Kék Bolygó - Áder János podcastja

A digitális mezőgazdaság #82

· PT27M52S

Összefoglaló

A Kék Bolygó podcast #82. adása a digitális mezőgazdaságról szól. Vendégük Maróti Miklós, az AgroVir Kft. ügyvezetője, aki bemutatja, hogyan segítik digitális eszközökkel a mezőgazdasági termelőket. Az adás kitér a modern agrárium kihívásaira, mint a népességnövekedés, a…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 09. 11.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
digitális mezőgazdaság, robotika, éghajlatváltozás, agrártechnológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket az előző adásban jeleztem már hogy most szeptember hónapban minden héten jelentkezünk egy podcasttal hiszen szeptember utolsó hetében megrendezzük a második fenntarthatósági expót a planet budapest 2023 fenntarthatósági expót az volt a szándékom hogy az expón kiállító cégek közül néhányat bemutassak hármat már megismerhettek most a negyedik cég vállalkozás megismertetésére bemutatására kerül sor vendégem ezúttal maróti miklós ügyvezető az agroví kft kft kft ügyvezető akiknek hogyha egy mondatban kell összefoglalnom mondjuk a vállalkozási arcpolitikáját vagy célját a céljuk az hogy digitális eszközökkel segítsék a mezőgazdasági tevékenységet így van köszönöm a meghívást köszönjük a meghívást és a lehetőséget elnök úr és ahogy ő meg is fogalmazta igen mi valójában egy szoftvert fejlesztünk mezőgazdasági term előknek mezőgazdasági termelő cégeknek egy kis társadalmi képet azért szerintem ehhez tegyünk hozzá ugye beszélgettünk arról még miőtt az adást rögzítettük volna hogy az elmúlt 100 évben egy nagyon jelentős átalakulás történt a világban magyarországon is de szerte a világban 100 évvel ezelőtt szinte mindenütt a világon legalább 70%-a a foglalkoztatottaknak a mezőgazdaságban dolgozott ebbe beleértendő nem csak a földművelés hanem mondjuk az erdőgazdálkodás és a at is de 70%-a az embereknek a mezőgazdaságból élt a föld műveléséből élt ez mára a 5% alá csökkent részben a gépesítés következtében részben egyéb folyamatok következtében ez az egyik jelentős változás 100 évvel ezelőtt kt milliárd ember élt a földön most ennek a négyszerese tehát négyszer annyi embert kell ellátnunk úgy hogy a földek minősége egyre rosszabb az egyfőre eső vízmennyisége egyre k kesebb ugyanakkor szeretnénk nyilván mi is jó minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszerhez hozzájutni tehát az amit önök kitaláltak hogy számítás technikával számítógépes informatikai módszerekkel támogatják segítik a gazdákat az biztos hogy elkerülhetetlen enélkül ma már modern gazdálkodás nem nagyon képzelhető el meséljen nekünk erről egy kicsit bővebben hogy mit is jelent ez mi ebben az újdonságérték mit ől más ez mint másoknak a hasonló próbálkozása még én egy gondolatot hozzátennék elnök úr hogy ami még nehezíti ezt az egész mezőgazdasági képet az az hogy változott a fogyasztási trendek ahogy fejlődik egy társadalom fejlődik egy civilizáció és ez kínában ahogy gazdagodik egy társadalom kínában nagyon jól megfigyelhető az emberek egyre több húst és egyre több tejterméket akarnak fogyasztani és teljes mértékben érthető ez a tendencia vagyis amellett hogy egyre több embert kell ellátni egyre több állati terméket kell előállítani és ha 100 évre nézünk vissza ez a magyar társadalomra is igaz hogy sokkal nagyobb mértékben fogyasztunk húst és ennek az előállítása a környezetre még nagyobb terhet ró a vízre kiemelten nagyobb terhet ró és a környezet terhelése is nagyobb terhet ró de ez a társadalom elvárása ez az emberek elvárása ennek kell megfelelni amit mi csinálunk és amiben mi segítünk az ügyfeleinknek az a döntéstámogatás valójában egy nagyon-nagyon ne éés környezetbe kell a mezőgazdasági termelőknek dolgozniuk és döntést hozni és a sok esetben találkozok azzal a sztereotípiával hogy a mezőgazdasági termelők elmaradottak tradicionálisak azt hiszem az a kép már kikopott a gyakorlatból hogy gumicsizmával járnak ki mindenki látja hogy milyen modern és szép gépekkel dolgozunk és biztosíthatom a önt is minden hallgatót és néztem azt a podcastot amikor a mezőhegyesi ménes birtokon jártak hogy ügyfeleink nagy részénél rob robot fejők vannak már van olyan ügyfelünk ahol robot traktor jár a táblán 150 lóerőnél nagyobb komoly fülke nélküli robot traktor dolgozik itt magyarországon a a táblán modern a gondolkodás használni akarják de a környezet nagyon nehéz amikor egy döntést hozunk túl sok változót kell figyelembe venni mondok egy konkrét döntést eldöntöm hogy melyik nap vessem el a kukoricát ma tegnap két napja egy hét múlva és amikor egy ilyen döntést meghoz egy term elő figyelembe kell venni a fajtát a talajt a klímát az előtte lévő agrotechnológiát és évezredek alatt 10000 évek alatt alakult ki az a mezőgazdasági gyakorlat a ahogy mi gazdálkodunk és bármit változtatunk ezen a rendszeren bárhol nyúlunk bele ebbe a rendszerbe nem tudjuk a kihatását a terméshozamra a jövedelmezőségre ezért nagyon nehéz rávenni arra a termelőket hogy változtassanak hogy menjenek el egy csökkentett művelés felé hogy próbáljanak ki más fajtákat mert ami bevált és működött meg működött az előző generációkban azt tudjuk hogy működik és bármilyen kis változás nem tudjuk hogy milyen kihatást ad a végeredményre amiben mi segítünk ez ezek a döntések mert tényekkel számokkal közösségi adatot képzünk úgy állapodtunk meg az ügyfeleinkkel 2008 óta hogy anonimis kumulatív módon de az összes adatot megosztjuk az összes többivel és mivel hét országban vagyunk ott az a célunk hogy ezt hét országba tegyük meg hogy lehessen tanulni lehessen látni más gyakorlatot ha lecsökkentem a kijuttatott nitrogén hatóanyagot annak milyen hatása lesz mert hasonló klímánál hasonló talajnál mi történt és ez az a döntéstámogatás amit mi csinálunk az ügyfeleinknél ahogy hallgattam önt eszembe jutott ugye a szemlélet régi szemlélet és a régi tapasztalat az előző podcastban is említettem egy csornai élmény et osztottam meg a hallgatókkal ez is az a szomszédunkban a gazdálkodó földműves idős bácsi kukoricáról jutott eszembe amikor említette kiment a a birtokra lehajolt és meg meg szétmorzsolta a földet és azt mondta hogy ez most még nem elég érmes sok eső volt és még agyagos volt még ragadt és május eleje volt már a kukorica vetésének ideje még várnunk kell három-négy napot amikor érmes lesz amikor ilyen szét lehet morzsolni tehát ez az ez egy tudás nyilván amit ön mond vegyszerhasználat műtrágyahasználat és még sok minden más az ezt bővíti ezt a tudást és nyilván precízebbé könnyebbé teszi a döntést azt hiszem és talán a termés eredményt is jó irányba befolyásolja de ez a tudás ez nélkülözetetlen a erre kell építeni én most vitatkozni kellent mondani pont hogy megnehezíti a dolgot amikor elkezdtünk mesterséges intelligenciával foglalkozni három-négy éve akkor szembesültünk azzal hogy a mezőgazdasági környezet sokkal-sokkal nehezebb mint ahol a pénzintézeteknél mert egy olyan mesterséges intelligenciás céggel kezdtünk együtt dolgozni aki pénzintézeteknél vagy a molnál dolgozott túl sok a változó több mint 800 változó befolyásolja a végeredményt és nem független változók a talajállapotnak ami önmagában 34 változó a talajállapotnak a változója a talajművelés fajta vetőba klíma annyira komplex a rendszer annyira bonyolult az a rendszer és nem lehet tudni hogy egy-egy ponton történő változásnak mi a kihatásai a talaj az megkerülhetetlen és hogy milyen a talaj de ez csak nehezebb lett és nem segíti nem segíti az a rengeteg változó és talán még egy gondolat amivel szembe kell nézni a klímaváltozás mindenki látja látják az ügyfeleink a mi adatainkból ordítva kijön az hogy milyen mértékű a klímaváltozás amivel szembe kell nézni ez nem 2050-ben fog megtörténni ez most kell ezzel szembenéznie az ügyfeleinknek a green deal tetszik nem tetszik nem tetszik szerintem nagyon sokat kritizálhatnánk de azt hiszem ez nem az a fórum hogy miért rossz ez az európai irány és miért nem fer ez az európai irány és miért álszent ez az irány amit folytatunk de meg kell felelni ezeknek az elvárásoknak vagyis felgyorsult minden olyan szempontból reagálni kell a klímaváltozásra reagálni kell ezekre az előírásokra reagálni kell a társadalmi változásokra ez technológia nélkül lehetetlen ez megoldat tehát ugye amit ön mond akkor csak tovább fűzve ezt a gondolatot említette talaj talajjal kapcsolatos adatok ez nyilván jelenti a talaj minőségét tápanyagtartalmát szerkezetét kiszáradását a párolgásnak a az a a tényezőit ezt csak a mondjuk egy p párat mondtam a talaj kapcsolatba agrotechnológia hogy milyen technológiával művelték azt a földet a környezet és a környezetnek a változása a klimatikus viszonyoknak a változása csapadékos hőhullámos napoknak a száma nőtt nem nőtt és így tovább és így tovább piaci fogadtatás uniós szabályok fenntarthatósági előírások törvények tehát ugye most mondtunk néhány példát én kiegészítettem mindazt amit ön mondott ez mind-mind befolyásolja egy gazdának az él és a tevékenységét és ez ma már úgyhogy leülök és egy kockás papíron elkezdem számolgatni ez nem fog menni tehát ehhez segít az a szoftver és ehhez segít az a tudás és ehhez segít a mesterséges intelligencia hogy a kockáspírt tegyük félre és az önök munkája szolgáltatása révén ezeket az adatokat összegyűjtve integráltan kezelve tudjunk egy jó döntési helyzetbe kerülni így van erről van szó ugye önök azt írták amikor egy olvastam a beszélgetésre amikor készültem fel hogy az agrovir integrált teljeskörű adatalapú és innovatív szerintem akkor egyenként ezt mondjuk el a kedves hallgatóknak és nézőknek hogy ez pontosan mit is jelent integrált a egyre több digitális eszköz van a mezőgazdaságban meggyőződésem hogy több mint a köznapi életbe a el nem lehet képzelni aki nincs ebbe hogy milyen szinten tartunk amikor a robot fejők fejik ki az állatokat akkor a szomatikus sejtszámot nézik a liter/ percet nézik 1001 adatot meteorológiai adataink vannak műholdfelvételeink de ezek különálló rendszerbe nincs olyan rendszer ahol egy helyen összeszednénk ezt ezeket az adatokat ezt tesszük meg mi és én én nem magyarországról beszélek hanem amire mi rálátunk ez a nyugati kultúra európa dél-amerika észak-amerikában ugye argentínában is ott voltunk ott vagyunk a ezek különáll a john deere gyűjti a gépi adatokat a vetőmagosok gyűjtik a vetőmagadatokat a flott kezelőrendszer a flott kezelő adatot az elektromos hídmérlege az elektromos hídmérlegadatot és ezek különálló önmagukban is nagyon hasznos megoldások amit mi csinálunk és ami integrált mindenhonnan ezeket az adatokat összefésüljük egybe közös nevezőre hozzuk és forintot rendelünk mellé alapvetően az agrovért arra használják az ügyfeleink hogy a jövedelmezőséget meg tudják tartani és mellé lehet rakni más változókat fenntarthatóság megfelelés a hatóság előírásoknak de a jövedelmezőséget nézzük és minden mellé forintot igyekszünk rakni hogy ezt hol tudjuk úgy felhasználni hogy én tudjam növelni az általam kibocsátott terméknek a jövedelmezőségét ezért vagyunk integráltak a robotfejőtől a meteorológiai állomásig a john deereel szerződéses kapcsolatban vagyunk nagyon-nagyon büszke vagyunk rá hogy innen magyarországról egy garázscégből nőttünk ki és az egyesült államokban john deerral állunk szerződésben hogy bárhol a világon bármelyik gépükről le tudjuk olvasni az adatot csak aki nem tudná mert nem annyira járatos a mezőgazdaságban a john deere a legnagyobb traktorgyár egyébként a mezőgazdaságban legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó az egyesült államokban és az egész világon zárójel bezárva teljeskörű ez részben az első válasz az a másodikra is valamilyen módon magyarázatot adott nem a nem a teljes körűt azt értjük én agrármérnök vagyok termelésbe dolgoztam itt van magyarországon és angliában és amikor az agrovért kitaláltam akkor az volt a fejemben hogy az agronómusoknak legyen egy eszköz olyanoknak mint nekem mert nagyon sokat adminisztráltunk de azt hogy mennyire állítottunk elő 1 tonna repcét azt nekem nem tudta megmondani a könyvelő nem tudta megmondani azt mondtam ma jövő májusban megmondom hogy mennyi a repce most ez a ez az elterjedt gyakorlat vagyis az agronómusoknak egy eszközt aztán hogy egyre több ügyfelünk lett oké nyilván kell tartani a földbérleteket a földnyilvántartást önmagában nagyon kop lesz oké a terménykezelés terményszárítás hídmérleget vagyis az agrovírbe egy gazdaságnak a virtuális mását teljes körűen le kell képeznünk és ezért hívjuk teljes körűen mert bármi történik bármilyen ügyviteli esemény az be kell hogy kerüljön a rendszerbe mert ha hiányzik egy elem onnantól már nem lehet megbízhatóan döntés támogatáshoz felhasználni oké adatalapú a na ez a nagyon nehéz a mezőgazdaság én nagyon hiszek benne és rengeteget vitatkozok és nagyon sok területen vitatkozok én hiszek az adatalapú döntésbe hiszek abban hogy mérni kell ha nem mérünk valamit akkor nem lehet jó döntést hozni mondok konkrétumot a mezőhegyesi ménesbtokkal együtt dolgozunk és mert ott van nyitottság az innováció felé és olyan a csapat csináltunk nekik egy olyan vizsgálatot hogy összehasonlítottuk a stanfordi egyetem segítségével hogy 1 liter tej mekkora környezeti lábnyommal van egy egyesült államokbeli tehenészethez képest és kijött az hogy két és félszer akkora én nem tudom hogy jó-e meg kéne mérni nagyon-nagyon érdekelt csak megállt ez a dig digitalizációs project vagy elterjedt az a gondolkodás hogy a szántás rossz és itt magyarországon van egy szakember a kulmány istván aki az agrárközgazdasági intézetnél dolgozott a múltban ő csinált egy olyan eszközt hogy tudjuk mérni a széndioxid kibocsátását a talajnak és vannak olyan esetek amikor a szántással kevesebbet juttatunk ki és mi az agrovírbe ebben hiszünk és mindent adattal nézünk a nitrogén hasznosulást hogy mennyit költ rá hányszor megy ki a táblára és mindent ilyen szempontból vizsgálunk és igen lehet a cél a jövedelmezőség a terméshozam növekedése a talajműveletek számának a csökkentése bármi lehet a cél de adatalapon kell dönteni konkrét számokból kell dönteni innovatív a amikor indultunk az agrovirrel akkor egy olyan piacon indultunk ami teljesen telített volt volt egy magyar lokális megoldás és volt egy német megoldás mindenki használt farm management softvert magyarországon 16 körül már piacvezetők lettünk romániában jelenleg a harmadikak vagyunk meggyőződésem hogy három év múlva az elsők leszünk ott vagyunk azerbajdzsánban szlovákiába szerbiába bulgáriába most van egy bevezetésünk dél-afrikába ez azért van mert folyamatosan megújítjuk magát a szoftvert már háromszor nulláról újraírtuk mindig igyekszünk…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • AgroVIR

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A digitális mezőgazdaság #82”

Miről szól ez az epizód: „A digitális mezőgazdaság #82”?

A Kék Bolygó podcast #82. adása a digitális mezőgazdaságról szól. Vendégük Maróti Miklós, az AgroVir Kft. ügyvezetője, aki bemutatja, hogyan segítik digitális eszközökkel a mezőgazdasági termelőket. Az adás kitér a modern agrárium kihívásaira, mint a népességnövekedés, a… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 09. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A digitális mezőgazdaság #82”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A digitális mezőgazdaság #82”?

Fő témái: digitális mezőgazdaság, robotika, éghajlatváltozás, agrártechnológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A digitális mezőgazdaság #82”?

Megjelenés: 2023. 09. 11.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/a-digitalis-mezogazdasag-82-12789344

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból