam, hogy ennek egy részét sajnos elveszítettük már, vagy elveszítjük.

Ugye az ősi tudás keretében beszélnek önök a gyógynövényeknek a használatáról, beszélnek a népi gyógymódokról és beszélnek az egészséges étkezés szükségességéről és arról, hogy ez korábban tulajdonképpen megvolt.

Csak most majd lesz egy olyan elem.

A következő az majd a az az élelmiszerbiztonság, és ott egyetlen dolgot akarok majd kiemelni.

Ez a burgonya, ami nekem is nagyon sok új információt adott.

Mindaz, ami egyébként ott a az installációkon szerepel.

De nézzük először ezt az ősi tudást.

Gyógynövények, majd utána a gyógynövényekre szeretnék visszatérni.

Népi gyógymódlok, egészséges étkezés.

Hogyan foglalná ezt össze az odalátogatók számára? >> Az a legfontosabb üzenet, hogy őseink a paraszti kultúrában egy sokkal természetközelibb életmódról beszélhetünk.

És ez a természetközeli életmód, ez azt jelentette, hogy sokkal jobban ismerték a saját környezetüket.

Ugye a változatos a természetföldrajza Magyarországnak is eltérő környezeti hatások vannak, eltérő lehetőségek, eltérő földfelszín, talaj típusok.

Tehát, hogy ennek a ennek az ismerete volt az ő sajátjuk.

Nem csak ezt ismerték, hanem a helyi fajokat.

Tehát nagyon tudták azt, hogy ez ebben az adott közegben mi az, ami legjobban megterem.

És azt is ismerték, hogy a körülöttük lévő erdőkből, a körülöttük lévő természetből hogyan tudják például a gyűjtögetés technológiával, technikájával azokat a azokat a növényeket hasznosítani még, amelyek akár az étkezésükben, akár a tárgykultúrában segíthették őket.

Ugye azért itt nem biztos, hogy csak az étkezésben tudták hasznosítani a körülettük lévő természeti környezetet.

A azt azt is tudták hogy tapasztalati úton is, hogy ezeknek a gyógynövényeknek milyen pozitív hatása van, és mivel az egészségügyi ellátórendszer sem olyan volt, mint manapság, rá is voltak utalva arra, hogy ezt a tudást alkalmazzák.

És nagyon sokszor specialisták is segítették azért ezt, és mindenhol tudták azt, hogy kik azok a gyógyítók, kik azok, akik ezzel a ezzel a plusz információval rendelkeznek, akik akikhez tudnak fordulni.

De hát magában a gyógyítás folyamatában fontos szerepet kaptak még a mágikus eljárások is, amellyen ezeket összekötötték.

Tudták azt, hogy melyik faluban hány faluval arrébb van egy-egy specialista, akihez el lehet menni. csontkovács vagy olyan, aki masszírozott, vagy olyan, aki meg tudta gyógyítani őket.

Nagyon fontos volt emellett az is, hogy és nagyon fontos azt is megemlíteni, amiről már szó volt itt a bevezetőben is, hogy nem csak a gyógyítás miatt voltak fontosak ezek a gyógynövények, hanem önmagában az ételek, amiket ettek, azok is jobb hatással voltak a szervezetükre.

És ennek az információnak az átadását is nagyon fontosnak tartjuk.

Például nagyon kiszorult az étkezésünkből sokféle gabona.

Ezeknek a gabonáknak az újra behozatala a a táplálkozás kultúrában nagyon fontos lenne.

Nagyon sokszor könnyen elkészíthető szezonális alapanyagokat használtak.

Ugye ez nagyon fontos az okolábnyom szempontjából is.

Tehát nem messziről származik az az alapanyag, amit használunk, hanem helyben elérhető és szezonálisan elérhető.

Tehát ezeknek az alapanyagoknak a táplálkozáskultúrában való visszaépítése ez nekünk is nagyon fontos volt.

A korábbi tematikus évünk, a malom tematikus évben például a a gabonáknak a pozitív hatását úgy szerettük volna hangsúlyozni, hogy dietetikussal együttműködve mutattuk be azt, hogy mennyi mennyi pozitív ásványi anyagtartalom, vitamintartalom van ezekben a ezekben a növényekben.

Tehát a gyógyítás és a gyógynövények ismerete az az egy kiemelt része ennek a kiállításnak is.

És ezt úgy is fontosnak tartjuk, hogy élő múzeumi helyszínen bemutatjuk a gyógynövényeket.

Mindegyik installáción van egy olyan javaslat, hogy melyik kiállítási egységben találnak még részletesebb tartalmat azok, akik érdeklődnek.

Itt van egy úgynevezett boszorkánykonyha helyszínünk az észak-magyarországi faluban, ahol a múzeum területén lévő gyógynövényeket lehet megismerni.

Több mint 120féle gyógynövény található csak a skanzen területén.

És ezeknek a felismerése, megismerése, a jó hatásoknak a felhasználásnak a számtalan formája, az az ott ki is próbálható, megszagolható.

Nagyon fontos az emberek számára, hogy multiszenzoros legyen egy-egy múzeumi élmény, meg lehet kóstolni a gyógytákat, tehát nagyon komolyan összekapcsolódik azzal a tartalommal, ami a magtáres kiállításban van. [horkantás] A >> két megjegyzést fűznék ahhoz, amit mond.

Egyrészt ugye jó tudni, a hallgatók és a nézők jó, hogyha tudják, hogy Magyarországon van egy gyógynövény kutatóintézet, ami nagyon-nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a gyógynövények később a gyógyításban szerepet, nagyobb szerepet játszanak a jövőben, mint most.

Jó azért azt tudni, hogy a gyógyszergyárak mind a mai napig ezeket az anyagokat használják, tehát a gyógynövényeket nagy mennyiségben használják.

A hallgató kedvéért most kiírtam néhányat, csak hogy nekem is egy jó néhány új volt.

Maszlag, fájdalomcsillapítás, farkasalma sebezelés ördög csáklya, gyulladáscsökkentés, utifű köhögés ellen, kakukfű, torokgyulladás.

Sok minden más is volt még egyébként.

Orbánz fű álmatlanság és depresszió ellen. >> Tehát és és most nem nem volt teljes a felsorolás.

És ugye ezek csak a Magyarországon fellelhető gyógynövények.

És hát ezen kívül még Kárpátmedencén kívül is van jó néhány olyan gyógyövény.

Hát mondjuk az utifű például a Dr.

Tej, >> tehát hogyha gyorsan átkötünk, hogy >> ugye lándzsás útifűből készítik ezt a köhögéselleni szirupot.

Lehet, hogy a hallgatók, nézők egy része is használta már. >> Tehát valóban szükségünk van erre a tudásra, hogy minél nagyobb esélyt adjunk annak, hogy mellékhatást mentesm >> vagy kevesebb mellékhatást megkockáztatva, mint a kémiai úton előállító gyógyszerek esetében segítsük magunkon, vagy segítsünk a gyerekeinken, unokáinkon, hogyha éppen betegek.

Igen. >> Kiegészítő kezelésként lehet ezeket mindenképpen alkalmazni. >> Igen.

Ugye említette az élelmiszert is.

Itt ugye külön az installációkban lehet látni az árpa, zab köles fogyasztásának a >> a hasznát, >> de most mégsem ezzel akarok foglalkozni, mert egy külön egy külön fejezetet szántak, egy külön kiállítási blokk, a burgonya.

Igen. >> És ugye azt a azt az élelmiszerbiztonsághoz, mint mint fontos szemponthoz, mint fenntartható fejlődési célhoz kötötték a burgonya fogyasztását. >> Igen.

Engedjem meg egy záróírás megjegyzés, mielőtt válaszolok a felvetésre.

A maga a kiállítás létrehozása az egy közösségi kurátori program volt.

Tehát én kollégákkal dolgoztam együtt a fenntarthatóság jegyében.

Ez egy csapatmunkaként született, és a kurátorok, akik a múzeumban dolgoznak, egy-egy témával foglalkoztak, és úgy fejlesztették a tartalmat a kiállításhoz. és a az ezen a tartalmon dolgozó kolléga az éhezés megszüntetése fenntartható fejlődési célhoz kifejezetten a burgonya szerepét emelte ki csak na már most amikor amikor ő elővezette a témáját ez mindannyiunkat rettenetesen megfogott ez egy nagyon egyszerű nagyon-nagyon látványos módja annak hogy bemutassuk azt hogy mennyi mindent elhagytunk az előzőekben, az előző években. egy ha hadd hadd egészítsem ki.

És akkor így most egymásnak végszavazzuk egymást tulajdonképpen, mint mint a színházban.

A amit hátha nem tud mindenki.

Én fölírtam itt egy jó pár kett n hat vagy hét olyan dolgot is, ami csak ilyen tő mondatokat mondok. >> Igen. >> 8000 éve ismerjük. >> Így van. >> 8000 éve ismerjük. számos fajtája van egyébként. >> Igen. >> Az európai Európába az 1500-as években érkezik.

Magyarországba csak a 18. század végén második állítás. >> Ma 1 milliárd embernek 1 milliárd embernek az alapélelmiszere.

Kicsi a vízigénye, tehát még 1 kg burgony előállítása, 150 250 l víz, 1 kg rizs.

Ennek a tízszerese. >> Ötödik.

Nagyon sokféle, nagyon változatos, hogyha valaki jár Peruba, akkor láthatja, hogy már akkor az inkabirodalom idején hányféle burgonyát termesztettek, és mind a mai napig egyébként mennyi van, ha úgy teszik, forgalomban.

Következő: energiadús, vitaminokban gazdag gluténmentes. >> De de nem mindegy, hogy hogyan készítjük el.

Tehát erre is erre is fölhívják a figyelmet, hogy nem mindegy, hogy ez főt krumpi lesz, petrezselymes burgonya lesz, héjában sült burgonya lesz, és így fogyasztjuk, vagy chipsz formájában, vagy vagy ilyen olajban sütött burgonya formájában fogyasztjuk.

Tehát nem mindegy, hogy hogyan.

Amin nekem nagyon meglepett ez a következő információ, hogy Magyarországon a második…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Skanzen

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A jóllétünk ősi titkai #151”

Miről szól ez az epizód: „A jóllétünk ősi titkai #151”?

A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmódot és eleink jó gyakorlatait mutatja be. Szó esik burgonyáról, biokertekről és gyógynövényekről. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A jóllétünk ősi titkai #151”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagyné Batári Zsuzsanna, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A jóllétünk ősi titkai #151”?

Fő témái: fenntarthatóság, jó gyakorlatok, biokertek, gyógynövények.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A jóllétünk ősi titkai #151”?

Megjelenés: 2026. 04. 20.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-jolletunk-osi-titkai-151-05450739

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

  • Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144

    Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból