Kék Bolygó - Áder János podcastja

Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

· PT18M13S

Összefoglaló

A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat csökkentéséhez.

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2026. 05. 04.
Hossz
18 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
fenntartható megoldás, aszályos időszak, talaj vízmegtartó képessége, talajélet, vegyszerhasználat csökkentése
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A gyapjú pellet az egy szerves trágya, ami gyakorlatilag egy szervesanyagkon koncentrátum. 80%-a a szervesanyag és ebből 10% a nitrogén.

Megtartja a vizet a talajban, hiszen a gyapjú az a saját tömegének a háromszorosát képes felvenni a vízből, és ezt le is adja a növények, illetve a mikroorganizmusok számára. a különböző termékeket, akár textilipari, akár alternatív, innovatív termékeket kellene ebből a gyapjobból gyártani, és a hulladékból, ami ezekben, ebben az értéklácban már nem hasznosítható, abból lehetne gyapjú pelletet gyártani. [zene] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket is.

Mai vendégem és beszélgetőtársam, Veres Andrea, növényorvos, talaj erőgazdálkodási szakmérnök és címzetes egyetemi tanár.

Köszöntöm itt a rögtönző stúdióban, ugye a vasúttörténeti parkban vagyunk, nem a rádió stúdiójában, ezért időnként háttérzajó is hallhatók lesznek.

Ez volt az Expo helyszíne és a Budapest Planet kiállítás is itt volt látható.

Úgyhogy itt találkoztunk először.

Szerintem hogyha valaki ezt valakinek ezt mondom, hogy gyapjú pellet, egy kicsit furcsán nézne rá, mi is az a gyapjú pellet.

Úgyhogy szerintem segítsen a hallgatóknak és a nézőknek, mi ez a gyapjú mellett, hogyan jött az ötlet, hogy ilyet előállítsanak, és mit kell tudnunk erről a termékről? >> Hát én körülbelül már 20 éve a fenntartható növénytermesztési rendszereket kutatom és 2020-ban hallottam először a gyapjú problémájáról, ugyanis családi hagyomány nálunk a kötés.

És amikor a juhászokkal beszélgettem arról, hogy mit kezdenek a gyapjúval, hova értékesítik, megdöbbentő volt, hogy elégetik, elássák, nem tudnak vele mit kezdeni.

A gyapjú ugyanis manapság már egy harmadik kategóriás állati melléktermék, egy veszélyes hulladék.

És 2020-ban elkezdtem utánanézni annak, hogy hogyan lehet ezt a mezőgazdaságban hasznosítani, és akkoriban még csak nagyon kevés szakirodalom állt rendelkezésre a gyapjúról, illetve ennek a hatásáról, a talajra, illetve a növényekre vonatkozóan.

Ekkor Ausztriában találtam egy olyan céget, akik gyapjú mulcs szőnyeget gyártottak, de ennek a beruházásigénye, illetve az energia és víz igénye nagyon magas ennek a gyártásának, ugyanis ehhez mosni, kártolni és tűnemezelni kell a gyapjút.

És én egy olyan megoldást kerestem, aminek kisebb a beruházás igénye, és nyers formában lehet a gyapjút feldolgozni.

Ekkor jött a gyapjú pellet ötlete hogy >> de ez teljes egészében az ön fejéből pattant ki.

Nem teljesen, >> nem teljesen.

Vagy volt valami, aki aki segített ennek a gondolatnak a >> Amerikában volt már erre példa, és ott kezdték el körülbelül így 2020 környékén ezzel kísérletezni, és ekkor jött az ötlet, hogy akkor mi is ruházunk be egy ilyen pelletáló gépbe. ugyanis még a kísérletekhez sem tudtunk Európából sehonnan gyapjú pelletet beszerezni, és akkoriban vettünk egy kisebb ilyen biomassza pelletálógépet, hiszen gyapjú feldolgozó, gyapjú pelletáló gép az nem volt akkor még elérhető a piacon.

És ez a kisebb teljesítményű gép, ez pont arra volt elég, hogy kísérleteket állítsunk be, illetve kissé felmérjük a piacot, és ezzel körülbelül 10 tnát fog tudunk feldolgozni.

Na de még mielőtt a gépet meg rendelték, voltak laborkísérletek az egyetemen, hogy ebből a gyapjúból bizonyos feldolgozás után mit lehet előállítani, vagy egyből a gépvásárlással kezdték? nem tudtunk kísérletezni, nem volt gyapjú pellett elérhető egyáltalán, ezért megvettük ezt a gépet és utána kezdtünk el kísérletezni a matéval, az agrárökológiai tanszékkel, illetve az integrált növényvédelmi tanszékkel. >> Na most olvastam egy cikket.

A gyapjú pellett egy magas nitrogén tartalmú zárójel keratin szerves anyagkoncentrátum, amely a növények számára felvehető tápanyagokká zárójel nitrogénvegyületekké alakul át, és segít megkötni a szenet a talajban.

Második. kiemelkedően magas a kéntartalma is, ami a fehérje képződés alapeleme, és sok esetben hiányzik a talajokból. >> Ez így van. >> Tehát nitrogén és kén. >> Így van.

És ráadásul mivel a gyapjú az egy fehérje koncentrátum és nagyon stabil, ezért csak mikrobiológiai úton szabadulnak felőle fel belőle a tápanyagok.

És ez nagyon-nagyon fontos a növény élettani folyamatainak szempontjából, illetve ezzel támogatja a talajéletet is.

Ugyanis minél kiegyensúlyozottabb a nitrogénellátás, annál egészségesebbek a növények, annál ellenállóbbak a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben. >> Ugye most akkor azért lehet, hogy nem mondtuk elég hangsúlyosan, hogy ebből egy talaj javító koncentrátum készül ebből a pelletből.

Tehát a pelletet, ezt a gyapjú pelletet, ezt lényegében a talaj minőségének a javítására használják fel.

Ez az alapötlet, igaz? >> Így van.

Tehát a gyapjú pellet az egy szerves trágya, ami gyakorlatilag egy szervesanyagkon koncentrátum. 80% a szervesanyag és ebből 10% a nitrogén.

És két nagyon fontos előnye van.

Egyrészt megtartja a vizet a talajban, hiszen a gyapjú az a saját tömegének a háromszorosát képes felvenni a vízből.

És ezt le is adja a növények, illetve a mikroorganizmusok számára.

Ez különösen fontos most, amikor az aszáljal küzdünk éveken keresztül. >> Na most néztem az előnyöket, beszéljünk az előnyökről, meg a hátrányokról is azért jó.

Tehát őszintén első és vegyük szerintem egyesével majd most végigmondom, hogy én mit találtam és akkor majd szerintem menjünk egyesével végig rajta.

Ezt részben már érintette az imént.

És ez gondolom a kettő összefügg.

Jó a vízmegkötő megtartó képessége és javítja a talaj biológiai életét, tehát gazdagabbá teszi a talajt.

Vegyük ezt egyébként még egyszer, szerintem azt is, amit már mondott, lassú a lebomlás.

Tehát ez azért jó, mert fokozatosan jut a növény a tápanyaghoz. >> Így van. fokozatosan jut a növény a tápanyaghoz, és ezáltal a szövetei is erősebbek lesznek, ugyanis a nitrogént túladagolás az fellazítja a szöveteket, emiatt lesznek érzékenyebbek a kórokozók és a kártevők támadására. >> Tehát mondjuk például akkor az a probléma, ami a nitrogén műtrágya használatánál van, hogy sok sokat szórnak ki belőle, és ez inkább károsítja már a növényt, tehát a probléma ebben az esetben nem következik be. >> Így van.

Sajnos nem csak műtrágyával, szerves trágyával is túl tudjuk adagolni a növényeket, hiszen nagyon sokszor egy adagban juttatjuk ki, vagy ősszel, vagy tavasszal az ültetés előtt a szerves trágyát, és ez ugyanúgy túltáplálja a növényeket. >> Ugye a második, hogy egyenletes a tápanyagellátás, tehát lassan bomlik le akkor ez az anyag, ugye?

Ezt nem keverik semmivel sem, tehát földolgozzák, tehát a gyapjut azt pelletálják, tehát aprítják, >> és utána gyakorlatilag semmiféle kémiai vagy egyéb hatásnak ezt nem teszik ki, hanem alkalmassá teszik arra, hogy hogy a talajba szépen lassan lebomoljon. >> Így van.

Ez egy teljesen természetes anyag, és a talajban körülbelül négy-hónap alatt bomlik le. >> Négy-hónap. említette egyébként, hogy háromszorosabb vízmegkötő képessége.

Ennek szerintem majd mindjárt, amikor a hátrányokról beszélünk, ennek lesz azért jelentősége.

És akkor volt a harmadik pedig a talajélet.

Erről viszont idáig még nem volt szó, hogy hogyan gazdagítja a talajéletet, hogyan javítja egyébként a talajnak a a biológiai összetételét.

Erről azért mondjon nekünk néhány szót, mert szerintem laikusok erről nem tudnak semmit sem.

Én mindig úgy szoktam a talajra hivatkozni, mintogy az a kertünk immunrendszere, hiszen ott vannak a mikroorganizmusok, akik kapcsolatba lépnek a növényekkel a gyökér zónában, és ott segítik a növények ellenálló képességének a fejlődését.

Több mód van erre. termelnek akár antibiotikumokat is, illetve mint egy oltás, immunizálják a növényeket, vagy kiszorítják az élő élettérből a káros mikroorganizmusokat.

A gyapjó az egy nagyon speciális anyag, ezért nem mindenki képes lebontani.

A Mate integrált növényvédelmi Intézetével végeztünk egy olyan kísérletet, megnéztük, hogy a gyapjút ilyen Petric részében kórokozókkal, például szklotínia vagy rizoktónia, makrofomina együtt oltva tudják-e hasznosítani.

Illetve megnéztük a hasznos gombával, a triodermával is ugyanezt.

És azt láttuk, hogy míg a trihoderma, ami egy hasznos gomba lebontó, de ugyanakkor immunizálja is a növényeket, tudta hasznosítani a gyapjú pelletet.

A kórokozók azok pedig nem, mert nem rendelkeztek ezzel az enzimrendszerrel. >> És ugye fontos hozzátenni, hogy a vegyszerés hatására ez a fajta élet, ez hát károsodik.

Tehát nagyon sok ilyen mikroorganizmust megölünk akkor, amikor a vegyszereket, a most használt vegyszereknek a nagy részét mondjuk, hogyha használjuk, ugye? >> Így van.

És sajnos a műtrágyázás is ugyanúgy károsítja ezt, hiszen ezek a szerves anyaggal táplálkoznak. >> De akkor beszéltünk az előnyéről, ugye, hogy lassú lebomlás, egyenletes tápanyagellátás vízmegkötőképesség talajélet gazdagítása.

Én egyetlen hátrányát láttam, hogy drága, drágább még, mint a többi ilyen talaj regenerálószer.

És akkor itt ezt a kérdez kérdezem tulajdonképpen kérdésnek szánom, hogy az, hogy harmadannyi kell belőle pont a jobb vízbekötő képesség szempontjából, ez a drágább előállítás ellenére versenyképessé teszi.

Én azt gondolom, hogy nem feltétlenül összehasonlítható a gyapjú pellet más szerves trágyapelletekkel, hiszen ugye a vízmegőrző képesség az egyedülálló tulajdonság, más szerves trágyának nincsen ilyen tulajdonsága.

Ugyanakkor azt is nagyon fontos kiemelni, hogy ez nem ipari állattartásból származó trágya, tehát antibiotikumokat, hormonokat nem tartalmaz, hanem egy teljesen természetes anyag.

És ez is nagyon fontos pont a talajlakó mikroorganizmusok szempontjából.

Ugyanakkor azt is hozzá kell tennünk, hogy jelen pillanatban egy kis családi vállalkozás vagyunk, és olyan kis kapacitású géppel rendelkezünk, aminek hogyha javítanánk a termelékenységét és hatékonyságát egy nagyobb géppel, akkor talán kedvezőbb áron tudnánk a gyakjú peletet előállítani. >> Ugye most viszonylag friss fiatal cégről beszélünk, hiszen egy öt éve alapított vállalkozásról van szó.

De biztos, hogy a hallgatók is föltennék azt a kérdést, hogy na és akkor milyen gyapjút?

Mindenféle gyapjúból lehet ilyen pelletet készíteni.

Ugyanazzal a módszerrel tudja elkészíteni a pelletet.

Ugyanolyan módon tudja fölhasználni.

Tehát ezt a kérdést azért járjuk kicsit körben, mert lehet, hogy nem csak engem érdekel. >> Igen, gyakorlatilag többféle gyapjú került már hozzánk, és a rackagyapjón kívül gyakorlatilag bármilyen gyapjút fel tudunk használni.

Én azért azt gondolom hogy fontos lenne a gyapjú értékláncát újra éleszteni.

Ez azt jelenti, hogy a különböző termékeket, akár textilipari, akár alternatív, innovatív termékeket kellene ebből a gyapjúból gyártani.

És a hulladékból, ami ezekben, ebben az értékláncban már nem hasznosítható, abból lehetne egy apjú pelletet gyártani.

Tehát ez lenne igazából egy ilyen ideális helyzet, de jelen pillanatban minden gyapjút fel tudunk dolgozni, ami hulladékként hozzánkerül. >> Hol lehet hasznosítani leginkább?

Ugye olvastam azt, hogy például a homokost talajoknak a vízháztartását ezzel sikeresen lehetne javítani.

Itt van a homokhátság problémája. küzködünk ezzel már hosszú-hosszú évtizedek óta, és még azt hiszem, hogy egy pár évig még beszélgetni fogunk arról, hogy a vízpótlás és a mezőgazdasági művelés feltételeink a biztosítása, de ha jól értem, akkor ez például segíthetne.

Ez a termék segíthet ebben, nem egyedüli és nem kizárólagos megoldást, de nyilván a a víz háztartás javításával együtt ez még egy plusz segítséget nyújthatna.

És gondoltam arra, hogy például erdőtelepítéseknél, ahol olyan helyre telepítik az erdőt, ahol azért hát öntőzni nem nagyon szokás az erdőt, oda fölvidni a vizet a hegyoldalba, hát ez reménytelen.

Tehát olyan mértékben növelné meg a költségeket, hogy az soha nem térülne meg, hogy például ott, hogyha ezt használják, hogy gondoltak erre, vagy ki is próbálták, tehát a felhasználás mikéntje, módja az hogy néz ki most hány néhány év tapasztalata után >> különböző modelleken dolgozunk így a használhatóság kapcsán.

Ö vannak olyan modellek, amik egy kicsit a társadalmi és a civil szférához kapcsolódnak.

Együtt dolgozunk az ökotengelyegyesülettel, illetve olyan kosárközösségekkel, akiknél szintén fontos a társadalmi szerepvállalás.

És úgy látszik, hogy ezekben a projektekben ahol ökológiai gazdálkodás folyik, ahol köztereken létesítenek parkokat vagy akár közösségi kerteket, van erre nyitottság és van a gyapjúnak létjogosultsága.

A debreceni egyetemmel volt egy erdőtelepítési projektünk.

A nyílségi homokon történt egy tarvágás, és ezt telepítették újrá akácossal, és ott is felhasználták a gyapjú peletet, és kifejezetten a vízmegtartó képessége és a és az, hogy megkötötte ezt a homoktalajt, ez nagyon-nagyon sokat segített a növények kezdeti fejlődésében. >> Tehát sokkal gyorsabb volt a lomkorona fejlődése.

A lakácosnál is pedig az egy elég intenzív növekedési növény. >> Igen. illetve még kompenzálta a talaj pH-ját is, ugyanis ez egy savanyú homoktalaj volt ott a Nyírségben, és és tényleg nagyon jó hatással volt így a kezdeti fejlődésre. lépjünk egy kicsit Magyarországról, mert ugye azért máshol is Európában, máshol is állítanak elő a gyapsút, és a gyapsjúnak valóban nem nagyon nagy a becsülete most, míg mondjuk évszázadókkal ezelőtt ez nagyon fontos textilipari alapanyag volt.

Van valami kapcsolata más uniós országokkal, európai országokkal, ahol szintén keresik a gyapjunak a felhasználási módozatait, és ilyen célra akarják esetleg felhasználni, mint amit ön is kitalált. >> Igen, sajnos a gyapjú problémája európai uniós szintű.

Létre is hoztak erre egy EU Cup Network munkacsoportot, aminek tagja vagyok, és ezzel a munkacsoporttal azon dolgozunk, hogy a gyapjú értékláncát Európa szinten újráillesszük.

Több javaslatunk is van ennek kapcsán.

Az első nagyon fontos lépés, hogy a juhászok a saját gazdaságukon belül is felhasználhatják a gyakjut különböző módon, akár takarásra, akár peletált formában, akár…

Említett entitások

Témák

  • fenntartható megoldás
  • aszályos időszak
  • talaj vízmegtartó képessége
  • talajélet
  • vegyszerhasználat csökkentése

Személyek

Szervezetek, cégek

  • FitoWool

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152”

Miről szól ez az epizód: „Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152”?

A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat csökkentéséhez. Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152”?

Fő témái: fenntartható megoldás, aszályos időszak, talaj vízmegtartó képessége, talajélet, vegyszerhasználat csökkentése.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152”?

Megjelenés: 2026. 05. 04.. Hossz: 18 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/jobb-talaj-es-meg-a-vizet-is-megtartja-152-13946838

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

  • Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144

    Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból